Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

Alapíttatott 1879-ben Újraindult 1986-ban XVI. évf. 2001. november 22. 46. szám III Ára: 75 Ft November 24-én, szombaton Párkányban, a Polgármesteri Hivatal nagytermében tartják meg a második interregionális környezet- és természetvédelmi verseny döntőjét, melynek szervezője a Richter Gedeon Rt. dorogi fióktelepe és a párkányi papírgyár. * November 26-án, hétfőn délután öt órától Meggyes Tamás polgármester kezdeményezésére a Vármegyeháza díszter­mében a helyi vállalkozókat érintő, az önkormányzat hatáskörébe tartozó kérdések megbeszélésére kerül sor. A fórumon - amelyre sok szeretettel várnak minden érdeklődőt - olyan témák kerülnek terítékre, mint a közterület-hasz­nálattal, annak díjával kapcsolatos kérdések, a helyi adók aktuális vonatkozásai, az egyéni vállalkozói igazolványok kibocsátása, a telephely-engedélyeztetés, valamint egyéb, menetközben felmerülő ügyek. POLGÁRI HETILAP juthatunk le. A tervezők biztosí­tották, hogy időtálló úttestet építe­nek. Az Árok utcában, valamint a szigeti útszakaszon is az útburkolat vastagsága 45-48 centiméter között lesz, ágyazatta], betonalappal, vala­mint aszfaltréteggel építik ki. Érdek­lődésünkre a tervezők elmondták, hogy az útkereszteződések, az útlejá­rók, a kapubehajtók egyaránt meg­építésre kerülnek, megnyugtatva ez­zel az azon a környéken lakókat. A Mikszáth Kálmán utca, a Jókai utca, a Deák Ferenc utca, a Gőzhajó utca szakszerű összekötését garantálják. A tervek azt is biztosítják, hogy a Nagy-Duna sétányon balra leágazás­sal lehessen eljutni az EEHE evezős­telepre, valamint a napjainkban már a város szolgálatában álló Ferences­sporttelepre. A szigeten sétálók tapasztalhatták, hogy hatalmas teherautókkal folyik menetrendszerűen az építőanyag szállítása. Igénybe vették a Kis-Duna szigeti Gesztenyefasor sétányát is. Kérik ezért az arra járók figyelmét az esetleges balesetek elkerülése érde­kében. A KÖRFORGALOMTÓL A NAGY-DUNÁIG léptékben, a függőleges méretek 1:100 léptékben olvasandók. Mérnö­ki ábrázolásban ez a szokványos, ol­vasói szemmel ezért furcsának hat a markáns domborulat, pedig a való­ságban csupán négyméteres szintkü­lönbségről van szó. Az új útvonal a körforgalomtól rákanyarodással ha­lad az Árok utcába, ahol az épülő Kis-Duna hídig (rajzunkon) több mint ötszáz méter átépítésre kerül. A csatornázás az Árok utcában jórészt a korábbi időszakban már megtörtént, ám vízelnyelőket, a csapadékvíz el­vezetését a munkálatok során építik meg. A rajzokon kitűnik, hogy az Árok utcában az útpálya nyolc méter széles lesz, végig szegéllyel ellátva, a járdák szélességét egyöntetűen más­fél méteresre tervezték. Az építendő Kis-Duna hídra hét százalékos emel­kedés vezet fel, majd onnan lanká­sabb úton négy százalékos eséssel (Pálos) Városunk lakossága nagy érdeklődéssel követi azt a milliárdos útépítést, amely szorosan kötődik a Mária Valéria híd forgalmának fel- és levezetéséhez. Meggyőződhetünk er­ről nap mint nap. Olvasóink előző számainkban már értesülhettek arról, hogy a nagy volumenű munkát az országban már sok helyen bemutat­kozott STRABAG Építőipari Kft. vég­zi. Sokan érdeklődtek a tervek iránt, melyekről eddig még nem írtunk. Si­mon Józsefki v i telező főé p íté s v eze tő­től megtudtuk, hogy a műszaki terve­ket a fővárosi Krea-TÖRA Mérnök Kft. készítette, Besse László felelős főtervező és munkatársai. A terv súlyponti része az Árok utcára, a Kis­Duna hídra, valamint a Prímás-szige­ti rácsatlakozásra vonatkozik. A ne­vezett szakasz hossz-szelvényi rajzát közöljük, azzal a figyelemfelhívás­sal, hogy a vízszintes méretek 1:1000 Államtitkári látogatás November 20-án délután ­lapzárta után - Meggyes Tamás polgármester meghívására Esz­tergomba látogat Glattfelder Bé­la, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára. Az állam­titkár először városnézésen vesz részt, amelynek során megtekin­ti a Vár Széchenyi-terv támoga­tásával megvalósult díszkivilá­gítását és a leendő fürdőkomplexum helyszínét, majd sajtótájékoztatót tart a Me­gyeháza Gadányi-termében, ahol elsősorban a Széchenyi­tervről, a gazdaságélénkítésről és a turizmus fejlesztéséről fejti ki álláspontját. A tájékoztatón elhangzottakról jövő heti lapszá­munkban részletesen is beszá­molunk. Testületi ülés November 22-én 10 órakor a Városháza nagytermében tartja soron következő rendes ülését városunk képviselő-testülete. Főbb napirendi pontok: - parkolórendelet megalkotása, - a gyermekek napközbeni ellá­tása keretében biztosított étkezés intézményi térítési díjának 2002. évre szóló megállapítása, - a pénzben és természetben nyújtott támogatásokról szóló új rendelet megalkotása, - a fül-orr-gégészet és szemészet épületrész hasznosítása, - a Zsellérföldek belterületi ha­tárvonalának módosítása, - az EDÁSZ-székház, valamint a Körzeti Földhivatal által hasz­nált helyiségcsoport hasznosítá­sa, - a Bánomi-áttörés nyomvonalá­nak kijelölése, - a KISB javaslata kulturális és sport célú támogatások felosztá­sára. A véradókat köszöntik November 27-én 15 órakor a Megyeháza Bottyán-dísztermé­ben a megyei és a helyi Vöröske­reszt, valamint a Vaszary Kolos Kórház ünnepélyes keretek kö­zött köszönti a többszörös vér­adókat. Beszédet mond Meggyes Tamás polgármester, valamint dr. Szabó Klára, a Vérellátó osz­tályvezető főorvosa. A Várszín­ház vendégművészei ünnepi mű­sort adnak. Az ünnepségen oklevelek átadására is sor kerül. Országgyűlési képviselőnk a kormány három és fél évéről (Pálos) Latorcai János a parlament Gazdasági Bizottságának elnökeként minden kormányelőterjesztést alapo­san megismerhet, tanulmányozhat, így olyan részletekről, összefüggé­sekről is tud, ami nem kerül nagy nyilvánosság elé. Nemrég egy eszter­gomi gyáravatón találkoztunk, utána időt szakított arra, hogy mindezekről beszélgessünk. - Képviselő úr, a közelmúltban egy napilapban ezt olvastam: „Cáfolat­lan tényekkel támasztható alá, hogy Magyarországon kormány még annyit nem tett a családokért, mint amennyit a polgári kabinet. " Ön ho­gyan látja ezt? - Magam is osztom a lap vélemé­nyét, s úgy látom, ha a választók 2002-ben ismét mellettünk döntenek, olyan gazdasági és erkölcsi alapokról építkezhetünk tovább, amelyek kitel­jesíthetik a polgári létet, tovább nö­velhetik a családok biztonságát, még jobban segíthetik a tanulást, a mun­kavállalást, s a nyugdíjasoknak is méltó életlehetőséget biztosítanak. 1980 óta 2000 volt az első olyan év, amikor a népesség fogyása nem nőtt. Tavaly majdnem háromezerrel több gyermek született, mint azt megelő­zően. Ez a tervezhetőnél hatezerrel több új életet jelentett. S tegyük eh­hez hozzá, hogy hét és fél ezerrel kevesebben haltak meg, mint egy év­vel korábban. A kedvező folyamat 2001-ben is folytatódik: az év első felében a születési többlet 300 volt, a halálozások száma pedig 5400-zal csökkent. A népességszám csökkené­se közel hatezerrel, tehát egynegyed­del volt kevesebb, mint egy évvel korábban. - Érdekes lenne annak vizsgálata is, hogyan változott a családok, a há­zasságkötések, a válások száma. - A polgári kormány ideje alatt nőtt a házasságkötések száma. Míg 1999­ben csak ötszázzal több házasságot kötöttek, mint egy évvel korábban, addig 2000-ben közel két és fél ezer­rel több esküvő volt, mint 1999-ben. Ugyanakkor csökkent a válások szá­ma is: tavaly 1500-zal kevesebb bon­tóperre került sor, mint esztendőnek előtte. S egy, talán mindennél örven­detesebb eredmény: 2000-ben tíz­ezerrel kevesebb terhességet szakí­tottak meg, mint 1998-ban. A polgári kormányzat a családok megerősítése, a jobb életlehetőségek érdekében nem csupán azt adta vissza a polgároknak, amit az előző kor­mányzat elvett, hanem számos eset­ben bővítette az egyszer már meg­volt, majd 1994-1998 között negli­gált juttatásokat, és a családok, az egyes emberek tanulása, boldogulása érdekében számos új, korábban alig­ha elképzelhető intézkedést hozott. A polgári kormányzat 1999-ben visszaállította a családi pótlék alanyi jogosultságát. Ezzel mintegy 150 ezer gyermekkel bővült az ellátásban részesülők köre. Ez az intézkedés is azt tükrözi, hogy a családi pótlék nem szociális segély, hanem kifejezése annak, hogy a gyermeknevelés össz­társadalmi szempontból is érték. A kormány 2000-ben visszaállította az 1995-ben megszüntetett GYED-et, aminek összege 2001-ben a havi 80 ezer forintot is elérheti. A GYED-et jelenleg 60 ezren veszik igénybe. Mindezek mellett a kormány az adó­rendszeren keresztül is támogatja a gyermekes családokat, sőt ez a leg­markánsabb támogatás. A családi adókedvezménnyel 1999-ben több mint egymillió család élt, s a kedvez­ményt igénybevevők száma 2000­ben mintegy negyvenezerrel emelke­dett. A családi adókedvezmény már a fogantatás 91. napjától igényelhető, ami áttételesen azt a jogi kiterjesztést is jelenti, hogy a magzat jogképessé vált. A szülő anyákat változatlan fel­tételek mellett illeti meg az anyasági támogatás, de a családok megsegíté­sére szolgál a rendszeres gyermekvé­delmi támogatás is, amit tavaly 835 ezer gyermek után vettek igénybe. - Hallhatnánk-e valamint a polgá­ri kormány által rendszeresített isko­láztatási támogatásokról? - Az iskolába kerülő gyermekeket, pontosabban szüleiket is támogatja a polgári kormány. Bevezettük a beis­kolázási támogatást. Idén szeptem­berben például 3,3 milliárd forintösz­szegű tankönyvtámogatásban részesültek az iskolakezdők. Szintén a szülők terhein enyhít a tankönyvek nulla százalékos ÁFA-kulcsa. Ráadá­sul a jövőben, a természetben juttatott iskolakezdési támogatás gyermek­enként 10 ezer forintig nem minősül a szülő számára bevételnek, ezáltal adóalapnak. Az infláció mértékét is figyelembe véve elmondható, hogy a családokat megillető támogatás reál­értéken két év alatt egynegyedével nőtt. Joggal állítható: áttörés volt, amit az otthonteremtés elősegítéséért tett a polgári kormány. Ehhez termé­szetesen hozzájárult a kedvező gaz­dasági helyzet, a csökkenő infláció és a növekvő jövedelmek. Az 1998-as 20 százalék feletti kamatláb helyett napjainkban új lakás építésére már 6 százalék alatt is kapható hitel. Figyel­met érdemel a „félszocpol" is, ami három gyermek esetén 1,1 millió fo­rintos állami támogatást jelent, haje­lenlegi lakásuknál egy szobával na­gyobb, új vagy használt ingatlant vásárolnak. Ismeretes: számos egyéb kedvezményről is gondoskodott a polgári kormányzat, s az otthonte­remtési program eredményei közvet­lenül az intézkedés-sorozat megkez­dése után érezhetővé váltak. A tavalyi évtől robbanásszerűen nőtt a lakáshitel-állomány. De ki szeretném emelni az állami támogatású bérlakás-programokat is. Az érdeklődés irántuk növekszik. Míg tavaly 104 pályázatot nyújtottak be az önkormányzatok a Gazdasági Minisztériumba, addig idén szeptem­berig összesen 260 pályázat érkezett. A döntések nyomán 138 önkormány­zat és 5 egyház, illetve karitatív szer­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom