Esztergom és Vidéke, 2001

2001-10-04 / 39. szám

Esztergom és Vidéke 2001. szeptember 276. Ajándékozás a Szent Rita Otthonban (-los) Jótékonysági adakozási eseményre kaptunk meghívást szeptember 27-én délelőtt Szentgyörgymezőre. A Szent Rita Fogyatékosok Otthonában Kollár Imréné fogadott bennünket, de bent a közösségi termükben már ott voltak a fővárosból érkezettek, a Szent Vitus Halmozottan Sérültekért Alapítvány közhasznú szervezet képviselői. Koncz József né, a kuratórium elnöke bemutatkozásakor elmondta, hogy céljuk a családokban és a társadalmi környezetben élő sérült társaink életkörülményeinek a javítása. Ez hozta őket ide városunkba is, hallották jó hírét az idén éppen 115 éves intézménynek. A Szatmári Irgalmas Nővérek Rendje gondozta a kezdetekben Árvaháznak nevezett intézményt, melyet 1951ben államosítottak. Olvasóink sokan emlékezhetnek a negyven éven át Gyermekotthonnak nevezett, akkor is bennsőségesen működő intézményre, melyet negyedszázada vezet Kollár Imréné igazgató. A régi hagyományokat felelevenítve 1998ban vették fel a Szent Rita nevet. A nővérekkel ma is élő kapcsolatuk van, hiszen iskolájuk, az Árpád-házi Szent Erzsébet Szakközépiskola növendékei gyakori látogatók itt. Szívszorító volt a látvány, amint a fogyatékos gyerekek és felnőttek fogadták az ajándékozást. A fővárosi alapítvány elektronikus életmentő szívókészüléket, a hozzá tartozó szerelvényekkel együtt ajándékozott az intézetnek félmillió forint értékben. Az uniós egészségügyi előírások szerinti betegrögzítőket is kaptak, százezres nagyságrendű értékben. Különösen az életmentő szívókészüléknek örültek a házigazdák, hiszen hasonló funkciójú eszközük már több évtizedet szolgált, és többször kellett javíttatniuk. Megszámlálhatatlan sok jót hoztak magukkal a vendégek, csupa természetbeni ajándékot: élelmiszert, gyógyászati eszközöket, ruházatot, sőt még képzőművészeti alkotásokat is. Lapunk kérdésére az igazgatónő elmondta, hogy a három éves gyermektől kezdve a negyven éves felnőttig napjainkban 55 gondozottjuk van. Ezzel minden helyük megtelt, bizony jócskán kell várakozni annak a sérült fiatalnak, aki hozzájuk szeretne bekerülni ápolásra. A Szent Rita otthon félszáz fős személyzettel dolgozik, orvos, gondozók, gyógytornászok mellett az ügyviteli, konyhai, technikai dolgozók működnek az intézetben. A fővárosi telephelyű, de vidéki bejegyzésű alapítvány (2030 Érd, Gárdonyi Géza u. 17.) köszönettel fogadja a támogatni szándékozókat. Egy éve működnek, ez alatt támogatást nyújtottak Tolna, Baranya, Vas, Győr-Sopron, Zala megyékben, valamint a fővárosi működtetésű otthonban, Kéthelyen. KonczJózsefné kuratóriumi elnök és kísérete jó érzésekkel távozhatott Szentgyörgymezőről. Búcsúzásunkkor arra kérte lapunkat, hogy tájékoztassunk további szándékaikról, melyben Veszprém, Polgárdi, Edelény, Eger, Debrecen, Nyíregyháza, Tiszazug sérültek otthonait célozták meg támogatásokkal. Szüreten - a délkeleti dombokon (P.l.) Lapunkban rendszeresen olvashatnak tudósításokat a városi, területi, régiós borversenyekről, azokban visszatérően szerepelnek hagyományos szőlőtermő és borkészítő vidékeink: Szentgyörgymező, Kálvária pincesor, Temető úti pincék, Mély út, a délkeleti dombokon Diósvölgy, Malonyai út, Borz-hegy, Ispita-hegy, Szarvas-hegy, Látó-hegy. Hagyományosan szeptember végén, október elején szüretelnek a délkeleti szőlőföldeken már évszázadok óta. E terület hajdanán a Belvárosi Plébániáé volt, aztán kiosztásra került. Szombaton kora reggel a Malonyai pincesoron mindenhol gondos gazdák és családjaik, barátaik szedték a szőlőt. A termés Böszörményiéknél (fotónkon) jónak ígérkezett. De Szenczy Gyula, Kishonti Pál, Téglás László, Szabósóki László, SzabóCzimhalmos István, Pázmándy Ferenc, Lórinczi György, Kósa Béla, Nóvák Albert, Kocsi Ferenc is elégedett volt a szedés során. Ezen a dombvidéken elsősorban a fehér fajták honosak: Rajnai rizling. Rizlingszilváni. Olasz rizling, de egyre több a vörös fajta: Kékfrankos, Zweigelt, Oportó is. A must tokával nem igen dicsekedhettek, hiszen 2-3 fokkal kevesebbet mérhettek, mint tavaly ilyenkor. Az esztergomi borosgazdáknak nem fáj a fejük attól, hogy nyakukon maradna a múlt évi termés, mint az több neves szőlőtermő vidékünkről is hallatszik az országban. A pincékben annyi bor maradt éppen, ami a karácsonyi újbor fejtéséig kitart. A gyönyörű napsütéses időben sok felnőttel, fiatallal, gyerekkel találkozhattunk. Lapunk kérésére elmondták, hogy a Diósvölgyi patakig húzódóan e dombvidéken legalább negyven olyan család van, ahonnan kisdiákok járnak be a városi iskolákba. Kéréssel keresték meg Kovács László önkormányzati képviselőjüket, eljutottak Meggyes Tamás polgármesterhez is, hogy a meglévő villanyoszlopokra 5-6 helyen szereltessenek fel világítótesteket. ígéretük van, számítanak is rá, hogy a napok rövidülésével a kora reggeli és késő délutáni sötétségben majd felgyulladnak a lámpák. A szőlősgazdák jó érzéssel mondták el, hogy gyümölcsöseiket, kertjeiket, melyeket ősi hagyományok szerint művelnek, rajtuk kívül védi Spóner Ferenc mezőőr is. Az ő gondoskodását, lelkiismeretes munkáját lapunk nyilvánosságán keresztül is köszönik. A délkeleti dombokon a szüret dandárján túl vannak, de kiránduló városlakók még október közepéig kóstolhatnak ott finom szőlőt és édes mustot. Lencsehegy szene továbbra is szükséges - tudtuk meg Fehér Ernő igazgatótól (P) Vidékünkről szóló írásainkban gyakran foglalkoztunk a dorogi szénmedence utolsó „mohikánjával", a Lencsehegyi Szénbánya Kft. jelenével és jövőjével. Fehér Ernő'bányamérnök-igazgató (fotónkon bal szélen szakmai körben) éppen egy évvel ezelőtt nyilatkozott lapunkban megmaradásuk bizonytalanságáról. Elmondta, hogy az erőművek átállása miatt egyre kevesebb szénre van szükség az országban, melyet jórészt külföldről hoznak be kereskedelmi ügyletek kapcsán. Az energikus, szimpatikus cégvezető a bányászat megszállottja, racionálisan gondolkodó szaktekintély. Kérdésünkre hangsúlyozta, hogy a gazdaságosan felszínre hozható szénvagyont bűn lenne a föld alatt hagyni. Úgy látszik, érveit, fáradozásait a gazdasági kormányzat méltányolja is. A dorogi szénmedence tovább hallathat magáról, szenére szükség van. Kedvező ez a még meglévő szakemberek számára is, akik eme embert próbáló hivatásra tették életüket. Négyszázan dolgoznak föld alatt, legalább ennyi családot tartanak el vidékünkön. Kétmilliárd forintnyi megtermelt értékükből jelentős adót fizetnek. Vidékünk gazdasági egyensúlya borult volna fel a szénbányászat drasztikus lezárulása folytán. Nem így történt. Fehér Ernő arcán kisimultak a ráncok, szükség van munkájukra. Vele beszélgettünk. - Milyen gazdasági szemléletváltás hozta meg a sokak számára áhított döntést? - Az Állami Privatizációs és Vagyonügynökség jóváhagyta szállítási szerződésünket a Magyar Villamosművekkel. Ezzel elhárult minden akadálya annak, hogy a jó minőségű lencsehegyi szenet kedvező áron a hazai villamos erőművekben hasznosítsák. A bányában foglalkoztatott mintegy négyszáz munkavállalót a jövő év közepéig nem fenyegeti a munkanélküliség réme. Reális ígéretünk van arra, hogy az erőművi szénszállítás 2002-ben is folytatódhat, tehát mostani szerződésünk határideje meghosszabbodhat. A kedvező adottságú lencsehegyi bánya, mely eddig lakossági szenet is szállított, az elmúlt év júliusától működik államilag biztosított energetikai piac nélkül. Az olvasók ebből tudhatják, hogy nem voltunk képesek felvenni a versenyt a támogatott gázárakkal. Egy éves kemény tárgyalások eredménye a mostani erőművi szénszállítás megszületése. A sikeres szerződésben oroszlánrészt vállalt Latorcai János országgyűlési képviselőnk, a parlament gazdasági bizottságának elnöke. Képviselőnk annak tudatában segítette bányánkat, hogy nem csak négyszáz család munkahelyét és megélhetését menti, hanem a kedvező költségek figyelembevételével egyben a nemzetgazdasági érdeket is számba vette. Á bánya helyzetét sajnos nagymértékben nehezítette, hogy a Lencsehegy által felajánlott árengedmény ellenére a Dorogi Erőmű átállt a gáztüzelésre. Megtévesztő, hogy a gáz hatósági árában jelentős szubvenció húzódik meg. Megértésül mondom az olvasóknak, hogy ha a lencsehegyi szén hőegységenként akkora központi támogatást élvezne, mint a gáz, akkor ingyen is adhatnánk a szenet. Jól érthető, amit mondok, tudniillik a támogatás magában fedezné a kitermelés összes költségét. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a gázra alapozott fűtés a kedvezőbb. Kérdés, hogy meddig? Meddig tartható fönn a nemzetgazdaságot terhelő és több, mint százmilliárd forintot felemésztő támogatási rendszer? Ezért is kérem, hogy köszönetünk tolmácsolása mellett kérdezzék meg erről Latorcai János képviselő urat. - Köszönjük a beszélgetést és egy későbbi számban folytatjuk a képviselőúrral. fo Olvasói levél Emlékeztetésként: a közelmúltban (EVID, 2001. szeptember 20.) Mosoni István emléke címmel búcsúztunk városunk közismert személyiségétől, lapunk hűséges olvasójától. írásunk kapcsán szerkesztőségünk a következő válaszlevelet kapta özvegyétől: Tisztelt Szerkesztőség! Tisztelt Pálos Imre Úr! Az egész család nevében szeretném megköszönni a férjemről írt szép megemlékezését. Úgy tudom, hogy Ön személyesen is jól ismerte. Meghatóak a sorai, ahogyan mások tiszteletét és becsületét is kifejezi. Napjaink világa tele van tragédiával. Egy ember elvesztése ebben a nagy zűrzavarban csak a család számára jelenthet maradandó fájdalmat; sajnos nem gyászolhatunk meg külön-külön mindenkit, aki idő előtt eltávozik közülünk. Mi most mégis úgy érezzük - hála a kollégáknak, a barátoknak, Önnek és még sok-sok ismeretlennek -, hogy egy percre megállt a világ. Középiskolás korom óta ismertem Pistát. Nem volt könnyű élete: mindenért meg kellett küzdenie. A sikert és a tenniakarásért, mindenkit elérő segítőkészségéért kivívott elismerést és tiszteletet - úgy gondolom - megérdemelte. Az Ó nevében is hálás vagyok azért, hogy ezt kifejezésre juttatta mindenki, aki valóban tisztelte és becsülte. Köszönettel: Mosoni Judit Budapest, 2001. szeptember 21. Lemezfigyeló: Bangó Margit „halk zenéje" (gé) Bangó Margit - a cigánydal királynője - saját műfajában talán a legelismertebb előadó. A 34 éve pályán lévő művész számos külföldi és hazai siker-sorozat után nemrég Halk zene szól az. éjszakában címmel új nagylemezzel örvendeztette meg a nagyérdeműt, melyet a Metachord Kiadó jelentetett meg. A művésznő - mint arra most a lemez kiadója emlékeztet egy infóban - a hatvanas évek végén a Magyar Rádió tehetségkutató műsorában tűnt fel és azóta töretlenül szolgálja hivatását. Tizenhét évesen már külföldi fellépésen vett részt mint cigánydal énekes. 1972-ben a müncheni olimpia kulturális követe volt mint magyarnóta énekes. Ezt követte ismét néhány év külföldön, majd itthon énekelt s futott be Moulin Rouge sztárjaként, ahol akkor nem kisebb sztárokkal lépett fel, mint Szécsi Pál vagy Máté Péter. A több mint harminc év előadói munkáját, sikerét ismerte el dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök, amikor tavaly átadta a művésznőnek azt a megtisztelő oklevelet, mely azt tanúsítja, hogy Bangó Margit a Nemzeti Kulturális Örökség része. Neve így belekerült abba a nagykönyvbe, melyet az Országos Széchenyi Könyvtárban őriznek azzal a céllal, hogy örök időkre hirdesse és őrizze meg azokat, akik felejthetetlent és maradandót alkottak nemzetünk számára. A művésznő nemrégiben egy kormányküldöttséggel a Vatikánban II. János Pál pápánál járt audiencián. Nem volt még olyan történelmi pillanat, hogy egy cigánydal énekes, mint egy ország kulturális követejárt volna a pápánál. Ez mindenesetre nagy mérföldkő azon az úton, melyen a művésznő halad azon cél felé, mely szerint minden szórakozni és mulatni vágyó emberhez el szeretne jutni hangjával és tehetségével, mindenféle előítélet nélkül. Bangó Margit most megjelent lemeze igen nagy meglepetést okozott úgy a szakmai megfigyelők mint a közönség számára. Az album címadó dala, Halk zene szól az éjszakában, már-már hajlik a jazz hangzás felé. Az ezt követő dalok pedig egyenesen modern felfogásban készült saját feldolgozások, szakmai szóval élve DANCE Mixek. A jól ismert cigányhimnuszként is titulált Dzselem dzselem című dal egyes kritikusok szerint világszínvonalú lett, a másik dance mix (Hosszú fekete haj - Aranyeső) kiszivárgott pletykák szerint egy amerikai koncert helyszíni feldolgozásának itthon újrakevert változata, amelyen még az eredeti konferansz hangja is bizonyíték a helyszínre. A művésznő pályatársai valószínűleg nagy megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy Bangó Margit ilyet is tud. Bizony! A művésznő álláspontja az, ha már ilyen szerteágazó tehetséggel áldotta meg a mindenható, miért ne szolgálja ki tudásával a közönség azon részét, akik már régóta várják tőle ezt. Rengeteg levelet és visszajelzést kap, a lemezvásárlók bizony meg vannak elégedve a 15 dalt tartalmazó lemezzel. Örül a sikernek, hiszen egy előadó számára a legfontosabb az, ha a közönséget teljes mértékben ki tudja szolgálni: „Azt szeretném, ha mindenki, aki megveszi a lemezemet és eljön bármelyik koncertemre olyan élménnyel gazdagodjon, amelyet nem felejt el soha, s még a legnehezebb pillanatokban is táplálkozni tud belőle." Bízunk benne, hogy a „Halk zene szól az éjszakában" szintén maradandó élményt nyújt a lemezvásárló közönség számára. Gratulálunk, és sok sikert kívánunk Bangó Margitnak!