Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

2001. március 22. Esztergom és Vidéke 3 Legfontosabb a roma kisebbség felzárkózása (Folytatás az. 1. oldalról.) készséggel elfogadta meghívásunkat. - Milyen fontos és közérdekű ügyeket tárgyaltak az. Ön elnöksége idején? - Legfontosabb - mert a legnagyobb távlatú - feladatunknak a roma kisebbség felzárkóztatását, oktatásának és korrepetálásának megszervezését, jó értelemben vett szociálizálását tartom. Véleményem szerint a Cigány Önkormányzat irodájának létrehozása, klubközpont-szerű működtetése is ebbe az irányba mutat. Négy tanárnő tart különórákat az iskolás romák érdekében. Nem feledkezhetünk meg a Mária Iskolatestvérek mindenki által kedvelt spanyol képviselőinek tevékenységéről sem: ők a cigánytelepen élve nevelik fogékonnyá az emberi értékekre kis tanítványaikat. A német kisebbség irodájának felújítása, a fűtés korszerűsítése is folyamatban van már: itt más civil szervezetek is gyakran otthonra lelnek, például a testvérvárosok baráti körei itt tartják megbeszéléseiket és rendezvényeiket. A szlovák kisebbség is aktív társasági életet él, a testvérközségekkel kialakított gyümölcsöző kapcsolat igen sokféle formáját felhasználva. Az elmúlt esztendő nagy eseménye volt számunkra az Országos Nemzetiségi Napok megrendezése. Ezeken csaknem húszezer résztvevő mutathatta fel kultúrájának és identitásának sajátos értékeit. Fontosnak tartom, hogy az Esztergomban még szervezetten nem munkálkodó kisebbségek is megjelentek ezen a seregszemlén. - A bizottság a Polgármesteri Hivatal mely irodáival van kapcsolatban, és hogyan értékeli az együttműködést? - A legközvetlenebb és leggyakoribb munkakapcsolat a Közigazgatási Irodával, személy szerint dr. Nagy Zsolt irodavezető úrral alakult ki, de a Népjóléti Iroda (szociális ügyekben) és a Pénzügyi Iroda is sokat segít a NEB munkájában. Az együttműködés harmonikusnak mondható, átérzik gondjainkat és készséggel próbálnak segíteni rajtuk. - A bizottságnak létezik-e lakossági kapcsolata, hogyan tudják mérlegelni a közérdeket? - A magukat kisebbséginek vallók a saját önkormányzatukról lakossági fórumokon mondhatják el véleményüket, és tehetnek javaslatokat. Ami ezeken felmerül, hozzánk is eljut. Én havonta tartok fogadóórát körzetemben, a kisebbségi és etnikai tárgyú észrevételeket szintén felhasználom a NEB munkájában. -Milyen teendők várnak 2001-ben a bizottságra? - Folytatódik az említett fűtéskorszerűsítés a német önkormányzati irodában. A lengyelek egy anyaországi kapcsolatfelvételre készülnek, a cigányokra nézve a középiskolai, szakmai tanulmányok segítése és támogatása a fő cél, a szlovákok a testvérközségi együttműködést bővítenék. Természetesen mindehhez pénzre és szervezőmunkára van szükség. Az előbbi adva van a költségvetés előirányzataiban, reményeink szerint elegendő is lesz. Az utóbbit pedig a bizottság minden tagja boldogan vállalja. A Töltés utcai cigánytelepek felszámolása is szerepel a tervekben, de ez olyan átfogó rendezés, amely széles körben átgondolt, megvitatott intézkedési tervet igényel. - Elnök úr, köszönjük a beszélgetést! Pálos Amikor az országgyűlési képviselő segít Amikor megtudtam, hogy egy állampolgár nem magán- vagy csoportérdek érvényesítése ügyében fordul országgyűlési képviselőjéhez, úgy gondoltam, hogy ez nem szokványos eset. Ez késztetett arra, hogy elbeszélgessek a kertvárosban élő Ló'rinczy György munkabiztonsági szakértővel, aki önkormányzatunk környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottságának külső tagja. - Lehet hogy nem látszik szokványosnak, hiszen az emberek akkor szembesülnek a problémákkal, ha őket vagy környezetüket közvetlenül érintik/ - Ezt úgy értsem, hogy Ön is a saját környezetében találkozott megoldásra váró problémájával? - Tulajdonképpen igen, mégpedig egy érdekes, számomra szakmai kihívástjelentő helyzetben. - Kezd a dolog kissé misztikussá válni. Miről van tulajdonképpen szó? - Úgy indult, mint más és sokszor rutinszerűen végzett szakmai feladat. Egy veszélyes technológiát üzemeltető cég telepengedély iránti kérelmet nyújtott be egy Esztergom-környéki településjegyzőjének, úgy ahogy azt számára a vonatkozó kormányrendelet előírja. Az engedélyezési eljárás a végső fázisához érkezett, aholis a jegyző és az ügyben eljáró hatósági szervek helyszíni bejárás során találkoztak és elmondták a benyújtott dokumentumok és a FELHÍVÁS Esztergom Város Tisztelt Polgáraihoz! Az Esztergom Barátainak Egyesülete március 25-én, vasárnap kegyeleti emléktúrát szervez az 1945. március 20/21-én a szamárhegyi harcokban elesett magyar honvédek emlékkeresztjéhez. A kegyeleti megemlékezés időpontja: 10 óra. Találkozó 9.30 - 9.45 óra között a búbánatvölgyi Dunagyöngye Panzió bejáratánál, vagy az emlékkeresztnél. Az érdeklődők az Esztergomból 8.50 órakor induló szentendrei autóbusszal érhetik el a találkozó helyszínét. Az emléktúrára szeretettel hívunk és várunk mindenkit, főként a civil szervezetek, közösségek tagjait! Esztergom Barátainak Egyesülete Vezetőség helyszínen tapasztaltak alapján kialakított szakmai álláspontjukat. - Ebben az. eljárásban Ön milyen minőségben vett részt? - A település polgármesteri hivatalánál végzem a munkavédelmi feladatokat, és ebben az ügyben a jegyző munkabiztonsági segítője, tanácsadója voltam. -Nem pontosan értem. Egyszer munkavédelmi, máskor munkabiztonsági kifejezési használ. A kettő nem ugyanaz? - Nem ugyanaz. A munkavédelem két nagy részből áll, az egyik a munkabiztonság, amely a balesetek megelőzésének a tudománya, és főleg a mérnökök feladata. A másik a munkaegészségügy, amelynek a foglalkozási megbetegedéseket kell megelőznie, ez főleg az orvosok tudománya. - De még nem látom a problémái... - A problémát az okozza, hogy miközben a Tisztiorvosi Szolgálat részt vesz az eljárásban és szakértelmével segíti a jegyzőt a határozat meghozatalában, ugyanakkor a munkabiztonsági felügyelet nincs jelen, tehát ajegyzőnek nincs megfelelő jogi vagy szakmai kapaszkodója. Úgy kell eldöntenie, hogy az adott telep megfelel-e a szabályoknak, hogy a döntéshez szükséges összes információ nem áll rendelkezésére. Ez a helyzet nem hozza a jegyzőt biztos döntési helyzetbe. - Ezek szerint Ön a jegyző(k) védelmében akart eljárni? - Részben igen. De még ennél is fontosabb, hogy az adott létesítmény, technológia valóban feleljen meg a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető feltételeknek. - Ezek után miért közvetlenül fordult az országgyűlési képviselőhöz? - Először az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőséghez (OMMF) fordultam. Kiderült, hogy ők mindezt tudják, de tenni nem akarnak ellene. Ekkor határoztam el, hogy végigjátszom a partit. A munkavédelmi törvény az egyik felelős szervezetként az országgyűlést nevezi meg. Úgy éreztem, hogy ide csak az országgyűlési képviselő segítségével juthatok. - Mi történi ezután ? - Az út szokványos. Bejelentkeztem a képviselő fogadó napjára, előtte írásba foglaltam a szóban is előterjesztendő anyagomat, a képviselő fogadott, tíz perc sem kellett ahhoz, hogy a/ ügyben közös álláspontra helyezkedjünk. Megígérte, hogy segíteni fog. - Mennyi időre számítón az intézkedésig ? - Nem reméltem túl gyors reagálást, hiszen az Isten és az országgyűlés malmai... - A szóbanforgó „malom" milyen gyorsan őrölt? - Meglepően gyorsan. Persze lehet, hogy a véletlen is közrejátszott. Két hét sem telt el, és telefonhívás jött az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága Titkárságáról, hogy a bizottsági ülésen előterjeszthetem problémámat. - Járt már ilyen magas szintű fórumon ? - Nem, és egy kicsit tartottam is attól, hogy egy ilyen látszólag részlet-kérdés marginálisnak tűnik. Az ügy azonban érdekes fordulatot vett. Egy más ügyben a bizottság előtt a munkabiztonság első embere volt a főszereplő. Amikor szót kaptam és elmondhattam az üggyel kapcsolatos észrevételemet, éreztem, hogy a bizottság tagjainak figyelmét is magamra tudtam vonni. - Hogy reagált az OMMF elnöke? - Udvariasan, de úgy éreztem, hogy a megoldás elől ki akar térni. Az igazi és érdemi megbeszélés a folyosón folytatódott. Öt perc sem kellett, hogy az érvek ütköztetése után közös platformra kerüljünk. - Tehát megszűnik ez a felemás helyzet? - Remélem igen. Ha sikerül, akkor ebben az ügyben katalizátorként nagy segítséget jelentett dr. Latorcai János képviselő úr közbenjárása. - Úgy érzem, ezz.el az ügy még nem zárult le... - Még nem, de jó úton van. Azt hiszem minden, az ügyben értintett személy a törvényességet akarja. Országgyűlési képviselőnk eddig nyújtott és szükség esetén, remélem, további segítségével ez a joghézag betömődik. - Úgy legyen, Ló'rinczy úr. Nagy Tibor MAGYAR MILLENNIUM - ESZTERGOM Módosított javaslat a 2001. évi költségvetés terhére vállalt millenniumi feladatokra Római és középkori szabadtéri kőtár létesítése a Vízivárosban A Balassa Bálint Múzeum gyűjteményében több igen értékes és látványos római kori (Kr. u. 2-4. szd.) és középkori (12-15. szd.) sírkő, oltárkő, szarkofág, a középkori város elpusztult épületeiből származó faragott kő található. Ezek közönség előtti bemutatására helyhiány miatt soha nem kerülhetett sor. Külföldi és hazai (Szentendre, Szombathely, stb.) példák sora bizonyítja, hogy a szabadtéri kőtárak (szoborparkok) egyrészt a turisták által igen látogatottak, másrészt művészi formavilágukkal hozzájárulnak az épített környezet esztétikai színvonalának emeléséhez. A vízivárosi Pázmány Péter utca első felét kísérő park e szabadtéri kőtár kialakítására igen alkalmas, ezt turisztikai szempontok is erősítik, mert a Várhegyen kívül új turisztikai látványosságot hoznak létre. A kőemlékekről háromnyelvű kiegészítő táblák adnak tájékoztatást. A közterület ilyentén rendezésével kialakulhat egy mintának tekinthetőutcaszakasz, mely a befejezettség jóleső érzésével töltheti el a látogatót. A kőtárat pünkösdkor szeretnénk bemutatni a város lakóinak és a hozzánk látogató vendégeknek. A beruházás összege 2 millió 417 ezer forint. Esztergom XVIII. századi pallosjogát bemutató fából készült kar és pallos eredetivel egyező' másolatának elkészítése és kihelyezése A magyar - egykor szabad királyi városi joggal rendelkező - városok közül Budán és Esztergomban maradt fenn a 18. szd. első feléből a legfőbb joghatóságot, az ún. pallosjogot illusztráló pallos, valamint az azt tartó jobb kar. A városi joghatóság „főbenjáró" ügyekben tartott tárgyalási napjain tették századokon át közszemlére a Városháza tér felőli erkélye középső baluszterébe rögzített - máig eredeti helyén lévő - akasztóhorog segítségével e különleges, középkori eredetű hatósági jelképet. (Eredetijét a Balassa Múzeum őrzi, a hiteles másolat arról készül.) Esztergom történelmi tradícióinak erősítése, a turisztikai attrakciók sorának bővítése is indokolja, hogy a történelmi jelkép még a turisztikai főszezon kezdete előtt eredeti helyére kerülhessen. A beruházás összköltésége 700 ezer Ft. Városvédő táborok szervezése általános és középiskolásoknak Az esztergomi városvédő civil szervezetek (Esztergom Barátainak Egyesülete, Esztergomi Polgáregylet) 1984 óta - általános és középiskolás fiatalok bevonásával - városvédő táborokat szervez. Idén júniusban és júliusban három, egyhetes turnusban cca. 70-70 fő dolgozik ismét a város érdekében. Szakemberek, pedagógusok irányítása mellett megtisztítják a szobrokat, emlékműveket, emléktáblákat, a kiemelt műemléki környezetben (Víziváros, Várhegy, Szent Tamás-hegy, stb.) parkgondozási feladatokat végeznek. A fiatalok munkájukért pénzbeni ellenértéket nem kapnak, csupán ebédet, a legjobbak pedig tárgyjutalomban részesülnek. Elvégzett munkájuk értéke amennyiben az Önkormányzat azokat kivitelezőkkel végeztetné el - a költségekhez képest többszörösen megtérül. Igazi haszna azonban az, hogy a közös munka generációkat nevel városismeretre és városszeretetre, a kulturális örökség védelmére. Az erre tervezett összköltség 400 ezer forint. A Strázsa-hegyi I. világháborús hadifogoly-temető rendbetétele Az egykori Esztergom-tábori laktanya területén található az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb, mintegy 2 hektár kiterjedésű hadifogoly temetője. 1914-19 között százezrek tartózkodtak a fogolytábor területén, köztük ezreknek Esztergom földje adott végső nyughelyet. Jelenleg mintegy 3200 hadifogoly (orosz, szerb, román) nyugszik ott, akiknek 1945-ig gondozott sírjai 19561989 között (az itt állomásozó szovjet csapatok ideje alatt) váltak végképp az enyészet martalékává. A temető-egyelőre állagmegóvó - rendbetételét a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal közösen kezdjük meg, a munkálatok nyáron itt is az esztergomi fiatalok bevonásával folynak. Ennek dologi kiadás összege 500 ezer forint. A millenniumi emlékmű díszvilágításának kialakítása A bazilika és a Királyi Vár belső díszvilágítása már elkészült. Ehhez kapcsolódik az északi bástyán álló monumentális millenniumi emlékmű augusztusra elkészülő díszvilágítása. Ezzel egységesül a várhegyi műemlékegyüttes legfontosabb részleteinek megvilágítása, így a magyar Duna-szakasz talán legszebb éjszakai panorámája tárul majd a Mária Valéria hídon közlekedő turisták szeme elé. A beruházás költsége: 2 millió 590 ezer forint A Szeminárium homlokzati szobrainak felújítása Az egykori Érseki Szeminárium főkapuja melletti szoborfülkében álltak 1953-ig Oláh Miklós (1566-ban az első magyar papnevelő intézet alapítója Nagyszombatban) és Szelepcsényi György (1678-ban a Nagyszombatban lévő kisszeminárium alapítója) érsekek 2,3 méter magas kőszobrai, melyeket a szemináriumba beköltözött katonaság eltávolított, ráadásul megcsonkítva kerültek a Bazilika altemplomába. A pályázaton nyert 2 millió forint mellé fél milliót kell idén ahhoz biztosítani, hogy a közterületre néző, a múlt század közepén készült két igen értékes szobor eredeti helyére visszakerülhessen. A felújítás költsége 500 ezer forint. Dr. Bády István emléktáblájának elkészítése és elhelyezése 2001 -ben az alábbi három emléktáblát helyezzük el Szentgyörgymező és Esztergom-kertváros épületeinek falára; ezek támogatása egyenként 150-150 ezer forint. Az Olvasókör falán májusban avatjuk dr. Bády István polgármester (1946-1950), 1956-ban a Nemzeti Tanás elnökének emléktábláját. Németh László író sátorkő-pusztai házának helyén emléktábla elhelyezése Németh László egykori sátorkőpusztai lakóházának helyét születésének 100. évfordulója alkalmából szintén emléktáblával jelöljük meg. Az esztergom-kertvárosi iskola 100 éves centenáriumi emléktáblájának elhelyezése Az első Esztergom-tábori elemi iskola 100 éves. Ez alkalomból szintén emléktáblát kap az egykori iskolaépület. Esztergom Rudnay terén Rudnay-szobor elhelyezése A Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület állítja fel a Szent Anna Plébániatemplom előtti parkban a 19. századi városalapító, Rudnay Sándor hercegprímás egészalakos szobrát. A műalkotás létesítési költségeihez az önkormányzat is hozzájárul. A beruházás költsége 500 ezerforint. Szlovák Faluház létesítése Pilisszentléleken Az Esztergom közigazgatási területéhez tartozó Pilisszentléleken értékes szlovák népi kultúra honos. Kunciusz Ida tanárnő az évtizedek során gyűjtöte egybe a szlovák nemzetiségi kultúra tárgyi emlékeit. Ezeket az ott létesülő Szlovák Tájházban kívánjuk bemutatni. A millenniumi alapon kívül az önkormányzat további 1 millió forintot is biztosít e célra felújítási alapjából, így a tájház még a millennium évében megnyílhat a látogatók előtt. A beruházás költsége 500 ezerforint. Koditek Pál millenniumot felügyelő önkormányzati biztos