Esztergom és Vidéke, 2000

2000-12-07 / 49. szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 2000. november 2. Tudományt, felsőoktatást kell adni a városnak! - beszélgetés Káfer István egyetemi tanárral (-ál-) Múlt heti számunkban tudósítottunk az állami és egyházi felsőoktatási konferenciáról. Az egésznapos rendezvény résztvevője volt Káfer István, a Pázmány Egyetem szlovakisztikai tanára is. A tanár úr kezdetektől az egyik kapocs a Rudnay Egyesület és a nagyszombati Szent Adalbert Társaság között A magyar-szlovák testvérkapcsolat kiépítését életcéljának tartja. Az esztergomi érsekek életműveit kiválóan ismeri, ennél fogva városunk felemelkedését szívügyének tekinti. A konferencia nagy hatással volt Káfer tanár úrra is. Erről beszélgettünk. - Milyen várakozással érkezett hozzánk? - Meggyes Tamás polgármester november 27-én olyan rendezvényt szervezett Esztergom érdekében, melyre ha 10 évvel ezelőtt került volna sor, a város már sokkal előbb tartana. „Az ezredforduló állami és egyházi felsőoktatásának közös kérdései" című konferenciát joggal minősíthetjük a város történelmi szellemiségének fejlesztéséért folytatott polgármesteri tevékenység kiemelkedő pillanatának. Köztudott hogy Esztergomot István király a keresztény hit behozatala, a katolikus egyház szervezése során emelte az ország többi települései fölé. S ha a politikai, közigazgatási szerep háttérbe szorult is, az egyház a felsőoktatás és a kultúra terén őrizte a város kivételes szerepét Persze, amíg tehette. A második törökdúlást az 1949-től tartó romlást nehezebb helyrehozni, mint az elsőt hiszen félévszázada nem volt hová menekülni, s e rontás nem is csak az épületeket és az embertesteket érte, hanem a város szellemiségét lakóinak lelkét akarták tönkretenni az egyház üldözésével. Esztergom-Budapest prímás-érseke köszöntött és jobb jövőt kívánt az oktatási miniszter állam és egyház jelen együttműködését tanúsította, államtitkárok tisztelték meg a várost biztató jóakaratukkal. A tudományos konferencia célját Meggyes Tamás polgármester és Beer Miklós püspök, a konferencia levezető elnöke mondta ki: tudományt, felsőoktatást kell adni a városnak, s ehhez kérték a résztvevők támogatását A nem Esztergomba került katolikus egyetemet Erdő Péter püspök rektor, az esztergomi katolikus nevelést Gaál Endre főigazgató előadása képviselte. -Látta az egykori egyházi épületeket. Miként hasznosíthatnánk ezeket az Ön ismerete szerint? - A nap talán legdöbbenetesebb élménye a régi szeminárium porából éledő épületének felajánló bemutatása volt. Jólesett hallgatni Semjén Zsolt Kovács Vilmos István, Kiss Ádám előadását biztató szavait. Az is szív melengető érzés, hogy a Szent Anna Plébánia és a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a szlovákiai Nagyszombati Egyetem együttműködése éppen a város keresztény szellemiségét segíti elő. Az első lépések egyike az egyetemi doktorképzés esztergomi megindítása lehetne, egy magyarszlovák tudományos kutatóintézet szervezésével együtt. Esztergom történe Imi szellemiségének felélesztése - az állam és az egyház összefogásával - folyamatban van, a 10 éves lemaradás fokozatos felszámolása megkezdődött AZ ONKENTES KAMARA HÍREIBŐL A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara novemberben három sikeres rendezvénnyel indította szolgáltató tevékenységét. Két helyszínen, Tatabányán és Esztergomban 300 számviteli szakember kapott tájékoztatást a 2001. évi jogszabály-változásokról. Az MSZSZEvel közösen négynapos továbbképzést szerveztek a számviteli törvény változásairól. Ezek a rendezvények is azt mutatják, hogy a kamara megértette az idők szavát felvette a kesztyűt és beállt a profi szolgáltatók sorába. Jól vizsgázott az új szolgáltatási rendszer, tagok és a nem tagok is látogatják rendezvényeiket Folytatják 2001-ben is a könyvelők számára szervezett havi rendszerességű tájékoztatókat az aktualitások figyelembe vételével. A számvitel területén kiváló partnerre találtak Herczigné dr. Soós Ilonában, aki a kis- és közepes vállalkozások számára közérthetően, gyakorlatorientáltán ismerteti a tudnivalókat Új kezdeményezés a Könyvelők Klubja, mely 2001. január l-jétől indul. A klubtagsági díj fejében 12 rendezvényen vehetnek részt az érdeklődők. A tagsági díj a kamarai tagok számára kedvezményes. Novemberben ülésezett a kamara elnöksége, a tagságot és a szervezetet alapjában érintő kérdéseket vitattak meg. Javaslatot tettek a december 7-ei küldöttgyűlés napirendjeire, köztük szerepel az alapszabály, ezen belül az egyik legfontosabb téma a tagdíj nagysága, a KEMKJK stratégiája és a belső működés szabályzatai. Komoly szerepet vállal a kamara a megyei ipari parkok, logisztikai tevékenységek összehangolása érdekében. November 29-én másodízben találkoztak az érintettek, egyeztetendő a teendőket A résztvevők kifejezték együttműködési szándékukat megvitatták, hogy milyen formában lehetne csatlakozni a Széchenyi-tervhez. Megyei összefogással jelentős pályázati pénzekhez lehet jutni - mintegy 40 % saját erő felmutatásával. Felkérték a kamarát hogy továbbra is koordinálja a párbeszéd folytatását Hogyan és kik gyógyítanak kórházunkban? (VII.) Vértranszfúziós Osztály (Pálos) A vérellátás a gyógyító munka nélkülözhetetlen része. Róluk többet hallunk, mivel a véradások szervezéséhez szerény eszközeinkkel időnként hozzájárulunk. Dr. Szabó Klára osztályvezető főorvos korábban külföldön is dolgozott. Itteni munkájuk bemutatására kértük. Osztályunk neve, véradás terén kifejtett munkája az utóbbi évben egyre ismertebbé vált, részben a véradást népszerűsítő Kék Duna Rádió, a véradással kapcsolatos eseményeket megörökítő Esztergom és Vidéke polgári hetilapban megjelent tudósításokkal, s nem utolsó sorban azzal, he gy ebben az évben a véradók száma is jelentősen gyarapodott csaknem megkétszereződött Véradásainkat az Esztergom városi véradók részére keddenként 8-12 óra között szervezzük. Néhány esetben más időpontban ül. kiszállásos véradás szervezésére is sor kerül, így a kiszállásos véradásnak 1 év óta hagyománya van Szentgyörgymezőn, de szerveztünk véradást a Polgármesteri Hivatalban, a Sportházban, sőt az esztergom-kertvárosi Sörfesztivál alkalmával is. Ez év augusztusában a Nagycsaládosok találkozója alkalmával 67, az ország különböző területéről érkező véradó adott vért kórházunk betegei számára. A környék településein csütörtökönként, a területi Vöröskereszt Szervezet előzetes terve szerint, véradásokat tartunk. A véradásszervezés mellett megkezdtük a csontvelődonorok toborzását is, 12 csontvelő donorunk januárban az Ajkai Csontvelődonor egyesület tagjaival találkozott. A televíziós felhívásra közel harmincan jelentkeztek donornak. Osztályunk emellett végzi a kórház betegeinek vércsoport-vizsgálatait valamint szükség esetén vért biztosít számukra. Terhesség alatt ellenőrizzük, hogy az anyában nem termelődnek-e magzatot veszélyeztető vércsoport-ellenanyagok. Hétfő-kedd-szerda és pénteki napon végezzük a véralv adásgátló kezelésben részesülő betegek prothrombin ellenőrző vizsgálatát Osztályunkon hét labor-, illetve haematológiai-asszisztens folyamatos 24 órás szolgálata biztosítja a betegek biztonságos vérellátását három adminisz- trátorunk végzi a folyamatos donor behívást az adatok és a véradással kapcsolatos adatok rögzítését, biztosítják a véradáshoz szükséges beszerzéseket. További három dolgozónk véradóink számára és számunkra a megfelelő környezetet teremti meg. Néhány szót magamról: 1999 szeptember óta vezetem az osztályt Traszfúziológia, belgyógyászat haematológia és labor szakvizsgával rendelkezem. 1989-ben féléves ösztöndíjjal a Bécsi Intenzív Vérbankban a sejtszeparálás módszereivel foglalkoztam, módom volt megismerni a gyermek és felnőtt csontvelő- és őssejttranszplantációt is. 1992-ben ösztöndíjjal a jeruzsálemi Hadassah Kórház csontvelőtraszplantációs Osztályán dolgoztam. Ezúton is szeretnénk megköszönni a véradás szervezésében közreműködőknek, a véradók elismerését szponzorálóknak a segítségét Nem utolsó sorban azonban véradóinknak, hogy megértették egy 50-szeres véradó üzenetét - „ Emberként dönthetsz élet és halál felett J Egy ember sorsáról hozol ítéletet.! Add kezed s véredből ossz meg egy keveset" valamint azt hogy rendszeres véradásukkal a kórház betegeinek folyamatos, biztonságos vérellátásához hozzájárultak. Korszerűbb helyijárat-hálózatot! A helyi buszjáratok jelenlegi rendszere alighanem alapos revízióra, átalakításra szorul. Legfőképpen Esztergom két a forgalomból kieső városrészének lakói vélik így. Az egyik érintett kerület a Táti út környéke, a másik pedig a rohamosan fejlődő villanegyed, a Bocskoroskúti út környéke. Az előbbit zömmel a szegényebb, az utóbbit inkább a tehetősebb polgárok lakják. A jelenlegi helyzetért felelősek jelszava talán az lehetne: a gazdagok járjanak gépkocsival, a szegényeknek úgysem telik buszra! Hajdan volt egy 5-ös járat, amely elkanyarodott a Táti út felé is. Mióta megszűnt, a déli városrész lakóinak zöme akár egy kilométert is gyalogolhat, amíg buszmegállót talál. (A Töltés utcától a Fogaskerekű megállóig jó kis séta!) Hasonlóan megerőltető a Körösi utcai végállomástól felkutyagolni - pláne megrakott szatyrokkal a Bocskoroskúti út végéig. Van ugyan néhány l-es járat amelyik felmegy a Vaskapui út egy rövid szakaszán, de igen ritkán, pedig a Vaskapui út környékén lévő zártkertek művelői is ugyanúgy megérdemelnék a sűrűbb járatot mint például a l-es végállomásáig utazó diósvölgyi gazdák, akiknek óránként áll rendelkezésükre a busz. A régi jegyzőt - talán mert nem volt érdekelve, és a képviselők sem rágták ez ügyben a fülét - hidegen hagyta e téma. Reméljük, az új jegyző jobban odafigyel majd az utazni vágyók igényeire, és a jövőben nem a Volán kénye-kedvére, hanem a lakosság érdekeit figyelembe véve határozza meg a hivatal a helyi buszjáratok rendjét. És talán arca is lesz mód, hogy esőtől védett, ülőhelyekkel is rendelkező megállók álljanak az utazni vágyók rendelkezésére. Sz.B.