Esztergom és Vidéke, 2000

2000-12-07 / 49. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 2000. november 2. Esztergomi Ki Kicsoda, 1 990-2000 (-los) A '80-as évektől hazánkban is megjelent számos Ki Kicsoda kötet mintájára a dunakeszi székhelyű Decens Kiadó néhány kisváros­ban, köztük a miénkben is személyi lexikon összeállítását és megjelen­tetését kezdeményezte. Esztergomban, ahol legutóbb 1938-ban látott napvilágot hasonló „társadalmi ismertető", örömmel fogadták a meg­keresést A kiadvány ugyanis jónéhány éves távlatban megbízhatóan kielégíti majd a tájékozódás mindennapi szükségletét megalapozza egymás megismerésének lehetőségét ugyanakkor az utódok - köztük főként a múlt kutatói - számára jelentős kortörténeti értéket örökít meg. Az előkészítő munka - elnyerve az önkormányzat erkölcsi támogatását - nyár óta folyik. - Kik kerülnek majd a kötetbe? - kérdeztük Windháger Károlyt, a kiadó igazgatóját - Legalább ezer személy adatainak közlését tervezve, eddig felkérő­levelünk kíséretében majdnem kétezer adatlapot küldtünk szét és úgy további ötszázra még ebben az évben sor kerül. A cím- és adatgyűjtést vállaló helybeliekkel együtt úgy gondoltuk, hogy egy város fejlődését mindenkori arculatát nemcsak azok határozzák meg, akik eredményeik révén szűkebb-tágabb körben „híressé" váltak, illetve a helyi közélet kiemelkedő szereplői voltak, hanem mindazok, akik a maguk területén nap mint nap szakértelemmel, felelősséggel végezték munkájukat. Ezért - lakáscímén vagy munkahelyén - mindenkit igyekszünk elérni, akinek 1990 és 2000 között legalább két-hároméves érdemi tevékeny­sége Esztergomhoz kötődik, illetve aki ebben az időszakban kapott kitüntetést - Mikorra várható a kötet megjelenése? - Reméljük, hogy legkésőbb 2001 tavaszára. Az időpont kizárólag az adatszolgáltatók együttműködésétől, vagyis a lapok visszaérkezésé­től függ. Nagyon bízunk benne, hogy a jövő év elején lezárhatjuk az adatgyűjtést Minden eddig és ezután kiküldött adatlapot (a személyes döntés szerint fényképpel vagy anélkül) tehát 2001. január 15-éig várjuk vissza a Babits Mihály Városi Könyvtárba. Természetesen jelentkezést is elfogadunk. A helyi munkacsoport vezetője Nagyfalusi Tibor, kérdéseikkel, észrevételeikkel őhozzá fordulhatnak, elsősorban a könyvtár telefonján (311-945 vagy 401-919). A Tiszától a Donig - mai fényképeken Városunkból indult: Egervár y-Potemkin Ágost (P.I.) Lapunkban is beszámoltunk a dr. Zsembery Dezső főorvos tulajdoná­ban lévő festmények gyűjteményes kiállításáról a Dorogi Galériában (EVID, 2000. január 27.). Kernstok Károly, Nyergesi János, Einczinger Ferenc, Bajor Ágost és mások művei mellett Egerváry-Potemkin Ágost: Körtés cserulélet című, vászonra festett olajképében is gyönyörködhettünk. A tárlatvezető Zsembery főorvostól tudtuk meg, hogy a világot járt század­eleji festőművész pályája Esztergomból indult. A napokban volt halálának 70. évfordulója. Hetven esztendővel ezelőtt 1930. november 15-én halt meg Egerváry­Potemkin Ágost festőművész. „Nevét még szülővárosában, Esz­tergomban sem ismerik, pedig szí­nes, változatos életpályája és művé­szi képességei ..., emlékének ápolására intik a megyénk és Eszter­gom város lakóit" - írta Dévényi Iván a művész születésének közel századik évfordulóján, 1956-ban. Egerváry-Potemkin Ágost 1858. június l-jén született Esztergomban. Korán végezte reáliskoláit és már 16 éves korában - Telepy Károly aján­latára - a Mintarajziskolába került ahol Székely Bertalan és Greguss Já­nos voltak mesterei. Két év után ott­hagyta az iskolát szabadba járt táj­képeket festeni, vagy régi mesterek másolgatása közben iparkodott „beha­tolni" a festőművészet rejtelmeibe. Minthogy a festészetből nem tu­dott megélni, az írással is megpró­bálkozott majd apja példáját követ­ve színésznek ment. Színpadi sike­rei ellenére - rövid idő alatt Shakes­peare-ból egész kis repertoárja volt - mégis jobban vonzotta a festészet. Szilágyi Sándor történetíró, Ipoly Arnold püspök művészettörténész és Pulszky Károly, az Országos Képtár igazgatója segítségével a Képzőművészeti Tanács ösztöndíja­saként Lotz Károlynál tanult Az ott töltött évek alatt festette meg - töb­bek között-A régi Kerepesi út 1886­ban című alkotását mely mű a szé­kesfőváros múzeumába került. Kitűnő táj- és városkép festő volt aki megörökítette a mára rég eltűnt Ta­bán városrészeit Angyalföld 19. századvégi hangulatát 1886-1891 között Münchenben élt Hollósy Simonnál, Gysisnél ta­nult Liesen-Mayer és Wagner Sán­dor műtermeit látogatta. Öt év után visszatért Budapestre, és Margittay Tihamérrel együtt részt vett a Nem­zeti Szalon Művészeti Egyesület megalapításában, melynek munká­jában aktív szerepe volt. Életpályája későbbi időszakában grafikával is foglalkozott, bár erőssége az életké­pek, tájképek festése volt Több munkája került a Szépművészeti Múzeum grafikai osztályára. Alkotá­sai megtalálhatók a Székesfővárosi Múzeumban, az Erdélyi Múzeum­ban, a Kassai Múzeumban és számos magángyűjteményben. Mint Lyka Károly írta róla; „a nagy becsvágyú, lelkes, derék festő egyébként becsülésnek örvendett a régebbi festőnemzedék körében (...) jelentékenyebb művek alkotásához sanyarú életkörülményei miatt nem tudott eljutni." Utolsó éveit Rákospalotán élte le szerény körülmények között, 1930. november 15-én bekövetkezett halá­láig. Egerváry-Potemkin Ágost halálá­nak 70. évfordulóján megyénk és Esztergom képzőművészeti múltjá­nak számbavételekor emlékezzünk az esztergomi születésű festőmű­vészre és értéket teremtő alkotásaira! (PJ.) Vasárnap délelőtt a ferences gimnázium második emeleti folyosóján, a Forró Kamill Galéria rendezésében nyílt meg Szesztay László és Szentgyörgy­váry Kristóf diákok fotókiállítása. Á negyven darab nagyméretű fénykép csodálatos válogatás eredménye. Bánhidy László művészettörténész, klubve­zető tanár elragadtatással szólt két tehetséges tanítványáról. a lós - Munkács - Beregszász - Ökör­mező - Técső - Rahó - Kőrösmező ­Aknaszlatina tájékát Szenzációs sze­mük van a fiataloknak: Ökörmező le­pusztított görögkatolikus temploma (fotónkon), Haikov restaurált ortodox temploma, Nagyszöllős romkápolnája, Munkács vára, a portrék, a tájképek, a szociológiai fotók maguk helyett be­szélnek. Szesztay herendi, Szent­györgyváry siklósi származású, a többi fotószakkörössel együtt négy éve tanul­ják a fényképezés technikáját Nemcsak exponálnak, hanem elő­hívnak, nagyítanak is. Az itt látott anyagot mintegy 300 képükből válo­gatták. Nagyon tehetségesek. Szesz­tay bölcsésznek, barátja fényképész­nek készül érettségi után, ami nem csoda, hiszen Siklóson 1910 óta áll a műtermük. Vasárnap délelőtt szülői látogatás volt a ferenceseknél, és többszázan csodálták meg a kiállítást melynek anyaga kiválóan alkalmas történe Imi látásunk bővítésére, a kárpátaljai hét­köznapok átélésére. Nézzék meg mi­nél többen e tárlatot a gimnázium ta­nítási rendje szerinti időben, hétfőtől szombatig! Az év végéig még van rá módjuk. Melléjük említette barátjukat, a nagyszöllősi Sapolov Anatolijt is, aki a hely ismerőjeként végig velük volt nyáron Szesztay Lászlóval bebaran­golták az Esztergomtól Harkovig ve­zető 2000 km-es utat, majd ősszel a 12/c. osztály kirándulásán már Szent­györgyváryval közösen a Nagyszől-

Next

/
Oldalképek
Tartalom