Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

4 Esztergom és Vidéke 2001. szeptember 4. Busz- és távhő-díjakról is döntöttek a városatyák Országgyűlési képviselőnk gyorsmérlege Az. esztergomi képviselő-testület de­cember 13-ai soros ülésén több mint negyven napirendi pontot kívántak tár­gyalni a városatyák. A délelőtt tíz óra­kor kezdődő ülésen az este fél hatkor tartott szünet után arról határoztak a képviselők, hogy - többek között a vá­ros életében ritkaság számba menő, és a város ajándékaként a polgároknak in­gyenesen biztosított, este hét órakor kezdődő amerikai gospel-koncert miatt - a tárgyalandó kérdések egy részét a december 19-ei rendkívüli testületi ülésre napolják. A képviselő-testület - többek között - határozott (a Vértes Volán javaslata alapján) a 2002. évi helyi autóbusz köz­lekedési díjakról. Ennek értelmében Esztergomban a korábbi 68 helyett 12 forintért lehet elővételben jegyet válta­ni a buszokra, a járműveken váltott jegy a korábbi nyolcvan forintról nyolc­vanötre módosul. Az. egyvonalas havi bérletára 2002-ben ezerötszáz, azössz­vonalas havi bérleté 2.205, a tanuló­nyugdíjas bérleté 726forint lesz. Ez átlagosan mintegy hatszázalékos emelkedést jelent. A testület tárgyalt a távhő-szolgálta­tási tarifákról is, a mostani drágulás mértéke nem haladja meg a nyolc szá­zalékot, és a királyvárosi díjak alacso­nyabbak, mint Dorogon. Az alapdíjak kapcsán a lakossági és egyéb fűtés 2002. január elsejével 240,7forint/lég­köbméter/év, a melegvíz.51,7forint/lég­köbméter/év, a hó'díj kapcsán a mért forró víz. 875 forint/gigajoule, a mért pótvíz. 258forint/vízköbméter. Egyelőre nem született meg a városi parkoló-rendelet, elképzelhető, hogy újabb pályázat kiírására kerül sor a té­mában. Elfogadták a képviselők azon­ban a Duna menti kerékpárút Dömös­Süttó' közötti esztergomi szakaszainak nyomvonaltervét. Esztergomot a terve­zett nyomvonal V., VI., VII. és VIII. szakasza érinti. Az V. szakasz Pilisma­rót felől Esztergom felé haladva a 1 l-es főút jobb oldalán, az úttal párhuzamo­san halad. A kistérségi társulás decem­ber 7-ei ülésén elhangzott tervezői is­mertetés szerint a betonüzem után a nyomvonal keresztezi a főutat, és annak bal oldalán halad, keresztezve a Fárikú­ti utat és a vízfolyást. A volt SZIM-üdü­lőt elhagyva ismét keresztezi a főutat, és annak jobb oldalán megy egészen a meglévő kerékpárútig. A VI. szakasz teljes egészében a már kiépített kerék­párút. A VII. szakaszra az Esztergom­ból kivezető rész első felére, a Prímás­szigeten való átvezetésre két változat készült. Az „A" tervnél a Kossuth hídon áthaladva a nyomvonal a Mária-Valéria híd felé vezet, azt követően pedig az épülő levezető út mellett fut, és az új Kis-Duna hídon vezet át a szigetről. A ,.B" változatnál a nyomvonal a Kossuth hídon átvezetve a Gesztenye-fasoron vezet a lépcsős hídig, annak átépítésé­vel köt át a belvárosi oldalra. Ez a nyomvonal közös gyalogos- és kerék­párút lenne. A Kis-Dunán való átkelés után mindkét változatnál a part melletti töltésen halad a nyomvonal a Szent-Já­nos patak keresztezéséig. A VIII. szakasznál aSz.cnt-János-pa­tak keresztezéstől a Zsidódi hídig szin­tén két változatot tartalmaz a terv. Az ..A" változatnál a kerékpárút a vízmű és Rozmár-telep között az üzemi út mel­lett, azt követően a Kis-Duna mellett a mezőgazdasági terület határán megy, majd elérve a Kenycrmezői-patakot, annak mentén haladva éri cl a I l-es főút és tervezett 10-cs főút csomópontját. A ,.B" tervnél a nyomvonal a Szent-Já­nos-patak keresztezése után annak bal partján fut tovább, és követi annak vo­nalát a 11 -es főútig. Ezt követően a főút szelvényezés szerinti jobb oldalán ha­ladva éri el a Kenyérmezői-pataknál tervezett csomópontot. A Partner Mér­nöki Iroda terve a kerékpárúi lehetséges nyomvonalára több változatot tartal­maz, a végleges nyomvonalat a későb­biekben a tervezés (engedélyezési, illet­ve kiviielilerv-készítés) időszakában, a konkrét műszaki lehetőségek ismereté­ben fogják meghatározni. Az ülésen döntöttek arról, hogy ­mivel a többször is módosított határidő­ig sem írta alá a szerződést a Szent­györgymezői lakópark pályázatának a nyertese, az AVA Kft. - újabb pályáza­tot hirdet a testület. A lapzárta idején a testületi ülés ven­dégei. Markotay Sándor, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium közúti főosz­tályvezetője. dr. Farkas Károly, a Ko­márom-Esztergom Megyei Közleke­dési Felügyelet igazgatója, valamint Unyi Antal, a Komárom-Esztergom Megyei Állami Közútkezelő Kht. fő­mérnöke válaszoltak a város által a Má­ria Valéria híd levezetése és a belső tehermentesítő út (Bánomi áttörés) kap­csán felvetett elképzelésekre. Az esz­tergomi önkormányzat, a Városfejlesz­tési Bizottság és a Városháza szakem­bereinek bevonásával megvizsgálta, hogy a Mária Valéria híd Árok utcai levezetése és a városközpontot teher­mentesítő út milyen műszaki feltételek teljesítése mellett felel meg ázott lakók és Esztergom igényeinek. Ennek alap­vető célja az volt, hogy a képviselő-tes­tület december 13-i ülésére a miniszté­rium, a közlekedési felügyelet és a me­gyei közútkezelő kht. képviselői felé pontosan megfogalmazott igényeket tá­masszon. Ezek a következők: az Árok utcai szakaszon az erőátviteli és közvi­lágítási hálózat földkábeles megoldása. A Hősök terei körforgalom és a Kis­Duna híd közötti olyan típusú dísz-kan­deláberek alkalmazása, amilyenek a IV. Béla király utcában vannak, de nyolc méteres magassággal. A levezető út szi­geti szakaszán olyan típusú dísz-kande­láberek elhelyezése, mint amilyenek a Nagy-Duna sétányon már korábban a beruházás keretében megvalósultak. A Nagy-Duna sétányon a Szalma Csárda és a Palkovics-pad közötti szakaszon a part felőli oldalra is épüljön ki járda, valamint a parti rézsű olyan (kb. öt mé­teres) szélesítést nyerjen, hogy lehető­ség legyen fák ültetésére. Legyen átjá­rási lehetőség a Kis-Duna híd alatt a Gesztenye-fasornál kerékpárral, vala­mint a Kis-Duna sétány felőli oldalon gyalogosan. A Kis-DunahídÁrok utcai lecsatlakozásánál egy, az Árok utcában városi beruházással megépülő parko­lóknál két gyalogos-átkelőhely kerül­jön kiépítésre. A városközpontot teher­mentesítő út a Népkert utca (Petőfi is­kola) és a Bánomi utca 2. szám közötti szakaszon valósuljon meg. A megvaló­suló tehermentesítő út legyen az orszá­gos közúthálózat része. Amennyiben a város a tárcánál érvényesíteni tudja igé­nyeit, a szakemberek szerint feltétlenül szükséges, hogy az egységes utcakép érdekében az Arok utca szervizútjának kiépítésekor Esztergom saját forrásból megoldja az elektromos erőátviteli és közvilágítási kábelek földbe helyezését a jelenlegi közvilágítási oszlopok dísz­kandeláberekkel történő kiváltását. A nyolc ajánlatból mindössze a Nagy-Du­na sétányra tervezett járda-építést és ré­zsű-szélesítést tartották nehezen elfo­gadhatóknak az érintett állami szervek képviselői. A testület azonban még nem adta fel, hogy erre a kérdésre is valami­lyen megoldást találjanak. A későbbiek során a városatyák dön­töttek arról, hogy Tóth Kálmán szob­rász-restaurátort bízzák meg a Széche­nyi téren álló Szentháromság-szobor felújításával; illetve, hogy pályázatot nyújtanak be az Ifjúsági és Sportmi­nisztériumhoz egy Schweidel utcai ját­szótér kialakításával kapcsolatban (ha nem nyer a város, a játszótér akkor is megépül jövő május végéig). Szintúgy döntés született a Prímás-sziget csücs­kén kialakításra kerülő új Mahart kikö­tő-állomás ügyében. Ennek értelmében Esztergom képviselő-testülete kivonta törzsvagyonából a szükséges területe­ket. ugyanakkor az új határkikötő fej­lesztéséhez a testület szükség szerint biztosítja a tulajdonában lévő területe­ket olyan módon, hogy azt a Magyar Állam ingyenes használatába adja húszéves időtartamra (az építkezés költségeit a Mahart fizeti). A képvise­lők határozatot hoztak arról is, hogy a Diamond Electric épülete mellett futó 20377/17-cs számú közutat id. Rubik Ernő (a Rubik-kocka feltalálójának édesapja) Kossuth-díjas repülőgép-ter­vező mérnökről nevezik el. (Mai szá­munk 9. oldalán az egykori repülőgép­gyárról is megemlékezünk - Szcrk.) Gulva István (P.) Dr. Ixitorcai János az év során számos esztergomi esemény részvevő­je volt. Most egy gyorsmérleget kér­tünk térségünk országgyűlési képvise­lőjétől. - Képviselő'úr! Nem volt hét, hogy ne lett volna közöttünk. Ön milyennek lát­ja, értékeli városunk fejlődését '.' - Szeretem ezt a várost és környékét, az itt élőket. Nemcsak azért, mert Esz­tergom eleven történelmi múltú és kul­turális örökségekben gazdag város ­államiságunk bölcsője, kereszténysé­günk központja -, hanem legfőképpen azért, mert az itt élők. az. ide naponta ingázók, az itt tanulók, dolgozók hűen kitartottak a nehézségek, a kilátástalan­ságok idején is. A város, a térség az elmúlt fél évszázad sok-sok hányattatá­sa után a nagyszabású kormányzati és önkormányzati szerepvállalás eredmé­nyeként újra él, mindenütt a fejlődés jeleit tapasztalhatjuk. A közel tíz milliárd forint központi költségvetési támogatás eredménye­ként olyan változások történtek, ame­lyek kiemelték a várost és környékét addigi zsák-helyzetéből és amelyek le­hetőséget biztosítottak a történelmi múlthoz, a hagyományokhoz illeszke­dő biztos jövő megteremtéséhez. A fel­épült Mária Valéria híd, a Várhegy új kulturális központja, a megújult Vár, a millenniumi ünnepség-sorozat legna­gyobb és legimpozánsabb szoboralko­lása. Mclocco Miklós csodálatos szo borkompozíciója, a Szcnl Tamas-hegv í kálváriaés kápolna megújulása, az ipari parkban megindult nagyléptékű fej­lesztések, az elvégzett vasúti pálya- és útfejlesztések, a megkezdett lakás­építési és lakáskorszerűsítés! program kijelölik a jövőbeni fejlesztések irányát is. Ennek során folytatódik a Mária Va­1 é ri a h íd l'orgal mát a be I város tóI c 11e re I ő Prímás-szigeti mentesítő út és a Kis­Duna híd építése. Tavasszal indul a Kossuth Lajos utca forgalmát részben mentesíteni képes bánomi útszakasz Kuklándcr-hcgyi áttörése, a 10-cs fő­közlekedési út Dorogot elkerülő Eszter­gomkertváros - Tát közös szakaszának megépítése és a városi utak felületének korszerűsítése. Folytatódik az ipari par­kok fejlesztése, a térség számára annyi­ra fontos új munkahelyek létesítése. A Mária Valéria híd és az. elkerülő út új lehetőséget jelent a Prímás-sziget fej­lesztésének tekintetében is. A Széche­nyi-Terv pályázattal elnyert 900 millió forint állami támogatás a termálfürdő­fejlesztésre. a turizmus, a sport- és a pihenőpark program megvalósításában jelent majd távlatokat az. ehhez kapcso­lódó városrészfejlesztések és rehabili­táció során. Esztergom az. országos bér­lakás és szociális bérlakás-építési prog­ram egyik kiemelkedő jelentőségű vá­rosa. Ezen a téren az igazi változások, a valódi áttörés majd csak a következő evekben következnek Iv. Ncg\ éwel e/előli a Vaszarv Kolos Korluiz. az oi szag egyik leginkább eladósodott kor­háza volt. Sikerüli az ország egész­ségügy i vezetésének figyelmét erre irá­nyítani, s a 100 millió forintot megha­ladó gyors állami szerepvállalás cs a konszolidáció megteremtése után mára a másfélszáz milliós világszínvonalú CT-vel, számítógépes röntgendiag­nosztikai laborral megteremtődött an­nak lehetősége is, hogy a kórház, a nem­zeti egészségügyi program egyik bázis­intézetévé válva a sürgősségi betegel­látás területén regionális szerepkörének bővülésével a haláron túli területek el­látásába is bekapcsolódjék. Esztergom művelődési szerepe iskolaváros-jelle­gében is leslel ölt. Azt remélem, ajövő­ben a polgármester úrral azért dolgo­zunk, hogy Esztergom az egész, régió oktatási, szellemi központja legyen és a jelenlegi felsőfokú intézményhálózat bővülhessen. A térség, a teljes válasz­tókerület arculata szépül, nő országos jelentősége. A siker egészen biztos, ha a közös célok eléréséhez lesz elegendő összefogásra képes és a célért tenni kész erő. Ehhez kérem a választókörzet lakó­inak segítségét és további támogatását. Magam pedig mindenkinek szeretetben gazdag,békés karácsonyi ünnepeket és eredményekben teljes, áldott, boldog újesztendőt kívánok sok szeretettel. Új név, új kihívás: ONYX Magyarország Kft. (Pálos) Térségünkben még mindenki a Dorogi Hulladékégető Kft. nevén is­meri az országos jelentőségű vegyiüze­met. A közelmúltban hivatalosan megvál­toztatták nevüket: ONYX Magyaror­szág Kft. Bő egy évtizeddel ezelőtt, a rendszerváltás hajnalán a három legna­gyobb magyar hazai gyógyszergyár, a Richter, az ÉGIS és a Chinoin hozták létre, a gyártás során képződött hulla­dékanyag megsemmisítésére. 1989-ben épült Dorogi Égetőmű Ma­gyarország környezetvédelmi infra­struktúrájának egyik első európai szín­vonalú létesítménye: évi 30 000 tonna hulladék komplex ártalmatlanításával, 90 szakember közreműködésével, 2000 ügyfél szolgálatában. 1993 óta a környezetvédelmi ipar egyik piacvezetője, a francia S ARP In­dustries (ONYX) vállalatcsoport tulaj­donában van, amely a környezetre ve­szélyes hulladékok ártalmatlanításában 25 éves tapasztalattal rendelkezik. Le­ányvállalatai, amelyekben évente mint­egy 2 000 000 tonna hulladékot ártal­matlanítanak, nyolc európai országban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Amerikában, a Közel-Keleten és Ázsiában találhatók. Az Égetőmű szilárd, folyékony, pasztaszerű, ömlesztett és hordós hulla­dékok komplex ártalmatlanítását végzi a megrendelő igényeinek és az adott hulladék jellegének megfelelően kiala­kított optimális eljárással. A mai kor egyik legnagyobb kihívá­sa: a környezetünk védelme a termelő­dő hulladéktól. Az ONYX vállalatcso­port a közelmúltban cégismertetést tartott. Azon megbeszélést folytatott Lágler Katalin dorogi igazgató, Kárpát Csaba, a megyei kamara alelnöke, va­lamint Jean-Marc Janailhac európai vezérigazgató (fotónkon). A cég az új nevén is a kereskedelmi és iparkamara tagja marad. Lehetőségünk volt, hogy lapunk nevében a cég belső életéről ér­deklődjünk Lágler Katalintól. Készsé­gesen válaszolt. - Miért most tartották időszerűnek a néváltoztatást? Jelenthet-e ez nagyobb referenciát megrendelőiknél? - A francia tulajdonosi csoport szer­kezetében számos változás történt az elmúlt évek során. Mint ismeretes, a fő tulajdonos a Vivendi csoport, amely a környezetvédelmi iparhoz tartozó cé­geit külön vállalatcsoportba szervezte, ennek része az ONYX. A magyar cég névváltozása az előzőekben vázolt vál­lalatcsoport-szervezés eredményének tekinthető. Most már nevünkkel is je­lezzük azt, hogy a világ egyik legna­gyobb környezetvédelmi cégcsoportjá­hoz tartozunk. Nem gondoljuk ugyanakkor, hogy ez közvetlen referencia-értékkel bírna Magyarországon, hiszen a szakmában eddig is köztudott volt, hogy a dorogi Égetőműegy korszerű, EU-konform lé­tesítmény, és az sem volt titok, hogy tulajdonosunk francia. - Kik a legnagyobb beszállítóik? Ho­gyan tartják a kapcsolatot velük? - A beszállítóink között gyakorlati­lag a hazai iparág legnagyobb ipari hul­ladék-termelőinek döntő többsége sze­repel. Azon cégek legtöbbje, amelyek működése során ártalmatlanítandó ve­szélyes hulladék keletkezik, előbb­utóbb minket talál meg. A kapcsolattar­tást elsősorban a marketing és kereskedelmi munkatársainkon keresz­tül tartjuk, de általában élő, napi kap­csolatunk van ügyfeleinkkel. - Sokszor hallatják hangjukat a helyi környezetvédők. Miként alakult a kap­csolat velük? Meggyőzték-e őket a ta­núsítványok? Mire kötelezi Dorogot az ISO 14001 ? - A dorogi környezetvédőknek az Égetőműhöz való viszonyát egy példán keresztül tudnám szemléletes módon bemutatni; vagyis a dorogi környezet­védők az Égetőműhöz úgy viszonyul­nak, mint amikor egy nagy családban egy nemkívánatos gyermek születik és az összes vélt ellenérzés, ellenszenv az újszülött gyermekre zúdul. Néha már­már az az érzésünk, hogy Dorogon és környékén nincs más probléma, csak az Égetőmű tevékenysége, időről-időre olyan elvakult Égető-ellenességgel lép fel az egyesület. Hogy csak egy példát mondjak az utóbbi időből: a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület szóróla­pon meghívta a lakosságot, a „Dorogi Hulladékégető salaklerakóinak földta­ni problémái" című előadásra (novem­ber 30-án). Az előadást megelőzően az egyesület információs kiadványában, a Zöld Sarok-ban a következőket lehetett olvasni: „a dorogi égető salaklerakói alatt többször kimutatott mérgező anyagok a talajvízen keresztül már be­szivárogtak a karsztvízbe, s így az meg­szennyeződött". Az előadáson még el­méletileg sem került bizonyításra a karsztvíz-szennyezés, tehát fölös­legesen riogatták a lakosságot, alaptala­nul keltették nem kedvező hírét az Ége­tőnek, annak ellenére, hogy a Környezetvédelmi Egyesület az összes előzmény ismeretével rendelkezik. Tény viszony, hogy a medencék létesí­tésének idején, és később is, szakvizs­gálatok sorozata bizonyította, hogy a karsztvíz nem szennyeződhet. Az évek során megpróbáltunk kap­csolatot kiépíteni az egyesülettel, szak­értőjük rendszeresen ellenőrzött az Égetőműben, amely a fentiekben be­mutatott hasonló okokból állandó súr­lódásokat eredményezett, ezért ezt a gyakorlatot felfüggesztettük. Az ISO 14001 környezetvédelmi ta­núsítvány igen szigorú, tudatosan vál­lalt környezetpolitika gyakorlati meg­valósulásátjelenti, amely szellemnek a vállalat működésének minden ágában eleget kell tenni. Betartásukat, működé­süket rendszeresen ellenőrzi a tanúsít­ványt kibocsátó cég.

Next

/
Oldalképek
Tartalom