Esztergom és Vidéke, 2001

2001-04-05 / 14. szám

Alapíttatott 1879-ben Újraindult 1986-ban XVI. évf. 2001. április 5. 14. szám Ára: 75 Ft. Erról írunk ma: Mi is az a státusztörvény? A honi németség múltjáról Bécsi levél Szomszédolás Lengyelhonban Hogyan „működik" városunk? (Az SZMSZ teljes szövege) Rallye-nyitány Szövetkezeti üzletrész-kalauz A külföldi munkavállalásról Bemutatjuk a Freseniust Indul: „A budai úti ház titka" (a Packh-rejtély nyomában) Következő' számunk ünnepi köntösben és tartalommal jelenik meg! m, iies POLGÁRI HETILAP FELHÍVÁS Esztergom város ingatlan-tulajdonosainak, lakosainak, vállalkozóinak figyelmébe! Esztergom Város Képviselő-testü­lete a nem lakás céljára szolgáló épít­mények utáni építményadót 2001. ja­nuár 1-jétól négyzetméterenként 400 forintra emelte. A testület megalapo­zott költségvetési adatok birtokában, hosszú távú célkitűzések figyelembe­vételével döntött az adó emelése mel­lett. Az elmúlt tíz évben városunkban a nem lakás célú építmények adója jó­val elmaradt mind a törvqnyi maxi­mum értékétől - 900 Ft/m" mind a környező településeken, illetve ha­sonló nagyságrendű városokban ki­vetett adó mértékétől. Összehasonlí­tásképpen: Bábolnán 800, (2000-ben 700), Lábatlanon 300, Nyergesújfa­lun 400 (2000-ben 300), Gödöllőn 600 (2000-ben 500), Pápán 400 forint aí adó mértéke négyzetméterenként. Esztergom jelentős kulturális és történelmi örökségekkel rendelkező turista-város, ebből a szerepéből adó­dóan közfeladatokra is többet kell költenie, mint például Gödöllőnek vagy Pápának. Az elmúlt tízéves idő­szakban a helyi adóbevételeket jó­részt működési célokra használták fel, a szükséges fejlesztések, beruhá­zások elmaradtak, ami miatt a város vagyona évről-évre csökkent. Váro­sunk igen elhanyagolt állapotba ke­rült, a közterületek, utak, épületek na­gyon rossz állapotban vannak. A jelenlegi testület felismerte, hogy van mit tenni ezen a területen. A városfejlesztési célok - útépítés, épület-homlokzatok rendbetétele, la­kásépítési program, ipari park fejlesz­tése stb. - megvalósításához nagyér­tékíí beruházások szükségesek, amelyek finanszírozásához az önkor­mányzatnak kell gondoskodnia a for­rásokról. Úgy gondoljuk, hogy a cé­lok megvalósítása érdekében az esztergomi polgároknak, vállalko­zóknak is áldozatot kell vállalniuk, ugyanakkor mindenkinek látnia kell, hogy az áldozatvállalásnak van, lesz értelme, kézzelfogható eredménye. Ez lesz az első év, amikor az adóbe­vételeket városfejlesztési célokhoz rendeljük. A lakosság és a vállalkozók oly régóta és gyakran hangoztatott kéré­sére, miszerint mutassuk be, hogy az általuk befizetett adókat mire költöt­tük el, a jövőben kézzelfogható ered­ményeket tudunk majd felmutatni. A testület a helyi adók közül azért döntött az építményadó emelése mel­lett, mert ez az adó azokat a magán­személyeket és vállalkozásokat ter­heli, akik/amelyek nem az alapvető életfeltételekhez szükséges ingatla­nokkal rendelkeznek. Ami a lakástulajdonosok terheit il­leti, fontos megemlíteni, hogy Eszter­gomban a szemétszállítás a lakosság számára több éve ingyenes. A 2000­től bevezetett, lakásonként 4.000 fo­rint mértékű kommunális adóból be­folyó bevétel csak részben fedezi az önkormányzat erre fordított kiadása­it, amely évente kb. 8000forintot tesz ki lakásonként. Mindezek ellenére nem került sor az adó emelésére, ho­lott a törvény szerint annak mértéke évi 12.000 forintban is megállapítha­tó lenne lakásonként, és számos ön­kormányzatról tudunk, amely évi 12.000 forint, vagy ahhoz közeli mér­tékű helyi adót vetett ki lakásonként. Mindezek alapján kérjük a Tisztelt Adózókat, hogy adófizetési kötele­zettségüknek teljes mértékben tegye­nek eleget, mert városunk jövőbeni felemelkedése csak így biztosítható. Meggyes Tamás Esztergom Város Polgármestere Városfejlesztésünk súlypontjában: Várhegy - Víziváros - Erzsébet-park - Széchenyi tér Március 28-án délután a Királyi Vár márványtermében az Együtt Esztergo­mért Egyesület nyílt fórumot rendezett az új városfejlesztési program kialakí­tása érdekében. Dr. Nemes Tamás és dr. Ilaller Zoltán társelnökök fontosnak ítélték az érintettek párbeszédét. A cél az, hogy a Széchenyi-tervpályázathoz kapcsolódva a város mozgósítsa beru­házásra szánt pénzeszközeit, és ezáltal újabb állami támogatásokhoz jusson. A pályázat feltétele ugyanis egyrészt az, hogy legyen megalapozott, elfogadott terv; másrészt, hogy a költségekhez sa­ját forrásból is hozzájáruljanak. Horváth Béla múzeumigazgató házi­gazdaként köszöntötte a vállalkozókból álló fórumot, majd Meggyes Tamás polgármester mondta cl ezzel kapcsola­tos határozott elképzelését: ..Egyéves polgármesterségem alatt szomorúan állapítottam meg, hogy az elmúlt ti: évben elmaradtunk a város­fejlesztésben, környezetünk szépítésé­hen. Nincs egymás mellett három ház. Esztergomba kerül a Vág-Duna-lpoly Eurorégió oktatási központja Az esztergomi képviselő-testület március 22-ei testületi ülésén 31 napi­rendi pontot tárgyaltak a városatyák. Meggyes Tamás polgármesternek a két ülés közötti eseményekről szóló be­számolója után a testület először az ön­kormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyisé­gek elidegenítésének szabályairól szó­ló, már többször is módosított 33/1999. (XII. 13.) rendeletét módosította. A IV. fejezet 20. §. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Haa vételárat a szerződés meg­kötésekor egy összegben fizetik meg, a vételi jog és az elővásárlási jog jogo­sultját a vételár 25 %-ának megfelelő' vételár-kedvezmény illeti meg." A (2) bekezdése helyére pedig az alábbi rendelkezés lép: „(2) Ha a Vevő a vételárhátralékot 25 évnél rövidebb idő alatt fizeti meg, akkor a megfizetés időpontjában fenn­álló hátralék 25 %-át nem kell megfizet­nie, a lejárt kamatokat azonban teljesí­tenie kell." A későbbiekben a képviselők módo­sították az Esztergom Városi Bölcsödé, a Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola, valamint a Kőrösy László Középiskolai Kollégi­um alapító okiratát, amely szerint az intézmények részben önállóan gazdál­kodó költségvetési szervek lesznek. A későbbiekben - egyebek mellett - szó esett a 2001. évi városi intézmények pályázatairól; a Babits Mihály Városi Könyvtár állománygyarapításának, a Féja Géza Közösségi Ház közművelő­dési és a Szentgyörgymezői Olvasókör közművelődési érdekeltségnövelő pá­lyázatáról. A testület döntött arról is, hogy hoz­zájárul a Vág-Duna-lpoly Eurorégió (VÍD) Esztergomi Oktatási Központja életre hívásához, (a szlovákiai rész köz­pontja Révkomáromban, a magyaror­szági Esztergomban létesül), illetve tá­mogatja az esztergomi Európai Infor­mációs Alpontot (E1A) is. Mindkét központot a Deák Ferenc utcai volt Vár­megyeháza épületében helyezik el, ün­nepélyes megnyitására április 6-án ke­rül sor. A VID Esztergomi Oktatási Központja az Európai Polgárképző Akadémia tanfolyamait szervezi majd mindenféle szakma képviselőinek, praktikus európai uniós információs is­meretanyagot adva a köztisztviselők­nek, közalkalmazottaknak stb. Az El A az unió dokumentációs anya­gait, pályázatait, az unió szerkezetét be­mutató tájékoztatókat, a vállalkozókat érintő információkat gyűjti össze és rendszerezi. Az Európai Információs Pontok országos hálózatának megyei központja Tatabányán található; idén három alpontot létesítenek: egyet a ki­rályvárosban, egyet Oroszlányban, egyet pedig Tatán. Gulya István egy fél utca, amit lefényképezve pros­pektusokban mutogathatnánk" - kezd­te, majd sorolta a tennivalókat. Az ide­genforgalmi szempontból is fontos városrészeinket csak módszeresen sza­bad felújítani. A Várhegy, a nemzeti örökség része, állami és egyházi ráfor­dításnak köszönhetően fokozatosan szépül. Fontos, hogy az évszázadokon át működő, a Vízivárosba levezető egy­kori „Katzenstieget", azaz „macskalép­csőt" feltárják, és helyreállítsák. Ez az északi bástya mellől, az egykori várka­pitányi lakástól indult, és a Berényi Zsigmond utca 11-13. számú házak kö­zötti sikátorban ért le a Vízivárosba (fo­tónkon). In még felújítandó a csatorná­zás, az úttest, a házak homlokzata. Szükség van az Erzsébet-park újrafásítá­sára, virágosítására. Kiemelt műemléki­építészeti feladat a török dzsámi és mina­ret rejtőző értékeinek bemutatása, az egykon Petz-gyár épületeinek felújítása. (Folytatás a 3. oldalon.) Tájékoztató erdőgazdálkodók részére A 2000. év folyamán az Állami Erdészeti Szolgálat Budapesti Igazgatóságának munkatársai az Esztergom Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának illeté­kességi területéhez tartozó erdőte­rületeken az Erdőtörvény 14. §.-a alapján a terepi felvételeket elvé­gezték, és a feldolgozási munkák befejeződtek. Az Erdő törvény végrehajtási rendeletének 32. §.-aértelmében a körzeti erdőterv adataiba az érin­tett erdőgazdálkodók a következő helyen és időpontban nyerhetnek betekintést: Állami Erdészeti Szolgálat Budapesti Igazgatósá­ga Erdőtervezési Iroda; 1054 Budapest, Széchenyi utca 14. (I. emelet) 2001. március 20-tól 2001. április 20-ig hétfőn és szer­dán 8-14 óra között. Az erdőtulaj­donosok és gazdálkodók a tulajdo­nukat igazoló iratokat vigyék ma­gukkal. Dr. Takáts Attila Esztergom Város Jegyzője Bank és város szövetsége az Esztergomi Ipari Park fejlesztése érdekében (G.) A múlt héten együttműkö­dési keret-megállapodást kötött a Raiffeisen Ingatlan Rt. és a város­üzemeltetési feladatokat ellátó esztergomi Strigonium Rt. Ennek lényege, hogy a szerződő felek elősegítik az Esztergomi Ipari Park fejlesztését. Az együttműkö­dési keret-megállapodás három te­rületet érint: az ipari park marke­tingjére közös anyagokat dolgoz­nak ki, így a Raiffeisen Bankcso­port is kellő információkat kap az ipari parkról, másrészt a Raiffeisen a majdani beruházóknak igen ked­vező pénzügyi konstrukciókat fog felajánlani, harmadrészt pedig az ipari park hároméves fejlesztési terve során közös beruházásokat hajtanak végre. A szerződést a Strigonium Rt. Közép-Magyarországi Autóipari Klaszter Iroda képviseletében Sas­vári Géza igazgató, a tulajdonos Esztergom Város Önkormányzata nevében Meggyes Tamás polgár­mester, a Raiffeisen Ingatlan Rt. képviseletében Vancskó László és Takács József igazgatók látták el kézjegyükkel. A ceremónián részt vett Miavecz Jenő, a klaszteriroda vezetője is. * Holnap, április 6-án 14 órakor a volt Megyeháza épületében (De­ák F. u. 4.) kerül sor a kistérségi iroda és a klaszter iroda ünnepé­lyes átadására. Megnyitó beszédet mond dr. Cséfalvay Znltán, a Gaz­dasági Minisztérium regionális ügyekért felelős helyettes államtit­kára. Április 8.: virágvasárnapi programok A Keresztény Múzeumban délután négy órakor Corona be­nignitatis címmel Paul Claudel verseiből összeállított műsort mu­tat be Durzák Anna és Telek Péter Pál. Bevezetőt mond Fr. Barsi Ba­lázs OFM. Minden érdeklődőt sze­retettel várnak. * A Belvárosi Plébánia tanács­termében 19 órakor a filmklub kö­vetkező találkozóján J.v. Stern­berg Kék angyal című filmjét vetítik; utána beszélgetés a teaház keretében. * A Szent Anna Plébánia egyik nagyböjti hagyománya az ún. élő­képes keresztút a plébánia fiatalja­inak és ifjúsági énekkarának előa­dásában. Erre idén virágvasárnap, 15 órakor kerül sor a Szent Anna templomban. 7; _ > Köszöntjük névnapjukon Vince, Vilmos, Bíborka, Hermán, Dénes, Erhard, Zsolt, Leó és László nevű kedves olvasóinkat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom