Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-13 / 49. szám

2001. november 22. Esztergom és Vidéke KERT $ KONYHA & KEDVTELES $ KÍVÁNCSISÁG Szerkeszti: Szánthó Barna $ Itt van a tél, itt van újra... * KERTBARATOKNAK Ki vitt kivit? * ŐK, TIZENKETTEN Eddig pontosan egy tucatnyi ma­gyar, illetve magyar származású tu­dós kapta meg a Nobel-díjat. Négy évvel az 190l-es premier után máris ezzel az elismeréssel illették Lénárd Fidöpöt, az akkori idők világhírű fi­zikusát. Azóta - az '50-es éveket ki­véve - minden évtizedben megjelent a Nobel-díjasok listáján egy-egy ma­gyarnév, a '60-as, a '80-as és a '90-es években kétszer is. Fizikai Nobel-díjat kapott Lénárd Fülöpön kívül, Wigner Jenáiés Gábor Dénes, kémiait Zsigmondy Richárd, Hevesy György, John C. Polanyi és Oláh György, élettani, illetve orvosi díjban részesült Bárány Róbert, Sz.ent-Györgyi Albert és Békésy György. Közgazdasági díjat Harsá­nyi János, béke Nobel-díjat pedig El­ie Wiesel kapott. Ez nem kis dolog, hiszen a dr. Alfréd Nobel által 1895­ben létrehozott díj a világ legelismer­tebb tudományos kitüntetése. Hogy mi vitte rá az agglegény Nobelt arra, hogy erre a célra ajánlja fel tekinté­lyes vagyonát? Kétségtelen, hogy a tehetséget nagyra értékelte, hiszen maga is kiváló képességekkel rendel­kezett, akinek a dinamit nem az egyetlen találmánya volt. Mondják, hogy a veszélyes robbanóanyag pusztításai miatt érzett lelkiismeret­furdalás vezette a díj alapításához, ennek azonban kicsi a valószínűsége, hiszen Nobel életében még elsősor­ban ipari célokra használták a dina­mitot. A Nobel-díjat a fent felsorolt tudományágak képviselőin kívül, a legkiválóbb írók is átvehetik - sajnos, közéjük még nem került magyar-, és béke Nobel-díjban részesülnek a köz­gazdászok, valamint a népek barátsá­gáért, a világbéke ügyéért legtöbbet tevő politikusok, békeharcosok is. Érdekes, hogy matematikai díjat nem alapított Nobel, valószínűleg azért, mert nem volt tisztában e tudo­mányág jelentőségével. (Az ezzel kapcsolatos mende-monda - hogy a tudós azért haragudott volna a mate­matikusokra, mert barátnőjét egy íz­ben rajtakapta e tudományág egyik képviselőjével - nélkülöz minden reális alapot.) Mivel Nobel halála óta különösen nagy jelentőséget kapott a közgazda­ság, a Svéd Bank igazgatósága úgy döntött, hogy a bank alapításának 300 éves évfordulója alkalmából e terület legkiválóbb képviselőinek jutalma­zására úgyszintén Nobel nevét viselő díjat hoz létre. Maga a kitüntetés egy 20 dkg súlyú aranyérem, amelynek egyik oldalát Nobel portréja, a másikat pedig egy ­a tudományágra jellemző - jelképes figura díszíti. Az elismerés rangját ­az odaítélés körültekintő volta mel­lett - a vele járó pénzösszeg is jelzi. A kiosztásra kerülő pénzösszeg az alapítványi vagyon éves kamata, amely meghaladja az egymillió dol­lárt. $ A szentgyörgymezól tájszólásról Bár Esztergomban nem fedezhető fel semmilyen tájszólás, Szentgyörgyme­ző kivétel ez alól. Nemcsak helyileg különül el a királyvárostól, de nyelvében is. Igaz. mára már ezek a különbségek egyre inkább elmosódnak, s inkább csak az idősebbek körében fedezhető némi tájszólás. A legjellemzőbb hangzóbcli eltérések a következők: - A a főnévi igenevek '-ni' végződését '-nyi'-nek ejtik, pl. innyi, szántanyi. - Az. 