Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

^ , iy / < ff ^ si f t Alapíttatott 1879-ben Újraindult 1986-ban XVI. évf. 2001. június 21. 24-25. szám Ára: 150 Ft. Szerkesztőségi közlemény Az Esztergom és Vidéke e számá­val áttér a hagyományos nyári meg­jelenési rendre, ezért olvasóink jú­liusban és augusztusban a követke­ző napokon vehetik kézbe lapun­kat: július 5., július 19., augusztus 2., augusztus 16., augusztus 30. Szeptembertől a szokásos, heti megjelenésre állunk vissza. Ettől függetlenül a lapszerkesztés folyamatos marad, ezért kérjük szerzőinket, hogy a kéziratokat to­vábbra is a szokott ütemben küld­jék. Minden kedves olvasónknak jó nyaralást, lazítást, élménygazdag kirándulásokat kíván: az EVID KOSZO K NÉVNAPJUKON >, Leila, Paulina, Itán, Iván, Vilmos, János, László, Levente, Irén, Péter, Pál, "Tihamér, Annamária, Ottó, Kornél, Soma, Ulrik, Emese és Sarolta nevű kedves olvasóinkat! POLGÁRI HETILAP Híd-ünnepség sorozat (Nagy) Június 13-án az esztergomi önkormányzat Kulturális. Idegenfor­galmi és Sport Bizottsága Párkányba látogatott a testvérváros Kulturális Bi­zottságához. Itt folytatták közösen a május 30-án Esztergomban megkezdett egyeztető' megbeszélést a M ári a Valen a híd átadásával kapcsolatos ünnepség­sorozat terveiről. Ezen az ülésen - Pár­kány Kultúrotthonában - is számos öt­let, elképzelés hangzott el az októberi átadási ünnepséggel összefüggésben: a háromnapos ünnepségsorozat első nap­ján a hivatalos avatás, az átadás zajlana, a második és harmadik napon pedig a két város polgárai ünnepelnék közösen a nagy eseményt a híd két oldalán. A közös bizottsági ülésen pénzfeldobás­sal döntöttek a sorrendről, így Párkány­ban lesznek a második nap rendezvé­nyei, Esztergomban pedig a harmadik napon zajlanak az ünnepi események. Azzal vált el a két bizottság, hogy a következő közös összejövetelre már „egybegyúrják" az eddigi javaslatokat. Esztergom visszaveszi a kórházát A képviselő-testület június 14-ei rendkívüli ülésén a városatyák 11 napi­rendi pontot tárgyaltak. Az ülés vitatha­tatlanul legfontosabb kérdése az volt: a képviselő-testület a jelenleg megyei ke­zelésben lévő Vaszary Kolos Kórház városi tulajdonba vétele mellett foglal ­e állást, vagy sem? Két órás kemény vitát követően végül a név szerinti sza­vazáson-ahol a jelenlévő 19 képviselő közül egyedül Lengyel Károly alpol­gármester tartózkodott - a testület igent mondott a kórház visszavételére. Ennek értelmében Esztergom város képviselő­testülete 2002. január elsejei hatállyal a Vaszary Kolos Kórház működtetési feladatainak átvételét kérvényezi a me­gyei önkormányzattól. Az ülésen a testület a május 24-én már elfogadott, önkormányzati tulajdo­nú lakások és nem lakás céljára szolgá­ló helyiségek bérbeadásának feltételei­rőlszóló rendeletét módosította, vagyis az akkor nem tárgyalt részletekkel ki­egészítették a rendeletet. Eszerint jövő év január l-jétől az összkomfortos ön­kormányzati lakás bérleti díja 230 fo­rint/négyzetméter/hó, a komfortosé 198, a félkomfortosé 106, a komfort nélkülié pedig 70 forint. Üzlet, vendég­látóipari egység esetében 1600, raktár­nál 1200, garázs esetében 1000 fo­rint/négyzetméter/hónap (ezeknél a bé­relt helyiségeknél a díjakra áfát is kell számolni). A későbbiekben a képviselők elfo­gadták az önkormányzati költségvetési szervek adatszolgáltatási kötelezettsé­géről szóló rendelettervezetet - alkal­mazkodva annak az újszerűtervezési és finanszírozási rendszernek az „üzembe helyezéséhez", amely szakít akialakult bázis-szemléletű gyakorlattal, s a fel­adatokhoz rendelten határozza meg a kiadások nagyságát, a szükséges és elégséges mértéket, mint alapfinanszí­rozást számítási alapul használva. Az ülésen döntöttek arról is, hogy a képviselő-testület a közterület-felügye­let intézményvezetői munkakörére pá­lyázatot ír ki. A városatyák elfogadták azt is, hogy a Mária Iskolatestvérek Szerzetesrend számára egy kb. ez.er négyzetméter nagyságú önkormányzati lelket ad a város. A francia-spanyol máriás rend 1999-től szocio-karitatív tevékenységet végez az esztergomi ci­gánytelepen, ahol a rendház kialakított egy 55 roma fiatal oktatására, nevelésé­re. napközbeni kulturális és szabadidős foglalkoztatására alkalmas termet. Cél­juk az, hogy a fiatalokon, a gyerekeken keresztül eljussanak a szülőkhöz, a csa­ládokhoz. Tervük megvalósításához feltétlenül szükséges az eddigi kis alap­területű foglalkoztató bővítése: a rend­ház nagyobbításával komplex közössé­gi tér. közösségi centrum létrehozását tervezik. Az úgynevezett Mi Házunk megvalósításával'nemcsak a cigányte­lepen, hanem a környéken lakó hátrá­nyos helyzetűek számára is elérhetővé válik missziójuk, amelynek vezérlőéi­vé. hogy segítséget nyújtsanak helyze­tük átlátásában, saját erőforrásaik moz­gósításában. Az ülésen döntés született két nagy-' szabású esztergomi millenniumi és tu­risztikai beruházásról, amelyhez a ki­rályvárosi önkormányzat a Széchenyi Terv forrásait is fel szeretné használni. A múlt évben a Szent István vértanú templom (a Várhegyen álló első magyar egyházi építmény ) helyén a város egy­házi-nemzeti emlékhelyet létesített. Il­leszkedve a Vár, a Bazilika, az augusz­tusban felállítandó Szent István-szobor (alkotója Melocco Miklós) és a környe­zet díszkivilágításának koncepciójá­hoz, a Szent István protomártír emlék­hely is látványos „fényruhát" kap. Esztergom a Széchenyi Tervben meghirdetett „Magyarországi várak turisztikai hasznosítása" témában pá­lyázatot nyújtott be, mivel régóta meg­oldatlan az észak-nyugati vároldal - a Várhegy és a Víziváros - történelmi és művészettörténeti feltárása és bemuta­tása a nagyközönség számára. A város pályázatának az a célja, hogy Eszter­gom új, nemzetközi mércével mérve is jelentős látnivalókkal gazdagodjon. A program keretében feltárnák, újjáépíte­nék és a látogatók előtt megnyitnák a török-kori „Macskalépcső"-1, amely a Berényi Zsigmond utcától vezetne a várkapitányi lakásig, s az ott lévő tera­szon vendéglátóhely létesülne. A pro­jekt második eleme a Vár teljeskörű díszkivilágításának kiépítése, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az Esztergomba látogató több mint egy­millióturistaugyanolyan csodálatos es­ti élményben részesüljön, mint a kivilá­gított Budai Vár esetében. E terv kap­csán a katolikus egyházzal már megtör­téntek az előzetes tárgyalások, ahol si­került elnyerni elvi támogatásukat. Az ülés végén - zárt ajtók mögött ­a testület a Szentgyörgymezei Lakópark létesítéséről tárgyalt. A képviselők úgy döntöttek, hogy egy komoly területtel megnövelve újra meghirdetik a pályá­zatot. Gulya István CEL: AZ ÖSSZEFOGÁS Elsd Dunakanyar Konferencia Magyarországon a Dunakanyar a harmadik legkedveltebb turistacél. Fel­ismerve a turisztikai összefogás jelen­tőségét, a térség települései, polgármes­terei, a területfejlesztési tanácsok elnö­kei elhatározták, hogy együttműködési megállapodást kötnek a közös cél és a siker reményében. A június 15-16-ai tanácskozáson Esztergom polgármestere, Meggyes Tamás is részt vett, hiszen a király város reprezentatív tagj a annak a „ Három nő­vér" fantáziánévvel illetett „triumvirá­tusnak" - Esztergom, Szentendre, Vác -, amely a régió 66 települését fogja össze. Meggyes Tamástól telefonon meg­tudtuk, hogy az összejövetel legfonto­sabb célja egy olyan Dunakanyar-menti régió létrehozása, amely kifejezetten a turisztikai együttműködésre koncent­rál. Az esztergomi polgármester hang­súlyozta az azonos érdekek és célok fontosságát, valamint emlékeztetett ar­ra is, hogy a Duna folyó turisztikai (és gazdasági) jelentősége egyre inkább nő, például az Esztergomba érkező tu­risták közül egyre többen választják a vízi utat. A tanácskozás - amelynek fővédnö­ke Stumpf István kancellária miniszter, és amelynek olyan védnökei vannak, mint Michael Laké nagykövet, az Euró­pai Bizottság Budapesti Delegációjá­nak vezetője - célja tehát az összefogás. Mindemellett fontos, hogy a Dunaka­nyar - kiemelt üdülőkörzet, amely Bu­dapest, illetve a Balaton után a legláto­(Pál-) Az uniós csatlakozás követel­ménye, hogy a szőlő és a borgazdálko­dás szigorúan követhető legyen. En­nek kielégítésére született még tavaly tavasszal törvény és több kormányren­delet. Fontos dátum közeleg: június 30. Ettől a naptól kezdve kereskedelmi forgalomba csakis borzárjeggyel ellá­tott palackok, edények, hordók forgal­mazhatók. Tapasztalatunk szerint kü­lönösen a kiskereskedelmi üzletekben számtalan 2-3 éves borosüveg van a polcokon. - Mi a kereskedő' teendője? Kinél kell bejelenteni a készleteket, miként hozhatók mégis forgalomba ezek a pa­lackok? - kérdeztük Baják Zoltánt, a Vám- és Pénzügyőrség vezetőjét. - A zárjegy alkalmazásának, a zár­jeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 36/1997. (XI.26.) PM rendelet 17. parag. (4)-(9) bekez­déseiben meghatározottak szerint a jö­vedéki engedélyes, valamint a nem jö­vedéki engedélyes kereskedők zárjegy néküli bort legfeljebb 2001. június 30­áig forgalmazhatnak. A 2001. június 30-ai fordulónappal, a készleten lévő borokról leltárt kell készíteni, a boro­kat a forgalomból időlegesen ki kell vonni, és elkülönítve kell tárolni. Az elkészített leltárjegyzékek alapján megrendelőlapot kell kitölteni, melyet a hatósági felügyeletet ellátó vámhi­vatalhoz 2001. július 6-áig meg kell küldeni. A megrendelőlapok ugyan­ezen vámhivataloknál térítésmentesen beszerezhetőek., A készletzárjegyek kereskedők ré­szére történő átadását a Vám- és Pénz­ügyőrség 2001. június l-jétől meg­kezdte. Azok a kereskedők, akik a rendelet­ben kihirdetett határidő előtt kívánják átvenni a készletzárjegyeket, 2001. jú­nius 30-áig nem kötelesek még időle­gesen sem kivonni a forgalomból (és így elkülöníteni sem) a zárjegy nélküli borkészleteiket, ha vállalják, hogy a zárjegy nélküli mennyiségről leltár­jegyzéket készítenek, melyet a meg­rendelőlap 2 példányával együtt a fel­ügyeletüket ellátó vámhivatalhoz be­nyújtanak és a megrendelőlapon meg­rendelt készletzárjegyek előállítási költségeit maradéktalanul megfizetik. A fentiek szennt, a határidő előtt leltárjegyzékbe vett borok továbbra is értékesíthetőek, azonban az időköz­ben értékesített, de a megrendelőlapon megrendelt készletzárjegyek előállítá­si költségét meg kell fizetni! A készletzárjegyek térítés ellenében a vámhivatal által visszaigazolt idő­pontban, legkésőbb 2001. szeptember 30-áig, az abban meghatározott felté­telek mellett vehetők át. A készletzárjegyek előállítási költ­sége várhatóan 3,77 Ft darabonként, melyetátutalással kell teljesíteni a visz­szaigazolásban foglaltak szerint. A megrendelőlapon megrendelt készlet­zárjegyeket terhelő előállítási költsé­get teljes egészében meg kell fizetni, függetlenül attól, hogy a forgalomból kivont borok (melyekre készletzárje­gyet rendeltek) időközben értékesítés­re kerültek. Baják Zoltán lapunk kédésére vála­szolva azt is elmondta, hogy a hivata­lukban a munkatársai készséggel áll­nak az érdeklődő kereskedők rendel­kezésére. Felkereshetők aLoritic utcá­ban és Kertvárosban, akirendeltségü­kön is. Hl gatottabb turisztikai terület - mint táj és mint az itt élők élettere hosszú távon őrizze meg hagyományait, erősítse sa­játos arculatát, karakteres megjelené­sét, a térségi összefogás hazai történel­mi hagyományaira építve a térségben élők legyenek figyelemmel egymás ér­tékeire, a települések identitására. A feladat tehát az, hogy ennek érdekében a települések egymást erősítve hangol­ják össze fejlesztési-rendezési tevé­kenységüket- különös tekintettel az idegenforgalomra és a környezetvéde­lemre -, közös pályázatokat nyújtsanak be. Kezdeményezzék a Dunakanyar Kiemelt Térségi Területfejlesztési Ta­nács létrehozását, és a települések fo­lyamatosan működjenek együtt önkor­mányzati, hivatali, intézményi, kistér­ségi, civil szervezeti oldalról, valamint évente rendezzék meg fórumként a Du­nakanyar Konferenciát. A pénteki területfejlesztési napon ­Havass Miklós, a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége alelnöke, dr. Mikes Eva, a Miniszterel­nöki Hivatal politikai államtitkára, dr. Szaló Péter, a Földművelésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, dr. Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes ál­lamtitkára és Ruppert László, a Közle­kedési és Vízügyi Minisztérium helyet­tes államtitkára délelőtti előadása után - került sor a Dunakanyar Charta is­mertetésére és az együttműködési szer­ződés aláírására. Szombaton turisztikai napot tartottak a Budapest konferenciahajón. Ennek keretében délelőtt előadásokat hallgat­tak a résztvevők - többek között dr. Budai Zoltánét, a Gazdasági Miniszté­rium helyettes államtitkáráét és Szabó Lászlóét, az Ifjúsági és Sportminisztéri­um helyettes államtitkáráét délután pedig szekcióülések keretében az agrár­gazdaság és a faluturizmus, a kultúra és az örökségturizmus, az aktív turizmus, valamint a vendéglátás, a szálláslehető­ség, a konferenciaturizmus témakörei­ben mélyedtek el a tanácskozás vendé­gei. G.T

Next

/
Oldalképek
Tartalom