Esztergom és Vidéke, 2001

2001-03-22 / 12. szám

Esztergom és Vidéke 4 Országgyűlési képviselőnk megosztja olvasóinkkal: MILYEN TÖRVÉNYEKEN TANAKODNAK A HONATYÁK? 4 • Új önkormányzati törvény a láthatáron? A közelmúltban megjelent sajtóhírek szerint az önkormányzati alapjogok alkotmányban rögzített újraértelmezésére, a törvényességi és a pénzügyi ellenőrzések új formáira tesz többek között javaslatot a Belügyminisztérium vezetésével készített szakmai anyag. Mindenek előtt erről kérdeztük képviselőnket, dr. iMtorcai Jánost. - Képviselő" úr, mi ennek a szakmai anyagnak a lényege? -A Belügyminisztériumban valóban elkészült a helyi önkormányzati rendszer fejlesztésénk lehetséges irányait összegző szakmai anyag. Ezt a tanulmányt most, a tervek szerint széles körű országos egyeztetésre bocsátják, ami után, várhatóan már ősszel véglegesíteni lehet az egyeztetések során kialakult koncepciót, s decemberre elkészülhet maga a törvényjavaslat is. Az elképzelések szerint ebben a széles körű társadalmi vitában dől majd el, hogy egy új önkormányzati törvény megalkotására tesz majdjavaslatot a BM, vagy ajelenlegi törvény módosítási indítványát készítik el. - Milyen nehézségekkel kell e törvény megalkotása során szembenézni? - A törvénymódosítás egyik legnagyobb nehézsége, magának a javaslatnak a lényegében minden igényt kielégítő megfogalmazása. Hiszen kétharmados törvényről lévén szó, csakis alapos egyeztetésen és széles körű konszenzuson alapuló törvényjavaslat esetén lehet csak remény arra, hogy valóban törvény szülessen belőle. Természetesen maga az önkormányzati rendszerünk is ellentmondásokkal teli. Sok gondot jelent a törvény megvalósításában, a helyhatóság nagy száma, illetve azok széles feladat- és hatásköre. A községek több mint fele ezernél kevesebb lakosú, ám ajelenlegi szabályozás szerint a legkisebb falu is elláthat majdnem minden olyan feladatot, mint a legnagyobb város. A kistelepülések azonban a közszolgáltatásokat, a korlátozott lehetőségüknek megfelelően, többnyire alacsony szakmai színvonalon és gazdaságtalanul tudják elvégezni. Az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének fő feladata éppen ebből fakadóan az egyensúly helyreállítása lenne. - Mit jelentene ez konkrétan? - Az alkotmány szerint a helyi önkormányzatok alapjogai egyenlőek. Az alaptörvény ezt követően azonban a képviselő-testületek hatásköreit állapítja meg. Itt az első ellentmondás, ez azonban feloldható lenne, ha az alkotmány a helyi önkormányzáshoz való jog eszmei és fizikai tartalmát határozná meg. Úgy gondolom abban mindenki egyetért, hogy ez az alapjog a legkisebb községet is megilletné, ám a feladatok és a hatáskörök - az önkormányzatok teljesítőképességétől függően-differenciáltan lennének telepíthetők. A szakmai anyagot előkészítő szakemberek úgy látják, hogy az önkormányzatok önkéntes, szabad társuláshoz való jogát az új törvényben is meg kell őrizni. Vitathatatlanul jelenleg sok nehézséget jelent, hogy önkéntes társulásra sok helyhatóság indokolt esetben sem hajlandó. Ezért az anyag arra tesz javaslatot, hogy a kötelező önkormányzati feladatok ellátásánál a törvény bizonyos körben - írja elő a társulást, ha azt a központi költségvetés finanszírozza. Egy másik jelenlegi probléma, hogy a központi támogatások jelentős emelkedése ellenére sem csatlakozott a körjegyzőségekhez az ezernél kevesebb lakosú községek egyharmada. Ezeknél a településeknél indokolt lehet kötelezővé tenni a körjegyzőséget, illetve célszerű lenne az 1500-as lakosságszám, mint küszöbérték előírása. - Milyen változások várhatók az ellenőrzések területén ? - A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését jelenleg a közigazgatási hivatalok látják el. Sajnos, közismert tény, hogy a közigazgatási hivatalok lehetőségei korlátozottak, ezért ellenőrző tevékenységük sem elég hatékony. A javaslat szerint a törvényességi ellenőrzést törvényességi felügyeletté kellene alakítani, vagy ilyen típusú hatáskörökkel megerősíteni. A felügyelet törvénysértés esetén lehetőséget kaphatna az önkormányzati döntések felfüggesztésére, illetve mulasztás esetén a hiányzó határozat pótlására, amelyre most semmilyen lehetőség nincs. - Az elmúlt tíz évben az önkormányzatok állami támogatása évről évre változott. Mit javasol a Belügyminisztérium anyaga ezzel kapcsolatban ? - 1990-ben, az önkormányzatiság kezdetén még csak 14 normatívába bontva jutott el az állami támogatás a helyi önkormányzatokhoz, 1996-ban már több száz támogatási elemmel kellett az önkormányzatoknak számolniuk, s mára ez a szám már tízszerese az induló értéknek. A szakemberek szerint célszerű lenne visszatérni a kevesebb és általánosabb normatíva alkalmazásához. Átgondolásra várnak az állami fejlesztési támogatási formák és az önkormányzati gazdálkodás külső ellenőrzése is. Mint az közismert az ellenőrzést jelenleg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) végzi, amelynek kapacitása, figyelembe véve, hogy több mint 3000 az önkormányzatok száma, ehhez a feladathoz nem elegendő. Számos megoldásjöhet szóba ezen a téren a tövényjavaslat kapcsán, például megoldás lehet az ÁSZ lehetőségeinek bővítése, de szóba jöhet a tákiszok és a közigazgatási hivatalok bevonása is a pénzügyi ellenőrzésbe. Mindegyik megoldás eredményes és jó lehet, ha a törvénymódosítás előkészítése során, minden részletében, sikerül az érdekek azonossága mentén a közös akaratot és szándékot formába önteni. • Jön az új hírközlési törvény? Szintén sajtóhír: a Kormány rövidesen benyújtja az egységes hírközlési törvényt... - Képviselő úr, most éppen hol tart ez. a sokat vitatott ügy? - Megerősítem a hírt, sőt azt is elmondhatom: a Kormány már be nyújtotta törvényjavaslatát. Várhatóan a héten kerül a parlament elé, amit a szakma már régóta vár és abban reménykedik, hogy a tavaszi ülésszak végére az Országgyűlés el is fogadja azt. Az előzetes egyeztetés során a szakma érintett cégei egyetértettek ajogszabály céljaival, ám a részletek esetében számos észrevételt is megfogalmaztak, illetve a szabályozás egyes elemei esetében kétségesnek tartották, hogy azokat következetesen érvényesíteni is lehet. A hírközlési törvény vállalja a monopóliumok érdekeinek korlátozását. Reményeink szerint hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztók minél olcsóbb, minél jobb minőségű és gyorsabb, megbízhatóbb szolgáltatásokhoz juthassanak. A törvényjavaslat alapvető céljait az UPC Magyarország, a PanTel, a Vivendi, a British Telecom, a GTS Magyarország, az Antenna Hungária, a Novacom, a Pannon GSM és a Vodafone is üdvözölték, ám jelezték, szeretnék, ha a parlamenti vita során szakmai elképzeléseiket messzemenően figyelembe vennék. Ezen cégek, mint szolgáltatók egyetértenek a hírközlési infrastruktúra kiépülésének támogatásával, a szolgáltatások elérhetőségének szavatolásával, a verseny fejlődésének elősegítésével, a jelentős piaci előny ellensúlyozásával, ám mint ahogy beszélgetésünk elején már említettem kétségeiket is megfogalmazták azzal kapcsolatban, hogy mindezt következetesen érvényesíteni lehet. - Szakmai körökből azt az információt kaptuk, hogy az érintett cégek versenyelőnyt kérnek befektetéseik után. Igaz. ez? - Magam nem vettem részt az előzetes egyeztetéseken, de a bizottsági vitához a szakma „követelményrendszere" már megérkezett. Az érintett szolgáltatók miközben támogatják az infrastruktúra alapú versenymodell megvalósítását, úgy gondolják, hogy valamilyen előnyben kell részesíteni azokat, akik jelentős összeget fektetnek, fektettek be a hálózatok kialakításába. Kétféle kapcsolási díjat javasolnak rögzíteni a törvényben: a kereskedelmi összekapcsolási díjat azok fizetnék, akiknek nincs saját hálózatuk, a költségalapút pedig azok, akiknek van. Úgy ítélik meg, hogy nem lehet azonos mércével mérni a monopolhelyzetben lévő és a piacra lépő új szolgáltatókat, hiszen ezzel a kisebb erejű távközlési vállalatokat hátrányos megkülönböztetés érné. - Az. egységes hírtörvény kapcsán kiújult a vita a telefonszolgáltatás és a kábeltévé-szórás között. Mit hallhatnánk erről? - Az előkészítő tárgyalásokon, elsősorban a kábeltévés szolgáltatók viszsza-visszatérően hangoztatták, hogy nem szerencsés, ha egy lakásban lévő két távközlési végpont, a telefon és a kábeltévé egy vállalat kezében van. Azt állítják, hogy ez hosszú távon akadályozza az egészséges versenyt, ráadásul az OECD és az EU összes ajánlásai szerint is le kell bontani a távbeszélőpiacon kialakult monopóliumokat. Ugyanakkor örömmel látják a törvényjavaslatban, hogy az átmenetileg megtiltja a párhuzamos tulajdonlást. Ezek a szolgáltatók szeretnék elérni, hogy a törvényből kikerüljön az „egyhatodos szabály", amely a vételkörzetet korlátozza, azaz nem engedi meg, hogy egy-egy társaság szolgáltatásával a lakosság hatodánál többet érjen el. - Hogyan fogadták a szolgáltatók az. azonosítók feletti állami rendelkezést? - Vitathatatlanul ellenérzéssel, de alapvetően nem kérdőjelezik meg azt. A telefonszámadóval kapcsolatban, amelyet a szolgáltatók fizetnének az államnak minden egyes általuk kiadott telefonszám után, az Esztergomban is érintett Vivendi céget, személy szerint Ledniczky Péter külkapcsolati igazgatót idézem, amikor úgy fogalmazott, hogy „reméli, a cége már lerótta kötelezettségeit a kifizetett koncessziós díjjal". A vita tehát még nem zárult le, s a bizottságokban számos, mindenki számárahasznos módosító javaslat kimunkálására kerülhet sor. • „Forr" a bortörvény is? Továbbra sem csitulnak az indulatok a borral kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségek körül. A gazdák állítják: túlságosan bonyolult és zömében felesleges is a papírmunka. A hegyközségek szerint a gazdák közül sokan a tőkék kivágását is fontolgatják már, míg a pénzügyminisztérium szerint a pincekönyv megfelel az adózási követelményeknek, és az adatok szerint egyelőre nem csökken a bortermelési kedv sem. - Képviselő úrról kevesen tudják: a boros gazdák Önnek köszönhetik, hogy a bortövényben 500 négyzetméterről 1500 négyzetméterre változott a jövedékitermék-körbe tartozó szőlőültetvények alsó értéke. Hogyan ítéli meg ezeket a híreket? - Valóban Nógrádi László képviselőtársammal közösen benyújtott módosító javaslatunk alapján döntött úgy az országgyűlés, hogy 500 négyzetméterről 1500 négyzetméterre emeli ajövedékitermék-körébe tartozó szőlőültetvények alsó határát, illetve egy másik módosító javaslatunk pedig 250 liter/főről 1000 liter családi fogyasztásra módosította a szigorú adminisztráció nélkül felhasználható bor mennyiségét. A felvetett kérdéseket a Gazdasági Bizottság pedig már számos esetben tárgyalta bevonva ebbe a szakma képviselőit is. A hegyközségek és a gazdák érdekeinek képviselői elősorban azokat a pontokat hagynák ki az adatszolgáltatási körből, amelyek a bor előállításával kapcsolatos szakmai munkára vonatkoznak. A Pénzügyminisztérium és a Vám- és Pénzügyőrség viszont éppen azt szeretnék elérni, hogy a szigorú számonkérés és egyúttal a közteherviselés alól semmilyen körülmények között sem lehessen kibújni. Állítják, a szak2001. március 22. mai kérdések arra szolgálnak, hogy kétséget kizáróan meg lehessen állapítani: adott mennyiségű szőlőből a szükséges beavatkozások figyelembevételével mennyi bor készül. Azaz ennek a szabályozásnak éppen az a célja, hogy a borászatban mindenkinek az adóhatóság látókörében kell tevékenykednie. - Az ellentétek nem oldódnak tehát. Lehet-e mégis valami megállapodásban reménykedni? - Az elmúlt hetekben számos egyeztetésre került sor az érintettek bevonásával, ma mégis úgy látom, hogy egyelőre nem sikerült közös nevezőre jutni az érintetteknek a szőlő- és bortermelőket sújtó adminisztrációs kötelezettségek enyhítésével kapcsolatban. Ugyanis a pénzügyi tárca és a Vám- és Pénzügyőrség által készített egyszerűsítettjavaslatot elfogadhatatlannak tartja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. Most új helyzet állt elő. A gazdák képviseletében a hegyközségek vállalták, hogy március végéig a bortermelők érdekeinek leginkább megfelelő új megoldási javaslatokat dolgoznak ki. - Mi a szabályozás legtöbb nehézséget okozó része? - A legfőbb gond az, hogy az egyszerűsített adóraktáraknak is előírták a pincekönyv vezetését, ám többségük nincs felkészülve ilyen típusú nyilvántartás vezetése, folyamatos karbantartására, s talán erre nincs is szükség. Ezt a véleményt a Vám- és Pénzügyőrség is osztja, indokoltnak tartanák, ha a kistermelők adminisztrációja kevésbé komplikált lenne. Más szakértők szerint az ellenőrzési hatásköröket is tisztázni kellene. Többekkel együtt magam is azon a véleményen vagyok, hogy nem kellene már most szigorúan követni az uniós szabályozási normát, haladékot kellene kapniuk a gazdáknak a csatlakozásig. - A gazdák képviseletében tárgyalók úgy nyilatkoztak, hogy a törvénymódosítási javaslat nem is tartalmaz uniós hivatkozásokat, egyedül az indoklásban szerepel, hogy az egységes nyilvántartás kialakítását az Európai Unióhoz való csatlakozásunk teszi szükségessé. - A Pénzügyminisztérium illetékes főosztályvezető-helyettesének megítélése szerint a bortörvény módosításához fűzött indoklás éppen a jogharmonizációs szándékot fejezi ki. Abban egyébként az is szerepel, hogy a borászati termékek adózási szempontjait is figyelembe kívánták venni az egységes, a különböző ellenőrzések számára egyaránt alkalmas nyilvántartás megkövetelésével. Véleményük szerint ugyanis a pincekönyv éppen azt teszi lehetővé, hogy a hatóságok, így az adóhivatal, az Országos Borminősítő Intézet és a hegyközségek egyaránt elszámolhassák, a saját szempontjaiknak megfelelően ellenőrizhessék a termelőket. - A szőlőnyitás ideje van. Nem kell félnünk attól, hogy ebben a bizonytalanságban sokan nem nyúlnak a kapához? - Az adminisztráció nehézségeit hangoztatok egyik legfőbb érve, hogy elvész a borászok, szőlészek kedve, felhagynak a termeléssel. A Vám- és Pénzügyőrség jövedéki ügyekben illetékes főosztályvezetője nemrég úgy nyilatkozott, hogy a szokásos mozgásokon kívül nem tapasztalnak rendkívülit a gazdák körében, a termelők száma nem csökkent érzékelhetően. Komoly borászoknak semmiképpen nem vette el a kedvét az adminisztrációs kötelezettség. A statisztikai adatok pedig arra utalnak, hogy tavaly, de már az idén is növekedtek a szőlőtelepítések. A bortörvény szerint a földművelésügyi tárca a Pénzügyminisztériummal együtt kapott felhatalmazást arra, hogy közös rendeletben szabályozza a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjét, ám egybehangzó vélemények szerint az FVM eddig nem tett megfelelő lépéseket a gazdák adminisztrációs gondjainak megoldására. - Képviselő úr, köszönjük! (Pálos)