Esztergom és Vidéke, 2001
2001-12-20 / 50-52. szám
2001. november 22. Esztergom és Vidéke A kormány három és fél évéról Köszönetnyilvánítás Az Esztergomi Civil Kerekasztal létrehozásának kezdeményezőjeként ezúton szeretnék köszönetet mondani Erős Miklósnak, aki közel másfél évig koordinálta ezen szervezet munkáját. Amikor 1999 tavaszán Koditek Pál akkori millenniumi tanácsnok úrral összehívtuk a civil kerekasztal első ülését, az volt a célunk, hogy megteremtsük a polgári társulások közötti párbeszéd színterét, a közös fellépés lehetőségét, ezzel is serkentve az önszerveződés örvendetesen beindult folyamatait. A kerekasztal a kezdetek óta demokratikusan működik, az egyesületek által megalkotott szabályok szerint. A közvetlen demokrácia természetéből kifolyólag természetesen elkerülhetetlenek a véleménykülönbségek, a viták, melyek kezelésére, az energiák helyes irányba terelésére évenként kell a civileknek megfelelő személyt választaniuk. 2000-ben, a leköszönő Kovács Gábor helyére Erős Miklós személyében a legmegfelelőbb moderátor került. Miklós bácsi, aki számtalan polgári kezdeményezés elindítója volt már az előző rendszerben, művelődésiházvezetői tevékenysége idején, ma is több szervezet életrehívójaként, motorjaként, a városi nyugdíjas szervezetek legfőbb támaszaként dolgozik. Mindeme munkája mellett látta el másfél évig a civil kerekasztal moderátori tisztét is. Ez alatt az idő alatt a kerekasztalhoz kapcsolódó egyesületek száma 25-ről 82-re emelkedett, nőtt az egyeztető fórum presztízse a várospolitikában, de ami a legfontosabb, hogy konfliktuskezelő képességével Miklós bácsi jelentősen hozzájárult az egyes civil szervezetek közötti toleráns párbeszéd, egy újfajta vitakultúra meghonosításához. 2001. november 16-án az egyesületek Meszes Balázs személyében új moderátort választottak. Most, amikor az új moderátornak jó munkát, sok türelmet kívánok, egyben Miklós bácsit is arra kérem, hogy a jövőben is segítse a kerekasztal (és koordinátorának) munkáját. Tapasz.talataira, dervis, higgadt stílusára a továbbiakban is nagy szüksége lesz a civilek fórumának! Meggyes Tamás polgármester Biztató a jövő - mondja dr. Gaái Károly idegenforgalmi közgazdász (P.I.) A lapunkban megjelent Termálfürdő épülhet a Prímás-szigeten című interjú (EVID, 2001. november 15.) nagy visszhangot váltott ki olvasóink körében, számos telefonhívást kaptunk, melyben örömüket fejezik ki. A megkeresők között volt dr. Gaál Károly közgazdász, aki éveken keresztül utazási irodát működtetett, a megyei kereskedelmi és iparkamara idegenforgalmi és vendéglátó osztályának alelnöke volt. Eddigi munkásságából tudjuk, hogy a termálfürdő létesítésétől remélte városunk újkori fellendülését. A mostani városvezetés tervei az ő érdeklődését is felkeltették. Vele beszélgettünk. -Milyen érzést keltett Önben, mint idegenforgalmi szakemberben polgármesterünk bejelentése az esztergomi termálfüdő létesítéséről? - Nagy örömmel értesültem, akárcsak a város lakossága, hogy hőn óhajtott vágyunk: egy korszerű termálfüdő építése valósulhat meg a közeljövőben a Széchenyi-terv keretében. Amennyiben ez valóra válik, az eddigi elhanyagolt város gazdasági fejlődése biztosítva van. Sajnos, Trianon óta a gazdag ásványi anyagkincsünk elkerült tőlünk, de azért maradt három gazdasági ágazat, melyek okszerű fejlesztésével ezt pótolni lehet. Ezek: óriási termálvíz-kincsünk, kiváló termőtalajunk, kedvező közlekedési viszonyaink. E három jól kiegészíti egymást. A fejlett mezőgazdaság és élelmiszeripar biztosítja a vendégek jó ellátását, az ápolt erdők a jó levegőt, a gazdag vadászatot és a kellemes kirándulásokat, az északdéli, nyugat-keleti irányú jó közlekedési viszonyok pedig a könnyű megközelíthetőséget, a nagy tranzitforgalmat. Mindhárom viszonylatban városunk kedvező helyzetben van. Okos vezetéssel, a városát szerető lakosság szorgalmas munkájával gyors és eredményes fejlődésre van lehetőségünk. Ezt sajnos, az elmúlt 40 év alatt nem tapasztaltuk. Az ifjú, bátor, lendületes polgármesterünk vezetésével most minden remény megvan lemaradásaink behozatalára. Kezdjük termálvíz-kincsünkkel. Magyarországon minden bizonnyal az első gyógyfürdőt III. Béla királyunk idejében felesége létesítette. Melléje csakhamar beteg katonák gyógyítására egy ispotály épült. A török világban a fürdő még tovább gyarapodott. Állapota sajnos a későbbi időszakokban leromlott és majd végét jelentette az erőltetett bányászkodás nyomán eltűnő meleg malavíz. Ennek újbóli megjelenésével minden remény megvan arra, hogy a régi fürdőkultúra feléledjen. Mert örvendetes, hogy az 1930-as években az Esztergomi Takarékpénztár a rendbehozott Fürdő Szálló mellett szép, gondozott medencékkel egy egészséges, pezsgő fürdőéletet teremtett meg, melynek sajnos a második világháború véget vetett. Legutóbb már voltak méltányolandó kezdeményezések. A Technika Házában a Szervezési Tudományos Társaság keretein belül megalakult az Idegenforgalmi Tagozat. Kellő városi támogatás hiányában nem tudott eredményes munkát végezni az Esztergomi Kereskedelmi és Iparkamarában alakult idegenforgalmi tagozat sem. Korábbi polgármesterünk által rosszul vezetett önkormányzat a fürdő fej lesztését elhanyagolta, hagyta a patinás Fürdő Szállót teljesen lezülleni. Hogy a fürdőélet teljesen meg nem szűnt, azt Heer Lajos lankadatlan, önzetlen munkálkodásának köszönhetjük. A mostani beruházási tervek is nagyjából az ő ötletes elképzelése során alakultak ki. Ennek alapja, hogy az új komplexumnak a Szent István-kuton kell alapulnia. Szerintem ezt kitisztítva és lejjebb fúrva még melegebb víz kapható. - Tapasztalt, a Balatonon is sikerrel működött idegenforgalmi szakemberként milyen tanácsokkal szolgálna a városvezetésnek? - A kétmilliárdos beruházás igen nagy feladat elé állítja a város vezetését. A siker a szakszerű műszaki előkészítésen, a pontos kivitelezésen és a gondos mindenre kiterjedő pénzügyi vezetésen múlik. Ilyen nagyméretű és rövid idő alatt kivitelezendő munkát a városban még nem végeztek. (A hasonló volumenű kórházi rekonstrukció csúszásokkal, módosításokkal évekig tartott!) A szép, impozáns beruházással a város úgy nézne ki, mint ócska ruhán a gyémántgombok. A Kis-Duna teljesen el van iszaposodva, helyenként már hínáros, kikövezett partjai tele bokrokkal, fákkal, melyek a köveket kilazítva azt rövidesen tönkreteszik. Gondozatlan, elhanyagolt az egész sziget, de lezüllött állapotban vannak a város külkerületi utcái, terei. Gazos, elhanyagolt az egész határ, járhatatlanok a mezei, hegyi utak. A volt kaszárnya, a Bottyán szakközépiskola teljesen leromlott állapotban vannak. Egy igazán szép és vonzó fürdőváros kialakítása azonban nemcsak a város, hanem a környezőkistérségeknek is elsőrendű érdeke. A megyei jogú városi rangot kapó városnak ezekkel együtt, a környező településekkel együtt kell a szükséges fejlesztéseket végrehajtani. Elsőrendű probléma a gyógyfürdőknél fontos fürdőkultúra, higiénia, tisztasági rend kialakítása. Ezt a magyar fürdők jó részénél, így pl. a komárominál is problémás. Jó példát nyújt azonban a közeli párkányi fedett fürdő gondozott állapota. Ez a sajtó, a helyi TV-k részéről rendszeres felvilágosító munkát kíván meg, nem szólva az iskolákban folyó és igen hiányos környezeti nevelésről. - Mit tanácsolna az idegenforgalmunk fellendítése érdekében ? Melyek azok a területek, ahová piaci ajánlatunk irányuljon ? -Gondoskodni kell időben a városi utazási iroda munkájának kiszélesítéséről, kibővítéséről. A finn testvérvárosi kapcsolatokat jó ki kellene használnunk. Az északi népek (finnek, svédek, norvégok) között gyakoriak a reumás megbetegedések, a világ lakosságának pedig majd 10 %-a érbetegségekben szenved. Az esztergomi kénhidrogénes víz ezek gyógyítására kiválóan alkalmas. El kellne érnünk, hogy a fenti országok biztosítói is hozzájáruljanak az idejövcík gyógyítási költségeihez. Párhuzamos, de másirányú, más forrásokból származó ráfordításokat igényel a mezőgazdasággal, erdészettel, valamint a közlekedéssel összefüggő fejlesztések megvalósítása. Esztergomnak régen önálló, nagy erdészeti hiavatala volt. Most a Pilisi Erdőgazdaság segítségével kell szemetes erdeinket, rossz erdei útjainkat a kirándulóknak élvezetessé tenni és új telepítésekkel rossz levegőnket javítani. Gasztronómia, borászat tekintetében ajánlataink kedvezőek, de még itt is lehet a színvonalat emelni. Feltétlenül kell az egyházzal közösen a zarándoklatokat jobban megszervezni. A közlekedés fejlesztése terén sokat jelent a Mária Valéria híd megnyitása, miáltal az észak-déli útvonalra jobban bekapcsolódhatunk. Jobb kihasználása érdekében igen gyorsan kellene megvalósítani a Budapesttel összekötő gyorsforgalmi utat és hasonlósan kiépíteni az autósztrádákhoz vezető útvonalakat is. Nagy, kihasználatlan lehetőség rejlik a víziforgalomban. A nagy személyszállító hajók a gyógyfürdés érdekében legalább egy hétig tartózkodhatnának itt. Mindezek megvalósítása az ifjú városvezetésre rendkívül nehéz, felelősségteljes munkát jelent, amihez az egész lakosság jó hozzáállásán, szorgalmas munkáján kívül feltétlenül szükséges a szomszédos térségekkel, a dorogiakkal is kialakítandó, eredményes együttműködés és a megígért megyei jogú városi rang. (Folytatás az /. oldalról) vezet összesen mintegy 18 milliárd forint állami támogatás segítségével több, mint 4200 bérlakást létesített. - Esztergomban és vonzáskörzetében évekig óriási problémát jelentett, hogy nem épült elegendő lakás, s különösen elszomorító helyzet alakult ki a bérlakás-építés terén ? -Rendkívül örvendetes, hogy Esztergom önkormányzata sikeres pályázatokkal több mint 1 milliárd forint kormányzati támogatást nyert bérlakás-építési programjához. De a kisebb települések által beadott pályázatok száma is örvendetesen emelkedik. Az építkezések száma általában is nő. Az önkormányzatok 2000-ben közel 44 ezer 700 lakásépítési engedélyt adtak ki, 46 százalékkal többet, mint 1999-ben. Idén a megépített és használatba vett lakások száma várhatóan meghaladja a 40 ezret, ami közel kétszerese a 2000ben megépített otthonoknak. - Mostanában sokat hallani a tudás alapú társadalomról. Milyen kormányzati intézkedések születtek a szakképzettség, a tudás megszerzésének könnyítésének érdekében? - Valóban, a polgári kormányzat számára az egyik legfontosabb tennivaló a tudásalapú társadalom megteremtése, mert ez a jövő legfontosabb biztosítéka. Ezúttal csupán néhányat ragadjunk ki az intézkedések közül, mert a bőség zavarában szenvedünk. Hiszen részletesen szólhatnánk a tehetséggondozó programokról, az oktatás informatikai fejlesztési programjáról, a szakképzés színvonalának emelését szolgáló intézkedésekről. Nem hagyható ki annak rövid felidézése sem, hogy a polgári kormányzat minden megelőző kormányzatnál többet tett a közoktatásban, illetve felsőoktatásban résztvevő roma gyermekek felzárkóztatásáért. Csak néhány adat ennek bizonyítására: 1998-ban mindössze 805 roma diák részesült ösztöndíjban, a jelenlegi tanévben viszont 8105 kap támogatást tanulmányaihoz, s a pályázatok mutatják, hogy számuk jövőre 10 ezer fölé emelkedhet, s ebben a helyi romáknak is komoly lehetőségük nyílik. A tudásalapú társadalom egyik legfőbb biztosítéka a diplomások számának növelése, hiszen a holnapi Magyarország versenyképessége a mai felsőoktatástól függ. Ezért a polgári kormány célja, hogy 2010-ben a fiatalok több mint 50 százaléka részesüljön a legmagasabb szintű oktatásban, s elérjük a fejlett európai országok átlagát. Ennek érdekében a kormány folyamatosan növeli az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatók létszámát. SzemNovember 15-én a Technika Házában választási fórumot rendezett az MSZP esztergomi, illetve Dorog térségi szervezete. A meghívott vendég Szabó Imre, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője, Környezetvédelmi Kabinetjének elnöke volt. Renkívül jól szervezett előadásának bevezetőjében leszögezte, hogy szerinte 1998-ban törés következett be a környezetvédelemben, mivel egy olyan mezőgazdasági kutató került a minisztérium élére, aki korábban génmanipulációs programokban vett részt, valamint Észak-Magyarországon veszélyes hulladékok illegális elhelyezésében. Kiemelten foglalkozott a közlekedési problémákkal: - Azzal, hogy 2005-ig le kell adni a Trabantokat, még nem oldódik meg a levegőszennyezés kérdése. Szükséges a tömegközlekedés, különösképpen a MÁV fejlesztése, reorganizációja, átalakítása. Az súlyos hiba, ha mindenki mindenhova autóval közieben az előző kormánnyal, a polgári kormány eltörölte az általános tandíjkötelezettséget. Ingyenessé tettük a gyermekükkel otthon lévő szülők számára a további diploma megszerzését is, függetlenül a képzési formától. Beindítottuk a diákhitelt. Sikerét bizonyítja, hogy augusztus 27. és szeptember 15. között 67 és félezer érdeklődő diák közül közel 40 ezer az infláció-követő és kedvező kamatozású hitelt igénylők száma. Átalakult a felsőoktatási intézményhálózat. Érdemes megjegyezni: az erről szóló törvényt az Országgyűlés gyakorlatilag egyhangúlag fogadta el. - Képviselő Ur! Olvasóink kíváncsiak arra is, hogyan látja Ön a nyugdíjasok helyz.etét, mindazt a változást, mely helyzetükben az. elmúlt három és fél évben végbement? - Az előttünk járó nemzedékekért, a nyugdíjasok helyzetének jobbításáért a polgári kormányzat a súlyos örökség ellenére is sokat tett és egyre többet tesz. Az örökség sajnos igazán súlyos. Ismeretes, hogy az előző kormányzati ciklusban a nyugdíjak mintegy 12-13 százalékot veszítettek értékükből. A polgári kormányzat viszont nem csupán az értékállóságot biztosította, hanem a korábban elszenvedett veszteséget is pótolja. Ennek érdekében 2001-2002-ben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény előírásán felül, mintegy 74 milliárd forint többletforrást juttat a nyugdíjak emelésére. Külön ki kell emelni, hogy a létminimum alatt élő nyudíjasok alacsony nyugdíját 1999-ben átlagot meghaladó mértékben - 20-25 százalékkal - emelte a polgári kormányzat. Ezzel mintegy felére csökkent az igazán nehéz körülmények között élő idősek száma. Rendkívüli fontosságú, hogy a kormány figyelembe vette: az idősek nyugdíjuk nagy hányadát költik gyógyszerre. Ezért jelent segítséget számukra, hogy az egészségügyi kormányzat, a gyógyszergyártókkal és -forgalmazókkal megegyezve, mérsékelte a gyógyszerek árszínvonalának növekedését. A legrászorultabb 170 ezer nyugdíjas pedig közgyógyellátásban részesül. Óriási dolog ez, hiszen az előző kormány idején nem ritkán 20-30 százalékos gyógyszertérítési díjnövekedés lényegesen apasztotta a nyugdíjakat, míg a polgári koalíció elérte, hogy másfél évig egyáltalán nem emelkedtek a támogatott gyógyszerek térítési díjai. Idén pedig olyan három évre szóló megállapodást kötött a kormány a gyógyszergyártó cégekkel, mely szerint a térítési díjak emelkedése legfeljebb az infláció kétharmada lehet csupán. Ugyancsak a nyugdíjasok érdekeit szolgálta a kormány fellépése és intézkedése a villamos energia, valamint a gázárak elszabadulása ellen. kedik - mondta. Felvetette az Esztergom-Dorog-Pilisvörösvár-Budapest vasútvonal, valamint a szentendrei vonal korszerűsítését, gyorsvasút, HÉV-vonal kiépítését. Tittmann János, az MSZP Esztergom-dorogi körzetének országgyűlési képviselőjelöltje, Dorog város polgármestere a körzet környezetvédelmi problémáiról beszélt. Hallgatói felszólalással egyetértve kifejtette, hogy nem kéne kiépíteni Esztergomban az ún. Bánomi-áttörést, hanem regionális, a környék településeit (pl. Dorog, Esztergom, Visegrád, Szentendre, stb.) elkerülő utak építésére lesz szükség. Az ankéton részt vett a Vértes Volán területi igazgatója, Gál Andor is, aki komoly vitába keveredett az egyik üzemmérnök felszólalóval, aki kifogásolta, hogy a helyijáratok pontatlanul közlekednek és sok helyen nincsen menetrend! d. MSZP-fórum: „Életmód, környezet"