Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

2001. február 15. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Kolos-napi köszön(t)ó' Akik ebben a néha tavasziasnak tűnő februárban arra sétálnak, láthatják, hogy az Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria híd újjáépítése valóban elkezdődött. Főként ezért érezzük időszerűnek - születési évfordulójára és mai névünnepére gondolva -, hogy megemlékezzünk arról az esztergomi érsekről, aki oly sokat tett az eredeti híd megépítéséért és a polgári haladás számos igen fontos helyi vívmányáért. 169 évvel ezelőtt 1832. február 12-én született Keszthelyen. Paptanár lett a Szent Benedek Rendben. Komáromban és Pápán is tanított. A hazai történelem tanítása közben mindenkor a hazafiság, a nemzeti érzés élesztése és a szabadság szeretetének ápolása vezérelte. 1861-1869 között az esztergomi híres bencés főgimnázium tanára is volt; ezután a győri főgimnázium igazgatója, majd 1885-től pannonhalmi főapát. Ferenc József 1891. október 17-én nevezte ki Esztergom érsekévé, Magyarország hercegprímásává. November 17-én tisztelgő látogatást tett nála Budapesten egy küldöttség élén Helcz Antal, Esztergom polgármestere. Az új érsek az egybegyűltek előtt beszédet mondott, amelyből a következő részleteket napjainkban is különösen figyelemre méltónak tartjuk: „Midőn Esztergomból, mint egyszerű szerzetes távoztam, nem is álmodtam, hogy így lássam viszont tanárkodásom legkedvesebb városát. (...) Esztergom felvirágoztatásán kell mindannyiunknak munkálkodni. Emelni akarom a várost, nemcsak anyagilag, hanem szellemileg is, mert azt akarom, hogy Esztergom, mint egykor a kereszténységnek, úgy most a magyarságnak is a végvára legyen! (...) Hogy a város iránti szeretetemnek már most látható jelét adjam, nem akarok üres kézzel székvárosomba vonulni. A Párkányt Esztergommal összekötő állandó vashíd és a direkt Buda-Esztergom vasúti összeköttetés tárgyában már előzőleg beszéltem Baross miniszterrel, egykori kedves tanítványommal, egyúttal rövid időn belül egy tápintézetet fogok Esztergomban alapítani a felsőmagyarországi tanítók gyermekei számára. Végül arra kérem a polgármester urat, hogy Esztergomba vonulásom alkalmával mellőzzenek minden ünnepélyességet s engedjenek engem csendesen bevonulni, s ami költséget az ünnepélyességekre szántak, örvendeztessék meg azzal inkább a szegényeket. " Mit valósított meg az ígéreteiből? Lényegében mindent, így bizonyítva, hogy Esztergom valóban szeretett városa - és ezáltal kiérdemelve, hogy ő pedig a város egyik leginkább szeretett érseke legyen. A Kolos kórház építésére alapítványt tett; szintén jelentős adománnyal főként pedig befolyása és kapcsolatai bölcs kamatoztatásával járult hozzá a vasútvonal és a híd gyors megépítéséhez. (A beszédében említett „kedves tanítvány", Baross Gábor ekkor már a hazai közlekedés - „vasminiszterként" tisztelt-reformere volt.) Részben vagy egészben az ő nevéhez fűződik továbbá az árvaház-alapítása, az óvónőképzés beindítása, a főgimnázium átépítése, az új Szentháromság szobor elkészíttetése, a Kis-Duna mederkotrása, a Prímássziget korszerűsítése, esztergomi nagycsaládosok anyagi támogatása, szegény, de tehetséges diákok patronálása. Olyan - Simor János érsek városépítő munkáját folytató - intézkedések sora, amelyeknek köszönhetően Esztergom fejlődése a honfoglalás millenniuma és a századforduló idején nagy mértékben el őre mozdult. Az ezredfordulón túli első Böjtelő havában gondoljunk tisztelettel Vaszary Kolos hercegprímásra, aki egész életét - tanárként épp úgy, mint érsekként - a magyarság sósának a jobbrafordítására áldozta. Tóth Béla A KUPOLAban olvastuk A Lengyel Katolikus Egyház és a varsói Magyar Kulturális Intézet a Szent István Év keretében magyar-lengyel egyházi találkozót rendezett február 10-11-én. Az ünnepség helyszíne Varsóban a Porczynski Galéria - II. János Pál pápa Gyűjteménye Múzeum - volt. Az ünnepség megnyitóján Józef Glem bíboros és Paskai László bíboros mondott ünnepi köszöntöt, majd az első napon a következő négy előadás hangzott el: Török József (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar) „Szent István király életműve és a Szent István-i gondolat", - Henryk Samsonowicz. (Varsói Tudományegyetem Történeti Intézet) „Szent Adalbert és tevékenységének hatása a lengyel kultúra formálódására", - Paskai László bíboros „A Magyar Katolikus Egyház előtt álló kihívások az európai integráció tükrében", - Józef Glem bíboros „A Lengyel Katolikus Egyház előtt álló kihívások az európai integráció tükrében". A szervezők a helyszínen bemutatták a magyar Szent Korona és a koronaékszerek másolatát, a visegrádi Szent György Lovagrend díszőrsegének kíséretében. A szünetben Budai Ilona népdalénekes és Széles András citeraművész lépett fel, illetve koncertet adott az UniCum Laude Singers és a varsói Con Euoko Brass Quartett. A találkozó másnapján 9 órakor a varsói Szent Kereszt templomban Millenniumi Szentmisét mutatott be Paskai László bíboros és Józef Glem bíboros. A szentmisét - melyen Glem bíboros mondott szentbeszédet - a Lengyel Rádió éleiben közvetítette. * * * Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye egyik legősibb intézménye a/ Esztergomi Főszékesegyházi Káptalan. mely most ünnepli alapításának 1000. évfordulóját. A káptalanok korunkban már szinte egy oszágban sem gyakorolják azokat a funkciókat, melyek által kiemelkedő érdemeket szereztek az elmúlt századokban a nevelés, a kultúra és a tudomány terén, és a mai egyházjog szerint már egyházkormányzati szerepük sincs. Ennek ellenére a patinás majdnem minden európai ősi egyházmegyében ma is tovább él és őrzi történelmi hagyományait. Az Esztergomi Főszékesegyházi Káptalan utóbbi hónapokban megüresedett helyeire Paskai László bíboros február 6-án új tagokat nevezett ki: Hegedűs Lászlót, a Kispesti Főplébánia plébánosát a Prohászka Ottokárról elnevezett stallum mester-kanonokává, Hajnal Györgyöt, a budapesti Regnum Marianum Plébánia plébánosát a Kollányi Ferencről elnevezett stallum mester-kanonokává, Lambert Zoltánt, a városmajori Jézus Szíve Plébánia plébánosát a Simor Jánosról elnevezett stallum mester-kanonokává. Molnár Alajost, Nyergesújfalu plébánosát a Lépőid Antalról elnevezett stallum mester-kanonokává. Ezzel egyidőben a testület eddigi tagjai közül a Főpásztor Sághy Ferenc nyugalmazott plébánost a Káptalan őrkanonokává léptette elő, Horváth Miklós mester-kanonokot az Esztergom Szent István-vári préposti, Sz.abó Géza mesterkanonokot Esztergom Szent Tamás-hegyi préposti. Kalász István visegrádi plébánost a Szent Zsigmondról nevezett budai préposti címmel tüntette ki. Híd nézőben Mintegy három hónapja egy új „népszokás" van kialakulófélben Esztergomban, a Duna-parton. Ez a/ új. szinte kultikus „népszokás": a hídnézés. Az esztergomi polgárok főleg hétvégén, de különösképpen vasárnap délután családostul felkerekednek, és elzarándokolnak a Duna-partra, ahol árgus szemekkel figyelik a Mária Valéria híd újjáépítésének újabb és legújabb fázisait... A hídfőnél, az itteni oldalon a szépen felújított vámházban - a vendégkönyv tanúsága szerint - sokan nézegetik az alkalmi kiállítást, amely nagyon szép fotók segítségével mutatja be a híd hiteles történetét. - Már csak néhány hónapig leszünk nyitva mondja lelkes idegenvezetőnk, a vámházi kiállítás gondnoka -, ha megépül a híd, itt egy utazási iroda nyílik... Nézem a vendégkönyv bejegyzéseit. Akadnak külföldiek is, de a szövegek túlnyomó része természetesen magyar nyelvű, az ország minden tájáról. Úgy tűnik, valóban nemzeti üggyé vált a Mária Valéria híd újjáépítése. Közben a híd alatt, a híres-neves híd alatt - mint az Bánhidy IMSZIÓ fotóján is jól érzékelhető - nagy a sürgés-forgás. Érdeklődő turisták kérdezősködnek a munkásoktól, akik készségesen adnak felvilágosítást