Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

2001. június 14. Esztergom és Vidéke MAGYAR MILLENNIUM: Levéltáros vándorgyűlés Esztergomban (G. I.) A millennium alkalmából Esztergomban tartotta idei háromnapos vándorgyűlését a Magyar Levéltárosok Egyesülete. Az ország levéltáraiból mintegy háromszázan, a külföldi egyesületek képviseletében - Németországból, Romániából, Szlovákiából, Lengyelországból, Ukrajnából és Jugoszláviából - tizen vettek részt a tanácskozáson. A május 23-ai ünnepi megnyitón a Vármegyeháza barokk termében Csombor Erzsébet, a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár igazgatója, a rendezvény főszervezője köszöntötte a résztvevőket, majd Ruchti Róbert, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési Bizottságának elnöke, országgyűlési képviselő szólt a vendégekhez. Köszöntőjében hangsúlyozta: bízik abban, hogy a vándorgyűlés vidám hangulatban telik majd, sok hasznos információ, tapasztalat cserél gazdát a rendezvény ideje alatt. A képviselő szerint a három nap alkalmat ad a résztvevőknek arra, hogy megismerjék a megyét, és a jövőben családjukkal idézzék fel a most látottakat. Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere is üdvözölte az egybegyűlteket Szent István városában, az ország első fővárosában; örömét fejezte ki, hogy a millenniumi időszakban az ország legrégebbi levéltárának otthona, Esztergom ad helyet a 2001. évi vándor- gyűlésnek. A polgármester úgy érezte, szimbolikus jelentősséggel bír a Bottyán-palota, a régi Vármegyeháza és a két épület közé ékelődött levéltár hármas egysége. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviseletében Ecsedy István helyettes államtitkár tájékoztatást adott arról, hogyan látja a minisztérium a magyar levéltárügy jelenét, a levéltári szakterület előtt álló számtalan feladat közül miket tekint a legfontosabbnak és e feladatok végrehajtását milyen eszközökkel kívánja támogatni. Elmondta, hogy az 1995-ben kiadott levéltári törvényhez idén készül el a miniszteri rendelet, a feladatok megoldására kidolgozzák a pályázati úton történő állami támogatás szabályait. A minisztériumi programok közül az elektronikus iratok archiválását és a hungarica-kutatást említette. Hatalmas mennyiségű magyar vonatkozású anyag található Törökország és Oroszország levéltáraiban. Ezekben az országokban valószínűleg a Collegium Hungaricum keretében levéltári delegátusi munkakört létesítenek. A helyettes államtitkár szerint a minisztérium a XXI. században is figyel a szakmára, fontosnak tartja a levéltár ügyét, különös hangsúlyt fektetve az állomány-gyarapításra, az állagmegóvásra és annak fejlesztésére. * A vándorgyűlések alkalmából kerül sor évről-évre a „Levéltárért" díj átadására. Az egyesület által alapított díjat a kuratórium elbírálása alapján idén három levéltárkezelő kapta. Külön öröm, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár kiváló dolgozója, Havetta Lászlóné az egyik kitüntetett. Gratulálunk és további sok sikert kívánunk! * A két nap alatt hét szekcióban folyt a munka, ami szinte minden levéltári feladatkör áttekintésére lehetőséget nyújtott. Egy napot a megye és a város nevezetességeinek megismerésével töltöttek a vendégek. Nagyon tetszett Tata, a komáromi Monostori erőd, és a csodálat hangján szóltak kedves városunkról, Esztergomról. A vándorgyűlés megrendezése, a résztvevő 310 ember elhelyezésének, ellátásának és a kirándulásnak a megszervezése a meghívó, vendéglátó Komárom-Esztergom Megyei Levéltár feladata volt. Csombor Erzsébet igazgatónő