Esztergom és Vidéke, 2000

2000-01-13 / 2. szám

2000. Január 13. Esztergom és Vidéke i Értékekről, szobrokról a Rudnay Egyesület elnökével Az elmúlt években közösségi rendezvényeivel magára vonta a közvélemény figyelmét a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület. Elnöke, Kápolnai Dezső, a Richter Vegyészeti Rt. dorogi gyárának igazgatója az esztergomi millenniumi Szent István szobor felállításával, valamint a Szent Korona országházi elhelyezésével kapcsolatos médiamegnyilvánulásokról az alábbi véleményét mondta el tudósítónknak: - Olvasom a Neue Zürcher Zeitung c. svájci napilapban bizonyos Obiatka nevű újságíró sorait, melyeket a magyar Szent Korona országházi elhelyezéséről ír. Idézem: „Szabad-e a köztársaságban közjogi jelentőséget tulajdonítani a koronának, fontos-e városokat új szobrokkal elárasztani, és romos kastélyok helyreállítása kaphat-e prioritást a Tisza gátjainak szanálásával szemben?" E tömény és hazug demagógia (rövid idő alatt hatalmas méretű gátrekonstrukció készült el a Felső-Tiszán 1999-ben!) - önmagában szót sem érdemelne, megszoktuk. Ami mégis reflexióra késztet: az a tény, hogy Esztergomban is megjelent e gondolatot másoló vélemény, nálunk is szembeállítanak olyan dolÚj antikvárium nyílt Éveken át folyt a IV. Béla király utca 6. szám alatti műemlékjellegű épület átépítése és felújítása, míg a nagyközönség örömére az 1999-es év utolsó napjaiban megnyílt benne a Laskai Osvát Antikvárium. A megnyitón egy gombostűt sem lehetet volna leejteni, olyan nagy volt az esztergomiak érdeklődése. Bánhidy László tanár, művészettörténész avatóbeszédében elmondta, hogy hatalmas kihívást jelentett számukra a polgárház átalakítása. Köszönetet mondott Varga Ernő statikus mérnöknek, a kivitelezőknek, hogy megnyílhatott e nagy eladóterű, minden igényt kielégítő, nagyvárosi színvonalú antikvárium. Az üzletet betéti társaság üzemelteti, tagjainak szakmai gyakorlata és magasfokú szaktudása biztosítja a kellő színvogokat, melyek nem szembeállíthatók. Itt is hallani - még a város vezetőitől is - a kormány aránytévesztéséről, vagy hogy miért pazarolunk pénzt az Esztergomban felépítendő millenniumi Szent István szoborra, miért költenek „értelmetlen" dolgokra? Egyáltalán miért oda épül a szobor, ahova tervezik, miért akkora, amekkora? (Fotónkon Melocco Miklós Kossut hés Munkácsy-díjas szobrászművész az általa megálmodott emlékmű lépték-arányos modelljével. Felvételünk a kőszobor szakmai zsűrijén, a Mindszenty iskola aulájában készült.) Fanyalgást hallani komolyan és tréfásan. Többek között az Esztergom TV az RTL„Heti-hetes"-ét utánzó, de annál persze provinciálisabb színvonalú műsorában. „A szentgyörgymezőieknek is kell valamit nézni" - röhintenek a műsor résztvevői a szilveszteri vidámságban, a szoborra utaiva. Igen, igazuk van: a szentgyörgymezőieknek is kell valamit nézni. Mindannyiunknak szüksége van a napi üveg sörön túl eszmékre, szépségre, szimbólumra. Ezért fontosak az olyan „értelmetlen dolgok" az esztergomiaknak, mint a Bazilika kivilágítása, hogy ott lebegjen a fénylő kupola éjszakánként Városunk fölött, ezért álltak sorba az emberek éjszaka a fagyban az Országház előtt, hogy láthassák a Koronát, érezhessék, hogy az a csillogó ősi ékszer az én országom, az én népem ezeréves múltjának jelképe, és ezért fontos, hogy a Tisza-gát építése mellett méltó szobrot is állítsanak Esztergomban a millennium alkalmából, annak a Szent Istvánnak emlékére, akihez hasonlójelentőségű személyiség ezer év óta sem született ebben a városban. (Kedves Olvasónk! Szerkesztői Műhelyünk készségesen ad helyet azoknak a véleményeknek, melyek közösségek, civil szervezetek többségi gondolatait fogalmazzák meg!) Pálos Németh László és a Balaton Minden újabb Németh Lászlóval foglalkozó munka azt bizonyítja, hogy róla nem lehet eleget írni. Hallatlanul izgalmas és jellemző pl. egy tájegységhez való kötődése. Nem fest színes zsánerképet, hanem a táj „lelkiségében" keresi az alkotáshoz szükséges effektusokat. Legyen az Nagybánya, az ifjúság meghatározó élményeivel (Magam helyett), Sátorkőpuszta homokvilága a Tanú éveiben, Debrecen káté-szerzői közelsége a háború alatt, vagy éppen a Balaton (Sajkod, Szárszó), amely Csokonai óta a magyar irodalom állandó ihletője. Vértes László főorvos, a tó szerelmese, valamint a rendkívüli életmű egyik fáradhatatlan apostola földrajzi sorrendben ismerteti e bensőséges kapcsolat írásbeli emlékeit. A „Mi köt a Balatonhoz?" - a pécsi Jelenkor című folyóirat 1963. évi 7. számában jelent meg. Németh László szemérmesen egy mondatot szán csupán a két nevezetes szárszói beszédnek, melyeket azóta az irodalomtörténet már történelmi jelentőségűekké hitelesített. A néven nem említett kortársak közül a Balatoni hexameterek írójában Keresztury Dezsőt, az Itáliáért lelkesedő szobrászban Borsos Miklóst véljük felismerni. A sorok fölött ott borong Berzsenyi komor szelleme, ott vibrál Egry József sajátos színvilága. Barátai közül Illyés Gyula és Szabó Lőrinc nemcsak termetükkel emelkedtek ki. Magát az írót „a sors véletlenje vetette a tihanyi partokra". Sajkod általa került a köztudatba, itt írta és fejezte be több remekművét (Sajkodi esték. Mai témák, A kísérletező ember). Németh László - legalábbis adys értelemben - északi ember, akit vonz a Dél varázsa, de nem ihlető forrása. „A halottak élén" költője is megfordult Balatonfüreden, gyógykezelés végett, de ez a jellegzetesen pannon táj - tudtunkkal - versírásra nem ösztönözte. A vidék mediterrán hangulatát már a reformkorban felfedezték, az irodalomba Kisfaludy Sándorral költözött, Jókai Mórral tetőzött, de igazi értékeire csak Trianon után döbbentek. Amikor beszűkültek az utazási lehetőségek és utódállamokba kerültek a köröttünk koszorúban található gyógyforrások. Felértékelődtek a Banalú kiszolgálást. Régi és új könyvek, térképek, metszetek, tűzzománcok, porcelán dísztárgyak, korabeli képeslapok állnak nagy mennyiségben az érdeklődők rendelkezésére. Lapunk kérdésére Mezei Attiláné boltvezető elmondta, hogy nemcsak eladnak, hanem vásárolnak is. Várják azokat, akiknek az egyetemes és magyar történelemből bármilyen értékes anyaguk van, kérik, keressék fel őket nyitvatartási időben: hétfőtől péntekig 930-tól 16.30-ig, szombaton 930-tól 1230-ig. (Telefon: 402-020 és 312-477) (os) laton előnévvel kezdődő helységek, épülni kezdtek az üdülői övezetek. Miután az író a szülőváros Nagybányát elvesztette, a dunántúli Szilasbalhást találta meg helyette. Közel a tóhoz, távol a tülekedő világtól. Már a '40-es években lakott a balatonföldvári Démusz-panzióban, amely nyilván a „Mathiász-panzió" mintájául szolgált. Balatonfenyvesi látogatására a jeles Tüskér Tibor utal (Jelbeszédek), őt követik neves helytörténészek: Szapudy András, Móricz Béla, Kanyar József és Reőthy Ferenc, az írót felidéző soraikkal. Az 1942. évi augusztusi naplója Balaton földvárról keltezett. „Görög korszaka" után ekkor találkozott a buddhista bölcselettel, amely erősítette aszkézisában és önismeretében. A Gandhi-dráma eredete bizonyára idáig nyúlik vissza. A következő nyár ismét Földvárra vonzotta. A szárszói képen látott aggasztó szikárságának gyulladásos bélvérzés volt az okozója. Ekkor a lelki állapota sem biztatóbb. Szerencsére, szerencsénkre a legsúlyosabb gondokkal is tudott szárnyalni. Balatonfüred következik, ahová 1956 esztendejének gyászos végén a szorongásos alapon fellépő magasvérnyomása miatt került. Társa volt ekkor Kodolányi János. Balatonkeneséhez elsősorban Móricz Zsigmond látogatásának az emléke kötötte. Szerzőnk: Vértes László főorvos a Németh László Társaság alapító tagja. 0 kezdeményezte a szárszói emléktábla elhelyezését Németh László 1942. és 1943. évi híres előadásainak megörökítésére. Nyilvánvaló, hogy Balatonszárszó ma már a magyar szellemi élet egyik legszentebb zarándokhelye. József Attila, Latinovits Zoltán és B. Nagy László fiatal életének „végállomása" a vonatkerekek alatt... Itt hangzott el „A minőség forradalma" írójának Cassandra-jóslata a háború utáni várható, majd „beteljesült" helyzetünkről. Végül: TihanySajkod, ahol „A kísérletező ember" alkotó magányában ismét viszonylagos nyugalomra lelt. A tartalmas kis kötetet emlékezetes képek, a szerző mindig megszívlelendő, de sajnos nem mindig megvalósult javaslatai, a Németh Lászlóról szóló eddigi munkássága: előadások, könyvismertetés és közlemények zárják le. Remélhetőleg csak rövid időre. A szépen megkomponált gyűjteményt minden Németh László-tisztelőnek szívből tudom ajánlani. Vértes főorvos urat pedig kérjük, hogy emlékőrző lendületét ne engedje csillapodni és újabb hézagpótló kiadványokkal lepjen meg bennünket. Szállási Árpád