Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

2001. november 8. 5 Virtuális jelenlét... KATOLIKUS IFJÚSÁGI KLUB „Szombat esti ház": filmvetítés, táncház, előadások Ahogy ezt legutóbb hírrül adtuk, az Esztergomi Művészek Céhe jubileumi kiállításáról CD-ROM is készült. Ez a WELECOMP Kft. munkája; kiadását a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület, Esztergom Város Önkormányzata, megyénk Kernstock Károly Művészeti Közalapítványa és a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma támogatta. A CD - a kiállításon szereplő Céh-tagok: 23 művész, illetve 50 alkotásuk adataival, az utóbbiak színes fotóival - voltaképpen a katalógus szerepét tölti be. Bevezetőjét Wehner Tibor, a neves művészettörténész írta - ebből idézünk a következőkben. - Az Esztergomi Művészek Céhe munkálkodásával azt a tradíciót építi tovább, amelynek alapj ait a művészelődök /899-ben rakták le: ekkor rendezték meg a város Széchenyi Kaszinójában Esztergom képzőművészeinek első kiállítását. A két világháború közötti időszakban több hasonló megmozdulást jegyezhettek fel a város legújabbkori művészetének krónikásai, majd a közelebbi múlt közös fellépései közül a legfontosabb eseménysor a hetvenesnyolcvanas években kétévente megrendezett Esztergomi Tárlatok szériája volt. Nem feledhető, hogy a hetvenes években a fiatal alkotók városi összefogása eredményeként fontos fejezetet írt az esztergomi Sigillum-csoport, amelynek néhány hajdani alkotóját ma a Céhtagok között regisztrálhatjuk. Az 1991. szeptember 13-án tizennyolc taggal megalakult Céh művészei között festők, grafikusok, szobrászok, iparművészek, restaurátorok, és természetesen fotográfusok viselik a céhmesteri címet. A tízéves fennállás alatt súlyos veszteségek érték a művésztársaságot: néhány jelentős alkotói pálya lezárultKollár György és Végvári János festőművésztől, Vertei József és Eurlán Ferenc grafikusművésztől, Mucsi András művészettörténésztől is búcsút kellett vennünk -, valamint a ki- és belépések eredményeként alakult ki a jelenlegi, a huszonöt tagot számláló létszám. Az esztergomi születésű, Esztergomban dolgozó, Esztergomhoz kötődő művészek körében napjainkban a festők vannak túlsúlyban, és a fotográfusokjelenléte erőteljes. A fiatalok csapatához, a közép- és az idősebb nemzedékhez kapcsolható művésztagok alkotásai általános hagyománytiszteletről tanúskodnak: a tradicionális mű-keretek, a kamara-méretek, a szabályos - természetelvű vagy elvont táblaképek, pasztellek, kollázsok, egyedi és sokszorosított grafikák, kisplasztikák, tűzzománcok, fotográfiák, bútorterv- és restaurációs dokumentációk kiegyensúlyozottságot, a klasszikus értékrend megbecsülését sugározzák. Nincsenek szélsőségek, a XX. századi avantgarde kezdeményezések tanulságainak visszafogott, szuverén alkotói attitűddel átszínezett interpretációival szembesülhetünk a céhtagok műveit szemlélvén. Rendkívül figyelemre méltó, örvendetes jelenség, hogy e magyarországi kisvárosban húsz-huszonöt alkotó munkájára alapozva, immár egy évtizede folyamatosan dolgozik ez a csoport, azonban a tízéves évforduló alkalmából rendezett kiállítás műegyüttesében, e művészeti ágak és technikák változatossága által éltetett, kvalitásos műveket felvonultató kollekcióban az „esztergomiság" jegyeit általában hiába keressük: a hely szellemét, a couleur locale megjelenését, vagy akárcsak jeleit, jelzéseit csak elvétve, mintegy mellékkörülményekként fedezhetjük fel. Vagyis a mesterség magas szintű művelésén túl annak a szellemiségnek az összefogó erejét kell megteremtenie, továbbéltetnie az Esztergomi Művészek Céhének az elkövetkező években - és ez az eredményes közös munka és a hosszú fennmaradás záloga -, amely a külsődleges jellegű szervezeti-formai kötődéseknél, a mindennapi funkcionálásnál sokszorosan fontosabb. Amit Mucsi András a Céh alapításánál bábáskodva úgy fogalmazott meg, hogy „... minden alkotó művésznek látható módon, munkájával kell bizonyítania jelenlétét és hűségét városa iránt, mely ... helyet, otthont és élménytadó teret adott a benne élő művésznek..." A jubileumi tárlat november 11-éig még eredetiben tekinthető meg a Vármúzeum Rondellájában. Azután már csak virtuálisan lesz jelen: a CD-ROM révén, amelyhez - korlátozott számban és ingyenesen - a Céh titkáránál, Kaposi Endrénél lehet hozzá jutni, illetve ezév december végéig interneten is elérhető: www.artmaison.hu/ceh.htm Ami pedig az alkotók és műveik „esztergomiságát" illeti: régóta itt vannak, egy évtizede a Céh közösségében is megnyilvánulva. Joggal elvárhatják az érdeklődés határozott jelzéseit. A megnyitón a hivatalos önkormányzat teljes távollétét tapasztalva, tűnődhetünk: nem a virtuális jelenlét fejezi-e ki leginkább valósághűen a Céh és „a hely szellemének" kapcsolatát?... N. T. Október 20-án a Belvárosi Plébánián tartotta első foglalkozását a katolikus ifjúsági klub. Mint azt Istvánffy Miklóstól, az egyik főszervezőtől megtudtuk, nem csupán katolikus fiatalokat várnak szombat esti rendezvényeikre, hanem minden a játékok és a kultúra iránt érdeklődő fiatalt a környékről és a határ túloldaláról is. Hruska Emese, a Tücsök zenekar prímása például hegedűjét hátizsákba csomagolva, kerékpárral érkezett Párkányból: - A Mária Valéria hidat biciklivel is kipróbáltam, most már hajnalig muzsikálhatunk itt, Esztergomban, a táncházakban! Filmvetítéssel kezdődött az első klub-est. Leos Carax francia filmrendező: A Point Neuf szerelmesei című nagysikerű filmjét láthattuk, melyet a Mária Valéria híd avatásának tiszteletére mutattak be, és Párizs leghíresebb hídján játszódik, egy hajléktalan (closár) szerelmespár megható története. Közben a legfiatalabbak részére a különteremben játszóházat rendeztek, sok-sok társasjátékkal. A lányok hozták a pogácsát, süteményeket, a fiúk az üdítőitalokat. Este tíz órakor vette kezdetét a táncház, a Tücsök zenekar közreműködésével. Kéner Orsolya tanította táncokat, szatmári és széki táncrend szerepelt ezÉvadnyitó táncház A hídavatás tiszteletére évadnyitó táncházat rendeztek a Szentgyörgymezői Olvasókör épületében. Bár nagyon sok rendezvény volt ezen a szép októberi estén, mégis legalább negyvenen gyűltek össze a Tücsök zenekar zenéjére. Tücsökék egyébként gyalog jöttek át Párkányból a hídon. - Ennyi mozgás nekünk is kell ezen a nagy ünnepen... - mondták szokásos közvetlenségükkel. Ezúttal Kusy Ferenc a Felvidékről tanította a táncokat, a programban szerepeltek egyaránt magyar és román táncok. Catherine, a francia tanárnő, aki a most megalakult esztergomi néptáncegyüttesnek is tagja, és előző nap fellépett együttesével - nagy sikert aratva a Kolping-pályai nagysátorban, boldogan mondja: - Örülök, hogy részt vehettem a hídavató ünnepségeken, méghozzá aktívan, magyar táncokkal. Párizsba is elviszem Esztergom jóhírét... Polgár Józseftói megtudtuk, hogy ezentúl is havonta tartanak táncházakat a párkányi Tücsök zenekar közreműködésével a Szentgyörgymezői Olvasókörben ! úttal a programban. Még Michels Antal atya, az örökmozgó plébános, az est házigazdája is beállt a körbe. Végülis hajnali két óráig tartott a mulatozás, és minden fiatal fáradtan, de élményekkel telve tért haza. Egy középkorú házaspár Hruska Emeséhez hasonlóan szintén kerékpárral érkezett Párkányból, hogy megnézzék, a Kisbojtár együttesben táncoló fiúk hogyan ropja a táncot: Nagyot néztek a határőrök, meg a vámosok a hídon, hogy mit keresünk ott éjszaka, de nem volt más elvámolnivaló, mint a jókedvünk, vidámságunk! * November 3-án másodszor rendezték meg a Belvárosi Plébánián a „Szombat esti ház" elnevezésű rendezvényt. Ezúttal filmvetítés és útiélménybeszámoló szerepelt a programban - a Dorogi Barlangász Egyesület jóvoltából. Láng István, az egyesület tagja vetített színes diaképeket az Etna, valamint a Vezúr vulkánkitöréseiről és más olasz útiélményeikről. A közel kétórás, érdekfeszítő vetítést beszélgetés követte. Közben a szomszédos teremben beindult a szokásos játékklub. Társasjátékokkal, szellemi vetélkedőket játszottak a fiatalok kiváló hangulatban, hajnalig. Michels Antal plébános atya, az est házigazdája elmondta, hogy nem Néptánc kedvtelésből A közelmúltban beszámoltunk az Esztergomi Néptáncegyüttes sikeres bemutatkozásáról a hídavatás alkalmából. Van azonban egy másik néptáncos közösség is Esztergomban, a Dunazug Táncegyüttes. Vezetője Kéner Orsolya. Mintegy húszan vannak, és minden vasárnap délután a Családsegítő Intézet épületében tartják próbáikat. Többen járnak olyanok is, akik tagjai az Esztergomi Néptáncegyüttesnek is. Összedobták a pénzt, és egy kiváló táncpedagógust, a Budapest Táncegyüttesben táncoló Tompa Attilát szerződtették tanítóul. Ottjártamkor éppen erdélyi, bonchidai táncokat tanultak. Először videón megnézik mindig a tanulandó táncot hagyományőrző táncosok előadásában, majd ők is kipróbálják. Sebestyén Emil vállalkozó és felesége Erdélyből került Esztergomba, és tagjai a másik esztergomi együttesnek is. - Nem akarunk profi tánccsoportot, az sem baj, ha egyik-másik lépést elrontjuk. Kedvtelésből táncolunk. Az a lényeg, hogy jól érezzük magunkat majd a táncházban! D.L. kívánják túlidcologizálni a rendezvényt, semmi sem kötelező, a lényeg, hogy hasznos időtöltéssel jól érezzék magukat itt a fiatalok. Völgyi András, a Kolping szakmunkásképző iskola tanulója szakácsnak készül: - Esztergomban eddig nem volt olyan hely, ahol, mi, fiatalok kulturáltan szórakozhattunk volna. Még a diszkók is sorra bezártak. Nem is kár értük! Itt viszont kiválóan érezzük magunkat! Miekler Boglárka a közgazdasági szakiskolából annak örül, hogy sok barátjajár a „Szombat esti házba". Speier Gergely négygyermekes családapa elmondta, hogy már néhány évvel ezelőtt is próbálkoztak hasonló klubbal, akkor nem jött ösze, de most úgy néz ki, hogy igen! Gergely Edit tanárnőt a játékszenvedélye hozta a klubba: - Filmet máshol is nézhetek, de itt kulturált körülmények között szórakozhatok és ez kiváló dolog! Legközelebb november 17-én lesz „Szombat esti ház" filmvetítéssel. Jómagam öreg fejjel megígértem, hogy viszem ajátékklubba a húsz éves gombfocimat. November 18-án este 7 órakor pedig híres vendég, Balczó András látogat a plébániára. Dezső László Csillagászati hónap (-zso) A Regiomontánus Csillagászati Klub idén is megrendezi a Zöldházban hagyományos őszi előadás-sorozatát. Az első alkalommal, október 30-án Nyerges Gyula tanár, klubvezető tartott érdekes, vetítéses előadást „Armageddon rémálom, vagy valóság?" címmel, melyben bemutatta a Tejút vándorait, a különféle méretű kisbolygókat, üstökösöket és más égi tárgyakat. Megnyugtatta népes, főleg fiatalokból álló hallgatóságát, hogy az elkövetkező 200 évben nem várható olyan katasztrófa, hogy valamelyik kisbolygó Földünknek ütközik. Elkerülhető tehát a csillagászati Armageddon, azaz világvége. De a csillagászoknak állandóan éberen figyelniük kell távcsöveikkel, hogy időben jelezzék a csillagrendszer változásait. Még több izgalmas előadás lesz a következő hetekben, többek között a Naprendszerben lévő vulkánokról, a magyar csillagászat történetéről, a Föld körüli űrállomokról, a zenélő csillagokról és az űrrepülőgépekről, szputynikokról, űrhajókról. A postatörténet bélyeg előtti korszakra (1850. május 31-éig) és bélyeges korszakra (1850. június l-jétől, az első forgalmi bélyegek bevezetésétől) tagolható. A bélyeges korszak kezdete nálunk két szakaszra tagozódik: 185167 között az osztrák postaigazgatás, míg az 1867-1918 közötti időszak a magyar posta korszaka volt. Ez a tanulmány az 1781-1876 közötti iőszakban nyitott posták kerek évfordulóit elemzi a volt párkányi járásban. Kéménd postája 1781-ben, Gran-Nána. azaz párkányi vasútállomási posta 1851-ben és Párkány városi postája 1876-ban nyílt meg. Az első nyitás tehát a bélyeg előtti korszakban történt, a második az osztrák, a harmadik pedig a magyar korszakban. A párkányi járásban az első postaállomás Kéménden volt. Ebben az időben sem a mai érsekújvári járásban. sem Esztergomban nem volt még postaállomás. Idén ünnepli 220. évfordulóját. Az esztergomi postaállomást csupán lS02-ben nyitották meg. A kéméndi postaállomás azon a postavonalon volt. amely Budáról indult ki és Vörösvár. Dorog. Kéménd. Zselíz. Léva. Vcrebély, Nyitra. GalHárom postanyitás kerek évfordulója gócz postaállomásokat érintve, vezetett északra egészen Sziléziáig. A postaállomása megtalálható az 1782-ből származó postatérképeken. E postaállomás postamestere 1797-ben Lauber András, 1847-ben pedig Krajcsovics Alojz volt. Az állomás első ismert postabélyegzője 1838-ból származik. A bélyegző ovális, időmegjelölés nélküli, helymegjelölése KEMEND. (KEMEND) A kéméndi posta bélyegzője (1838) Gran-Nána postahivatala 150. évfordulóját ünnepli - a párkányi vasútállomáson nyílt meg 1851. szeptember 16-án, azt követően, hogy 1850. Nána postabélyegzője december 16-án átadták a forgalomnak a Vác-Bécs vasútvonalat. Ez alkalomból Szcitovszky János, esztergomi hercegprímás az érsekújvári vasútállomáson szentmisét celebrált. Az új postahivatalt az esztergomi királyi városi tanács nyitotta meg. Első postamester Veres János volt. Postabélyegzője egykörös, időmegjelőlése: nap és hónap, díszítés nélkül. A párkányi városi postahivatal pedig fennállásának 125. évfordulóját ünnepli. A Magyar Országos Levéltárból és a Budapest Postamúzeumból sikerült beszerezni a nyitással kapcsolatos összes adatokat. Ezek szerint a Magyar Királyi Földművelési, Iparés Kereskedelemügyi Minisztérium 1875. május 5-én adta meg az engedélyt a postahivatal felállítására. A budapesti postai igazgatóság 1875. december 16-án jelenti a Minisztériumban, hogy a „párkányi postahivatal 1876. évi január hó 1-én életbe fog lépni". A Posta Rendeletek Tára (PRT) 1876/5. számában az első postamester neve Koncz András. A postahivatal nyitását a PRT 1876. március 10-ei, 7. száma közli. Párkány első postabélyegzője egykörös, F-típusú. Szövege: „Párkány 13.1.76" - ez a bélyegző kiadásának időpontja. A Párkány és Vidéke 1992. áprilisi számában megjelent cikk szerint a párkányi postát Rogrün Ede létesítette, és ő volt az első postamester. A cikk írója beismerte, hogy az adatokat nem forrásmunkából merítette, hanem csupán elbeszélés alapján írta. Az Érsekújvári Járási Levéltárban található 1874-76-os párkányi levéltári iratok között a postával kapcsolatban nem szerepel Rogrün Ede neve, csak mint Párkány első postabélyegzője (1876) városi pénztárnokot említik. A Magyar Országos Levéltár irataiban sem találtam utalást az említettekre. Ugyancsak az Esztergom és Vidékében 1875. december 24-én az 52. számban megjelent cikkben az áll, hogy „Párkány mezővárosban 1876. évi január hó 1-én új postahivatal nyittatik". Érdekes, hogy ez a cikk sem említi Rogrün Edét mint a posta létesítőjét és első postamesterét. A postahivatal a Régiposta-köz 12. szám alatti épületben volt elhelyezve. Az épület ma is áll. Podlupszky Mihály, Párkány