Esztergom és Vidéke, 2001

2001-01-11 / 2. szám

Újabb 16 esztergomi lakás építése kapott zöld utat a szaktárcától A Gazdasági Minisztérium ar­ról értesítette Meggyes Tamás polgármestert, hogy Esztergom Város Önkormányzatának - Ma­tolcsy György miniszter döntése értelmében - az Állami Támoga­tású Bérlakás Programra benyúj­tott harmadik, 16 „költségelvű" (piaci alapú) bérlakás kialakítá­sára vonatkozó pályázata is tá­mogatást nyert. A tárca a 16 új önkormányzati lakás létesítését jelentő 134 milliós beruházáshoz 87 millió forinttal járul hozzá, így a korábbi támogatásokkal együtt az esztergomi beruházá­sok közel hat százmilliós állami forrást kapnak! A pályázaton az esztergomi önkormányzat két káeftével in­dult közösen, hogy a Magyary út jobb oldalán, a volt Kályhagyár­ral szemben egyfajta lakóparkot alakítsanak ki. A pályázathoz az önkormányzat - a 16 lakásért cserébe - a telket adta, a két cég pedig az önrész további (pénzbe­ni) hánydát fizette. A jelenlegi tervek szerint egyébként a terüle­ten összesen 41 új lakást építe­nek, amelyből 25 a két vállalko­zás tulajdonát képezi. A házakban négy lakószint és egy mélygarázs lesz. Meggyes Tamás a hírre reagál­va elmondta, hogy a bérlakás programban Esztergom a szep­temberi 175 milliós és a decem­beri háromszázmillió forintos tá­mogatással már eddig is az első helyen szerepelt. A mostani hoz­zájárulással a közeljövőben - az országban egyedül álló módon ­136 új lakás épül, amelyeknek döntő többsége szociális alapú, azaz kedvező áron megvásárol­ható lakás. Gulya István 2001. január 11.-2. szám * POLGÁRI HETILAP • Ára: 50 Ft Szomszédolás SZÉP VOLT, TÁT! Rangja szerint nagyközség ­közvetlen szomszédságunk­ban. Legszembetűnőbb jellem­zője, a rend és a tisztaság mel­lett, az együttműködési készség és az összefogás a település fej­lődése érdekében, közte a pol­gárok kulturális igényeinek magas szintű kielégítéséért. Ez utóbbira nemcsak a nemzetközi elismertségű fúvószenekar és az asszonykórus a jó példa, de olyan színvonalas hangver­senyek rendezése is, mint ami­lyen január 7-én volt a Kultúr­házban. A fergeteges sikerű újévi koncerten - melynek az alkalomhoz illő megnyitóját maga a polgármester, Szenes Lajos vállalta - neves művé­szek - Szabó Magda és Csák ,/óz.se/operaénekesek, valamint a nem kevésbé híres Budapesti Operett-gála Szimfonikus Ze­nekar tagjai - működtek közre, vezényelt Antal Mátyás kar­nagy. A műsorban népszerű opera- és operettrészletek hangzottak el Verdi, Erkel, Jo­hann Strauss, Kálmán Imre, Le­hár Ferenc és Huszka Jenő örökbecsű műveiből. A tátiak­és nagyon sok esztergomi ven­dég! - zsúfolásig megtöltötték a „hangversenytermet", a szék­sorokban egymás mellett láttuk a korábbi és a jelenlegi polgár­mestert, a jegyzőt, a képviselő­testület tagjait. Erre feljegyezte meg az egyik városunkbeli: ta­nulhatnánk tőlük!... Baranya Istvánt, az önkormány­zat Ifjúsági és Sportbizottságának el­nökét ostrom alatt tartják a sportve­zetők, mindenki számít a támogatá­sára. Nincs könnyű helyzetben, hi­szen az egyéni sportágakban orszá­gos bajnokok, érmes versenyzőink vannak, a csapatsportágakban pedig közép-európai rangúak a rögbisek, s más sikeres vagy kevésbé sikeres sportágak vezetői is számítanak az önkormányzat támogatására. Sportéletünk eredményeiről, gond­jairól és jövőbeli terveiről beszélget­tünk a bizottsági elnökkel. -Hogyan értékeli a város 2000. évi sportéletét? - Átfogó jellemzéssel csak január végén szolgálhatok, akkor kerül a képviselő-testület elé jelentésünk. De azt elmondhatom, hogy a sportfi­nanszírozások és a beruházások te­kintetében az önkormányzatiság ed­digi legsikeresebb évét zártuk. Bi­zottsági költségvetésünk 25 millió forint volt. A sportbizottság állt az élére a veszni látszó fedett uszodaé­pítésnek. Az ISM-hez benyújtott pá­lyázatunk ugyan nem járt sikerrel, viszont számos képviselő-testületi csatározás