elmondta, hogy ennek a nagy kihívásnak - az egyesület vezetőinek és a vendégeknek a visszajelzése szerint-sikerült megfelelni. Sokan mondták, szívesen vennék, ha jövó're is Esztergomban lenne a vándorgyűlés! - Bár elfáradtunk, mindannyian szép élményekkel lettünk gazdagabbak és azzal a jóleső tudattal, hogy egy remek csapattal semmi sem lehetetlen. A vándorgyűlés megrendezéséhez nyújtott támogatást köszönjük a Nemzeti Kulturális Alapprogramnak, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának, Komárom-Esztergom Megye Önkormányzatának, az IBC Orbán irodastúdió Kft.-nek, és természetesen Esztergom Város Önkormányzatának - mondta az igazgatónő. Esztergomi Vöröskereszt: múlt és jelen... Ahogy lapunk is hírül adta: a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Világnapja (május 8.) alkalmából május 4-én a területi szervezet esztergomi irodájában kiállítás nyílt, amelyet a vöröskeresztes önkéntesek saját alkotásaiból és dokumentumokból állítottak össze. Már csak ezen a héten látható; de a hímzések, fafaragások, festmények, grafikák egy része - mint adomány - ott marad, és megvásárolható. (A bevételt természetesenjótékonysági célokra fordítják.) A kiállítás főhelyére került egy 120 éves hivatalos irat bekeretezett nagyítása, amellyel a szervezet titkára, Horváth Lajosné méltán büszkélkedik. Megbízatása után nyomban hozzálátott a vöröskereszt helyi múltjának feltárásához: így ő találta meg a megyei levéltárban az eredeti levelet. Ez tanúsítja, hogy a vidéki szervezetek sorában az esztergomi volt a legelsők egyike. (Az 1863-64-ben megalkotott Genfi Egyezmény nyomán hazánkban 1879-ben alakult meg a jogelődnek tekinthető Magyar Országos Segélyző Nőegylet, amely 1881ben vette fel a Magyar Szent Korona Országainak Vörös-Kereszt Egylete nevet. Ennek volt első választott elnöke a levél aláírója: gróf Károlyi Gyula. Az Egyezményt parlamentünk 90 esztendeje, 191 I-ben iktatta az ország törvényei közé. A szervezet az első világháború után Magyar Vörös-Kereszt Egylet néven működött tovább; és 80 éve, 1921-ben jelentette be csatlakozását a Vörös Kereszt Egyletek Ligájához, amelyet északamerikai kezdeményezésre 1919-ben hoztak létre.) Hogy Esztergom várospolgáraiként mindnyájan büszkék lehessünk: íme, „közszemlére" tesszük a nevezetes iratot, amely egyébként az otthonosan berendezett irodának állandó dísze. A néhány évtizedig üzletként szolgált ház a Kaán u. 5/a. M ft. rO/í /..Jr' ÍT . Á .y,/*.'^. .. ^•-••^'..y. — • A . /cj/í^WíÁí^ -mirtíAíffU! A, (íSi-^nítZrt'liimy ItTTti. gM^/ alatt található meg. A minél szélesebb körű pártolásra joggal számító esztergomi szervezet tavaly nyáron költözött ide: önálló épületbe - Horváth Lajosné szerint - nagymúltú fennállása óta eló'ször. De ez már a legújabb kori történetéhez tartozik. N.T. Az általános és középiskolások részére ezév áprilisában kezdődött csecsemőápolási és elsősegély-nyújtási városi versenyek lezajlottak, az első helyezettek továbbjutottak a megyei megmérettetésre. Ezen a szakaszon, a csecsemőápolási versenyben az általános iskolai kategóriában a pilismarón Bozóky Mihály Altalános Iskola tanulói 4. helyezést, a középiskolásoknál az esztergomi Aprád-házi Szent Erzsébet Szakközépiskola diákjai 2. és 3. helyezést értek el. A megyei elsősegélynyújtási versenyen - mely május 17-én volt Tatabányán - az általános iskolásokat szintén a pilismaród iskola képviselte, 5. helyezést érve el. Kiemelkedő a Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola csapatának helytállása, ami 2. helyet hozott számunkra. Mindezen sikerekért köszönetünket fejezzük ki azoknak a tanároknak és felkészítőknek, akik fáradságot nem kímélve foglalkoztak a gyerekekkel. Megemlíteném rendszeres segítőinket e munkában: Barics Lászlóné és Quintz Szilvia tanárnőket, valamint dr. Sinka Zsuzsanna ifjúsági orvost és Katona Ferenc mentőtisztet. Nekik is köszönjük az elért szép eredményeket. A Magyar Vöröskereszt Esztergom Területi Szervezete nevében: Horváth Lajosné területi titkár * Idén nyáron is szeretnénk megszervezni vöröskeresztes táborunkat Tata, Fényes Fürdőjúlius 2-8. -, ahol két turnusban egészségkárosodott, valamint szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket üdültetnénk. Ezek a táborok a korábbi években is úgy válhattak valóra, hogy aztjószándékú emberek és intézmények támogatták. Csak ezt a gyakorlatot követve gondolhatunk idén is a gyermekek üdültetésére. A táborban résztvevők az iskolák javaslata alapján és a Vöröskereszt „látókörében" élők közül kerülnek ki. Nagyon sok gyermeknek ez az egyetlen lehetőség a nyári vakációzásra! Kérjük, amennyiben azonosul törekvéseinkkel és azt anyagi helyzete is lehetővé teszi, támogassa szervezetünket. További információ: Magyar Vöröskereszt Esztergom Területi Szervezete, Kaán u. 5/a. Tel./fax: 33/404-484 Támogatását előre is köszönjük! Esztergomban jártak a nemzetközi út- és hídügyi konferencia résztvevői (G.) A Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) szervezésében, a Komárom-Esztergom Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság közreműködésével, Meggyes Tamás esztergomi polgármester meghívására május 22-én délután a VIII. Nemzetközi Út- és Hídügyi Konferencia vendégei a királyvárosba látogattak, hogy megismerkedjenek az Esztergom és Sturovó (Párkány) között épülő régi-új Mária Valéria híd munkálataival. Az „Utak és hidak Európában" tanácskozás résztvevőit az esztergomi királyi vár lovagtermében először Meggyes Tamás köszöntötte. Elmondta, hogy a két Duna-parti települést a történelem folyamán mindig is összekötötte valamilyen híd. A híd újjáépülésével tulajdonképpen a természetes, „normális" állapotok állnak helyre. A polgármester hozzátette, egy-két esztendővel korábban a híd még számára is inkább egyfajta szimbólum, mintsem kézzel fogható valóság volt, ám ma már napról napra egyre több területen tapasztalható a rövidesen átadásra kerülő kapocs konkrét haszna - mindkét fél és egész Európa számára. Ehhez a gondolathoz csatlakozott Szalai Béla miniszteri biztos, aki a híd nemzetközi voltát emelte ki. A Mária Valéria közös határhíd, amely mind a magyar, mind a szlovák mérnöktársadalom számára a közös párbeszéd, a közös nyelv lehetőségét is megteremti. A miniszteri biztos legszögezte, az októberi határidőt vállalták az építők, és tartani is tudják. Később Horx'áth Béla, a Vármúzeum igazgatója is köszöntötte a vendégeket. Elmondta, hogy ez a történelmi hely, Esztergom és a Várhegy, a legfontosabbak között kell, hogy szerepeljen. Ennek elsőrendű elősegítője a híd. A köszöntők után Szántó János, a GANZ-IS Konzorcium - a beruházó vállalat - elnök-vezérigazgatója ismertette a munkálatokat, majd Mátyási László, Kolosi Gyula, Karkus János, Domaróvszky Sándor és dr. Trager Herbert mérnökök adtak részletes szakmai tájékoztatást az épülő hídról. Az esztergomi délután végén, öt órakor a Bazilikában hangversenyre került sor. (Részletek a 6. oldalon!) fa Olvasói levél Bérbeadás = iparűzés» Az esztergomi Polgármesteri Hivatal kiskorú gyermekeimet iparűzési adóval sújtotta, sőt még mulasztási bírságot is megállapított. Mindezt az 1990. évi XCI. (Helyi adók) törvényre hivatkozva tette. Saját adószámmal rendelkező gyermekeimnek ingatlan bérbeadásából származott jövedelme, melyről a bérlő számlát, az APEH adóelőleget és adóbevallást kapott. A törvény kimondja, hogy a helyi iparűzési adóalany a vállalkozó, márpedig vállalkozó csak nagykorú lehet - 18 év felett -, ha vállalkozói igazolványa, illetve engedélye van. Az érvelés nem hatott, ezért a Pénzügyminisztérium Önkormányzati adók és illetékek főosztályához fordultam jogszabály értelmezést kérni. Megjött a válasz: a bérbeadás nem iparűzés. Tehát a felnőtteknek sem kell ezért helyi iparűzési adót fizetni, ha önálló tevékenységként csak bérbeadással foglalkoznak. Az ügyintézővel folytatott telefonbeszélgetés során megtudtam, hogy ezt a jogszabály-magyarázatot elküldték Esztergom jegyzőjének. A Polgármesteri Hivatalt tévedésük korrigálására hívtam fel, és követeltem az eddig befizetett iparűzési adók visszafizetését - kamatostól. Az már magától értedődik, hogy adóbevallást nem adok be. Felvetődhet ajogtalan adókivetésben közreműködők adótitok sértése. Természetesen az lenne a korrekt eljárás, ha egyénenkénti felszólítás nélkül visszafizetnék, ami nem jár, netán tévedésükért elnézést kérnének az érintettektől. Esztergom, 2001. május 21. Kiss György adóalany Szerkesztőség megjegyzése: Fenti levelet eljuttattuk városunk jegyzőjéhez, dr. Takáts Attilához, kérvén véleményét az olvasói levélben foglaltak kapcsán. Jegyző úr postafordultával válaszolt, amit alább közlünk. Tisztelt Főszerkesztő Úr! Hozzán eljuttatott levelére hivatkozva, melyben Kiss György „Bérbeadás = iparűzés?" címen beküldött cikkével kapcsolatos állásfoglalásomat kéri, az alábbiakat közlöm: A hatályos jogszabályok értelmében az iparűzési adóra az önadózás szabályai vonatkoznak, ezért nem a „Polgármesteri Hivatal sújtja az adózókat iparűzési adóval". Az önadózás azt jelenti, hogy az adózó maga köteles az adóját megállapítani és megfizetni. Az adóhatóság a bevallások tartalmát köteles elfogadni mindaddig, amíg egy esetleges ellenőrzés során az abban foglaltaktól eltérő körülményeket nem tár fel, vagy az adózó önrevízió útján azt nem módosítja. A helyi adókról szóló 1990. évi XCI. törvény 35. § (2) bekezdése és az 52. § 26. pontja határozza meg az ipaűzési adó alanyát. Jogszabály-értelmezésem szerint - amely megegyezik a felettes szervünk, vagyis a Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal álláspontjával is - az ingatlan-bérbeadással foglalkozó, adószámmal rendelkező magánszemélyek alanyai az iparűzési adónak. A Pénzügyminisztérium e tárgyban kiadott állásfoglalását, amely ettől eltérő magyarázatot tartalmaz, néhány nappal ezelőtt kaptam kézhez. Az adózó beadványa és a PM állásfoglalása alapján az ügyet ismételten kivizsgáljuk, és a felettes szervünkkel történő egyeztetést követően - törvényben meghatározott határidőn belül - a szükséges intézkedéseket megtesszük. Itt kívánom azonban megjegyezni, hogy a pénzügyminisztériumi állásfoglalások pusztán tájékoztató jellegűek, az adóhatóságok számára az abban foglaltak nem bírnak kötelező erővel. Az adótitokra vonatkozó felvetéssel kapcsolatban közlöm, hogy az adózó ügyében az adótitok megsértése sem korábban, sem most nem történt meg, hiszen az adózóra vonatkozóan iratot, tényt, adatot, körülményt illetéktelen személyek részére nem tettünk hozzáférhetővé, nem használtunk fel, nem tettünk közzé. Esztergom, 2001. május 24. Tisztelettel: Dr. Takáts Attila Esztergom Város Jegyzője