Esztergom és Vidéke, 2000
2000-01-27 / 4. szám
8 Esztergom és Vidéke 2000 . január 27 . Varázslabda „Szükséges az eddigi gondolkodásmód radikális megváltoztatása" Koditek Pál millenniumi tanácsnok kérdezi: „A millenniumi felkészülés kapcsán 2000-200l-ben milyen városképjavító intézkedéseket lát reálisan megvalósíthatónak?" Koditek Pál úr kérdésére korrekt választ adnom meglehetősen nehéz feladat. A válaszadás nehézsége abban (is) rejlik, hogy most - hétfőn este -, e cikk írásakor megtörtént annak a városi költségvetés-tervezetnek (városfejlesztési) bizottsági szintű tárgyalása, amelyet pénteken a képviselő-testület vitat meg. Ez a költségvetés-tervezet nem sok jót ígér 2000-re a városnak. Úgy tűnik számomra, 2000-ben, a századforduló évében, a millennium évében menthetetlenül szembesülnünk kell az elmúlt tíz (és azt megelőző ötven) év hibás kormányzati és önkormányzati döntéseinek eredményével.„Hála" a mindenkori kormányok folyamatos és egyenletes, önkormányzatokat ellehetetlenítő politikájának, az egymást követő helyi képviselő-testületek többségi akaratának megfelelő koncepciótlanságnak, a városnak ma majdnem kétmilliárd forintja hiányzik ahhoz, hogy egy kicsit is látható, így a várospolgár számára mérhető változás következzen be. E tényből, már mint a jelentős hiány meglétéből, egyébként az is következik, hogy városunk önként (?) lemondott polgármestere - híven önmagához - azon utolsó nyilatkozata sem felel meg a valóságnak, amelyet a város pénzügyi állapotáról adott. Ahhoz, hogy ez a több mint elkeserítő költségvetési hiány jelentősen mérséklődjék, és egyúttal a város arculatán is megmutatkozzanak a változás, a fejlődés jegyei, szükséges az eddigi gondolkodásmód radikális megváltoztatása. Illetve annak a fajta gondolkodásmódnak a konzekvens képviselete, amely Esztergom városfejlesztési bizottságát és képviselő-testületét az elmúlt hónapokban jellemezte. így tovább kell csökkenteni a működési kiadásokat az intézményrendszer és az intézmények működésének racionalizálásával. Ki kell alakítani azt az értelmes vagyonhasznosítási koncepciót, amely egyszerre szolgálja a város és a városlakók (bérlők) érdekeit úgy, hogy közben ne történjen vagyonvesztés. Folytatni kell az elmúlt hónapok tudatos település-tervezési munkáját, amelynek eredményeként a város oly módon változik, ahogyan azt szeretnénk, így nem a véletlen kap ebben a változásban kiemelt szerepet. És termeszetesen a városfejlesztési elképzelések megvalósítására irányuló törekvések kiemelt figyelmet kell kapjanak minden tekintetben, a költségvetés készítésében is. Mindezek alapján milyen városképjavító, közérzetjavító intézkedéseket látok reálisan megvalósíthatónak Esztergomban? - Megkezdjük a frekventált helyeken lévő épületek homlokzatának felújítását, - hozzájárulunk a millennium szempontjából fontos helyeken található, magántulajdonban lévő épületek homlokzatfelújítási költségeihez, - megkezdjük a Szent Tamás-hegyi támfalvédelmi munkákat. - Záporcsatorna építésekkel előkészítjük az ütemezett útépítési munkálatokat, - elsősorban pályázati pénzekből folytatjuk a szennyvízcsatorna építéseket, - a városüzemeltetés vállalkozásba adásával minőségi változást érünk el az e területhez tartozó feladatok végrehajtásában (ároktisztítás, kátyúzás stb.). - Körforgalmi csomópontot adunk át a déli városrészben, - bevásárlóközpont(ok) idetelepítésével bővítjük a lakosok vásárlási lehetőségét, - értelmes (szálloda, vendéglátás, iroda, kiállítóterem) funkciót keresünk a volt Medikor épületének, - korszerű kábeltelevíziós hálózat kialakítását tesszük lehetővé az eddigi elavult helyett, így tehát Pilisszentlélek és Búbánatvölgy is bekapcsolódhat a szolgáltatások igénybevételére, - korszerű információs rendszert alakítunk ki az önkormányzati intézmények között, - ingyenessé tesszük az intézmények egymás közötti telefon-forgalmát. -Felülvizsgáljuk a város Altalános Rendezési Tervét, folytatjuk a tudatos tervezési munkákat - amelyek eredményeként tudható lesz, hogy mi miért történik a városban -, pályázatokon eredményesen szerepelünk, - kidolgozzuk azokat a vállalkozásbarát elképzeléseket, amelyek elősegítik, hogy újabb munkahelyteremtő beruházásokkal gazdagodjon a város. Ebből a rövid, korántsem teljes felsorolásból kitűnik, hogy az írásban jelzett súlyos gondok ellenére van lehetőség a város látható fejlődésére. Ez a testület komolyan veszi önmagát és a város érdekeit. És most tovább adom a „labdát" Kaposi Endréhez, az Esztergomi Művészek Céhének elnökéhez: Mit ér a művészet, ha esztergomi? Miavecz Jenő, a Városfejlesztési Bizottság elnöke idegenforgalomról a Prímás-szigeten: VÁROSUNK TÖBBRE HIVATOTT! Január 19-én délután észak-dunántúli, szlovák, cseh, lengyel szakemberek találkoztak a Prímás-szigeten a Szalma Csárdában és Panzióban a hagyományos idénynyitó idegenforgalmi fórumon. A nagyteremben minden szék gazdára talált, száznál jóval többenjöttek el városunkba, többen mint az előző években. Talán valami megindul? - kérdezték azok a „törzstagok", akik a Dunakanyar és benne városunk vendégforgalmának fellendüléséért fáradoznak. Szalma József vendéglős, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnökségének tagja házigazdaként köszöntötte a fórum résztvevőit. Olyan szakmai előadókat kértek fel, akinek napi gyakorlati kapcsolataik vannak az utazási irodákkal, a turizmus mozgatóival. Tanácsaikkal gazdagabbak lesznek vállalkozóink - mondta bevezetőjében a házigazda. Nem is csalódtak. Dr. Ruszinkó Adám, a gazdasági minisztérium idegenforgalmi főtanácsosa előadásában a szakma nemzetgazdasági jelentőségéről, a kormányzat meggyőződéses támogatásáról szólt. A két és félmilliárdos dollár-bevétel kulcságazattá tette a szakmát magyarázta. Ez a nemzeti jövedelem tíz százalékát jelenti. Hazai vonzerőink a főváros és környéke, a gyógyfürdők, a gasztronómia, a víziturizmus. Esztergom történelmi örökségével, vízpartjával, a főváros közelségével többre hivatott. A kormány célja, hogy a jövő évtizedben megduplázódjon az ágazat bevétele. E célért befektetéseket támogatnak, pályázatokat írnak ki. A települési önkormányzatok feladata, hogy figyeljenek ezekre, éljenek a lehetőségekkel. Prágából érkezett a fórumra Veres István, a Magyar Turizmus Rt. külképviseletének vezetője. Találjuk ki együtt Esztergomot! - kezdte mondandóját. Hiteles adatokkal bizonyította, hogy a csehek keresik az esztergomi ajánlatokat, ezzel szemben nem találnak kínálatokat, prospektusokat, programokat, szállás-helyeket. Ilyen rossz marketingmunkával nem csoda, hogy itt tart a város - mondta őszintén. Felajánlotta közreműködését, az üzleti kapcsolatait, ehhez kell a Dunakanyar és benne Esztergom szervezett bemutatkozása is. Prágában évente két alkalommal is van erre lehetőség. Ki kell használni, mint tavaly a Szalma Csárda sikere is igazolta ezt. Dr. Róna Iván Varsóból jött hozzánk a fórumra. A lengyelek érdeklődése évről évre emelkedik - mondta. Ötvenmillió lengyel utazik külföldre, napi 32 amerikai dollárt költenek. Ebben a sorrend: Németország, Olaszország, Csehország, Szlovákia, Franciaország, Ausztria, Magyarország. Esztergomot keresik a lengyel turisták. Ók is kevés kínálatot találnak. Változtatni kell! - mondta Róna úr. A hazai hozzászólók közül biztató volt Gottwald Sándor tatai panziótulajdonos mondandója. Ó a vendégei részére kínálja az esztergomi, a dunakanyari, a fővárosi, a balatoni programokat. Öt-hat napra leköti ezzel - a főként német - vendégeit. Tisztaság, rend, közbiztonság kell! - mondta a szakember. Kardos Endre, a most alakult Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke a főváros vonzáskörébe tartozó esztergomi vendéglátást kritizálta: nincs összefogott önkormányzati akarat. Enélkül nem boldogul sem a szakma, sem maga a város. Sári István városi főépítész hozzászólásában elmondta, hogy a közlekedési koncepció után az idegenforgalom következik. Ez adhat reményt a most még „alvó" városnak. A szakmából sokan mondták el véleményüket, mindegyikből kicsengett, hogy innen és belülről kell kezdeményezni. Igaz az a közmondás a vendégforgalomban is, hogy „segíts magadon, akkor az Isten is megsegít!" -los KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA az alábbi szakmai nyilvános rendezvényeket szervezi tagjai részére a Technika Házában: 2000. február 3-án (csütörtökön) 10 órakor Témakör: adóbevallási kötelezettségek és tudnivalók. Előadók: Herczigné dr. Soós Ilona és Szedmer József szakértők. * 2000. február 17-én (csütörtökön) 10 órakor Témakör: járulékbevallás és fizetés új körülményei, tudnivalók. Előadó: Pappné Varga Anna APEH-osztályvezető. A rendezvények kamarai tagjaink részére díjtalanok! Pálos Imre ügyvezető