után a pályázati önrészből (44 millió forint) megépülhetett a „buborékkal" fedett uszoda. A közel 50 millió forintos beruházás eredmé­nyeképpen Esztergom rendelkezik a környéken a legnagyobb fedett vízfe­lülettel, amely az úszásoktatás, egészségmegőrzés, rehabilitáció és a vízisportágak szempontjából vezető szerepet kell hogy betöltsön a kör­nyéken. Ezen kívül az ISM-től szá­mos pályázatot nyertünk: például a szentgyörgymezői játszóteret, pálya­világítást, sportreferensi állást és más anyagi forrásokat. A Kertvárosi Sza­badidő SE hosszú távú használatba kapta a lőteret és egy Palatinusz-tó­parti sporttelepet két faházzal. - Mennyire elégedettek a sport­egyesületek az önkormányzati támo­gatással ? - A bizottság legrázósabb, legké­nyesebb feladata az egyesületi sport­finanszírozások elosztása. Minden­kinek tudnia kell, hogy a hatályos sporttörvény és önkormányzati tör­vény alapján a sport „a nem kötele­zően támogatott" önkormányzati fel­adatok között szerepel. Ezért az ön­kormányzati költségvetés éves meg­alkotásánál keményen kell harcolni a sportért. Szerencsére Meggyes Ta­más polgármester úr szereti a sportot, de a képviselők többsége is támogat­ja ezt a területet. Jónéhány képvise­lőtársam igazi sportrajongó, vannak köztük aktív sportolók is. Az eszter­gomi önkormányzatiság a sportfi­nanszírozás területén emelkedő ten­denciát mutat. Míg 1991-ben 2,5 mil­lió forintról indult a támogatási összeg, addig 2000-ben közel 25 mil­lió forintból gazdálkodhattunk. Ter­mészetesen lehetett volna ez több is, de legyünk mértéktartóak. Ahogy az lenni szokott, voltak egyesületek, melyek messzemenően elégedettek voltak a támogatás ösz­szegével, és voltak olyanok is, akik nem. Tapasztalataink szerint egysé­ges elosztás nem létezik, legfeljebb egységes elvek szerinti. Közel 30 re­gisztrált sportegyesület van a város­ban, képtelenség mindet támogatni. A képviselő-testület SZMSZ-e alap­ján a sportbizottság feladata és dön­tési jogköre, hogy mely sportágakat támogat kiemelten, melyeket részben és melyeket mérsékelten. Abban vi­szont csaknem mindenki egyetért, hogy a nézhető, jövőképpel, nagy lét­számmal, tömegekkel és megfelelő utánpótlással rendelkező egyesülete­ket kell előtérbe helyezni a támoga­tásoknál. Néhány adat a 2000. évi jelentő­sebb egyesületi támogatásokról: Kosárlabdázók Egylete 400 EFt, Bikózó SE 200 EFC Atlétikai Club 600 EFt, Asztalitenisz SE 300 EFt, Evezősök Hajós Egylete 1.300 EFt, Judo Club 450 EFt, Kézilabda SE 5.500 EFt, Kick-box 950EFt, Labda­rúgás ESC 6.333 EFt, Vitézek Rögbi SE 2.000 EFt, Tenisz Klub 150 EFt, Triatlon Klub 450 EFt, Úszó Klub 750 EFt, Sakk Club 150 EFt, Kertvá­rosi SZSE 800 EFt, Városi Diáksport SE 800 EFt, Szabadidősport 950 EFt. - Mennyiben foglalkoznak az edzők felkészültségével, szakképzett­ségével és az utánpótlást biztosító is­kolákkal? - Városunkban közel 8 ezer diák tanul, van köztük itt lakó és bejáró is. Az ifjúság nevelésének mindennapos színtere az egyesületi sportolás. A családon, az iskolán kívül az edző találkozik legtöbbet a gyerekekkel. A fiatalok személyiségfejlődését, a szocializációját az egyesületen belüli edzőtől, a sporttársaktól kapott testi, szellemi és mentális képességek dön­tően befolyásolják. Városunkban szép számmal vannak olyan egyesü­letek, ahol tervszerű munka folyik, a közösségi szellem jó, a sportolókkal foglalkozó edzők felkészültek, szak­képzettek. Ide a szülők is szívesen íratják be gyermeküket, mert a sze­mélyiségfejlődés és a sportkarrier biztosított. Megítélésem szerint vi­szont az a lehető legnagyobb ered­mény, ha a sportoló gyerekek az egyesületben emberséget, egész­séges életszemléletet tanulnak, és megbecsülik egymást. Megnyugtató, hogy a szakképzet­len edzők egyre inkább kiszorulnak az egyesületekből, és egyre több a fiatal edző, akik között szép számmal vannak testnevelők. így az egyesület és az iskola kapcsolata is egyszerűbb, biztosított az egyesületi tömegbázis, és figyelemmel lehet kísérni a tanul­mányi munkát is. Nagy eredmény, hogy országos törvény szabályozza, miszerint minden iskola költségveté­sében fejenként 1200 forintot a sport­ra kell szánni. Az esztergomi képvi­selő-testület ezt megerősítette és be­számoltatja az iskolákat a felhaszná­lásról. Külön ki szeretném emelni, hogy városunkban három edző is van, aki a sportágában a nemzeti válogatott­nál dolgozik. Számos egyesületi edző a legmagasabb edzői végzett­séggel rendelkezik, vagy épp annak megszerzésén fáradozik. Termé­szetesen köszönet jár mindenkinek, aki bármilyen területen is foglalkozik a fiatal sportolókkal. Köztudott, hogy az Európai Uniós csatlakozás kiemelt feltétele a fiatalokkal való érdemi és minőségi törődés. Ez pedig a saját városunkban a saját feladatunk. A hagyományok, a sporttörténeti emlékek is helyükre kerültek. A kö­zelmúltban került kiadásra dr. Ma­gyar György könyve, amely átfogó képet ad a város sporttörténeti adatai­ról, eseményeiről a kezdetektől nap­jainkig. - Mely sportágak eredményeire a legbüszkébbek? -A női kézilabda hajszál híján nem lett NB l-es. Jó lett volna pedig szur­kolni az élvonalban az Esztergomnak a Vasas, a Dunaújváros vagy a Fradi ellen! A rögbicsapatunk magyar baj­nok lett, és kilépett a nemzetközi po­rondra, a kick-box ismét EB, VB el­sőséget szerzett, az evezősök, judo­sok, triatlonosok számos OB-t nyer­tek, és több válogatott versenyzővel rendelkeznek. Az úszók, sakkozók, teniszezők, birkózók eredményei is dicséretesek. Külön ki szeretném emelni a Kertvárosi Szabadidő Sport Egyesületet, hiszen a város legfiata­labb egyesületeként több szakosz­tályt működtetnek eredménnyel, me­lyek közül az ökökvívás és a labda­rúgás érdemel figyelmet. Szervezett, sokrétű a Városi Diáksport Egyesület tevékenysége. Elsősorban iskolák közötti, valamint diákolimpiai verse­nyek városi és megyei lebonyolításá­ért felelős a szervezet. Számos test­nevelő, edző, szülő áldozatos munká­jának köszönhetően szinte egész éven át tartalmas sportversenyekkel látják el az iskolákat és a városi diák­ságot. A szabadidősport 2000-ben is ki­tett magáért. Asportcsanok szervezé­sében több százan rendszeres látoga­tói a városi teke-, kispályás focibaj­nokságoknak. Telt házzal üzemel a konditerem. Kertvárosban több éves hagyományai vannak a Palatinusz-tó nyíltvízi úszóversenyeinek, ahol az ország minden tájáról találunk neve­zőket, és a testi fogyatékosok is ver­senyezhetnek. Emellett a strandröp­labda és a homokfoci a nyár slágere. Számos új sportág vert gyökeret a városban, különösen a keleti küzdő­sportok egyes válfajai járnak ebben az élen. Mindannyiunk nagy örömére megalakult az Esztergomi Vízilabda SE, amely az új fedett uszoda meg­építésével hamarosan az egyik leg­népszerűbb sportága lehet a város­nak. Sajnos, a labdarúgók-a közel száz éves fennállásuk óta - a leggyengébb bajnoki évüket zárták, hiszen 19 mér­kőzésből mindössze 1 pontot tudtak csak szerezni, annak ellenére, hogy a városi támogatás 6,333 EFt volt, és a sportcsarnokban valamint a Vasas­pályán térítésmentesen sportolhat­tak, öltözhettek. A labdarúgásban te­vékenykedők akarata, fanatizmusa viszont más sportágakhoz képest ki­emelkedő, hiszen ilyen mostoha, ott­hontalan körülmények között már az is csoda, hogy pályára tudnak lépni. Biztos vagyok benne, hogy a sportág­ban van annyi erő, amely túllendíti a nehézségeken labdarúgóinkat, de eh­hez újra kell gondolni a város legnép­szerűbb sportágát. - Mely terület okozott még csaló­dást? - Az atléták és az asztaliteniszezők egy picit megtorpantak. Sajnos, min­den próbálkozásunk ellenére a kosár­labda versenyszerű tevékenysége - a (Folytatás a 3. oldalon) Negyedszáz millióról - és a sportról Beszélgetés Baranya István bizottsági elnökkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom