Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

2001. december 20. Esztergom és Vidéke 31 Esztergomban új termálfürdő'épülhet a Prímás-szigeten Az esztergomi képviselő-testület ok­tóber 18-ai soron következő ülésén hu­szonkét napirendi pontot kívántak tár­gyalni a városatyák. Elsőképpen a jelenleg megyei fenntartásban működő Szent István Gimnázium önkormány­zati működtetésbe történő visszavételé­ről döntöttek, kiegészítve az eredeti ha­tározati javaslatot (amely szerint 2002. január elsejével a városé a középiskola) azzal, hogy a visszavételt a Vaszary Kolos Kórház megyétől történő átvéte­lével együtt kell bonyolítani. Az ülésen - kisebb módosításokkal ­elfogadták Esztergom jövő évi költség­vetési koncepcióját. A városi pénzügyi irányelvek meghatározzák a költségve­tési tételek prioritási sorrendjét. Ezek szerint a felhalmozási és működési cél­ra felvett hitelek törlesztése, illetve a kötelező intézményi feladatellátás fi­nanszírozása mellett kiemelt szerepet kap a január elsejétől városi fenntartás­ba kerülő Vaszary-kórház likviditásá­nak megszilárdítása, a szerkezetátalakí­tási programjának támogatása, illetőleg az olyan nagy szabású városi beruházá­sok finanszírozása, mint a három éves útprogram, a Bánomi-áttörés, a csapa­dékvíz-hálózat fejlesztése, a lakás­építési program megvalósítása, az ipari park közműfejlesztése és az oktatásfej­lesztés, főiskola-letelepítés. Az esztergomi képviselők a későbbi­ek során az „Esztergomi Zenés Nyári Nagyszínház" kérdését tárgyalták. A tervek szerint a királyvárosban a konti­nens egyik legnagyobb szabadtéri szín­pada kerülne felállításra (valószínűleg a Bazilika előtti Szent István téren) ­amit a közönség a tavalyi Veled, Uram! esztergomi ősbemutatóján is megcso­dálhatott. A nyári szezonban főleg ze­nés darabokat tűzne műsorára a szín­ház: operákat, operetteket, rockoperát, musicaleket és egyéb zenés előadáso­kat. A királyvárosi nyári nagyszínház a Szegedi Szabadtéri Játékokhoz volna hasonlatos. Az ország déli régiójában, a Tisza-parton Szeged képviseli ezt a fesztivál jellegű orientációt, északon, a Duna partján ez a szerep Esztergomé lehet, azzal a különleges értékkel, hogy az itt bemutatásra kerülő produkciók elsősorban csak jelentős magyar művek lehetnek. A testület elvi támogatásáról biztosította az ügyben Meggyes Tamás polgármestert, azzal akitétellel, hogy a színháznak adandó évi ötvenmillió fo­rintos támogatás mértékét a jegybevé­telekhez kötnék. Az ülés legnagyobb vitát kiváltó, leg­jelentősebb kérdése az esztergomi ter­málfürdő létesítésének ügye volt. A Széchenyi-terv keretében erre a célra idén utoljára a napokban lehetett pályá­zatot benyújtani, ahol az állam a beru­házás felét állja. Hosszas megbeszélé­sek után a testület úgy döntött, hogy nekivág a kétmilliárd forintos beruhá­zásnak. Az összeg felét a Széchenyi­terv fedezi, a fennmaradó ötven száza­lék felére, ötszázmillió forintra az önkormányzat befektetőt keres, a másik ötszázmilliót pedig maga teszi hozzá. A polgármester elmondta, hogy az ötszáz­millió forint bár nagy terhet ró a város­ra, és igen szorossá teszi a költségve­tést, időben három esztendőre nyúlik el, évente mintegy 160-170 millió forint kiadást jelentve mindössze a városnak. Esztergom történetének minden bi­zonnyal legnagyobb őnerejű beruházá­sa révén a város jó esélyekkel pályázik a turizmus megélénkülésére, hiszen a kontinensen mutatkozó tendenciák is bizonyítják: Európa legkedveltebb és legdinamikusabban fejlődő turisztikai ágazata a fürdő- és gyógyturizmus. A késő esti órákban végződő ülésen - többek között - végül döntés született önkormányzati tulajdonú lakások és üzletek értékesítéséről, a közoktatásban dolgozó pedagógusok otthoni számító­gép-használatának pályázati önrésze biztosításáról és az Aranyhegyi Úti Óvoda tetőszerkezetének halasztást nem tűrő átépítéséről is. Gulya István Dialógus a civil Magyarországért (G.I.) Az Esztergom-kertvárosi OK­TÁV Továbbképzési Központ (2509 Esztergom-kertváros, Wesselényi utca 35-39., telefon/fax: 33/435-670) ad ott­hont a Miniszterelnöki Hivatal, a Non­profit Szolgáltató Központ és Eszter­gom Város Önkormányzata szervezé­sében november 8-9-én sorra kerülő re­gionális konferenciának, amelynek cí­me: Dialógus a civil Magyarországért. A konferencia - amelynek fővédnöke Orbán Viktor miniszterelnök, védnöke Stumpf István kancellária miniszter ­első napján Meggyes Tamás esztergomi polgármester köszöntője után délelőtt tíz órától plenáris előadásokra kerül sor. Várszegi Dóra. a Miniszterelnöki Hi­vatal Civil Kapcsolatok Főosztálya fő­osztályvezetője a kormányzat és a civil szektor együttműködéséről beszél. Köztes helyzet ? A civil szervezetek és az. önkormányzatok kapcsolata című kuta­tást, kiemelten a régióra vonatkozó ta­pasztalatokat bemutatja Kákái László és Csegény Péter, a főosztály kutatási program koordinátora. Bese Ferenc, a Stratégiakutató Intézet munkatársa A közép-dunántúli intelligens régió. A ci­vil szervezetek szerepe a fejlesztési terv megvalósitásábancímmcl tart előadást. Az ebéd után este hét óráig szekciók szerint képzés jellegű csoportmunkára kerül sor. Másnap, november 9-én reggel ki­lenckor a tanácskozás ezzel a csoport­munkával folytatódik, amely rotációs jelleggel működik (az önkormányzati csoportmunka folyamatos, részletesen ismerteti a feladatátadás, feladatátválla­lás követelményeit). A négy szekció: jogi és gazdálkodási ismeretek (leveze­tők: dr. Mikula Lajos és Szűcs Attila)-, önkéntesség, önkéntesek és civil szer­vezetek (levezetők: Liling Tamás és Pé­terfi Ferenc)-, nonprofit menedzsment (levezetők: Donáth Attila és dr. Varga István)-, önkormányzati képviselők, köztisztviselők, és vezetők (levezetők: az Oktatási Minisztérium részéről dr. Andrássy Lászlóné, a Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium részéről Forgó Györgyné, valamint Kákái László és Csegény Péter). A konferencián való részvétel - a támogatóknak köszönhe­tően - ingyenes. További információt a Nonprofit Szolgáltató Központtól lehet kérni: 2800 Tatabánya, Szent Borbála tér 1., telefon/fax: 34/318-265, e-mail: uwtatab@matavnet.hu. Aktív szünidő a hátrányos helyzetű gyerekeknek A Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Kft. október 27 és november 2. között immár másodszor rendezi meg szociális támogató programját, a Danone Aktív Szüni­dőt. amely a hátrányos helyzetű gyermekek egészséges testi és lelki fejlődését, jólétét hivatott szolgálni. A programsorozat közel 50 civil szervezet részvételén keresztül országszerte több mint 8.000 hátrányos helyzetű gyermek számára kínál elfoglaltságot. Az Aktív Szünidő programmal a vállalat abban kívánja segíteni az egyes civil szerve­zeteket, hogy a gyerekeket egészséges életmódra neveljék, valamint az őszi szünet ideje alatt hasznos időtöltési biztosítsanak számukra. A Danone Aktív Szünidőt számos, azonos célkiiűzésckct képviselő és hasonló szakmai területért felelős minisztérium és több helyi önkormányzat is támogatja. További szigeti útépítés TAVASSZAL ÁTADJÁK (Pálos) A Mária Valéria híd újjáépítésének köszönhetően megsokszorozódott a belváros forgalma. Hétvégeken az autók a körforgalomtól a tanítóképző főiskoláig lépésben haladnak, csak azért nincs dugó, mert sárgán villognak a lámpák, és a közlekedési rendőrök is gyakran segítik az irányítást. Most érezhetjük igazán annak a gyümölcsét, hogy a Lőrinc utca-Táncsics Mihály út-Nagy-Duna sétány a Hajóállomásig átépítésre került. A közvilágítás nagyvárosi lett. Fényárban úszik a Prímás-szigetnek ez az övezete. Örvendetes hír, hogy a folytatás már megkez­dődött, tovább haladhat a csatorna-, a villany-, a víz-, a járda- és az útépítés. Korábban lapunk hasábjain beszámoltunk az elkerülő út vonalvezetéséről: folyta­tás a Gőzhajó utca torkolatától (fotónkon) a Nagy-Dunasétány-Bottyán-pálya-Kis­Duna híd-Arok utca-Hősök terei körforgalom mentén (EVID 2001. szeptember 13.). Az eltelt egy hónap alatt döntő előrelépés történt, a múlt hét szerdáján egy bejárás kapcsán átvették a területet a kivitelezők, ezzel folytatódik a milliárdos beruházás. A részletekről kérdeztük Sipos Imre önkormányzati főtanácsadót. - Hol tartanak a műszaki előkészüle­tek? - A Mária Valéria híd forgalmát le­vezető és az arra rávezető Arok utca­Nagy-Duna sétány nyomvonalú orszá­gos közút kiépítési engedélyét a Me­gyei Közlekedési Felügyelet kiadta. Alapos, körültekintő eljárás előzte meg mindezt, szakhatósági nyilatkozatok bekérésével. Elkészíthettük az útvonal­ra az ajánlati felhívást, mely a műszaki előírások, a szabványok, a műtárgyak, az építészeti tervek sorát tartalmazta. A közbeszerzési pályázati anyagot ne­gyedmillió forintért hét gazdasági tár­saság vette át, be is nyújtották az októ­ber 12-ei határidőre. A bizottsági bírá­lat, a felülvizsgálat, valamint a döntés is szabályosan megtörtént. A munkála­tokat az útépítésekről híres STRABAG Rt. nyerte meg, már a szerződést is alá­írták. Október 24-én elkezdődhetett a további útépítés, melyet 2002. március 31 -éig kell befejezni. Minden mozzanat az önkormányzati képviselők, a lakos­ság előtt nyilvános volt, az engedélyez­tetési dokumentációhoz a Városháza hirdetőtábláján bárki hozzáférhetett. - Eltek-e a véleménynyilvánítás lehe­tőségével? - Júniusban több hétig kint volt az anyag, ez alatt sokan szemlélték meg. Két levél érkezett az Árok utcából. Har­minc aláírással kérték, hogy az ott la­kóknak legyen parkolási lehetőségük. Szakemberek véleményét meghallgat­va Meggyes Tamás polgármester úr ajánlotta erre az ottani Szerviz út kiépí­tését, mely legalább hatvan gépkocsi várakozását biztosíthatja. Megnyug­vással fogadták az emberek. Az építési engedéllyel szemben fellebbezés nem érkezett. A jogerős engedélyt 52 szer­vezet és magánszemély vette kézhez. Törvényesen történt minden az előké­szítés során. - Honnan teremtette elő a beruházás milliárdos fedezetét az önkormányzat? - Városunk vezetői és országgyűlési képviselőnk sokat tettek azért, hogy kapjunk az országos költségvetési ke­retből. Az Árok utcai kivezetés 1,2 mil­liárdba kerül, a Szenttamás utca-Báno­mi út összekötése pedig 300 milliós támogatást jelent. A közlekedési szak­emberek számos elemző tanulmánya vezetett ennek a két fejlesztésnek az elindításához. Nem jöhet senki azzal, hogy mást és máshol kellene építeni, mert másfél éve minden a nyilvánosság előtt, testületi üléseken, újságban, tévé­ben, rádióban történt. Az emberek több­sége örömmel veszi. Az előző útsza­kasz munkálatait nap mint nap szemlé­lődő polgárok figyelték. Örültek a mun­kálatoknak, jó volt az új út fogadtatása. - Újabb ötletekről is hallani. Mi erre a válaszuk? - Az Árok utcai csatlakozást egyesek kijjebb vinnék, de ennek most már több akadálya van. Új tervpályázatot kellene kiírni, ami több tízmilliót jelent. A két­tucatnyi szakhatósági hozzájárulást is be kellene szerezni hozzá, újra le kelle­ne folytatni a közbeszerzési pályázatot, az új nyertessel szerződést kellene köt­ni. Á közlekedési kormányzatnál a tá­mogatással 2002 áprilisáig el kell szá­molni. A jogi ügyekben járatosak tud­ják, hogy a meghiúsulás miatt a STRA­BAG Rt. kötbérre tarthat igényt, ami újabb több tízmillió lenne. Kérdezem, hogy milyen városvezetés vállalná ezt. Továbbá elmaradna az Árok utca teljes felújítása, a Szerviz út kiépítése, a csa­padékvíz-elvezetés, a közvilágítás. Le­hetne tovább sorolni a hátrányokat, de az összvárosi érdeket a kiadott enge­dély testesíti meg. Hagyjuk dolgozni az építőket, ne zavarjuk meg újabb és újabb ötletrohamokkal. Az Árok utca megújul, mint a Hősök tere és a Rudnay tér a körforgalommal. A karitász segélyszervezet születésnapján (P.) A rendszerváltást követően életre keltek a második világháború után betil­tott egyházi segélyszervezetek is. A vati­káni zsinat szerint működő szervezetek mindenhol az egyházmegyékhez és a plé­bániákhoz kötődnek. Az Esztergom-Bu­dapest Főegyházmegyében a Magyar Ka­ritász hét régiót ölel fel, ebből öt a fővá­rosban, a másik kettő Szentendre-Pomáz, valamint Esztergom-Bajót térségében működik. Ez utóbbit a bajóti kötődésű Muzslai István lelkipásztor, lőveni egye­temi tanár alapította. Területe felöleli az egykori Esztergom vármegye Dunától délre eső településeit, Süttőtől Leányfalu­ig. A központja városunkban a Belvárosi Plébánián székel, innen látják el áldásos tevékenységüket. Ferenczy Eva régióve­zető legfőbb önkéntes munkatársa Ga­lambosi Lajosné, valamint Pásztorné Le­ányfalun és Tapasztóné Sárisápon. Tevé­kenységük széles körű, az idősek látoga­tásától a nagycsaládosok tanulmányi tá­mogatásáig szinte felsorolhatatlan. Októ­ber 21-én tartották tízéves jubileumi év­fordulójukat a tanítóképző dísztermében. A program többórásra terjedt. A szerveze­tetjói ismeri Sági József zgy\ikzközös,ség\ elnök, akitől személyes benyomását kér­deztük, melyet olvasóinkkal is megosz­tunk. - A gazdag programot Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, dr. Beer Miklós püspök és Meggyes Tamás polgár­mester védnöksége mellett élvezhettük. A dísztermet megtöltő résztvevők nagyon változatos, színes képet mutattak, mert Bajótról, Epölről és Mogyorósbányáról az önkéntesek gyönyörű népviseletben je­lentek meg, akik időközben népművészeti ihletettségű,,rózsaszállal" kedveskedtek a nagyérdeműnek. A résztvevőket dr. Beer Miklós püspök úr köszöntötte a tőle megszokott nagy sze­retettel. A karitász jelentőségét elemezve a püspök úr kiemelte, hogy az egyház­község munkáját a karitász hitelesíti. A hit hőfokát mutatja, mit teszünk másokért. Adányi László, a Magyar Karitász főtit­kára A karitász jelenléte Magyarországon címmel tartott rövid történelmi áttekin­tést. Előadónk beszélt az intézményes rendszer kiépítéséről és a tíz éve történt újjáalakulásról. Megtudtuk, hogy a kari­tász a négy legnagyobb segélyszervezet egyike és 166 országban működik. Alá­húzta a karitász lelkiség megtartásának és ápolásának fontosságát. Ezután a dömösi karitász képviseleté­ben oldó hatású, gazdag programot nyúj­tott a Pálmai család négytagú zenekara. Dr. Szállási Árpád tudós orvostörté­nész, egyetemi tanár nagyívű történelmi áttekintést nyújtott - az ókortól a napjain­kig - a beteg- és szegénygondozás hely­zetéről, fejlődéséről. Gazdag előadásából kitűnt, hogy az egyház tevékenységében domináns szerepet töltöttbe kezdetektől a szegény- és beteggondozás. Écsy Gábor, a főegyházmegye karitászigazgatója a megye karitászrégióiról tartott tájékoz­tatót. A megyénkben a karitász hat régióra bontva jelenik meg. Esztergom a bajóti régió része és még ide tartozik 13 község. A plébániákon szinte „kötelező" a kari­tászmunka, hiszen a hitélet lényegének része, ezért természetes a jelenléte. Ismét kedves színfoltja volt a találkozó­nak Ferenczy Rudolf (művésznevén Dax) Veörös Sándor: Sírni láttam két szemét című megzenésített versét adta elő gitár­kísérettel. Az általános tájékoztatók után Ferenczy Rudolfné régióvezető tartott részletes tájékoztatót a bajóti régió mun­kájáról, célkitűzéseiről. Á legfontosabb cél a szeretetéhség kielégítése. A régióve­zető kéri a hívő, a nem hívő emberek és az intézmények támogatását is a célkitűzé­sek megvalósításához. Tapasztó Istvánné, a sárisápi karitász vezetője és Galambost Lajosné, az eszter­gomi karitász vezetője részletes beszámo­lót tartott a helyi karitász munkájáról. A karitász segíti az idős, magányos, beteges embereket, a nagycsaládosokat, a nehéz helyzetben lévő iskolakezdőket. A kari­tász keretein belül működik a kórházi be­teglátogató szolgálat is. Közben újabb szívmelengető programként a leányfalui csoport jelenlétét láthattuk. Árpád-házi Szent Erzsébet beteggondozó szolgálat munkájából adott ízelítőt a karitász. Hol­lik István, a szociális és családügyi mi­nisztérium főtanácsosaAz önkéntesek éve címszóval beszélt arról, hogy a szegény­gondozás nem csak pénzkérdés, a szükség ezen túlnyúlik. Az önkéntesek tevékeny­sége nélkülözhetetlen. Tevékenységük más, mint a hivatal feladata. Az önkéntes a szeretet közvetlen csatornáin kapcsoló­dik, ezért más a megközelítés módja. A színes, lélekkel teli programot Molnár Alajos esperes plébános úr zárta le, hang­súlyozva az ünnepek fontosságát és jelen­tőségét. A lelki program után a vendégek agapéra voltak „hivatalosak", ahol jóízű beszélgetés és hasznos ismerkedés folyt. A hivatalos beszámolón túl szabadjon egy személyes élményemről is említést tenni. A vendégek közül egy úr felajánlotta se­gítségét a karitásznak. Véletlenül tudtam meg, hogy ez az úr tíz napra 12 „árvizes gyereket", máskor pedig kárpátaljai cso­portot fogadott és látott vendégül. Kife­jeztem köszönetemet és nagyrabecsülése­met, mire számomra megható és nagyon figyelemreméltó megjegyzéssel hárította el szavaimat, mondván: „Tudod, én kap­tam azoktól a gyerekektől". Ez az úr meg­érzett valamit, amit oly kevesen éreznek meg önző világunkban. Engedtessék meg, hogy kimondjam: Fonyódi György az úr neve. Elnézését kérem, amiért „hírbe hoz­tam". Befejezésül megjegyzem, a jubile­um ünneplése nem öncélú volt. Azon túl, hogy ismeretségek szövődtek, fontos, hogy minél szélesebb körben váljon nép­szerűvé a karitász, és a szociális érzékeny­ségű emberek megtalálják azt munkát, amelyikre az igény talán mindig csak na­gyobb lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom