Esztergom és Vidéke, 2000

2000-08-15 / 33-34. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE MILLENNIUMI SZÁMA \\ A Vezúv és az Etna meghódítására készülnek! Az országos közszolgálati rádió­ban hangzott el, hogy a dorogi Bene­dek Elek Barlangkutató és Környezet­védelmi Egyesület expedíciót indít az olaszországi tűzhányók tanul­mányozására. Már az elmúlt évben jártak arra, most a ritka természeti jelenség filmrevételét tűzték maguk elé. Az egyesület másfélszáz rendes tagot számlál, támogatójuk is akad. A S átorkőpusztai-barl ang feltárása, ki­takarítása (fotónkon) őket dicséri. A Strázsa-hegy szikláinak megóvása, a természetvédelem napi teendőik közé tartozik. A Pilis minden zegét-zúgát ismerik, szerszámokkal, szaktudá­sukkal óvják a környeztet, rendet tar­tanak. Természetvédelmi napokat rendeznek, fákat ültetnek, Erdélybe, a Kárpátokba, a Magas-Tátrába hosszú túrákat szerveznek. A szervezet jogelődje 1989-ben ala­kult, névadója az egykori Dorogi Bá­nyaműszaki Felügyelőség főmérnöke, Benedek Endre (1912-1987), aki a do­rogi barlangkutatás megszervezője volt 1959-ben. A közel 100 tagot számláló egyesü­let tevékenysége igen sokrétű. A Do­rog-Esztergom határában található, Sátorkőpusztai gipszbarlangnak gon­dozását és a környező, fokozottan vé­dett területnek a felügyeletét is ellát­ják. A Strázsa-hegy és térségének 1995-ös védetté nyilvánításában nagy szerepe volt a BEBTE természetvédő munkájának, de a Duna-Ipoly Nem­zeti Park 1997-es megalakulásának helyi előkészületeiben is jelentős fel­adatokat láttak el, elsősorban az isme­retterjesztés területén. A BEBTE elő­ször 1995-ben tett kísérletet az eszter­gom-kertvárosi Palatinus-bányató és környékének állapotjavítására. Azóta a környező iskolákkal és jó néhány vállalattal együttműködve, évenkénti rendszerességgel takarító akciókat szerveznek, és a vízminőség alakulá­sát - külső szakemberek bevonásával - folyamatos mérésekkel követik. A tó természetvédelmi programjában az idei évben jelentős előrelépés történt, ugyanis a helyi önkormányzat, vala­mint néhány vállalat anyagi támoga­tásával egy monitoring-rendszer ki­építése kezdődik el. Ennek első lépé­se három darab figyelőkút telepítése lesz még ezen a nyáron. A dorogi természetvédők nemcsak Dorogon vannak jelen, esztergomi szakosztályuk gondoskodik arról, hogy az egyesület programjai Eszter­gomban is a lakosság tudomására jus­sanak, az únyi tagozat pedig a kisköz­ségben üzemelteti a BEBTE kezelé­sében lévő Teleházat. A dorogi szer­vezet az elmúlt évben közel 3 millió forintot költött különböző környezet­védelmi programokra, így a Palati­nus-bányatóra, a Sátorkőpusztai-bar­langra. - Nagy kihívás előtt állnak, még akkor is, ha már jártak a tűzhányók vidékén... - Az egyesület „Stromboli 2000" elnevezésű expedíciója augusztusban indul útnak Olaszországba, hogy az ottani, elsősorban aktív vulkáni tevé­kenységekről adatokat, információ­kat gyűjtsön. Az egyesület tavalyi út­jához képest az idei program annyi­ban változik - tudtuk meg a két fő­szervezőtől: Láng Istvántól és Lieber Tornától-, hogy tervünk ezúttal első­sorban egy, a vulkanizmust bemutató oktató útifilm elkészítése. A 60 perces anyagot - amit hivatásos filmesek forgatnak - elkészülte után „kazettá­sított" formában az arra igényt tartó iskolák kapnak kézhez, mint szemlél­tető anyagot. Természetesen mindeh­hez sikeresen kell szerepelni azokon a pályázati fórumokon (pl. Soros Ala­pítvány), ahonnan a szükséges anya­giakat szeretnék előteremteni. Ugyanakkor több országos vállalat is jelezte már együttműködő szándékát. A dorogi egyesület ismeretterjesztő programja mellett olyan elismert szakemberek álltak ki, mint prof. dr. JakucsLászló egyetemi tanár (JATE), dr. Juhász Árpád geológus-televíziós személyiség, valamint dr. Nemerké­nyi Antal egyetemi tanár, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára. Az expedíció, melyről a közelmúlt­ban a Kossuth és a Petőfi Rádióban is hallhattunk előzetest, felkeresi töb­bek között a Vezúvot és az Etnát, Vul­cano- és Stromboli-szigetét. Termé­szetesen egyéb kuriózumok sem ma­radnak ki a programból. Ilyen például Pompeji, Taormina, Alcantara-völgy stb. Azexpedicíó szakmai sikerének ér­dekében már megkezdődtek a tárgya­lások a római Magyar Akadémiával és a cantaniai Etna Obszervatórium­mal. Az expedíció keretét 30 főre ter­vezik, a csapatban tanárok, geológu­sok, újságírók, orvosok és lelkes ama­tőrök egyaránt helyet kapnak. (A legfrisebb hírek szerint az exp­rdicíó már elindult - szerk. megj.) Pálos Imre Kvíz 2000 XVIII. forduló Az ünnepre való tekintettel most térben és időben eltávolodunk egy ki­csit a mai Esztergomtól, hogy a ma­gyar történelem néhány érdekességé­re kérdezzünk rá. 1. Ki volt eredet mondánk ama két daliás hőse, akik elrabolták Dula alán király leányait? 2. Hogy nevezték azt a védelmi cél­ra szolgáló lakatlan sávot, amely a Kárpát-medencében letelepedő tör­zsek, nemzetségek területeit elválasz­totta? 3.1038-1077 között hat királya volt az országnak, egyikőjük kétszer is. Ki volt ő? 4. És ki volt köztük az egyetlen, aki természetes halállal halt meg? 5. Ki vakíttatta meg II. Bélát? 6. Hogy hívták azt a törvényt, amely többek között megszüntette a kamara­bérleti rendszert, biztosította a servi­ensek birtokainak adómentességét? 7. Ki aratott győzelmet a rozgonyi csatában? 8. Hová hurcolták a tatárok II. Rá­kóczi György foglyul ejtett seregét? 9. Hogy nevezték Lipót 1691-ben kiadott oklevelét, mellyel lényegében megszabta Erdély jogállását? 10. Ki írta az alábbi sorokat? „... ha az oktalan állatok a magok barlangjoknak bántódásáért, a magok kölyköknek elvételéért készek a ha­lált szenyvedni: mennyivel minékünk inkább, kik dicsőséges magyar vér­nek maradéki vagyunk, az mi atyánk­fiaiért, atyáinkért, anyáinkért, felesé­günkért, gyermekünkért, hazánkért meg kell indulnunk, halálra is, ha ké­vántatik mennünk." A „Megfeszített" rockopera sikeréről (P.) Átütő közönségsikert aratott a Megfeszített című millenniumi darab a Margitszigeten. Több mint tízezren látták a két előadást, ünnepelték a sze­replőket, a zenészeket, a rendezőt, mindenkit, aki e nagyszerű produkció részese volt. Mint már közöltük, az irodalmi alapművet Tanítóképző Főiskolánk tanszékvezető tanára, Tóth Sándor József Attila-díjas költő írta. Mindkét előadáson ott volt. Benyomásairól kérdeztük. - Bizony kevés volt a szigeti Szabdtéri Színpad férőhelye augusz­tus 4. és 5-én. Ha Vörösmarty szava­ival élhetek, azt mondom : Van még lelke Árpád nemzetének. Akik pedig előre gúnyolódtak, vagy előzetesen színpadi orgiáról beszéltek, azok ele­ve csalódtak. A közönségsiker bizonyította, hogy a Megfeszített jól sikerült, szép mű. Neves irodalomtörténészünk ezt mondta róla: Talán új korszak kezdő­dik hazában, nemzetben, hitben gon­dolkodva. Talán..., mert az evangéliu­mi passió minden időben érvényes, a Megfeszített a folyton köztünk élő Emberfia: Jézus Krisztus. 6 a re­ménység, az élet a magyarság törté­nelmében is, akiről a nagyjaink tanú­ságot tettek - Szent István királytól egészen 1956 fiataljaiig. A gyönyörű jelképek, a Kormorán erős, kifejező, stílusos zenéje, Koltay Gergely ragyogó szerzői erényei, a főszereplők: Varga Miklós, Vikidál Gyula, Varga Klára, Gesztesi Károly, a Szegedi Kortárs Balett és a honvéd­ség legénysége, a résztvevők mind­egyike a magyar sorsot, a passiót élték át A Jó győzelmét érezték a folyto­nos Gonoszság felett Méltó rockopera a millennium kü­szöbén Koltay Gábor mesteri rende­zésében, hitvallás ezeréves keresz­ténységünkről. V4

Next

/
Oldalképek
Tartalom