'e' hang zártan szólal meg. kissé az 'ö' és az 'a' hang felé hajlik, de egyikkel sem azonos (jelöljük jobb híján 'ö'-vcl!). pl. Ösztörgom. - Az 'é' igen gyakran T-nek hangzik, pl. mírges, szíp. (Ez egyébként a nagykunságban élőknél is jellegzetes tájnyelvi vonás.) - A szó közepén lévő T gyakran elmarad, az előtte lévő magánhangzó viszont megnyúlik, pl. mónár, szíva, ződ, kóbász, Júcsa. - A szóvégi ' 1' mássalhangzót (sőt néha egyéb mássalhangzókat is) sokszor nem ejtik, pl. vegyé, igyá. mer. Akadnak e fenti szabályoktól független szóváltozatok is, pl. gyió (dió), óma (alma), jány (leány), hajma (hagyma), szórna (szalma), kácsa (kacsa), gereble (gereblye), geda (gida). hód (bolt), sunka (sonka). Néhány különösen ejtett becézett keresztnév: Pösc (Böske). Pistyi (Pisti), Tera (Teri), Katyi (Kati). Néhány szónál már lényegesebb eltérést tapasztalhatunk: csóvány (csalán), gunyhó (kunyhó), ánygyi (nagynéni), féhaj (fészer). De akad olyan szava is a szentgyörgymezőieknek, amit aligha tud megfejteni a gyanútlan idegen. Ilyen például: a baszárka (háti kas), a pandal (lejtős part), vagy a sutyi (balkezes). Nézzünk végezetül néhány jellegzetes szentgyörgymezői mondatot! - Te jány. mönny e a hódba, vegyé ílcsztőt. mer hónap könyeret akarok sütnyi! - Hidd e Pösét mög Pistyit kukuricát kapányi! Ebédhö a gunyhóba sunkát. kőbászt eszünk vereshajmáva és csingert iszunk rá. A gyerökök szeggyík lő a ződ ómat a baszárkába, de a ÜN iót nö báncsák! (Bélav) A kivi - vagy más néven kínai eg­res - kínai eredete ellenére az új-zé­landiaktól kapta a nevét, akik hatal­mas ültetvényeken termesztették már a 20. század első évtizedében. Az eu­rópaiak elég későn ébredtek rá e gyü­mölcs jelentőségére, csupán az utób­bi évtizedekben kezdték el ültetvény­szerűén telepíteni. A kivi diadalútja azzal magyarázható, hogy hihetetle­nül sok benne a C-vitamin, és jelentős az A- és a D-vitamin-tartalma is. To­vábbi előnye, hogy jól szállítható és tárolható, ún. utánérő gyümölcs. Legelterjedtebb fajtája kétlaki nö­vény, vagyis külön töveken fejlődnek a hím- és a nővirágok. Telepítéskor 5-6 nőivarú növény mellé elegendő egyetlen hímivarú növényt telepíteni. A töveket méteres tőtávolságra kell ültetni, lugasszerűen. Kifejlett korá­ban 5 termő tőről egy mázsa termés is leszüretelhető. Létezik önbeporzós fajta is, ennek azonban - bár kevésbé szőrösek ­kisebbek a gyümölcsei. Könnyen lehet magvetéssel szapo­rítani. Ládába, homokos föld felüle­$ HARAPJON RÁ! (2.) Ingyen tömethetünk? A kormány döntése nyomán várhatóan ismét ingyenesek lesz­nek a fogmegtartó kezelések. A tervezet szerint a foghúzáson kí­vül a fogtömésekért és a gyökér­kezelésekért sem kell majd fizet­nünk az egészségbiztosítóval szerződött fogorvosoknál. A kormány tervei szerint az új rendszer a korábban eltörölt in­gyenes kezelések gyakorlatát állí­taná vissza. Nincs pontos adat ar­ról, hogy a megszorító intézkedé­sek következtében mennyivel csökkent a fogmegtartó kezelése­ket (fogtömést, gyökérkezelést, gyökértömést) kérők száma, így egyelőre azt sem lehet tudni, hogy az ingyenesség visszatértével mekkora betegforgalom várható a fogorvosi rendelőkben. Egyes számítások szerint a törvény elfo­gadása után egy év alatt akár egy­millióval is emelkedhet a fog­megtartó kezelések száma. Erre nagy szükség is lenne, mivel a magyarországi foghelyzet riasztó, a statisztikák szerint a magyar la­kosságnak mintegy 70 százaléka csak fájdalom esetén megy el fog­orvosához, holott 98 százalékuk szenved valamilyen fogínybeteg­ségben, s egy 70 éves átlagpolgár már 10 foggal sem „büszkélked­het". Az elmúlt években úgy tűnt, sokan inkább az ingyenes foghú­zást vállalták a hosszadalmasabb és költségesebb fogkezelések he­lyett, a fogpótlásra pedig a szegé­nyebb népréteghez tartozóknak már nem jutott pénz. (Meg kell jegyeznünk, hogy a gyermekek, a katonák és a nyugdíjasok részére a fogtömések eddig is ingyenesek voltak, sokan mégsem éltek ezzel a lehetőséggel.) Az új törvény szerint valószí­nűleg csak az olcsóbb amalgántö­mések válnak ingyenessé, és ha valaki az esztétikusabb fehér tö­mésre tart igényt, a különbözetet majd meg kell fizetnie. Á döntéshozók az intézkedéstől azt várják, hogy elérhetővé vál­nak a fogmegtartó kezelések, és ennek következtében csökken a hiányos vagy rossz fogazat miatti megbetegedések száma, végső soron javul a magyar lakosság foghelyzete. tére kell vetni, üveglappal letakarni, és a mikor már kellően megerősödtek a kis magoncok, egyenként át kell őket cserepezni. Két év alatt éri el a szára a ceruzavastagságot, ekkor kell beoltani nemes ággal, különben gyü­mölcsei satnyák lesznek. Tavasszal dugványról és bujtással is szaporítha­tó, de ezek nehezen gyökeresednek. Az oltás utáni harmadik évben kezd virágzani. Fehér virágaiból apró gyümölcskezdemények lesznek, me­lyek október elejére nőnek meg tojás nagyságúra. Szüretelni a fagyok beállta előtt kell. Hűvös, fagymentes helyen tava­szig eltarthatok. A kivi nagyon vízigényes, a vizet gyors növekedéssel hálálja meg. A meszes talajt nem kedveli. Kedvező körülmények között egyetlen nap alatt akár félméteres indát is képes fejleszteni. Permetezni nem kell, viszont erős támrendszert igényel, és tél végén a szőlőhöz hasonlóan kell metszeni. $ LEMEZAJÁNLÓ Karácsonyra a hanglemez manapság is megfelelő és szép ajándék, alkalmas az érzelmek kifejezésére is. Tudni kell persze, hogy a megajándékozottnak mi­lyen a zenei ízlése, mert kellemetle­nebb, ha olyan muzsikát kapunk aján­dékba, amely távol áll zenei világunk­tól, s talán egyszer sem fogjuk meghall­gatni. A komolyzene kedvelőinek egy há­rom lemezből álló kollekciót ajánlok Beethoven, Wagner és Gerschwin jele­sebb műveivel, de szép ajándék Érkel Ferenc két legismertebb operájának, a Bánk bánnak és a Hunyadi Lászlónak legszebb részleteit tartalmazó lemez is. Aki több pénzt is tud áldozni a zenére, annak azt a 100 CD-t tartalmazó válo­gatást ajánlom, amely a klasszikus zene legnagyobb mestereinek halhatatlan al­kotásait foglalja magába. A könnyebb zenei műfajok kedvelői­nek mindenekelőtt ismert világslágerek különleges hangszerelésű feldolgozá­sait kínálom. A szerelmes dalok grego­rián stílusú feldolgozáa hallható a Gre­gorián Chants - Love Songs című albu­mán, míg hangulatos világslágerek szó­lalnak meg pánsípon a Romantic Flute című lemezen. Pink Floyd-számokat játszott lemezre Royal Philharmonic Orchestra, a sanzonok kedvelői Edit Pi­af legszebb szerelmes dalaiban gyö­nyörködhetnek a Sanzons D 'Amour cí­mű válogatáson, aki pedig még mindig szívesen hallagatja Tom Jones-t, annak egy koncertfelvételt ajánlhatunk Grea­tes Hits címmel. Hogy a magyar hanglemez-termés­ből is válogassunk, két nagyszerű le­mez is megérdemli a figyelmet. Az egyik az Esztergomban is több ízben fellépett Ghymes együttesnek, a világ­zene legismertebb magyar képviselőjé­nek legújabb albuma, a Smaragdváros, a másik pedig a Gregorián Mesterek nevű új énekegyüttes lemeze, amelyen Miklósa Erika operaénekesnő és ÍMren d'Or közreműködésével éneklik a ma­gyar popzene klasszikus számait - ez­úttal gregorián hangzással, kiváló fel­dolgozásban. Aki pedig szereti Leslie L. Lawrance (azaz Lőrinczy László) izgalmas regé­nyeit, most két kazettán meghallgathat­ja a Sindzsa szeme című, a Himalája hegyei között játszódó thrillerét. Szép ajándék lehet egy jó videoka­zetta is; a természetbarátoknak ajánl­hatjuk Rockenbauer Pál televízióból már ismert sorozatának, a. Másfél millió lépés Magyarországon című remek al­kotásnak nemrég megjelent, immár harmadik részét, mely a Bakonytól az Alpokaljáig kalauzolja végig az ország­járókat, s remélhetőleg azoknak is ked­vet csinál a természetjáráshoz, akik ed­dig még nem éltek ennek az egészséges és szép időtöltésnek a lehetőségeivel. * GONDŰZŐ gasztronómia Kocsonya-egy kis fantáziával A téli hónapokkal beköszönt a kocsonyakészítés szezonja is. Va­lamikor a kocsonyát a disznó­ölések miatt időzítették erre az időszakra. Ma már inkább csak azért, mert ilyenkor nem kell a hűtőszekrényekbe zsúfolni a ko­csonyás tálakat, elállnak az erké­lyen vagy a teraszon is, ha kellően letakarjuk az éhes macskák elől. A boltokban kaphatók csoma­golt, fagyasztott kocsonyahúsok is, de ezekben a csomagokban hi­ába keressük a húst: szinte kizáró­lag csak bőr, csont és mócsing az, amit e műanyag zacskók rejtenek. Persze ezek is kellenek a kocso­nyához, a lé ezektől lesz sűrű. Ha azonban ízletes kocsonyát aka­runk enni, vegyünk még mellé 2-3 nyelvet és egy fél fejet is, sőt egy kisebb csülök is ajánlatos még a kollekcióhoz. Ez soknak tűnik, de hát, ha kocsonyát főzünk, az nem egy alkalomra készül, akár egy hé­tig is ehetjük vacsorára. A felsorolt sertés-részeken kí­vül vegyünk még jó sok sárgaré­pát, petrezselyem- és zellergyöke­ret is, de kell még hozzá 2 fej vöröshagyma, 3-4 gerezd fok­hagyma, egy édes és egy csípős zöldpaprika, 3-4 szem krumpli, fél fej karalábé, néhány káposzta- és kelkáposzta-levél, valamint zel­ler- és petrezselyemzöldje is. A húsféléket egy nagy fazékban feltesszük főni, sóval, borssal, ve­getával ízesített vízben. Amikor már félig megpuhult, hozzáadjuk a zöldségeket, kevés Piros Ara­nyat, paradicsomsűrítménytés kö­ménymagot, és még egy órát főz­zük alacsony hőfokon. Ekkor leszűrjük a levét, és hideg helyre tesszük. A zöldségeket kü­lön választjuk a húsféléktől, a hagymákat és a leveleket kidob­juk. A húst és a bőrt lefejtjük a csontokról, a nyelvekről lehúzzuk a hártyát. A nagyobb darabokat tojásnagyságúakra vágjuk. A zöldségféléket apróra kockázzuk. Ha a lé lehűlt, a tetején összegyű­lik a zsiradék, ezt leszedjük, jó lesz majd valamilyen más ételhez. A zsírtalanított lét újból főzni kezdjük, hogy kellően besűrűsöd­jön. Ha nem találjuk elég sűrűnek, tehetünk bele egy kevés zselatint is. Egy külön edényben keményre főzünk 5-6 tojást, ha kihűltek, meghámozzuk és félbevágjuk őket. Előszedünk néhány nagyobb hőálló tálat - de mély tányérokat is használhatunk -, és arányosan el­osztjuk bennük a hús- és bőrdara­bokat, valamint a tojásokat. Ez­után rájuk merjük a forró lét úgy, hogy az ellepje a darabos részeket. Ha kihűltek, hűtőszekrénybe vagy más hűvös helyre rakjuk a tálakat, a tányérokat, ahol néhány óra alatt megdermednek. Az összevágott zöldségekhez még 3-4 almát, 15-20 dkg cseme­geuborkát is felkockázunk, hozzá­öntünk l-l kisebb konzervdoboz­nyi előfőzött, leszűrt csemege­kukoricát és zöldborsót. Egy nagy üvegtálban összekeverünk fél li­ternyi tejfölt, 2 dl kefirt, l-l evő­kanál mustárt és cukrot, 2-2 evő­kanál citromlét és majonézt, megsózzuk, hozzáadjuk a zöld­ségkeveréket, elegyítjük, majd a kész franciasalátát hűtőszekrény­be tesszük. A kocsonyát franciasalátával és szeletelt kenyérrel tálaljuk, ital­nak citromos teát vagy forralt bort kínálunk mellé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom