Esztergom és Vidéke, 2000

2000-08-15 / 33-34. szám

VÁROSI KÖNYVTÁR •Km r • y fí^rcsics M. u_ 7. PC 106. 401-919 2000. augusztus 15. 33-34. - Millenniumi - szám POLGÁRI HETILAP * Ára: 100 Ft Városi István Itthon a Szent Jobb (Esztergom, 1938. május 31-én) Bárányfelhős arccal zokogja a reggel: Aranyos vonattal, énekes menettel Hazatért a szent Jobb kicsi városába. Bíboros palástban ideröppen Róma: Kenetek kenője, koronák adója, Égbe futó lelkek erősítő fénye. Széttörött ösvények fürtös akácfáit Szellő szövi egybe: illatozó kárpit Valamennyi most a fölgyúlt levegőben. Álmélkodó pintyek, madarászó vércsék S pünkösdheti szirmok milliója néz szét Pannónia egykor kivirágzott ormán. Remegnek az ajkak. Fátyla van a szemnek. Szép ez Uram Isten: könnyek ha peregnek Mi nagy urunk István rég várt Jobbja jöttén. Itt élt s itt van újra. Bánat és vígasság Szagos tömjénkéit térdreesten adják Elejébe síró pórok és hatalmak. Eszmévé magasult boldogságos Ember. Pazarolhatatlan örök szerelemmel íme, hogy előtte hódol a magyar nép. Megcsúfított nép ez. Földje is siralmas. Amolyan romokból eszkábállott halmaz Európa gőgös palotái mentén. Mégis az övé ez. Mégis a sajátja. Kegyes Úristennél mégis csak kiáltja: Mit tett az Ó népe s mit tettek a mások. Nem pusztulhatunk el, sírni ha tudunk még. Sírni tudó népnek nem a síri szurdék, De a pirosodó élet a jövője. Letéptem ma én is egyetlen virágom. Döbbent vártám csöndjét virágosán állom Az előtt, Ki elment, s az előtt, Ki megjött... Tisztelettel köszöntjük Mádl Ferencet, a Magyar Köztársaság elnökét, és minden kedves vendégünket! ESZTERGOM MILLENNIUMI EMLÉKNAPJÁN ÉRKEZIK VÁROSUNKBA A SZENT JOBB ÉS A SZENT KORONA A mai emléknap tervezett eseményeiről a 3. oldalon tudósítunk Védszentjeink, ereklyéink A cseh főúri családból származó Adalbert - eredeti személynevén: Vojtech -, prágai püspök a Nyugat-Európából érkező missziók második hullámában térített Magyarországon. (A feljegyzések szerint 989-ben és 995-ben járt Esztergomban, és az ekkorra már Istvánná lett Vajknak valószínűleg bérmálását celebrálhatta.) Első hittérítőnk a Sankt Galleni Bruno püspök volt, aki 972 őszén az esztergomi palotában Géza nagyfejedelmet és néhány főemberét keresztelte meg. Bruno és missziójának tagjai a Szent István osvértanúnak (protomártír) szentelt passaui püspökség papjai voltak. így nem véletlen az sem, hogy mind Géza nagyfejedelem, mind pedig Fia, Vajk a keresztségben az István nevet kapta. Szintúgy nem véletlen, hogy Esztergom legrégebbi temploma, Géza fejedelem házikápolnája, Szent István megkeresztelésének színhelye ugyancsak az ősvértanút vallotta égi védőjének. Adalbert püspök 997-ben Bátor Boleszló lengyel fejedelem hívása nyomán a pogány poroszok megtérítésére vállalkozott, akik azonban a Visztula torkolatánál megölték. Emlékét az első magyar s az első lengyel érsekség - Esztergom és Gnézna - őrizte meg. Szentté avatása után e két legrégibb érsekség egyaránt őt választotta védőjének: így mind az esztergomi, mind a gnéznai főegyháznak védőszentje. (A mai Gnezno 1994 óta testvérvárosunk.) Ugyanígy patrocíniuma lesz a Várhegyen az István király ,Jcűrakói" emelte hatalmas bazilikának, amelynek az építtető másik - és fő - égi védnökéül Szűz Máriát választja. Bizonyára nem véletlenül, hanem előrelátó, az országot is építő döntést hozva, amely által bölcsen egyesíti a - feltehetőleg még (Folytatás a 3. oldalon)