Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

Alapíttatott 1879-ben Újraindult 1986-ban XVI. évf. 2001. augusztus 30. 34. szám Ára: 75 Ft. LAPUNK EME SZAMAVAL VISSZATÉRÜNK A SZOKÁSOS HETI MEGJELENÉSRE. KERESSE A MEGSZOKOTT HELYEKEN! POLGÁRI HETILAP LELEKEMELO, FELEJTHETETLEN NAP RÉSZESEI VOLTUNK Augusztus 15-én - a Magyar Millennium záróakkordjaként - országos ün­nepséget rendeztek Esztergomban. A 2000. január 1-je óta az Országházban őrzött Szent Koronát ezen a napon városunkba szállították. A Szent Koronát hajnali három óra­kor vitték ki a Parlamentből a koronaő­rök, majd az egyik legmodernebb ha­jón, a Budapesten helyezték el, amely négy órakor indult Esztergomba. A ví­zijármű9.30-korérkezett meg az Erzsé­bet-parkba, ahol Meggyes Tamás pol­gármester és dr. Beer Miklós püspök fogadta az ereklyét. A korona ünnepé­lyes fogadása 9.50-kor zajlott a Bazili­ka előtt dr. Paskai László bíboros, prí­más. érsek jelenlétében, majd a koronaőrök a templomba vitték a drága ereklyét. A zsúfolásig megtelt Bazilika előtti kivetítőn többezren kísérhették figye­lemmel a szertartást. 10.30-kor kezdő­dött az. ünnepi szentmise, amelyet Pas­kai László celebrált Kari Josef Rauber érsek, apostoli nuncius. Seregély István egri, Bábel Balázs kalocsai és Szénái József nyugalmazott veszprémi érsek segédletével. A szertartáson megjelen­tek a magyar történelmi egyházak kép­viselői, jelen voltak a Szent Korona Társulat tagjai: Mádl Ferenc köztár­sasági elnök. Orbán Viktor miniszterel­nök, Ader János, az Országgyűlés elnö­ke. (ilatz Ferenc, a MTA elnöke és Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke. Részt vettek a szentmisén a kor­mány tagjai, valamint a megye és a város vezetői is. A szentmisén Csordás Eörs pápai prelátus, kanonok, az Érseki Iroda igaz­gatója felolvasta//. János Pál pápa Pas­kai László bíboroshoz és l ujta keresztül az egész magyar néphez intézet üzene­tét. Ezután a magyar katolikus egyház­fő megismételte Szent István cseleke­detet: Szűz Mária oltalmába ajánlotta hazánkat. A szertartás után Ader János, az Or­szággyűlés elnöke mondott beszédet. Emlékeztetett Szent István intelmeire, és annak kapcsán az élet legfontosabb ékköveinek a hitet, a keresztény érték­rendet, az idegenek befogadását és tisz­teletet említette. Kiemelte: a Maizv aror­szágot leigázni akaró világbirodalmak, köztük a 20. század nemzetiszocialista és szocialista birodalmai valamennyien a történelem süllyesztőjébe kerültek, mi, magyarok viszont újra és újra kivív­tuk szabadságunkat. Ha kellett, Euró­pát, ha kellett, európaiságunkat és ha kellett, magyarságunkat is megvédtük ­fogalmazott a házelnök. Bölcskei Gusztáv református püspök a történelmi egyházak nevében mon­dott köszöntőt. Leszögezte: felekezeti különbségre való tekintet nélkül hálát kell adnunk Istennek, amiért olyan em­ber viselhette először a koronát, akinek nevét ezer esztendővel később is méltán övezi tisztelet és megbecsülés. Az ünnepséget követően Mádl Fe­renc államfő felavatta Melocco Miklós István megkoronázása című szobor­kompozícióját az esztergomi vár északi rondelláján. A 12 méter magas, fehér mészkőből faragott szobor azt a pillana­tot ábrázolja, amikor az érsek István fejére helyezi a pápa által adományo­zott koronát. Mádl Ferenc hangsúlyoz­ta: államalapító királyunk álma egy erős Magyarország volt, és nekünk még sok a tennivalónk. Szent István intelmei még ma is időszerűek, a törvényeket be kell tartanunk. Minden embernek egy­formajogai vannak, segíteni kell a sze­gényeket, a kisebbségeket és a határon túli magyarokat. A millenniumi szobrot Schönberger András főrabbi. Ráz.mány Csaba Béla unitárius, Bölcskey Gusztá i • re fo rmátu s. Szebik Imre evangélikus püspök, a konstantinápolyi patriarchátus képvise­letében A///ic//7 metropolita, végül Pas­kai Uiszló bíboros áldotta meg. A szentmisét követően a Bazilikában és az előtte lévő téren összegyűlt tömeg -egyesével haladva - megtekinthette a Szent Koronái. A Budapest hajó délután lel ötkor indult vissza a koronával cs a nyolc óra után érkezeti mce a fővárosba. II. JÁNOS PÁL PÁPA ÜNNEPI ÜZENETE A MAGYAR NÉPHEZ Tisztelendő Testvérünknek PASKAI LÁSZLÓ-nak a Római Szent Egyház bíborosának az Esztergom-Budapesti érsek-metropolitának Magyarország prímásának 1. Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben! (Lk 1, 46). Nagyboldogasszony nap­ján az Istenszülő Szűz hálaéneke kü­lönös áhítattal csendül fel az esztergo­mi bazilikában, amikor a magyar nép a Szent István által alapított keresz­tény államisága dicsőséges ezer évére emlékezik. A visszaemlékezés hála­adásra indít az ezer év folyamán - a Magyarok Nagyasszony közbenjárá­sára - elnyert minden jótéteményért. Ezen a napon az esztergomi baziliká­ban egybegyűlt papsággal és hívekkel lélekben egyesülve mi magunk is a Boldogságos Szűz hálaénekét imád­kozzuk: Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenem­ben! 2. Szent István halálának évfordu­lóján a „Magyar Millennium" kiemel­kedő eseménye történik ezen az ün­nepnapon Esztergomban. A királyi városba, a koronázás helyén épült ha­talmas bazilikába érkezeit a Tisztelet­reméltó Elődünktől, II. Szilveszter pá­pától adományozott korona. Hálaadó lelkülettel gyűlt össze a bazilikában a hívek sokaságával és a magyar közélet számos vezetőjével együtt az Állam­elnök úr, a Miniszterelnök úr, az Or­szággyűlés elnöke, a Parlament és a Kormány képviselői, Esztergom vá­ros vezetősége. A magyar nép számára ez az ősi korona nemzeti önazonosságának, az ország ezeréves történelmének és kul­túrájának a jelképe, amelyet nemzeti ereklyeként tisztel, és a Szent Korona elnevezésével becsül meg. Ez a mély lelki tartalom segítse a mai nemzedé­ket, hogy a keresztény múlt hagyomá­nyaira építse értékes jövőjét. 3. Az isteni Gondviselés nagy aján­déka volt, hogy ezer évvel ezelőtt a magyar nemzet számára kiváló állam­férfit adott. Rátermettségét és bölcses­ségét felismerte Szilveszterpápa, ami­kor koronát adományozott neki, amellyel az ezredik év karácsonyán megkoronázták. Ez az esemény Ma­gyarország függetlenségét és az euró­pai népekhez való csatlakozását ered­ményezte. A korona elnyerését István nem ki­tüntetésnek, hanem szolgálatnak te­kintette. Mindig a rábízott közösség javát kereste korának körülményei között. Erre törekedett az ország meg­szervezésével és védelmével, saját törvénykönyv kibocsátásával, a világi és keresztény kultúra művelésével. István király, legyőzve kora kísér­téseit. ment maradt az önmaga érvé­nyesülésének és a személyes haszon keresésének bűnétől. Megtalálta az élő forrást, amelyből erőt merített. hogy az élen állva lelkiismeretesen szolgálja népét. Ezt a lelki forrást élet­rajzírója találó rövidséggel jegyezte fel: úgy jelent meg mindig, mintha Isten ítélőszéke előtt állna, benső te­kintetével az. Isten jelenlétét szemlélte, kimutatta, hogy Krisztus a száján, Krisztus a szívén, Krisztust hozdozza minden tettén. 4. István király családi élete példa­mutatóan áll előttünk ezer év távlatá­ból. Fiúgyermekei közül csak Imre érte el az ifjú kort. Nevelésére különös gondol fordított. Biztosította, hogy korának szükséges tudásával rendel­kezzék. Emellett komoly figyelmet szentelt személyiségének aformálásá­ra is. Kiváló nevelőkre bízta gyerme­ke fejlődését, többek között Szent Gellértre, a későbbi csanádi püspökre. Könyvet is összeállítatott neki saját gondolataival és életelveivel. Úgy ké­szítette fel gyermekét az életre, hogy tudásban és erkölcsi értékekben méltó legyen az ország vezetésére. Mivel ő is fiatalon távozott az életből, ezért nem léphetett atyja örökébe. István király családja - feleségével, Boldog Gizellával és fiával, Szent Im­rével - valóban szent család volt. Ha­tása utódaikban is megmutatkozott. Az Árpád-ház számtalan szentet és boldogot adott az Egyháznak. A ke­resztény múlt ragyogó képviselői ma is indítsanak Krisztus elkötelezett kö­vetésére. A nagy király tíz évszázad távlatából inti a mai nemzedéket a csa­ládi élet szépségére és értékelésére, a gyermekek nevelésének fontos fel­adatára. Most is megismételjük azt, amit lelkipásztori látogatásunk alkal­mával a kultúra és a tudomány embe­reihez szólva mondottunk: „A kultúra egyik legfontosabb tényezője a neve­lés. Ez azonban nem csupán abban áll, hogy a jövendő nemzedéknek átadjuk a tudományos vívmányok és a techni­kai eredmények foglalatát. (...) Ha­, sonló, sőt nagyobb erőfeszítést kell tenni a nevelés területén is. Egy leszű­kített emberkép menthetetlenül hátrá­nyosan hat vissza a képzésre." 5. Nem mulaszthatjuk el, hogy ne szóljunk ennek a nagy államférfinak arról a kiemelkedő lelki tulajdonságá­ról, amely erőt és indítást adott az országot megszervező nehéz munká­jának eredményes végzéséhez. Élet­rajzírói feljegyezték, hogy életének egyik jellemző vonása volt imádságos lelkülete. Az ország vezetésének sok­rétű elfoglaltságában is talált időt az imádságra. Ez a lelkülete tükröződik Imre fiának írt Intelmeiben: A rend­szeres imádság a király üdvösségének legfőbb forrása... A szüntelen imádko­zás eszközli ki, hogy megtisztuljunk bűneinktől, és azok bocsánatot nyer­jenek. Valahányszor Isten templomá­ba mégy Istent imádni, Salamonnak, a király fiának szavaival mindig ez.t mondd királyként is: „Küldd le a böl­csességedet a te szent egedből, és a te nagy voltodnak székéből, hogy velem légyen és velem munkálkodjék, hogy tudjam, mi légyen kedves nálad. " Ezt a vonást azért is kiemeljük, mert fontosnak tartjuk az új évezred elérke­zésekor az imádság lelkületében való gyarapodást, amint Apostoli Leve­lünkben írtuk: „Olyan keresz­ténységre van szükség, amely minde­nekelőtt az imádság művészetében tű­nik ki. (...) Meg kell tanulnunk imád­kozni, újból és újból el kell sajátíta­nunk ezt a művészetet. (...) Mivel a mai világ számos megpróbáltatás elé állítja a hitet, így a felületes imádko­zok nemcsak középszerű keresz­tényeklennének, hanem 'veszélyezte­tett keresztények' is. Azt az álnok ve­szélyt kockáztatnák, hogy hitük foko­zatosan elsorvad, s végül még a 'pót­szerek' csábításának is engednének, elfogadva az alternatív vallások kíná­latát, és engedékenynek bizonyulva a babonaság bizarr formáival szem­ben." 6. Szent Istvánt legtöbbször úgy áb­rázolják, hogy kezében tartja a Szent Koronát, így ajánlja fel országát és népét a Magyarok Nagyasszonyának. A magyar nép mindvégig megőrizte lelkében ennek a felajánlásnak a tuda­tát, és ez lett a magyar Mária-tisztelet nemzeti sajátossága. Örömmel emlé­kezünk vissza arra, hogy tíz évvel eze­lőtt, lelkipásztori látogatásunk alkal­mával, Budapesten a Hősök terén be­mutatott szentmise végén, az egész magyar néppel egyesülten, ünnepé­lyesen megújítottuk ezt a felajánlást a Magyarok Nagyasszonyának. Ami­kor most a „Magyar Millennium" be­fejeződik, ugyanazzal az imával újít­sátok meg a felajánlást! A Boldogságos Szűz Mária, a Ma­gyarok Nagyasszony pártfogása, amelyet nemzetetek oly sokszor meg­tapasztalt történelme folyamán, ve­zesse egyházi és állami vezetőiteket, egész hazátokat a most elkezdődő új évezredben a fejlődés, a haladás, a keresztény értékek, a szolidaritás, a béke útján! Nemzeteteknek ezen a ki­emelkedő ünnepén szeretettel küldjük mindnyájatoknak Apostoli Áldásun­kat. Castelgadolfo, 2001. július 25-én, pápaságunk 23. évében. II. János Pál KOSZONTJUK NÉVNAPJUKON Rózsa, Erika, Bella, Egon, , Dorina, Hilda, Rozália, Viktor, Lőrinc, Zakariás nevű kedves olvasóinkat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom