Esztergom és Vidéke, 2000

2000-12-21 / 51-52. szám

11 MÚVTidézo 2000/5: AZ ESZTERGOMI EGYHÁZ A MAGYAR MŰVELŐDÉS SZÁZADAIBAN (3.) - kódexek, könyvek, kéziratok, metszetek A Székeskáptalan könyvtára Nagyszombatban 1776-1820 Barkóczy Ferenc terveit és a káptalan elképzeléseit elsősorban az érsek halála hiúsította meg. Még Barkóczy halálának az évében, 1765-ben az esztergomi várat újból császári katonaság szállta meg. Az itt megkezdett építkezések abbamaradtak, a székesegyház helyén helyőrségi templom épült. Az érseki széket sem töltötték be tizenegy évig. Esztergomban megszakadt a városi fejlődés lendülte. Royer Ferenc nyomdász elhagyta a várost, és csak az érsekség visszaköltözésekor, 1820-ban létesült újra nyomda Esztergomban. 1776-ban Batthyány József lett Barkóczy utóda az érseki székben. Őt is határozott szempontok vezették mind a saját, mind pedig a káptalan könyvtárának gyarapításában és kezelési módjában. A káptalani könyvtárral kapcsolatban magáévá tette elődje elképzeléseit. 1798. február 2-án meghagyta a káptalannak, hogy a könyvtár korszerűsítését szolgáló építkezéseket folytassák, a könyvtárosnak és a kisegítő személyzetnek a kért pénzösszegeket kiadhatják. A könyvtár nyilvánossá tételét a megfelelő katalógus elkészültéhez kötötte, amit látni kívánt. A duplumeladásokat engedélyezte, és szorgalmazta a tervszerű állománygyarapítást. Az 1799-ben bekövetkezett halála késleltette a könyvtárban megindított fejlesztési munkálatokat, aminek nyomait felfedezhetjük a köttetésekre és a vásárlásra utaló beírásokban. A káptalani könyvtár kéziratából 1811-ben Palkovich György jegyzéket készített, amit Csontosi János 1882-ben a Magyar Könyvszemlében közzétett. Ebben a jegyzékben szerepel először a könyvtár állományában Szálkái László, a mohácsi csatában 1526-ban elesett esztergomi érsek iskoláskönyve. Továbbra is a kanonokok hagyatékából származó, gyakran ex librisszel ellátott kéziratok, nyomtatott könyvek gyarapították a káptalani könyvtárat. Az érseki könyvtárak Pozsonyban 1761 -1820 Barkóczy Ferenc prímás (1761-1765) a prímások akkori lakóhelyén, Pozsonyban külön érseki (prímási) könyvtárat létesített a magánkönyvtárából. A korszak főpapi és főúri könyvtárainak közös jellemzője, hogy gazdagon díszített, külön erre a célra épített termeik voltak, elegáns, a tulajdonosi címerekkel ellátott bőrkötésekben sorakoztak a könyvek a polcokon. A könyvtárak szervesen hozzátartoztak a főúri, főpapi palotákhoz. A tulajdonosok többsége az egyetemes tudományosság összefoglaló művei mellett az ókori klasszikusokat, koruk teológiai, filozófiai és jogtörténeti munkáit már külföldi egyetemi tanulmányai idején elkezdte gyűjteni. Hazatérésük után gyűjteményeiket tervszerűen gyarapították, kiegészítve bibliofil ritkaságokkal. Barkóczy Ferenc utóda, Batthyány József (1776-1799) Pozsonyban külön érseki palotát építtetett, ebben helyezte el könyv- és kéziratgyűjteményét, ez utóbbi a magyar történelem számos forrását őrizte meg, többek között Mátyás király leveleskönyvét, a királyi kancellária 16-17. századi formuláriumait. Még kalocsai érsekként vásárolta meg Bél Mátyás pozsonyi evangélikus lelkész földrajzi szempontból gazdag kéziratos hagyatékát. Ennek egy része sajnos a dunai száüításkor megsemmisült, épen maradt részei között azonban megtalálható Bél Mátyásnak a magyarországi megyék történelmi, földrajzi leírásához végzett anyaggyűjtésének egy töredéke. Ennek értékét növeli, hogy a Notitia Hungáriáé novae historico-geographica című, minden vármegyét ismertető műnek csak első kötete jelent meg 1735-ben. Az 1819-ben érsekké kinevezett Rudnay Sándor (1819-1831) határozta el, hogy az érsekséget és a káptalant Nagyszombatból visszaköltözteti Esztergomba. 1820-ban meg is kezdte Esztergom újjáépítését', legelőször a káptalan került vissza, majd 1821-ben Pozsonyból Esztergomba szállíttatta az érseki könyvgyűjteményeket és a ferencesek vízivárosi templomában helyeztette el. A Bazilika építését érsek utódai fejezték be. A könyvtárak a Bibliotheca épületében 1855-1876 Az 1820-as évektől Esztergomban csak a Rudnay prímás által a vízivárosi ferences templomban elhelyezett érseki gyűjtemények szerepelnek könyvtárként. Ezt a gyűjteményegyüttest tekintette meg Kazinczy Ferenc 1831ben. Barkóczy Ferenchez hasonlóan Rudnay Sándor is azonnal nyomdát telepített a városba: a Beimel nyomda termékei kezdetben a hivatalos egyházmegyei kiadványok voltak, valamint egyes kanonokok alkalmi írásai. Ezek a kötetek képezték az első esztergomi darabjait az újra a régi székhelyén működő káptalan könyvtárának. Scitovszky János érsek (1849-1865) káptalanjával egyetértésben 1852. március 11-én határozta el, hogy elődje, Kopácsy József prímás (1838— 1847) telkén a káptalan az érseki és káptalani könyvtárak számára közös könyvtárépületet épít és azt ennek megfelelő berendezéssel felszereli. 1853ban Hild József tervei szerint felépült a könyvtár épülete, homlokzatán a felirattal: Bibliotheca Metropolitanae StrigoniensisMDCCCLIII. Ezt az esztergomiak egyszerűen magyarosították: az épület a Bibliotéka nevet viseli azóta is. A felirat fölött Szent Jeromos egyházatya, bibliafordító szobra a keresztény tudományosságot szimbolizálja. Ebben az évben, 1853-ban szállították Esztergomba Nagyszombatból az érseki-káptalani könyvtárat, melynek rendezése két évet vett igénybe. A pozsonyi érsekek gyűjteménye külön helyiséget kapott. Scitovszky érsek és Kopácsy érsek könyvtára a földszinti részt foglalta el. Az épület déli szárnyába kerültek a nagyszombati érseki gyűjtemények és a külön káptalani könyvtár az 1820 óta Esztergomban összegyűlt könyvekkel együtt. Scitovszky János az 1855-ben felállított gyűjtemények kódexanyagát értékes darabokkal gyarapította. O vásárolta a kétes hitelességű ún. esztergomi rövid krónikát tartalmazó 12. századi iskolai jegyzetet, valamint olasz és angol másolóműhelyekben készült imakönyveket. 1820 és 1853 között Jordánszky Elek kanonok (tl840) hagyatékából került a káptalani könyvtárba az 1516-1519 között másolt magyar nyelvű, hiányos biblia is (Jordánszky-kódex). Nagyszombatból hozta magával a káptalan a másik magyar nyelvű kódexet is. Az 1512-1513-ban az óbudai klarisszák számára összeállított elmélkedéseket és különböző imádságok magyarázatait tartalmazó ún. Nagyszombati kódexei a menekülő apácák vitték magukkal Nagyszombatba; tőlük kerülhetett ma már nem ismert módon a káptalani könyvtárba. Az 1855-ben megnyílt könyvtár a nyilvánosság számára is hozzáférhető volt. Scitovszky bíboros elsősorban a papnevelés szempontjából kívánta a könyvtár nyilvánossá tételét, de a hazai tudományosságot is gazdagítani kívánta a könyvtár használatának lehetőségével. Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár 1876-2000 1876-ban új fejezet kezdődött az esztergomi érseki és káptlani könyvgyűjtemények, a Bibliotéka életében. Simor János érsek (1867-1891) magángyűjteményéből újból külön, nyilvános érseki könyvtárat különített el. A Bibliotékában lévő, eddig külön kezelt könyvtári egységeket pedig egyesítette Főszékesegyházi Könyvtár néven. 1880-ban megvásárolta a Jordánszky-kódexhez tartozó, 23 levélből álló ún. Csemez-löredéket és a kódexhez köttette. A kódex elejéről még hiányzó két levelet az Országos Széchenyi Könyvtár Jankovich Miklós hagyatékával szerezte meg. 1882ben fejeződött be az egyesítés utáni rendezés és katalóguskészítés. A duplumokat cserepéldányként 1895 és 1901 között értékesítették. így került esztergomi kanonoki hagyatékból a tulajdonos nevével ellátott kiadvány többek között az Országos Széchenyi Könyvtárba és az akkori Fővárosi, a későbbi Szabó Ervin Könyvtárba. Bibliotheca Vetus néven jelenleg is önálló a Lippai-Fugger-Szelepchényi gyűjtemény, amely mind tartalmilag, mind bibliofil szempontból különleges értékű állomány. Az állománygyarapodás fő forrását a jelenkorig továbbra is a kanonoki hagyatékok jelentik. Kiemelkedő közülük Dankó Józsefnek (+1889), a bécsi egyetem teológiai kara tanárának és Knauz Nándor (+1896) prímási levéltáros, majd pozsonyi prépost műgyűjteményéből származó középkori kéziratok. A magyarországi nevelés- és színháztörténet, esztergomi helytörténet számos forrását őrizte meg a századvég népszerű „István bácsi"~)&nak, Majer István (+1893) esztergomi kanonok, nagyprépostnak kéziratos és nyomtatott művekben gazdag hagyatéka. A 20. század történelmi eseményei nem tettek lehetővé nagyvonalú állományfejlesztéseket. A kanonoki hagyatékok közül is egyedi, különleges értéket Lepold Antal kanonok, könyvtári prefektus (+1971), a tudós és műgyűjtő egyháziak utódjának metszetgyűjteménye képvisel. Körmendy Kinga