Esztergom és Vidéke, 2001

2001-02-15 / 7. szám

2001. február 15.-7. szám POLGÁRI HETILAP Ara: 50 Ft Módosul az önkormányzati lakások bérbeadása Az esztergomi képviselő-testület február 8-ai rendkívüli ülésén elsőként tárgyalt rendeletmódosításra a pénzben és természetben nyújtott szociéilis ellátásokról - a testület nemet mondott. Berényi Vilmos, az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság (ENB) tagja, valamint dr. Antalics Mihály, az ENB elnöke elmondta, hogy bizottságuk nem támogatja a rendelet-módosítást. Bár az önkormányzati kiadások csökkentését fontosnak tartotta, szintén nem javasolta elfogadásra a rendelet-tervezetet dr. Osvai László, az ENB tagja, a kórházi ügyeket felügyelő önkormányzati biztos. Meggyes Tamás polgármester úgy látta, az idei városi költségvetési tervezet jelenlegi hiánya (mintegy hatszázmillió forint) alapos indokot szolgáltat arra, hogy a testület újra átgondolja - a többi területtel együtt - a szociális ellátás kérdését is. A szociális ellátórendszer pénzügyi alapjait a költségvetési törvények és a települési önkormányzat pénzügyi lehetőségei szabják meg - emlékeztetett a polgármester. Az önkormányzat - saját lehetőségei függvényében, költségvetése terhére - a törvény által megszabott minimumnál magasabb összeget is biztosíthat a rászorulóknak. Esztergomban a helyi rendelet két ellátási formához - a lakásfenntartási támogatáshoz és az ápolási díjhoz - a törvényi minimumnál magasabb összeget biztosít. A fűtéstámogatás esetén az ezer forintos törvényi minimum négyszeresét, az ápolási díjra nézve pedig a kiskorúak esetében 1,2-szeresét, míg a felnőtteknél kétszeresét. Az önkormányzatot összességében terhelő többletkiadás 22 millió forintra rúg, amit Meggyes Tamás szerint a jelen költségvetési helyzetben nehezen engedhet meg magának a város. A testület később egyhangúlag elfogadta a közoktatási intézményekben fizetendő térítési díj és a tandíj összege megállapításának szabályairól szóló rendeletmódosítást, valamint a közoktatási intézmények kötelező eszköz- és felszereltségi jegyzékben foglaltak teljesítésének ütemzését. Az önkormányzati intézmények gazdálkodási jogköréről vonatkozó döntését a testület a február 15-ei rendes ülésre halasztotta azzal, hogy a döntés körébe vonják be a Tűzoltóságot és az Egyesített Szociális Intézményt. Elfogadták viszont azt az egységes szerkezetbe foglalt rendeletet, amely az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás célú helyiségek bérbeadásának feltételeit szabályozza. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy minden esetben a testület fog határozni. A rendelet szerint változnak a lakbérek is, ám a legmagasabb bérleti díj így sem éri el a havi ötezer forintot. Gulva István Közoktatási ágazat költségvetésének bemutatása kiemelt előirányzatok szerinti bontásban 1996 2000 2001 Évek e Ft 100000 90000 + 80000 70000 | 60000 | 50000 40000 l 30000 | 20000 10000 0 Közművelődési és idegenforgalmi kiadások alakulása | • 44015 i célfeladatok [0 intézmények V///A 22025 1996 1998 H 1999 2000 —I 2001 Évek Idén legfontosabb célunk az építkezés! - emelte ki Meggyes Tamás polgármester a közmeghallgatáson (G.) A királyváros képviselő-testülete a Szabadidőközpontban február 12-én délután 17 órától közmeghallgatást tartott. A fő téma Esztergom 2001. évi költségvetése volt. Meggyes Tamás polgármester rövid köszöntője után Szallerbeck Kornél, a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodájának vezetője ismertette a költségvetés-tervezet fő számait. (A testületnek a február 15-ei ülésén kell majd véglegesen döntenie.) Elmondta, hogy a mintegy kétmilliárd forintos kezdeti hiányt sikerült hatszázmillió forintra redukálni. A csökkentés következtében számolni kell azzal - mondta Szallerbeck Kornél -, hogy a városi fenntartású intézményeknél megszorító intézkedésekre kerül sor, amelyek elősorban nem a funkciónak megfelelő működést, hanem általában az intézményi tartalékokat érintik. Ez azt jelenti, tette hozzá Meggyes Tamás, hogy egyetlen városi fenntartású iskolában sem csorbulhat az oktató-nevelő program. Ezért két-három héten belül intézményi értekezlet összehívását kezdeményezi a polgármester. A városvezető újra felhívta a figyelmet arra, hogy az intézményfinanszírozásban Esztergom erőn felül vállal részt. A törvény az állami normához az önkormányzatoktól húsz százalékot rendel, ezzel szemben városunk vezetése 22-28 százalékot tesz hozzá a központi pénzekhez. A polgármester egy lakossági kérdésre válaszolva elmondta, hogy az idei költségvetés prioritása a beruházás, az építkezés. A város 4,7 milliárdos éves büdzséjének közel egyharmadát áldozza olyan beruházásokra, mint a szociális bérlakás-építés (625 millió), az útés járdaépítési program (150 millió), az Aranyhegyi Óvoda tetőszerkezetének felújítása (10 millió), útépítés a kertvárosi iparterületen (3,3 millió), valamint a Széchenyi-tervhez biztosított önrész (150 millió), amely várhatóan további állami forrásokat teremt a városnak. A közmeghallgatáson szóba került még - többek között - a városi erőmű privatizációjának és a távhődíjaknak az ügye, továbbá a Vaszary Kolos Kórház működése is. SZECHENYI-TERV Szakértő csoport alakult a Kamarában A Kereskedelmi és Iparkamara fontos feladatának tekinti a vállalkozók tájékoztatását a pályázati lehetőségekről. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján január 29-én új szolgáltatást indított a Széchenyi-tervvel összhangban. A pályázatokat jól ismerő szakértői csoport kezdte meg munkáját. A kis- és középvállalkozások pályázati esélyeit szeretnék növelni azzal, hogy segítséget nyújtanak a megfelelő pályázat kiválasztásában, egyes részeinek (pl. üzleti terv) vagy akár egészének megírásában. Természetesen a szolgáltatást bárki igénybe veheti, de a kamara tagjai jelentős kedvezményben részesülnek. A nagy érdeklődésre való tekintettel javasoljuk, hogy a 34/513-010 számon kérjenek időpontot. * * * Alig pár hét telt el a pályázati anyagok megjelenése óta és már több százan fordultak tanácsért és pályázati űrlapért a kereskedelmi és iparkamarákhoz, így kézzelfogható tapasztalatokkal rendelkeznek a felmerülő vállalkozói igényekről, illetve az ehhez kapcsolódó pályázati lehetőségekről. Legfontosabb tanulság, hogy saját tőke nélkül nem lehet pályázni, noha a támogatások döntő többsége vissza nem térítendő, mértéke pályázatonként változó. (A nettó költségek 20-50 %-ig terjecl.) A Széchenyi-terv első 55 pályázata - sajnos - kevés lehetőséget nyújt a mikrovállalkozásoknak, a kereskedőknek és a fuvarozóknak. A mikrovállalkozások számára csupán egy pályázatot tudnak javasolni, amely kizárólag kézműves gyártó tevékenységre vonatkozik. Mindazoknak, akik a pályázati célt és egyéb feltételeket tekintve nem találnak lehetőséget, a mikrohitelt ajánlják, amelyhez kamattámogatásra már lehet pályázni. (Amikroliitelliez kapcsolódó kölcsönprogram kamattámogatása SZT-VE-6). A pályázatokkal elsősorban az exportképes és importkiváltó termékeket kívánják preferálni az ipari szférában. A turizmus és vendéglátás területén is vannak lehetőségek, leginkább a nagyobb volumenű beruházások, fejlesztések vonatkozásában. Megkezdett beruházásra nem lehet pályázatot benyújtani, viszont a minisztérium befogadó nyilatkozata után már el lehet indítani a megvalósítást. Apályázatok bírálatára 90 napon belül kerül sor. A kamara kellő felkészültséggel útbaigazítja az érdeklődőket és - ha igénylik - profi szakértőgárdája a pályázatok megírására is vállalkozik. A pályázónak figyelembe kell vennie, hogy egy gyakorlattal rendelkező pályázatíró számára is minimálisan 30 munkanap szükséges egy komolyabb pályázat elkészítéséhez! A szükséges igazolások beszerzése 2-3 hétig is eltarthat, tehát célszerű azokról a pályázat beadása előtt, időben gondoskodni. (További kamarai hírek a 6. oldalon !)