Esztergom és Vidéke, 2000

2000-12-14 / 50. szám

2000. november 16. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 HAZUNK TATA WrtVVVWWVVVWVVWWWW^^ Ünnepi készülődés A karácsony az év legnagyobb és legszebb ünnepe, a szeretet, az öröm­szerzés, a családi összetartozás szim­bóluma. Nem véletlen, hogy vala­mennyi ünnep közül erre készülünk leginkább. Ha az előkészületeket helyesen vé­gezzük, akkor már ősszel elkezdhet­jük megvenni az ajándékokat a csa­lád, a rokonság, a baráti kör egyes tagjainak. Hiszen az utolsó napokban erre már sem időnk, sem pénzünk nem marad, s az ezüst- és aranyvasár­napok tolongásában többnyire soha­sem azt kapjuk, amit egyébként venni szerettünk volna. Feleségem egész évben úgy járja az üzleteket, hogy ha meglát valami praktikus és olcsó tár­gyat megveszi, mondván: jó lesz majd X-nek vagy Y-nak karácsonyra. Rendszerint listát is készít, s az utolsó hetekben már csak a néhány hiányzó ajándéktárgyat vásárolja meg. Ná­lunk a praktikum az elsődleges szem­pont. Műidig megkérdezzük ma­gunktól: vajon mi örülnénk-e ennek a tárgynak? Nemleges válasz esetén nem vesszük meg. Nemcsak az ajándékokat, de az ün­nepi menü nyersanyagait is ajánlatos időben beszerezni, különösen, ha öb­lös a fagyasztószekrényünk. A húso­kat, zöldségeket célszerű megtisztí­tott, felszeletelt, konyhakész álla­potban tárolni, így az ünnepi sütés-fő­zés kevesebb gondot okoz. Apropó! Sütés! Ezt sem kell az utolsó napokra hagyni. A száraz süte­mények akár hetekig is eltarthatók, maximum a tortákat hagyjuk az ün­nep napjaira, de a tortalapokat ebben az esetben is ajánlatos előre megvásá­rolni, hacsak nem akarjuk oldalbor­dánkat még a piskótatészta sütésének fáradalmaival is terhelni. A fenyőfa kiválasztása, megvásár­lása, hazaszállítása a férfiak dolga. Addig vegyünk, amíg van választék! Az utolsó napokban már csak a selej­tes vagy túl drága példányok kapha­tók, igaz viszont, ilyenkor már némi árkedvezményre is számíthatunk. A megvásárolt fát tartsuk hűvös helyen, állítsuk vízbe! Vizsgáljuk át tavalyról megmaradt díszeinket, az állványt, és tervezzük el, hova állítsuk majd a fát! Ha szükséges, frissítsük fel a kará­csonyfára kerülő díszkészletet! Vegyük meg az ajándékok stílszerű csomagolásához szükséges díszes pa­pírokat és szalagokat! Gondoskod­junk italkészletünk feltöltéséről is! Az ünnep előtti nagytakarításnál akad munka a férfiaknak is: a sző­nyegporolás, a porszívózás, az ablak­pucolás a nők szerint férfimunka. Ne álljunk le ezen vitatkozni! És végül: ne feledkezzünk meg a lelki előkészületekről sem! Az adven­ti időszakot hassa át az ünnepvárás meghitt hangulata, a gyertyák fényé­nél gondolkozzunk el azon, megtet­tünk-e vajon minden tőlünk telhetőt családunk, szeretteink boldogsága, kiegyensúlyozott élete és biztonsága érdekében?! Egészség ünkért! Gyógynövény-történelem ll. A vegyi anyagokkal való mámoros tobzódás idejét éljük, amikor az a né­zet uralja a tudományos orvosi vilá­got, hogy csak a kémia konyhájából kerülhet ki a mindent megváltó gyógyszer. A vegyi nagyipar rengeteg tőkével, dicshünnuszokkal dicséri világkreá­cióit. Az orvosok és a gyógyulni vá­gyók nagy része pedig szó nélkül „be­dől" a hangzatos reklámnak. Elég volt a sok méregből, mi a természetes gyógymódot akarjuk! - kiáltják, akik megelégelték a kísérleti nyúl szere­pét. A természetes gyógymód a beteg­séget, annak kitörését a normális élet­feltételek megváltoztatására vezeti vissza, és azokra a kihatásokra, ame­lyet ez a változás az egész szervezet­ben okoz. Természetes gyógymód alatt soká­ig a vízzel való gyógykezelést értet­ték. A nyert tapasztalatok alapján lassan más természetes gyógyeljárásokat is felvettek a programba: a mozgást, a tornát, a napfürdőt, lég fürdőt, a légzé­si gyakorlatokat. A természetes gyógymód tovább­fejlődésével a táplálkozás mikéntje is előtérbe került. Eldöntve nincs ugyan még, hogy melyik táplálkozási forma a helyes, a vegyes étrend, mely csak kúrának ismeri el a hústalan étkezést, vagy a teljes vegetárius étrend és élet­mód. A természetes táplálkozás tekin­tetében az a felfogás uralkodik, hogy csak annyit együnk, amennyi elegen­dő a test fenntartására. Ez a mennyi­ség azonban egészséges embernél más, mint a betegnél, és ismét más a fiatalnál, mint az öregnél. A betegség következteben hiányok pótlására van szükség, és ezt a hiányt elsősorban a gyógynövényekkel tudjuk pótolni. Kneipp páternél és követőinél külö­nösen a gyógynövény-keverékek jöt­tek forgalomba. Ekkor lett igazsággá a Bürghi-féle gyógynövény-elmélet, mely szerint ha több hasonló hatású gyógynövényt keverünk össze, a ke­verék hatása sokoldalúbb, mint a csak egy fűből, levélből, gyökérből készült teafőzeté, a hatás nem az egyes füvek, alkotórészek összegével egyenlő, ha­nem azt jóval felülmúlja. A füvek olyan anyagokat visznek be a szervezetbe, melyek rendes kö­rülmények között az egészséges test­ben foglaltatnak, mert jelenlétük szükséges a szervezet rendszeres élet­működésére, de amelyek a test bete­ges állapotába megfogyatkoznak, el­pusztulnak, elváltoznak. Ezeket állítja szolgálatába a phytot­herápia, a méregmentes orvosi gyógy­növényekkel való kezelés. (Varró Aladár Béla írása alapján) Kertbarátoknak Hasznos téli kobakosok Sütőtök A téli időszak kedvenc csemegéje. Elsősorban cukrot, fehérjét és külön­böző vitaminokat tartalmaz. Felhasználja a konzervipar is cse­csemőtápszer és ivólé gyártásához. Tápanyag-igényes növény, napos, meleg fekvést igényel. A termése ak­kor a legízletesebb, amikor már meg­csípte a dér. Legelterjedtebb a hatal­mas méretű Nagydobosi fajta, de igen kedvelt a jóval kisebb, körte alakú Bébi sonkatök is. Laskatök Istengyalulta töknek is nevezik, mert héjastól feldarabolt, kimagozott húsa főzés után a héjából kikaparva csíkokra esik szét - innen a laskatök elnevezés. Nagy ásványisó-, vitamin­és cukortartalma miatt értékes téli táp­lálék. Csak a teljesen beérett, ép, egészséges termés tárolható jól. A ter­mések húsvétig eltarthatok, készíthe­tünk belőlük főzeléket, rakott vagy paradicsomos tököt is. Legismertebb fajtája a Téli zöld (fotónkon). Olajtök Olajtartalmú magjáért termesztik. Kifejlett magját zöld, hártyaszerű maghéj fedi. Ebben gyógyászati - el­sősorban urológiai - célra használha­tó hatóanyagok vannak. Magva gyen­gén pirítva kitűnő csemege. A termés átlagosan 3 kg tömegű. Téli sárgadinnye E fajták termesztése hasonlít a nyá­ron fogyasztható sárgadinnye-fajtá­kéhoz, csupán az a lényeges különb­ség, hogy a téli dinnyét helyre vetjük. Palántázni felesleges, mert nem tö­rekszünk korai termésérésre. A dinnyéket teljes érés előtt szedjük. A termés héja az utóérés folyamán meg­sárgul és illatos lesz. A tárolásra kerü­lő mintegy 2 kg súlyú dinnyéket márt­suk mésztejbe, a héjon lévő mészréteg megvédi a fertőzéstől és a fonnyadástól. Hűvös pincében, kam­rában tároljuk. Karácsony tájékán fo­gyasztható. A hazai termesztésben leginkább a Hógolyó nevű fajta vált be. Értékét kiváló tárolhatósága adja, és a tél eleji gyümölcsválaszték egyik különlegességének tekinthető. Klotz József Gondűző gasztronómia Sertésnyelv vadasan Anyai nagymamám csodálato­san főzött. Főleg olyan ételeket, amelyekről tudta, hogy unokái is szeretik. Ezek közé tartozott a va­dashús krumpligombóccal, mely­nek fenséges ízét még ma is a számban érzem. Asszonnyá cseperedvén ma­gam is nekiláttam, hogy vadast készítsek a családomnak, de a re­ceptkönyveket fellapozva egé­szen más alapanyagokat és eljárá­sokat olvastam, mint amilyenekre emlékeztem. Nagymamám akkor már nem élt, sírba vitte magával vadasának titkát, így saját tapasz­talataim segítettek hozzá, hogy rájöjjek a régi ízek elővarázsolá­sának rejtélyére. Mindenekelőtt: a vadast én nem marhahúsból vagy vadhús­ból készítem, hanem sertésnyelv­ből. Ez nemcsak finomabb, de sokkal olcsóbb is. Méretétől füg­gően 3-4 darab nyelv elég egy családnak. A nyelveket a főzés előtt 24 órára be kell pácolni. A páclevet a következőképpen ké­szítem el. 1 1 vízben 2 fej karikára vágott vöröshagymát, 3 szem borókabo­gyót, 8-10 szem feketeborsot, 2 db barbérlevelet, 30 dkg karikára szelt sárgarépa- és petrezselyem­gyökeret, 2 kávéskanál sót felfor­ralok, és amikor félig puhára főtt 1-2 evőkanál ecetet öntök hozzá. Ezt a páclét nyáron hidegen, télen melegen öntöm rá a nyelvekre. Másnap a húst kiveszem a pác­ból, és sós, vegetás vízben kb. két órán keresztül főzöm. A megfőtt és kihűlt nyelvekről lehúzom a durva hártyát, leszedem a gégeda­rabokat, a színhúst ujjnyi vastag szeletekre vágom, és visszarakom a főzőlébe. A pácléből kiszedem a zöldsé­get, a hagymát, összeturmixolom, és egy lábosban - a páclé és a főzőlé keverékével - puhára fő­zöm. Liszttel „bestaubolom", majd 2 kávéskanálnyi pirított, páclével felengedett cukorral íze­sítem. Ekkor teszem bele a felsze­letelt nyelveket, és még 15-20 percig együtt főzöm, a szükséges mértékben a főzőlével hígítom, végül 1-2 dl tejfölt, kevés mustárt, esetleg citromlét keverek bele. A krumpligombóc tésztáját 50­60 dkg héjában főtt, majd krump­linyomó n áttört burgonyából, 15 dkg finomlisztből, 1 evőkanál bú­zadarából, 1 evőkanál étolajból, 1 tojásból, kevés sóból gyúrom össze. Apró gombócokká formá­lom, majd forrásban lévő olajos, sós vízben kifőzöm. Aki nem szeret a gombóccal bajlódni, csőtésztával is tálalhat­ja. K-Sz.E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom