Esztergom és Vidéke, 2000

2000-12-07 / 49. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 2000. november 2. Esztergomi Ki Kicsoda, 1

990-2000 (-los) A '80-as évektől hazánkban is megjelent számos Ki Kicsoda kötet mintájára a dunakeszi székhelyű Decens Kiadó néhány kisvárosban, köztük a miénkben is személyi lexikon összeállítását és megjelentetését kezdeményezte. Esztergomban, ahol legutóbb 1938-ban látott napvilágot hasonló „társadalmi ismertető", örömmel fogadták a megkeresést A kiadvány ugyanis jónéhány éves távlatban megbízhatóan kielégíti majd a tájékozódás mindennapi szükségletét megalapozza egymás megismerésének lehetőségét ugyanakkor az utódok - köztük főként a múlt kutatói - számára jelentős kortörténeti értéket örökít meg. Az előkészítő munka - elnyerve az önkormányzat erkölcsi támogatását - nyár óta folyik. - Kik kerülnek majd a kötetbe? - kérdeztük Windháger Károlyt, a kiadó igazgatóját - Legalább ezer személy adatainak közlését tervezve, eddig felkérőlevelünk kíséretében majdnem kétezer adatlapot küldtünk szét és úgy további ötszázra még ebben az évben sor kerül. A cím- és adatgyűjtést vállaló helybeliekkel együtt úgy gondoltuk, hogy egy város fejlődését mindenkori arculatát nemcsak azok határozzák meg, akik eredményeik révén szűkebb-tágabb körben „híressé" váltak, illetve a helyi közélet kiemelkedő szereplői voltak, hanem mindazok, akik a maguk területén nap mint nap szakértelemmel, felelősséggel végezték munkájukat. Ezért - lakáscímén vagy munkahelyén - mindenkit igyekszünk elérni, akinek 1990 és 2000 között legalább két-hároméves érdemi tevékenysége Esztergomhoz kötődik, illetve aki ebben az időszakban kapott kitüntetést - Mikorra várható a kötet megjelenése? - Reméljük, hogy legkésőbb 2001 tavaszára. Az időpont kizárólag az adatszolgáltatók együttműködésétől, vagyis a lapok visszaérkezésétől függ. Nagyon bízunk benne, hogy a jövő év elején lezárhatjuk az adatgyűjtést Minden eddig és ezután kiküldött adatlapot (a személyes döntés szerint fényképpel vagy anélkül) tehát 2001. január 15-éig várjuk vissza a Babits Mihály Városi Könyvtárba. Természetesen jelentkezést is elfogadunk. A helyi munkacsoport vezetője Nagyfalusi Tibor, kérdéseikkel, észrevételeikkel őhozzá fordulhatnak, elsősorban a könyvtár telefonján (311-945 vagy 401-919). A Tiszától a Donig - mai fényképeken Városunkból indult: Egervár

y-Potemkin Ágost (P.I.) Lapunkban is beszámoltunk a dr. Zsembery Dezső főorvos tulajdonában lévő festmények gyűjteményes kiállításáról a Dorogi Galériában (EVID, 2000. január 27.). Kernstok Károly, Nyergesi János, Einczinger Ferenc, Bajor Ágost és mások művei mellett Egerváry-Potemkin Ágost: Körtés cserulélet című, vászonra festett olajképében is gyönyörködhettünk. A tárlatvezető Zsembery főorvostól tudtuk meg, hogy a világot járt századeleji festőművész pályája Esztergomból indult. A napokban volt halálának 70. évfordulója. Hetven esztendővel ezelőtt 1930. november 15-én halt meg EgerváryPotemkin Ágost festőművész. „Nevét még szülővárosában, Esztergomban sem ismerik, pedig színes, változatos életpályája és művészi képességei ..., emlékének ápolására intik a megyénk és Esztergom város lakóit" - írta Dévényi Iván a művész születésének közel századik évfordulóján, 1956-ban. Egerváry-Potemkin Ágost 1858. június l-jén született Esztergomban. Korán végezte reáliskoláit és már 16 éves korában - Telepy Károly ajánlatára - a Mintarajziskolába került ahol Székely Bertalan és Greguss János voltak mesterei. Két év után otthagyta az iskolát szabadba járt tájképeket festeni, vagy régi mesterek másolgatása közben iparkodott „behatolni" a festőművészet rejtelmeibe. Minthogy a festészetből nem tudott megélni, az írással is megpróbálkozott majd apja példáját követve színésznek ment. Színpadi sikerei ellenére - rövid idő alatt Shakespeare-ból egész kis repertoárja volt - mégis jobban vonzotta a festészet. Szilágyi Sándor történetíró, Ipoly Arnold püspök művészettörténész és Pulszky Károly, az Országos Képtár igazgatója segítségével a Képzőművészeti Tanács ösztöndíjasaként Lotz Károlynál tanult Az ott töltött évek alatt festette meg - többek között-A régi Kerepesi út 1886ban című alkotását mely mű a székesfőváros múzeumába került. Kitűnő táj- és városkép festő volt aki megörökítette a mára rég eltűnt Tabán városrészeit Angyalföld 19. századvégi hangulatát 1886-1891 között Münchenben élt Hollósy Simonnál, Gysisnél tanult Liesen-Mayer és Wagner Sándor műtermeit látogatta. Öt év után visszatért Budapestre, és Margittay Tihamérrel együtt részt vett a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület megalapításában, melynek munkájában aktív szerepe volt. Életpályája későbbi időszakában grafikával is foglalkozott, bár erőssége az életképek, tájképek festése volt Több munkája került a Szépművészeti Múzeum grafikai osztályára. Alkotásai megtalálhatók a Székesfővárosi Múzeumban, az Erdélyi Múzeumban, a Kassai Múzeumban és számos magángyűjteményben. Mint Lyka Károly írta róla; „a nagy becsvágyú, lelkes, derék festő egyébként becsülésnek örvendett a régebbi festőnemzedék körében (...) jelentékenyebb művek alkotásához sanyarú életkörülményei miatt nem tudott eljutni." Utolsó éveit Rákospalotán élte le szerény körülmények között, 1930. november 15-én bekövetkezett haláláig. Egerváry-Potemkin Ágost halálának 70. évfordulóján megyénk és Esztergom képzőművészeti múltjának számbavételekor emlékezzünk az esztergomi születésű festőművészre és értéket teremtő alkotásaira! (PJ.) Vasárnap délelőtt a ferences gimnázium második emeleti folyosóján, a Forró Kamill Galéria rendezésében nyílt meg Szesztay László és Szentgyörgyváry Kristóf diákok fotókiállítása. Á negyven darab nagyméretű fénykép csodálatos válogatás eredménye. Bánhidy László művészettörténész, klubvezető tanár elragadtatással szólt két tehetséges tanítványáról. a

lós - Munkács - Beregszász - Ökörmező - Técső - Rahó - Kőrösmező Aknaszlatina tájékát Szenzációs szemük van a fiataloknak: Ökörmező lepusztított görögkatolikus temploma (fotónkon), Haikov restaurált ortodox temploma, Nagyszöllős romkápolnája, Munkács vára, a portrék, a tájképek, a szociológiai fotók maguk helyett beszélnek. Szesztay herendi, Szentgyörgyváry siklósi származású, a többi fotószakkörössel együtt négy éve tanulják a fényképezés technikáját Nemcsak exponálnak, hanem előhívnak, nagyítanak is. Az itt látott anyagot mintegy 300 képükből válogatták. Nagyon tehetségesek. Szesztay bölcsésznek, barátja fényképésznek készül érettségi után, ami nem csoda, hiszen Siklóson 1910 óta áll a műtermük. Vasárnap délelőtt szülői látogatás volt a ferenceseknél, és többszázan csodálták meg a kiállítást melynek anyaga kiválóan alkalmas történe Imi látásunk bővítésére, a kárpátaljai hétköznapok átélésére. Nézzék meg minél többen e tárlatot a gimnázium tanítási rendje szerinti időben, hétfőtől szombatig! Az év végéig még van rá módjuk. Melléjük említette barátjukat, a nagyszöllősi Sapolov Anatolijt is, aki a hely ismerőjeként végig velük volt nyáron Szesztay Lászlóval bebarangolták az Esztergomtól Harkovig vezető 2000 km-es utat, majd ősszel a 12/c. osztály kirándulásán már Szentgyörgyváryval közösen a Nagyszől-