az újjápítés minden fontos mozzanatáról. - Most kezdődik az egyik legnehezebb szakasz - mondja egy jól értesült turista. - Megemelik a hídszerkezetek alsó szintjét! A hajóállomáson büszkén magasodik a fellegekbe a Clark Ádám feliratú óriásdaru. - Ez Magyarország legnagyobb daruja - mondja az egyik budapesti turista, aki mérnök, és szakavatottan magyaráz társainak. Eszembe jut az egyik beírás a vámházi vendégkönyvből: A Mária Valéria híd megépítése nemzeti, sőt nemzetközi jelentőségű ügyünk. Reméljük, a híd valóságosan, de szellemi értelemben is összekötőút lesz Európa népei között... Dezső László A hídavatásra készülve: újjáalakult az esztergomi néptáncegyüttes (Pálos) Február 8-án a fővárosban, a Kongresszusi Központban hétszáz cégvezető és kamarai tisztségviselő előtt (fotónkon a megyénkbeliek) a kormányfő, majd miniszterek szóltak a Gazdasági évnyitó című fórumon. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy találkozott egymással a politikai és gazdasági elit, amire az elmúlt évtizedben nem volt példa. Orbán Viktor is elérkezettnek látta az időt, hogy a kamarákat a kormány szövetségeséül hívja. E szempontok szerint szólt a jelenlévőkhöz Matolcsi György gazdasági, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter. Hangsúlyozták, hogy igénylik a kamara képviselőinek közreműködését a Széchenyi-terv sikeres végrehajtásában, a gazdasági jogszabályok, rendelkezések átvizsgálásában. A politikai vezetők ígéretet tettek a hazai közép- és kisvállalkozások pályázatok útján való támogatására. Erre azok számíthatnak, akiknek saját pénzügyi forrásaik is vannak és - üzleti terveik alapján - a bankok számára is hitelképesek. Akkor lesz egészséges a gazdasági szerkezet, ha a „multik" mellé felsorakoznak a hazai beszállítók - ezt a kormány és a kamarák egybehangzóan vallják. A számos felvetett kérdés megválaszolása után a több mint háromórás találkozó jó hangulatban zárult. Idén januárban, több mint egy évtized szünet után, újjáalakult az Esztergomi Néptáncegyüttes. Vezetője Szénássy Attila és felesége, akik mindketten a legendás budapesti Bartók Táncegyüttesben kezdtek el táncolni, majd évekig vezették az Esztergomi ÁFÉSZ néptáncegyüttest. Az idősebb esztergomiak még emlékezhetnek arra az időszakra, amikor Dobránszky Béla vezetésével az esztergomi néptáncosok sorra hozták haza az értékes díjakat a különböző fesztiválokról. A 2001 januárjában újjáalakított táncegyüttesnek egyelőre nyolc párból áll a majdani fellépő csoportja. Akadnak köztük régi, rutinos táncosok, mint például Németh Kálmán, de többségüket a kezdők alkotják. Nagy, de megvalósítható álmuk, hogy a Mária Valéria híd avatásán rövid műsorral mutatkozzanak majd be. A próbákat kedd esténként tartják a szentgyörgymezői Olvasókör épületében, ahová minden érdeklődőt szeretettel várnak! D.L. Irodalom és 2ene a 60-as és 70-es évekből A CSEND HANGJAI Horányi László és a Hangfogó együttes koncertmusora a beatkorszak dalaiból és verseiből a Szabadidő'Központban 2001. február 17-én 18.OO órától Mélye n tisztelt Hölgyem, L : Bizonyára On is értesült arról, hogy a jövedelemadó 1%-a felajánlható töhhek közölt a közművelődési intézmények javára is. Tud juk, hogy On figyelemmel kíséri a Szabadidőközpont munkáját, így ismeri az intézmény általános helyzetét is. Ezen helül bizonyára arról is tudomása van, hogy a színházi rendezvények számát pénzszűke miatt nem tudjuk a lakosság elválásai szerint emelni. Ezért elhatároztuk, hogy a 2000. évi jövedelemadó egy százalékának felajánlásából befolyt összeget a rendezvény kínálat javítására fordítjuk. Remélem, o n ezzel egyetért, és megfontolás tárgyává teszi, hogy ilyen módon is támogatja intézményünket. Ezért ezúton is köszönetünket fejezzük ki, egyben tájékoztatjuk, hogy az esztergomi Szabadidőközpont adószáma: 153871^2-2-11 Tisztelettel üdwzlik a Szabadidőközpo nt dolgozói 4j) Kamarai fórumon a kormányfővel