Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

2001. április 5. 3 - Képviselő Úr! Mi a lényege a Kormány törvényjavaslatának? - A szomszédos országokban élő, magukat magyarnak vallók magyarországi különleges státuszát fogalmazza meg ez a törvénytervezet. Az érintetteknek igazolniuk kellene magyarságukat, s ennek fejében öt évre szóló fényképes igazolványt kapnának. A köziratnak minősülő okmányt a magyar hatóságok állítanák ki a szomszédos országokban megalakítandó szervezetek ajánlása alapján. Ezen ajánló szervezeteknél csak azok a személyek kérhetnék a magyar igazolványt, akik beszélnek magyarul, illetve kinyilvánítják, hogy a magyar nemzethez tartoznak. - Az. érintettek közül többen máris jelezték, szeretnék, ha a különleges státusz szempontjából olyanok is szóba jöhetnének, akik tagjai például a Magyarok Világszövetségének, vagy akik hazánkban jártak középiskolába, egyetemre, főiskolára. - Ha elfogadja a törvénytervezetet az Országgyűlés, akkor az igazolványért olyan személyek is folyamodhatnának, akik tagjai valamely magyar szervezetnek, vagy az egyházi nyilvántartásban magyarként szerepelnek, vagy házastársuk már rendelkezik magyar igazolvánnyal, vagy magyar nyelvű közoktatási intézménybe jártak legalább négy évig, vagy a gyermekeiket magyar iskolábajáratták, illetve járatják. - Milyen területeken tervez kedvezményeket nyútani a státusztörvény? - A kedvezményezettek évenként három hónapig dolgozhatnak is hazánkban a törvényi előírások betartásával. A státusztörvény fontos kedvezményeket biztosít az utazás, a kultúra, az oktatás és a tudományos munka területén. A kedvezmények körébe bekerült a családtámogatás is. A törvénytervezet egyebek mellett kimondja: a legalább kétgyermekes, határon túli magyar családok gyermekenként minimum 20 ezer forintos anyaországi támogatásban részesülnek, ha magyar közoktatási itézménybe járatják gyermekeiket. - Az. ellenzék úgy véli, hogy a kormány nem készített pontos és megbízható költségszámításokat a törvény hatálybalépését követő időszakra. Az MSZP szerint ugyanis a határon túliak egészségügyi ellátási rendszerének kialakítása 30 milliárd forintjába is kerülhet a magyar államnak. Vizsgálták-e ennek a törvénytervezetnek a költséghatását, s ha igen, honnan lehet erre forrást teremteni? - Szakértők szerint a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat előkészítése során a végrehajtáshoz szükséges anyagi forrásokról költségbecslés készült. Nyilvánvaló, hogy a szóban forgó törvényjavasEl só' kézből: Dr. Latorcai János országgyűlési képviselő' A STÁTUSZTÖRVÉNY TERVEZETÉRŐL (Pálos) Az utóbbi évtizedben - határainkon innen és méginkább túl - felerősödött a nemzeti érzés. Mint a felvidéki kitelepítettek egyike, személyesen is megéltem a szétszakított magyarság sorsát. Az utóbbi évzized során, különösen pedig 1999 óta felmerült javaslatokból - évezredünk ígéretes nyitányaként - megszülethet az első megoldás. A kormánytájékoztató szerint várhatóan még a tavaszi ülésszak alatt elfogadhatja az Országgyűlés a szomszédos államokban élő magyarok különleges anyaországi jogállásáról szóló törvényjavaslatot, az ún. státusztörvényt. A kormány március 20-án jóváhagyta ezt a törvénytervezetet. Az elképzelések szerint a törvény 2002. január elsején lépne hatályba. latban foglalt kedvezményeket és támogatásokat igénybe vevők számának olyan pontosságú meghatározására, mintha magyar állampolgárok lennének, nincs mód. Ennek következtében a kiadások várható összege is csak becsülhető. A szomszédos országok népszámlálási adatait alapul véve az azokban élő magyar nemzetiségűek száma mintegy 3,5-3,8 millióra tehető. Ebből a törvény szempontjából szóba jöhető körből az előzetes becslések szerint 7080 % közötti arányban kívánnak a magyar igazolvány birtokosává válni, ami 2,5-2,7 milliós lélekszámot jelent. Ugyanakkor természetes az is, hogy az egyes kedvezményeket egyidejűleg csak töredékszámban veszik majd igénybe. így például az oktatási, az egészségügyi és a családi kedvezményeket csak az életkor, az egészségi állapot és a családi háttér alapján erre alkalmas személyek, a kulturális támogatásokat pedig csak az e szektorban tevékenykedők vehetik majd igénybe. Végül azt is meg kell említeni, hogy a kedvezményeket igénybe venni kívánók száma nem azonnal, hanem csak 2-3 éves felfutási időután válik teljessé, hiszen csak a hatálybalépés után indulhat el az a viszonylag időigényes folyamat, amely a határon túl felállítandó ajánló szervezetek által elkészített ajánlástól az igazolvány átadásáig tart. Mindezekre tekintettel a törvényjavaslat által biztosított kedvezményekre 2002-ben fordítandó összegek a későbbiekben jelentkezőkhöz képest kisebbek lesznek. - Ez. így igaz, de már a rendszer működésének biztosításához is nékiilözhetetlen egy új infrastruktúra létrehozása. - Azok a várható kiadások, amelyek az olyan infrastrukturális fejlesztéseknek az elvégzéséhez szükségesek, mint például a technikai háttér az igazolványok kiállításához, az ajánló szervezetek felállításának, működésük személyi és anyagi feltételeinek a megteremtése más jellegűek, mert ezek már az idén jelentkeznek a törvény elfogadása esetén. A várható kiadások vizsgálatánál nélkülözhetetlen annak világos megkülönböztetése, hogy a támogatások és a kedvezmények milyen pénzügyi konstrukcióban valósíthatók meg. Mérlegelés nélküli fizetési kötelezettséget csak az alanyi jogon biztosított kedvezményekjelentenek. Ilyenek például az utazási kedvezmények, a határon túli magyar pedagógusok továbbképzése során biztosított kedvezmények, amelyeket kizárólag Magyarország területén lehet majd igénybe venni. Az előzőeken kívül valamennyi más támogatás finanszírozása csak az erre kijelölt alapítványhoz benyújtott pályázat útján történhet; így tehát ezekben az esetekben semmiféle automatikus fizetési kötelezettség az országot nem terheli. - A tervek szerint ezeket az. alapítványokat a költségvetés finanszírozná. - Igaz, hogy az alapítványok döntően a költségvetésből számukra biztosított összegekből gazdálkodhatnak, azonban azt, hogy az adott évben a költségvetés milyen nagyságrendben képes támogatni az említett alapítványokat, a nemzetgazdaság mindenkori teherbíró képessége határozza meg. A finanszírozási rendszer előzőekben ismertetett jellege miatt a törvényjavaslat végrehajtásához szükséges várható költségek egy tételben való megjelenítése rendkívül nehézkes, könnyen félre is érthető lenne, mivel önmagában az összeg nem tükrözi a mögötte húzódó állami szerepvállalás méretét és jellegét, annak kötelezően jelentkező, illetőleg mérlegelés tárgyát képező voltát. -Mi lesz a hazánkban munkál vállalók egészség- és nyugdíjjáradék fizetésével ? - A törvényjavaslat szerint a Magyarországon legálisan munkát vállaló határon túli magyarok, a magyar állampolgárokkal megegyező módon, egészségügyi- és nyugdíjjárulékot, illetve munkaadói járulékot, továbbá szakképzési hozzájárulást is fizetnek. Ejárulékfizetési kötelezettség teljesítése alapján a határon túli magyar munkavállalók saját személyükben-családtagjaik nélkül - egészségügyi- és nyugdíjszolgáltatásra szereznek jogosultságot. A határon túli magyar munkavállalók tényleges számától függően e jogosultság bizonyos fokig megemeli a magyar egészségügy által ellátandó személyek számát. Az ezzel kapcsolatos kérdés reálisan azonban úgy vethető'fel, hogy az említettek és a munkáltatóik által befizetett járulék összege milyen mértékben fedezi a fel merülő egészségügyi kiadásokat. A becslések szerint 50-60 ezer fős legális munkavállalói létszámból kiindulva - 40 ezer forintos havi minimálbéren történő, évente 3 hónapos foglalkoztatás bázisán - a befizetett összeg, beleszámítva az érintettek által esetenként fizetendő személyi jövedelemadó összegét is, éves szinten elérheti a 4-4,5 milliárd forintot. E költségbecslés elvégzése során figyelembe kell venni, hogy az erre vonatkozó jogi szabályozásra tekintettel, nem minden határon túli magyar munkavállaló fizet majd Magyarországon személyi jövedelemadót. Mindezt figyelembe véve, a magyar egészségügy terhei kétségtelenül nőni fognak, természetesen nem az MSZP által jelzett nagyságrendekben. Erre figyelemmel a Kormány olyan új, magánbiztosítási alapú egészségbiztosítási rendszer szakmai előkészítéséről döntött, amely az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól függetlenül oldaná meg a Magyarországon legálisan munkát végző határon túliak egészségügyi ellátását. A szakmai előkészítés stádiumában lévő új biztosítási rendszer kidolgozása és gyakorlati bevezetése várhatóan hosszabb időt vesz igénybe, ezért a törvényjavaslat 2002. január 1 -jén való hatályba lépése esetén az első időszakban az érintettek a jelenleg hatályos társadalombiztosítási szabályoknak megfelelően részesülnének egészségügyi ellátásban. Városfejlesztésünk... (Folytatás az 1. oldalról.) Erre már benyújtották terveiket a tulajdonos gazdasági társaságok. A Széchenyi tér mai állapotában nem felel meg a kisvárosi főtér követelményeinek. A forgalom kirekesztésével, sétáló térré való átépítésével, vendéglők, üzletek sokaságával hangulatossá lehet tenni, ahová szívesen ellátogat a turista. Polgármesterünk meggyőződése, hogy ezekkel a tervekkel egy-két év alatt behozhatjuk évtizedes lemaradásunkat. Sári István városi főépítész a múlt gazdag örökségében talált rá a XIX. századi Várhegy-fejlesztési rajzokra. Ezeken felismerhető az észak-déli tengelyű szimmetrikus funkció-megosztás. Schlosser Attila főegyházmegyei építész elmondta, hogy a régi szeminárium felújítása után itt működhet majd a Mindszenty Múzeum és Könyvtár is. További helyreállításokra (mint a támfalé, a Sötétkapué, a Papnevelde utcáé) sajnos, már nem futja a pénzükből. Szekeres József, a Rosenberg Hungária Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy építési terveik vannak a dzsámi, a Malom bástya újjáépítésére: vendégház, terasz, kőtár, kávézó lesz benne. A Waldzell Kft. ügyvezetője, Radnai IMSZÍÓ bejelentette, hogy az egykori Petz-gyár épületét, a hozzátartozó teleppel együtt megvették és konferencia-központot építenek a helyén. Visegrádon a Várkert üdülőt fejlesztik, és a Dunakanyarban további elképzeléseik is vannak. Tőkeerősek, lehet rájuk számítani. Dr. Horváth István múzeumigazgató, régész több mint három évtizede vezeti a feltárásokat, a „macskalépcső" elemeire is rátalált. A XVIII. századi leírásokat is tanulmányozva, szinte tökéletesen az eredeti nyomvonalon lehet majd helyreállítani. Ezen a 300 méter hosszú sétaösvényen juthat majd le a turista a Várhegyről a Mindszenty térre. Dr. Haller Zoltán önkormányzati képviselő a városfejlesztés e kiemelt területein a koordinációt tartotta legfontosabbnak, ígérte, hogy ebben közreműködik. Polgármesterünk zárszavában hangsúlyozta, hogy a fórumon felvázolt fejlesztési tervek - rövid távon, egy-két év alatt megvalósulva - a város vezetésének és felelősen gondolkodó, tettre kész polgárainak közös sikerét hirdetik majd. (los) (A címoldalon közölt fotót a Vármúzeumtól kaptuk - a szerk.) Tízezrek az év nagy sporteseményén Esztergomban: Centenáriumi idénynyitó autós rallye Száz evvel ezelőtt, 1901. június 2023. között Budapesten aTattcrsall területén rendezte meg a Magyar Automobil Club az első autókiállítást. Ennek keretében a lóversenypályán tartottak autóversenyt. Fcnyi Béla 13 perc 28,8 másodperces idővel győzött a tíz kilométeres távon 7 lóerős Peugeotjával. A centenáriumi év első versenye pénteken délután 16 órakor indult városunkban. A Városháza előtt felállított emelvényről Meggyes Tamás polgármester köszöntötte a rallye 1. osztály 83 indulóját, acsapatok vezetőit, a többezres nézősereget. Percenként történt az indítás (fotónkon), majd az előfutam 16.30-kor kezdődött Kertvárosbana Suzuki úton. Az aszfaltos és murvás kijelölt szakaszt ifj. Tóth János - Tóth Imre páros teljesítette a legrövidebb, 2 perc 11 másodperces idővel. Egy másodperccel maradt el mögöttük az Érdi Tibor - Varga István, valamint Bénik Balázs - Somogyi Pál kettős. A rallye II. osztály 65 indulója is már pénteken átesett a műszaki ellenőrzésen. majd szombaton reggel 7 órakor rajtolt el a Széchenyi térről Lábatlan irányába. A gyorsasági szakaszokat Lábatlan - Bajna (10 km aszfalt), Tardos Bikolpuszta (7 km aszfalt) háromszor teljesítették, majd visszatérve Esztergom-kertvárosba a hetedik gyorsaságit már a legnehezebb 8 km-es murvás pályán futották. A 192 km-es távot 47 autó teljesítette. Tardos környékén felborult és totálkáros lett Balogh - Szekeres Suzukija, de ők kisebb zúzódásokkal megúszták. A végeredmény: 1. Pálinkás - Kakuszi (Radó Rallye Team) Honda Civic 32 perc 10 mp (gyorsasági szakaszok összesített ideje), 2. Spindler - Gálos (Spindler ASE) Honda Civic 32 perc 29 mp, 3. Tavali házaspár (Dolvia Rallye Team) Honda Civic 32 perc 37 mp. Szombaton 10 órakor Kisbérről indultak az első osztályúak. Ácsjeszér Hánta (12 km aszfalt), Kisbér - Ászár (9 km aszfalt) gyorsasági szakaszokat kétszer, majd Lábatlan - Bajna (20 km aszfalt) és a kertvárosi (8 km murva) gyorsaságit futották. 230 km megtétele után estére értek a Prímás-szigetre. Vasárnap reggel 7 órakor indult az első autó Tát irányába, kétszer futották be a Bajót - Bajna (20 km aszfalt), valamint a kertvárosi (8 km murva) gyorsasági szakaszokat, közben 167 kilométert teljesítettek és fél kettőkor érkeztek a Széchenyi téri célba. A tíz gyorsasági szakaszból Tóthék kilencet megnyertek (fotónkon) és a végső győzelem is övék lett. Itt is történt egy szerencsés bukás: Markovics - Szabó Subaru kocsija fejreállt, de a páros rövid kórházi kezelés után távozhatott. A végeredmény: 1. ifj. Tóth János Tóth Imre (Symphonia Rallye Team) Peugeot 206 WRC 1 óra 18 perc 45 mp, 2. Erdi Tibor - Varga István (Castrol Érdi R T.) Subaru Impreza WRC 1 óra 20 perc 52 mp, 3. Kiss Ferenc - Tábori József (T.J. AMG SE) Toyota Celica GT4 1 óra 21 perc 22 mp. Szomorú gyászhír sújtotta le a rallye sportbarátait: Ferjáncz Attila (Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnöke) egykori navigátora, dr. Tandari János halálhíre itt érte őket. Az elnököt ez nagyon megviselte és a díjkiosztó ünnepségen már nem is vett részt. Vasárnap este a volt Vármegyeháza dísztermében ünnepélyes keretek között polgármesterünk gratulált a győzteseknek, majd a díjak átadására került sor. Áz idegenforgalmi szempontból is számottevő rendezvényt Köhler Zoltán (Tizofe Kft.) vezetésével, Gergely Ferenc, Bukovics János, Szamosvári Zsolt, Padányi László, Könczöl László és társaik szervezték. A rendezőktől értesültünk arról, hogy itt járt Manninger ,/erco közlekedési államtitkár is. Megtekintette a versenyt és találkozott Meggyes Tamás polgármesterrel, valamint a megyei közútkezelőség vezető szakembereivel. Útfejlesztési elképzeléseketegyeztettek. Pálos Imre