Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

Felhívás Tisztelt Esztergomi Polgárok! Esztergom Város Polgármesteri Hivatala ezúton felhívja a lakosság figyelmét, hogy ismeretlen személyek egy állítólagos hivatali igazolvány felmutatásával a hivatal munkatársainak, megbízottjainak adják ki magukat, és - főleg az idősebb, gyanútlan polgároktól - az önkormányzat karácsonyi ajándékozásának csomagolási és szállítási költségeire pénzt kérnek. Természetesen ilyen felhatalmazással senki nem rendel­kezik, az önkormányzat nem szed pénzt ajándékozásra. Akiket ezek a szélhámosok zaklatnak, kérjük, értesítsék a rendőrséget! Esztergom Város Polgármesteri Hivatala POLGÁRI HETILAP Ülésezett a képviselő-testület Városunk felemelkedésének há­rom meghatározó lehetősége, kitöré­si pontja van, amelynek alapja és fel­tétele az infrastruktúra-, a közleke­dés-fejlesztés. Mindegyik fejlesztési lehetőség egy-egy meghatározó fel­adat, ha úgy tetszik „zászlóshajó" kö­ré csoportosul: a gazdaságélénkítés kulcskérdése az ipari park-fejlesztés, a humán tényezők, a humán terület meghatározó kérdése a felsőoktatás­bővítés, a turizmus-fejlesztés, köz­ponti kérdése a fürdő-fejlesztés azon belül is egy termálfürdő létesítése. Az utóbbi idők egyik - ha nem a legje­lentősebb - esztergomi beruházási tervéről Meggyes Tamás polgármes­tert kérdeztük. Az október IS-at testületi ülésen megszületett a döntés: Esztergom a Széchenyi-terv keretében pályá­Az esztergomi képviselő-testület no­vember 7-én, délután 15 órai kezdettel rendkívüli ülést tartott. A városatyák húsz kérdést vettek napirendre, amely­ből az iilés végeztéig, éjszaka tizenegy óráig a kérdések felét tárgyalták meg. A városatyák módosították a Magyar Suzuki Rt.-vei kötött megállapodást és ezzel párhuzamosan a helyi adórende­letet, majd a testület véglegesítette az Esztergomba települő Tesco áruházzal kötött szerződést. Ha minden a tervek szerint alakul, jövő ősszel a király váro­siak és a környező régió településeinek lakói egy hétezer négyzetméternyi el­adóterű nagyáruházban vásárolhatnak a volt esztergomi szovjet laktanya terüle­tén. A beruházáshoz egyébként új út is társul, amelynek munkálatai már meg­kezdődtek. Az út a Suzuki utat és a Csalamádé-temetőt köti össze, és jelen­tős mértékben javít a környék megkö­zelíthetőségén. Zárt ülés keretében az esztergomi zatot nyújtott be egy termálfürdő létesítésére. A kétmilliárd forintos beruházás felére lehet az állami forrást igénybe venni, a pályáza­ton december 4-én hoznak határo­zatot. Nyilván ez a hatalmas válla­lás is azt mutatja, Esztergom komolyan veszi a turizmus-fejlesz­tés kérdését. - Igen, hiszen Esztergom fejlődé­sének meghatározó tényezője a turiz­mus-fejlesztés. Egyedülálló alkalom, hogy a kormány Széchenyi-terv programja kiemelten kezeli ezt a te­rületet. A városnak, amelynek koráb­ban nem volt esélye - igaz a vezetés­nek ehhez hiányzott az akarata is - a turisztikai beruházásokra, meg kell ragadnia most ezt a lehetőséget. Hiá­ba kedvelt kirándulóhely Esztergom, ahol évente 1,3 millió turista keresi fel a Várhegyet, ha például az itt töl­tött vendégéjszakák számában ez nem mutatkozik meg. Mint sok min­den más területen, itt is a maguk ne­mében páratlan turisztikai adottsá­gokkal rendelkezünk. Történelmi kincseink, műemlékeink, a Vár, a Ba­zilika, kiváló múzeumaink - mint például a világszínvonalú Keresztény Múzeum vagy a nemrégiben csodála­tosan megújult Duna Múzeum -, a város vallásturizmusbeli jelentősége kimagasló a magyarországi városok között. A mi turisztikai adottságaink töké­letesek. Kínálatunkba elvileg minden lehetséges turisztikai attrakciót felve­hetünk. Hiszen a Pilis tetejétől kezd­ve, a nemzeti park területén, a Duna kanyarulatán, a történelmi épülete­ken, az egyházi központúságon át a gyönyörű múzeumokig stb. bezáró­lag számtalan különlegességgel ren­delkezünk. Egyetlen problémánk képviselők a Prométheusz Rt.-vei, a vá­ros távhőszolgáltatójával kötött koráb­bi szerződésről tárgyaltak. Ugyanúgy zárt ajtók mögött tárgyaltak a negyven­öt, illetve hetvenöt lakásos szociális bérlakások építésére kiírt közbeszerzési eljárás eredményéről. Hasonlóképpen napirenden szerepelt az önkormányzat száz százalékos tulajdonában álló, ám önálló jogi személyként működő, vá­rosüzemeltetési feladatokat ellátó Stri­gonium Részvénytársaság vezér­igazgatójának megválasztása (erre ko­rábban pályázatot hirdetett a testület). Ennek kapcsán arról döntöttek, hogy a hat lehetséges jelöltet a november 22-ei testületi ülésen személyesen is meg­hallgatják az elképzeléseikről. Az interpellációk órájának legna­gyobb vitáját az október 26-ai sötétka­pui koszorúzáson történtek váltották ki. (A megemlékezésen az MSZP és az SZDSZ nevében koszorúzókat ki fü­työlték.) Schiller-Kertész Tamás szo­van: mindez nincs összefűzve, s a minket leginkább meghatározó törté ­nelmi-vallási-kulturális turizmus pe­dig azon túl, hogy csodálatos, néha katartikus élményt jelent, túl komoly, súlyos és tömény ahhoz, hogy ezzel itt napokat töltsön el egy turista és átlagember. Ezért feltétlenül szüksé­ges ezt a fajsúlyos kínálatot valami­lyen pihentető funkcióval, könnyítő elemmel kiegészíteni. Ezek közül a legígéretesebb a fürdőfejlesztés, ami­ben egyrészt hazánk európai tekintet­ben is kivételes helyzetben található a termálvíz-kincse kapcsán, másrészt Esztergomnak pedig gazdag fürdő­kultúrája és fürdőhagyománya van. Már a rómaiak is építettek itt fürdőt, a középkor első közfürdője a johan­nita lovagrend jóvoltából nálunk lé­tesült, s utána a törökök ismét virágzó fürdővárosként működtették Eszter­gomot. Öt törökfürdőről tudunk, ami­ből többet valószínűleg rekonstruálni lehet. Akad olyan - a Kis-Duna sétá­nyon az első világháborús emlékmű mögötti várfalban -, amit csak ki kell ásni, és eredeti formájában üzemel­tethető. Tökéletesen összeilleszthető egy „esztergomi vízicentrum": egymás szomszédságában helyezkedik el a Szent István Strandfürdő (az ország első fedett medencéjével), törökfürdő a várfalban, termálfürdő a Szigeten, hogy a Kis-Duna- és a Nagy-Duna-ág víziturisztikai lehetőségét ne is említ­sük. Hogy Esztergomot igazi turistapa­radicsommá, virágzó várossá tegyük, szükséges, hogy minden lehetőséget megragadva szélesítsük kínálatunkat - akár egy, a Szegedi Szabadtéri Já­tékokhoz hasonlatos nagy nyári szín­ház beindításával, akár egy termál­cialista képviselő erélyesen hangsú­lyozta, hogy Meggyes Tamás polgár­mesternek le kellett volna állítania a MIÉP rendbontóit, illetve sérelmezte a koszorúzási sorrend összeállítását és az '56-os Nemzetőrség egyenruhásainak részvételét is. Meggyes Tamás elítélte, hogy a MIÉP pártcélokra sajátítja ki az ünnepséget, és saját koszorúzóit ünnep­li a megemlékezésen. Hozzátette, hogy ha akkor közbeszól, az csak rontott vol­na a helyzeten, illetve megjegyezte azt is, hogy a koszorúzási lista öszeállítását nem a polgármester határozza meg (an­nak idején egyéb elfoglaltságai miatt amúgy sem tudott részt venni az egyez­tetésen). Megjegyezte, hogy amikor Schiller-Kertész „libériás inasoknak" nevezi az '56-os Nemzetőrség tagjait, nem veszi figyelembe, hogy a szervezet tagjai aktív részesei voltak az 1956-os (Folytatás a 3. oldalon.) fürdő építésével. Fontos adalék a tu­rizmus bevétel-teremtő erejéhez, hogy amíg korábban egy nem turisz­tikai célú beruházásnál 17 forintból hoztak ki egy dollárt, addig a turiz­mus esetén egy forintból sikerült ugyanezt elérni. A turizmus rengeteg bevételhez juttatja az országot - és juttathatja Esztergomot. Számunkra a termálfürdő megépítése azzal jár, hogy jelentősen megnő az idelátoga­tó külföldiek száma, ugyanakkor je­lentős mértékben emelkedik a város­ba irányuló beföldi turizmus. > Mire alapoz a városi fürdő-fej­le szt és programja ? - A fürdő-fejlesztés általános gaz­dasági trendekre, Széchenyi-terves pályázatokra, a különleges magyar vízkincs adta lehetőségekre és az esz­tergomi hagyományokra, adottsá­gokra épül. Ez az a pihenőfunkció, amely leginkább kiegészíti a kulturá­lis-vallási turizmust. Ha e kettőt összekapcsoljuk, biztosak lehetünk benne, hogy több napig maradnak a turisták Esztergomban. Ezek mellé már csak különlegességként kell fel­fűzni a további lehetőségeket, mint a bor-, a kerékpár-, a csónakos-turiz­must, a pilisi látnivalókat stb. Verhe­tetlen turisztikai csomagkínálatot tu­dunk így összeállítani. Fontos tényező a finanszírozás kérdése. A Széchenyi-terves pá­lyázaton fürdő-fejlesztésre egy­milliárd forintot lehet nyerni, ha ehhez egymilliárd forint önrészt biztosít a pályázó önkormányzat. Amennyiben sikerrel járunk, ho­gyan áll össze az önkormányzati egymilliárd? (Folytatás a 3. oldalon.) Komputer-tomográfot kapott a kórház (CJ.I.) Kórházunk röntgen osztályán de­cember 3-ától komputer-tomográfot (CT) helyeznek üzembe. A CT-labor hétfőtől péntekig napi tizenkét órában működik majd, előjegyezletni a 33/501 -73 l-es tele­fonszámon lehet. A diagnosztikai munkát dr. Bohár László, dr. Bohók Ágnes és dr. Kaposi N. Pál, a szakma prominens kép­viselői és a kórház röntgen szakorvosai, szakasszisztensei végzik. A telepített készülék a Hitachi vállalat Pratico FR típusú, spirál nagyfelbontású berendezése, amely alkalmas egész-test vizsgálatra; CT angiográfia (agyi, végtag­és hasierek, valamint nyaki nagycrck vo­natkozásában); háromdimenziós képalko­tásra, valamint virtuális endoszkópia, il­letve bronchoszkópia végzésére is. A gyors scannelési idő (másodpercenként egy kép) révén a gép dinamikus vizsgála­tok kivitelezésére is alkalmas. A berende­zés rendelkezik úgynevezett átvilágító üzemmóddal, amelynek révén CT-vezé­relt intervenció is végezhető. Fontos szempont, hogy a gyors leképezés miatt a bezártság-érzés kevésbé zavaró. A beépí­tett modern szűrőprogramok pedig azt is lehetővé teszik, hogy a betegbe beépített fémtárgyak (peacemaker, fém műbillen­tyű, aneurysma klip, fém protézis, stb.) zavaró hatása ellenére is jó minőségűvizs­gálatok készüljenek. A vizsgálati kérőla­pon a labor munkatársai az alábbiakat ké­rik feltüntetni: a beteg neve, a beteg édes­anyjának neve, a beteg TAJ-száma, a be­teg lakcíme, a beutaló orvos neve, pecsét­száma, beutalási kódja, a betegség BNO kódja, a beutaló intézeti kód. Dr. Kaposi N. Pál, a Mozgásszervi Diagnosztika Kft. orvos-igazgatója és dr. Pák Gábor, a Vaszary Kolos Kórház or­vos-igazgatója szerint ez a berendezés nagyban javítja a térségben folyó diag­nosztikai munkát, annak minőségét emeli, a kivizsgálások idejét lerövidíti. Ez egye­zik a kórházvezetés struktúra-átalakítási koncepciójával, azzal szoros egységet al­kot, s tükrözi a szándékot a térség lakos­ságának teljes körű egyenlő fetételek kö­zött biztosítandó gyógyulási esélyegyen­lőségét illetően. Esztergomi Civil Katalógus - idén már másodjára A királyvárosi „civilek" életében fon­tos és örömteli esemény, hogy a napokban újra, immáron második alkalommal nap­világot látott az Esztergomi Polgáregylet (EPE) gondozásában az Esztergomi Civil Katalógus. „Ezek a társulások nemcsak a hasonló érdeklődésű vagy érdekű embe­rek egymásra találásának színterei, de egyben ezek tartják életben a szabadság szellemét is a demokratikus társadalmi rendszerekben" - fogalmaznak Kovács Gábor és Ocskay Gyula, az EPE elnöksé­gének tagjai a kiadvány bevezetőjében. Később emlékeztetnek: „Mint az ország­ban már több helyütt, 1999 tavaszán Esz­tergomban is megalakult a Civil Kerek­asztal, amely nemcsak a társulások közös fellépésének színtere, de tapasztalataink szerint a demokrácia egyik iskolája is lett. Közös erőfeszítéseink és a képviselő-tes­tület segítsége tette lehetővé, hogy 2000 végén megjelenhetett az esztergomi civil szervezetek első katalógusa, melyben 43 egyesület adatait találhatta meg az érdek­lődő. " Mint tavaly, úgy idén is a kiadvány szerkesztője Szeghy Barna. Ocskay Gyula elmondta, a több mint ötven oldalas füzet összeállításakor az a szándék vezette őket, hogy az esztergomi nonprofit szervezeteket egy közös kiad­ványban bemutassák, hogy egyrészt azok megismerhessék egymást, másrészt, hogy az adományozók és támogatók megbízha­tó, naprakész információt és képet kapja­nak a támogatandó esztergomi szerveze­tekről. A kötet létrehozásához komoly er­kölcsi és anyagi segítséget nyújtó polgár­mester, Meggyes Tamás így ír: „... hiány­zott a párbeszéd a város vezetése és civil szervezetei között. Hiányzott a kölcsön­össégen, az érdekazonosságon alapuló kétirányú kapcsolat. Nem utolsó sorban ezért is tartottam fontosnak, hogy közre­működjek a helyi civil életfelkarolásában, a Civil Kerekasztal életre hívásában, s ezért is támogattam és támogatom az esz­tergomi civil élet reprezentációjaként megjelenő Esztergomi Civil Katalógus ki­adását. " Az ötszáz példányban kiadott füzet nyolcvan szervezet adatait tartalmazza. További kérdések esetén Ocskay Gyulát lehet keresni (telefon: 30/262-2469). KÖZLEMÉNY Tisztelt Esztergomi Polgárok! Esztergom Város Polgármes­teri Hivatala közszemlére teszi az útépítési programban szerep­lő alábbi utcák építési engedé­lyeit: Barkóczi utca, Lachner utca, Hunyadi utca, Terézia ut­ca (ezek a határozatok ügyfélfo­gadási időben a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Cso­portjánál, Parragi Györgynél te­kinthetőik meg november 13. és 27. között), valamint Töltés utca és Vasas utca (ezek ugyancsak a fent említett helyen tekinthetők meg november 8. és 22. között). Az építési engedélyek azok kézhezvételét követően folya­matosan kerülnek közszemlére, a programban szereplő mind az 54 utca esetében. Polgármesteri Hivatal TERMÁLFÜRDŐ ÉPÜLHET A PRÍMÁS-SZIGETEN - Beszélgetés Meggyes Tamás polgármesterrel -

Next

/
Oldalképek
Tartalom