Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

2001. szeptember 6. Esztergom és Vidéke 209 Esztergom ünnepség-sorozattal... Mit tudunk az Esztergom-Nyergesújfalu kistérségről? (V.) A kistérségi fejlesztések kívánatos irányai (Folytatás az 1. oldalról.) A képviselő-testület egy korábbi ha­tározatával (ápr. 19.) elöntött arról, hogy az egészségügyi alapellátást privatizá­ció útján történő átszervezéssel kívánja a későbbiekben működtetni.. Az EAI vezetője, dr. Bató Ferenc kérte, hogy közalkalmazotti jogviszonyát 2001. jú­nius l-jével közös megegyezéssel szüntesse meg a testület, amely kérel­met a városatyák el is fogadtak. Tekin­tettel arra, hogy a privatizáció eredmé­nyeként, a szerződéskötések után az intézmény megszűnik, nem indokolt új vezető kinevezése. Az ügyek lebonyo­lítására azonban helyettesítési megbí­zás szükséges, az intézmény élére ezért (Gulya) A kora-középkortól Európa országaiban a királyok, földesurak mel­lett a X-XI. századtól kialakult szabad királyi városok legfőbb törvényhatósá­gi joga, a Jus gladii", a pallosjog teste­sítette meg a legfőbb kiváltságot, az élet és halál feletti rendelkezés jogát. Az esztergomi képviselő-testület július 19­ei rendkívüli ülésén került sor a király­város egykori közhatalmi szimbóluma­inak bemutatására és a Városháza erkélyére történő elhelyezésére. Koditek Pál, az esztergomi millenni­umi ügyekért felelős önkormányzati bi ztos elmondta, hogy ezt a jogot a leg­kiváltságosabb személyek, valamint a legnagyobb kiváltságokkal rendelkező városok bírták: a magyar királyságban elsőként a XI. század elejétől Eszter­gom szabad királyi városa. Az Árpád-házi uralkodóinktól kapott legfőbb joghatóságot a török kiűzését követően 1708. február 8-án kapta visz­sza 1. Józseftől Esztergom. A Magyar Millennium évében, 2000-ben a fakszi­milében megjelent kiváltságlevélben erről ezt olvashatjuk: „... A városi ta­nács - a kévpiseló'-testiilet - és a pol­gárság egy személyben a Királyság igaz és kétségtelen nemesei közé tartoz­zon... (...)... a városban, annak terüle­tén és a városi tanács joghatóságán belül úgy a köz-, polgári mint pallosjog alapján ói teljes joggal megillető bün­tető ügyekben gyakorolhatja, azzal a hatalommal együtt, hogy bármely bű­nöst elfoghat, bebörtönözhet, és a bün­tetést rajta végrehajthatja, az. ítélkezés (G.I.) Az esztergomi „Máltai játszó­tér" egy esztendős működésének al­kalmából születésnapi ünnepséget rendezett július 21-én. szombaton reg­gel 9 órától este 20 óráig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A változatos gyermekprogramok (fő szerepben: a játék) előtt a rendezvényen ünnepé­lyes köszöntőt mondott Meggyes Ta­más. Esztergom város polgármestere. A .Játszva megelőzni" Alapítvány működésében a Magyar Máltai Szere­tetszolgálat játszótere egy éve létesült az esztergomi Bánomi lakótelepen, ünnepélyes átadására tavaly július 14­én került sor. A Szociális és Család­ügyi Minisztérium szakmai és anyagi ideiglenes vezetőt kellett választani. A testület 2001. augusztus 1-től dr. Ámon Györgyöt bízta meg ezzel a munkával. A köztisztasági szolgáltatásra vonatkozó előterjesztést, a Pyrus-Rumpold Rt.-vel kötött szerződés felülvizsgálatát az előter­jesztő, Juhász Albin alpolgármester visz­szavonta, így ez az augugusztus 9-ei ülé­sen kerül napirendre. A szentgyörgymezői lakóparkra beér­kezett pályázatokat atestület érvényesnek nyilvánította, s a négy pályázó közül a budaőrsi AVA Ingatlanforgalmazási és Vagyonvédelmi Kft. mellett döntött. A kft. a közművesítést 2002. augusztus 30­áig végzi el, a teljes beruházást pedig 2003. augusztus 30-áig valósítja meg. jelvényeit használhatja, büntetőperek­ben pedig meg idézés nélkül az ország törvényei, szokásai, valamint a városi és közjogok alapján királyi személyes jelenlétünk bíróságához, a Helytartóta­nács ítélkezési napjain régi gyakorlat szerint fellebbezést nyújthat be... (...) A városi tanács joghatósága alatt levő minden egyes polgár és lakos,... (...)... polgári, büntető, dologi és magán­ügyekben ... (...)... a város ítélkezése alá tartoznak." Mindezen jogosítványok meglétét és használatát, a város régi hatalmi jelvé­nyeit, a városi joghatóság pallosjoga hirdetőjét, a ma is a Városháza erkélyé­re illeszthető pallos-tartó kart és pallost, a város XVIII. századi Justitia-szobrát és az esztergomi hóhér kivégző pallosát jelenleg az esztergomi Balassa Bálint Múzeum őrzi - tette hozzá a millenniu­mi biztos. Sehol a mai Magyarország városaiban nem lelhetők már fel ezek az egykor olyan fontos közhatalmi jelképek. Ezért is jutot­tunk arra a gondolatra - mondja Koditek Pál hogy Esztergom város Árpád-házi uralkodóinktól nyert kiváltságainak ezen tovább élő bizonyítékával, pontosabban az eredeti hű másolatával figyelmeztes­sük magunkat, Esztergom város minden­kori képviselőit, a település polgárait a közösség üdvéért vállalt áldozatos, be­csületes munkára Ez volt e kifüggesztett közhatalmi jelképnek az egykori szabad királyi városok kapujában vagy a város­házak bejárata fölött a jóra intő üzenete. Mindezeken túl ősi pallosjogunk hi­teles másolatának állandó közszemlére tételével újabb, az országban egyedül­álló színfolttal gazdagodik Esztergom városképe - bizonyára az ide látogató bel- és külföldi turisták örömére. Végezetül szeretnék a nyilvánosság előtt köszönetet mondani - fűzte hozzá a millenniumi biztos - Nemes László fafaragó művésznek és Hor\>áth György kovácsmester iparművészenek a máso­lat valóban mesteri és míves megmun­kálásáért. Ezúton is köszönöm a Balassa Bálint Múzeumnak, személy szerint dr. Horváth István megyei múzeum­igazgatónak, hogy a féltve őrzött eredeti darabokat mintavétel céljából a város rendelkezésére bocsátotta. támogatásával annak idején három program indult el Esztergomban: az országban egyedülállóan egy a telepü­lés egészét érintő komplex kábítószer­megelőző program; az idősebb kor­osztály, az elesettebbek, a rászorulók számára az időskorúak jelzőrendszere; illetve a Máltai Játszótér-program ke­retében a bánomi játszótér. A speciális játszótéren az esztétikus, biztonságos játékok mellett szakértő segítők fi­gyelnek a kicsikre, alkalmanként kö­tetlen szabadidős (például kézműves foglalkozásokat) tevékenységet is biz­tosítva számukra. Az őrzőit és éjsza­kánként bezárt játszótér a Esztergom legkedveltebb gyermeklétesítménye. Elsőként az Esztergom által ellátan­dó szerepkör a betöltéshez szükséges feltételrendszer folyamatos fejleszté­sén, teljessé tételén szükséges dolgozni. Ez Esztergomnak a magyar történelem­ben játszott szerepéből következően. Ez csak a nemzetközi és országos szer­vezetekkel és az Esztergom-Budapesti Érsekséggel együttműködve építhető ki. Másodikként kell szólni arról a fel­adatról, amely a térség és a térségi köz­pontok együttműködését követeli meg. Az elmúlt évtized gazdasági átalakulá­sanyomán sajátosan formálódtak akis­térség gazdasági, társadalmi viszonyai. A szocialista nagyüzemek átalakultak. Utódaik hasonló szaktudást igénylő ter­mékeket állítanak elő. (Pédául: a süttői kő- és mészkőbányák tulajdonosváltása megtörtént. Az igényelt szakmai tudás változatlan maradt.) A termelőszövet­kezetek a törvény nyomán úgy alakul­tak át, hogy tevékenységük fő iránya változatlan. Drámainak nevezhető for­dulat jószerivel csak a dorogi Szénbá­nyák Vállalat által foglalkoztattak köré­ben jelentkezett. A hiányzó új ismeretek átképzés ke­retében történő megszervezése sok esetben vált szükségessé, hogy a szak­tudást hatékonyabban tudja értékesíteni a munkavállaló. Az önkormányzatiság keretei között, a települések folyamatosan keresték és keresik az adottságinak leginkább meg­felelő tevékenységi területeket. A térségben fellelhető természeti, társadalmi erőforrások kulturális szem­pontból történő leghatékonyabb hasz­nosítása érdekében a legfontosabb ten­nivalók között a térség településeinek együttműködése, az egyes települések közötti munkamegosztás kialakítása követel figyelmet. Sajátos feladat Esztergom és a térség településeinek kapcsolatrendszerének átgondolása, intézményi, szervezeti fel­tételeinek megteremtése. A térség és a nemzetközi kapcsolatok gazdasági, idegenforgalmi hasznosítása, a PR-te­vékenység javítása. E térségben nincs előrelépés a közös kulturális érdekek feltárása, új együttműködési gyakorlat kialakítása és működtetése nélkül. • A tennivalók: 1. Meg kell teremteni az intézményi, személyi feltételeitannak, hogy Eszter­gom és Nyergesújfalu művelődési köz­pontja a térség közművelődésének meghatározó szervezőerejévé váljon. Ennek eredményeként javulhat az érdemi együttműködés a különböző amatőr mű­vészeti csoportok, nemzetiségi együtte­sek, énekkarok, fúvószenekarok stb. kö­zött. Ez, az idegenforgalomban történő hasznosítás révén a színvonal emelke­dését, a meglévő értékek gazdasági tő­kévé alakítását teszi lehetővé. 2. Az infrastrukturális fejlesztési el­képzelések megfogalmazása során nem hagyható figyelmen kívül a táj turiszti­kai adottsága. A turista útvonalak gon­Egyes napokon akár kétszáz gyermek is megfordul a parkban. Városunkban kevés a játszótér, főleg az olyan, ahol biztonságos körülmények között, állandó felügyelet mellett eszté­tikus és játszható játékokon edzheük magukat a gyerekek. A Máltai Szeretetszolgálat játszóte­re kulturált feltételeket biztosít ajáték­hoz, és szükség esetén az itt felügyele­tet adó szakemberektől tanácsot, segít­séget lehet kérni. Nagy öröm a szülők­nek és a gyerekeknek, hogy a bánomi játszótér beváltotta a hozzá fűzött remé­nyeket. s kiválóan állja a kicsik „roha­mát" - remélhetőleg még jó hosszú időn keresztül. dozása mellett szükséges a kapcsolódó szolgáltatások szívonalának emelése, további kerékpárutak kiépítése, műem­lékek felújítása. 3. Tát, Nyergesújfalu, Süttő esetében a német, Mogyorósbánya esetében a szlovák nemzetiségi hagyományok ápolása, a hozzájuk kapcsolódó part­nertkapcsolatok fejlesztésével együtt, kiemelt figyelmet érdemel. Tát és Mo­gyorósbányapéldául sikerrel vállalkoz­hatna megyei, országos és nemzetközi nemzetiségi kulturális programok meg­valósítására. 4. A közművelődés keretei között fo­lyó amatőr művészeti tevékenység színvonalának emelése érdekében szor­galmazni szükséges a csoportvezetők képzését és továbbképzését, a csopor­tok megyei és országos szemléken való részvételét. 5. A kulturális jelenlét érzékelhetőb­bé tétele érdekében célszerűen fejlesz­teni szükséges a szomszédos térségek­kel és a Dunakanyar más településeivel való együttműködést. Ehhez kapcsoló­dóan kialakításra vár az együttműködés a Tatán székelő megyei szakmai szol­gáltatóintézménnyel. 6. A térségben - tekintettel Eszter­gomra, Dömösre, Pilismarótra s bizo­nyos mértékig Nyergesújfalura - ki­emelt szerepet játszik a képző-, ipar- és fotóművészet. A művészeti élet e terü­lete településenként eltérő sajátossá­gokkal rendelkezik. Dömösre a nyara­lókban alkotó művészek jelenléte a jellemző. Köréjük szerveződik az a szellemi holdudvar, amely a velük való jó együttműködés esetén színvonalas kiállításokban realizálódik. Itt fontos a közelmúltban bizonytalan helyzetűvé vált Dömösi Kisgaléria szerepének új­ragondolása, további működtetése. Pi­lismaróton Konyorcsik János és baráti köre, továbbá az üdülőterületre nyaran­ta kiköltöző, elsősorban esztergomi művészek jelenléte említhető. Munkás­ságuk és szellemiségük tudatos beépí­tése a helyi kulturális életbe, növelheti a település lakóinak életminőségét. Több figyelmet kellene fordítani Ko­nyorcsik János állandó kiállításának népszerűsítésére, a Községháza kiállí­tótermében célszerűen átgondolt kiállí­tásokkal kellene erősíteni a település képzőművészeti életét. Esztergom a helyben élő művészek és a rangos kiállítóhelyek okán kiemel­kedő jelentőségű a térség életében. Itt elsősorban a nagy művészetszervező egyéniségek halála miatt keletkezett űr betöltésére kellene törekednie a város vezetésének. Felkarolásra várnak az olyan országos jelentőségű programok mint a Pasztell Biennálé. Több támoga­tást kíván a Fotó Biennálé, koncepció­zus kiállításpolitikai együttműködést igényelnek, az utóbbi időben hullámzó színvonalon működő közgyűjteményi kiállítóhelyek. Nyergesújfalu esetében a Kernstok és Nyergesi hagyományok ápolása, az elszármazott művészekkel pl. Vecsési Sándorral eddig is meglévő kapcsolatok ápolása, az alakuló Kisga­léria nyújtotta lehetőségek átgondolt ki­használása. 7. Komolyzene vonatkozásában fon­tos a nagy hagyományokkal rendelkező énekkarok (Balassa Bálint, Montever­di) működésének segítése. A hagyomá­nyos zenei rendezvények (Pilismarót, Dömös és kiemelten Esztergom) meg­valósulásának elősegítése. 8. A kulturális tevékenység a jelenle­ginél átgondoltabb és céltudatos PR munkát követel. Növelni kell a Körzeti és az Esztergomi TV-k, a két rádió, valamint az Esztergom és Vidéke sze­repét a térség kulturális közéletének in­formálása, közvéleményének formálá­sa területén. Gondoskodni szükséges a térség értékeit felmutató kiadványok, prospektusok megjelentetéséről. 9. A foglalkozásváltás és az átképzés során az eddiginél nagyobb teret kell kapjanak a falusi turizmus fejlődését elősegítő tanfolyamok. 10. A térségben jelntős szerepet ját­szanak a gazdasági és kulturális célokat egyként szolgáló civil szerveződések. A jövőt tekintve támaszkodni és termé­szetesen támogatni szükséges munká­jukat, segíteni kell térségi együttműkö­désüket. Jelentős szerepet játszhatnak a térségben élő és alkotó értelmiségiek kapcsolati tőkéjének aktivizálásában. 11. A jövőbeni fejlődés az alábbi in­tézményekre, programokra, műhelyek­re alapozható: Esztergombam működő közgyűjtemények (képzőművészeti és egyéb jelentős kiállítások rendezése, műemlékek bemutatása, kiadványok szerkesztése, konferenciák szervezé­se), Esztergomi Művészek Céha (kép­ző-, ipar- és fotóművészeti élet térségi és országos rendezvényeink szervezé­se), Esztergomi Várszínház Alapítvány (színházi és komolyzenei hangver­senyek), TIT Komárom-Esztergom Megyei Egyesülete (Dunakanyar Mű­vészeti Nyári Egyetem), Szendrey-Kar­per László Nemzetközi Gitárfesztivál Alapítvány (a világ egyik legjelentő­sebb klasszikus gitárfesztiváljának szervezése), MTESZ Esztergomi Szer­vezete (műszaki értelmiségek térségi, országos és nemzetközi összefogása, konferenciák szervezése, fejlesztési programok kidolgozása stb.), Esztergo­mi Szabadidőközpont, Nyergesújfalui Ady Endre Művelődési Ház (a térségi amatőr művészeti mozgalom összefo­gása, populáris zenei programok, együttesek összefogása, módszertani segítségnyújtás stb.). Kiemelten támogatható rendezvé­nyek: Péliföldszentkereszt, a zarándokhely búcsú; Dömös: Középkori Lovagi Játékok, templomi hangversenyek, Dömösi Ga­léria kiállításai; Esztergom: 1964-től évente Dunaka­nyar Művészeti Nyári Egyetem, 1973­tól kétévente Nemzetközi Gitárfeszti­vál, 1991-től évente megrendezendő Esztergomi Stúdiumok egyháztörténeti konferencia, 1993-tól évente a Szent György Lovagrend Középkori Akadé­miája, Országos Zarándoklat Mind­szenty József hercegprímás halála év­fordulóján, Gizella-napok, Pünkösdi Kiállítás és Vásár, Területi Lovasver­seny, Szent István-napi ünnepségek, Esztergomi Filmes Hétvége, Várszín­házi előadások, Nyárbúcsúztató Sör­fesztivál, Fotó Biennálé; Lábatlan'. Építők Napja; Mogyorósbánya: Nemzetközi Csil­lagászati Észlelő Tábor; Nyergesújfalu-. Sörfesztivál, Viscosa Triatlon; Pilismarót: Nyári Zenei esték, Duna­parti nyárbúcsúztató; Süttő: Sváb-bál; Tát: Sörfesztivál, Farsangbúcsúztató kakasnyakazó, fúvószenekari és asz­szonykórus találkozók. Turizmus körében hasznosítható in­tézmények, szolgáltatások: az ismert esztergomi intézményeken túl, Pélis­földszentkereszt zarándokhely, Dömö­si altemplom, Dömösi Galéria, elké­szülte után a Szabadidőközpont és a Bélyeggrafikai Múzeum, Pilisszentlé­leki Pálos Kolostor romjai, Lábatlani Tájház, Gerendy Arborétum, Mogyo­rósbányai pincesor, Nyergesújfalui Ga­léria, Nyergesi János Emlékház, Pilis­maród Heckenast-kastély, valamint a táti szabadidős létesítmények. Dr. Bárdos István Tisztelgés a királyváros pallosjoga előtt Egyéves az esztergomi „Máltai játszótér"

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom