Esztergom és Vidéke, 2000

2000-12-14 / 50. szám

III S2ÉNÍ GYÖRGYMEZŐI HÍRMONDÓ 2000/14 Valóban kedves nővérek voltak a szelíd, fehérruhás ápoló apácák! Az államosításkor mégis elbocsátották óket és civil ápolónők vették át a betegek gondozását. A nevelés-oktatásban is megtalálhattuk őket Az óvodákban a sok botladozó csöppséget anyai szeretettel nevelték, vigyáztak rájuk. Én is szeretettel emlékszem Emánuella kedvesnővérre és még most is hallom az évzáró ünnepélyen a papírcsákós, fakardos csapat - Maros Jóska, Jónás Feri, Bartos Jenő, Nyitray Sanyi, Zsitvay Sanyi énekét: „Leng a lobogó ... Fel, fel vitézek..." Aztán 1943-ban az óvónő-apácákat is „civilek" váltották fel. Szentgyörgymezőn Simor János hercegprímás az óvoda mellé kéttantermes elemi leányiskolát építtetett Itt is a Szatmári (vincés) Irgalmas Nővérek voltak a nevelő tanárok. A betűvetés mellett a kézimunka, a varrás alapelemeit is megtanították a leányoknak. Az 1889-ben megépült Árvaházban is a kedvesnővérek gondozták, nevelték az egyházmegye területéről befogadott árva és félárva gyerekeket. Az Esztergom és Vidéke 1895. november 10-ei számában közli, hogy a szatmári apácák tartományi főnöknője, Sr. Crescentia a vízivárosi, kerektemplomi és városi kórházi apácazárdák látogatására Esztergomba érkezett. A tartományi főnöknő a vízivárosi apácák vendégszerető házában lakott. Az árvaházban is felváltották őket a civil tanítónők és gondozónők. Ma az épület nagy részében a Komárom-Esztergom Megyei önkormányzat Egészségügyi Gyermekotthona működik. 1865. október 15-én Scitovszky János hercegprímás átadta az általa alapított Esztergomi Nőnevelo Intézetet. Vezetésével a Paulai Szent Vincéről elnevezett Szatmári Irgalmas Nővéreket bízta meg. 1868-ban létrehozták a hat osztályos vízivárosi zárda elemi leányiskoláját és elsőként tárták ki kapuikat a polgári iskolában tanulni vágyó fiatal lányok előtt 1927-ben kezdődött el az új zárdaiskola építése a Kis-Duna-parton, a régi várfalon. Az 1930-ban megnyílt gimnáziumot Árpád-házi Boldog Margit pártfogásába ajánlották. Az új intézet felett a felügyeleti jogot dr. Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás gyakorolta, az irgalmas nővérek zárdájának képviselője BenkoM. Szeréna h. tartományfőnöknő, az első igazgatója pedig Blaskovics Piacid bencés tanár lett. A tanítóképzőben is tanítottak, 1922-től Nádler István pápai titkos kamarás irányításával, de megtalálhattuk őket a „szegényház" lakóinak ellátásánál, gondozásánál. Szentgyörgymező határában volt az ún. „Apáca major". Itt a kertészeti, állattartási munkákban inkább az apácanövendékek tevékenykedtek, és ide jártak a tanítóképző hallgatói is a gazdasági ismeretek elsajátítására. Az államosításkor szélnek eresztetA Szatmári Irgalmas Nővérek Esztergomban a papság mellett szép számmal éltek apácák is. A kórházakban ápolták a betegeket, az utolsó óráit élő ágya mellett az ápoló nővér imádkozva virrasztott, törölte le a halálverítéket és fogta le a jobb létre szenderült szemét. Sok beteg még ma is hálatelt szívvel gondol vissza az őt egykor ápoló „kedves nővérre". ték őket. Voltak, akik férjhez mentek, családot alapítottak, vagy átképezték magukat mások a különböző plébániákon, templomokban végeztek hasznos munkát A rendszerváltás után, 1990-ben a városvezetés döntése alapján a nővérek használatba vehették a Palkovics u. 1. sz. alatt lévő ingatlanrészt, ahol már ősszel egy úgynevezett Názáreti Napközi Otthont létesítettek. Vezetőjük Antal Julianna M. Fabiola lett, utána Kovács Magdolna M.Rozamunda, majd az ő halála után Óvári Zita M. Kamilla nővér, aki ma is ellátja ezt a feladatot. 1991-ben megalakulhatott az Árpád-házi Szent Erzsébet iskola-kollégium, egyelőre „albérletben", vezetője Gáspár Piroska M. Edit, nevelők Vadas M. Mária és Lütze Márta M. Cristophora nővérek. 1992-ben visszakapta a rend a régi rendházat. A lakók elköltőztetése és sok tatarozás után a nővérek „bevonultak" a régi otthonba. A vezető Ráski Jolán M. Hildeberta lett. A magyar tartomány főnöknője Zalán Katalin M. Luciána. A Palkovics utcai óvoda régi épülete mellé 1998-ban felépült az Idős Irgalmas Nővérek Otthona, ahol 22 szobában látják el az idős, beteg apácákat Amikor elérkezik életük utolsó órája, végső nyugalmat a szentgyörgymezői temető apácasírkertjeiben találnak. Az V. parcella 3. sorának 10. sírhelye az egyik szépen gondozott sírkertjük; vörösmárvány-szegélyes, vaskerítéssel körülvett terület első részén magas kőkereszt arannyal festett Krisztus-testtel. A kereszt talpazatán fehérmárvány táblán olvasható: Itt nyugszanak a Pauli Szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek. A hátsó oldalon: Kőszeghy Amália Ositta nővér nyug. szem. igazg. főnöknő 1854, meghalt 1935. nov. 10., élt 81 évet. A bal oldalon: Garora M. Norberta irg. növ. főnöknő 1905, megh. 1953. szept 28. Csordás Júlia Claudia nővér 1906-1970 Boronkay Ágota nővér 1880-1971 A jobb oldalon az időjárás annyira tönkretette a feliratot hogy nem olvasható. AIV. parcella 17. sorának 1. sírhelyén található az apácák második sírkertje. Műkő lábazattal, vaskerítéssel körülvett sírkert. Elől egy fehér műkőkereszt rajta aranyozott Krisztus-test Talpazatán a felirat: AZ ESZTERGOM VÍZIVÁROSI IRGALMAS NŐVÉREK NYUGVÓHELYE Jobbról és balról márványkövekből kirakott falon egyforma márványtáblákon, jobb oldalon: Angerer M. Felicitas lőcsei főnöknő élt 64 évet, megh. 1923. nov. 15. Bach M. Remigia intézeti főnöknő, élt 70 évet, megh. 1907. jan. 2. és négy irgalmas nővér Bal oldalon: nyolc irgalmas nővér. Középén műkő keretben vaskereszten fehér márványtáblán: Dömök Teréz M. Vicentina 1919-1993 szatmári irgalmas nővérnek, a hűséges betegápoló emlékének a székesfehérvári papi otthon hálás lakói Mellette fakereszten, lemeztáblán: Dömök Anna szatm. irg. nővér 1916-2000 Előtte műkőkeretben, fekete vaskereszten, fehér márványtáblán hat szatmári irgalmas nővér, köztük Vinter Teréz M. Jozefa (1904-1996). A 92 éves korában elhunyt kedvesnővér hosszú évtizedeken át tanított és dolgozott Szentgyörgymezőn. Tanítónőként működött a leányiskolában egészen az államosításig, majd pedig civilbe öltözött, de továbbra is ott maradt igaz, nem tanítónőként hanem ápolóként gyermekgondozóként dolgoz(hat)ott az Egészségügyi Gyermekotthonban. 1992 után, amikor a vízivárosi zárdát újra elfoglalták régi tulajdonosai, Jozefa nővér is oda költözött így életének utolsó négy évét ismét szerzetesi közösségben tölthette; boldogan és mindig mosolyogva fogadta látogatóit régi szentgyörgymezői neveltjeit, ismerőseit A régi kriptasor végén van a vízivárosi apácák 3. sírkertje, amelyet 1930-ban kapták meg halottaik nyugvóhelyéül. Attól kezdve közel 70 síron egyforma márványtáblán a kedvesnővér neve, halálának évszáma olvasható. 1999-ben a sírkertet betonkerettel vették körül, melynek egyik oldalán 50 cm-es betonfalat emeltek. Erre a fali a helyezték át a sírkeresztek márványtábláit így létesítve sírhelyet az újabban elhalt nővérek részére. A sírkert elején egy magas fehér műkökereszt van, melynek felirata: AZ ESZTERGOMI VÍZIVÁROSI IRGALMAS NŐVÉREK NYUGVÓHELYE A kereszt mögött 20-20 fülkés urnafal van. Az itt elhelyezett márványtáblákon olvasható az elhunyt kedvesnővér neve, életkora és halálának pontos dátuma, például: Fekete M. Carissima élt 63 évet, + 1954. VII. 12. Carissima nővér a tanítóképző matematika-fizika tanára volt. Növendékei nemcsak félve gondoltak rá a nehéz tantárgy miatt, hanem tisztelettel és nagyrabecsüléssel is. Évtizedek múlva is emlegették gyakran hallott mondását amikor türelmesen várta a nehéz feladatok megoldását: „Lányok, goldolkozzanak, használják az eszüket is, már akinek van!" Fotózni is nagyon szeretett, számos felvétel őrzi a régi esztergomi városrészek képét hangulatát Benkő M. Szeréna élt 87 évet, + 1946. XII. 27. Harminc éven át előbb a vízivárosi zárda főnöknője volt, majd a Trianon utáni Magyarország szerzetes házainak vikáriája is. Főnöksége elején még csak Polgári Leányiskola működött a vízivárosi zárdában. Az első világháború után, amikor megvonták az új országhatárokat szinte lehetetlenné vált az érintkezés a Szatmáron maradt anyaházzal. Szeréna főnöknő Csernoch János bíboros támogatásával ekkor eléri, hogy Esztergom önálló vikáriai székhellyé lesz. Rögtön hozzáfog a tanítóképző és a noviciátus létesítéséhez. Később gróf Klébelsberg kultuszminiszter támogatásával felépítteti a Kis-Duna-partján az ünpozáns épülettömböt ahol leánygimnáziumot létesít és modem felszereléssel látja el. Nővéreket képezetett az egyetemeken és főiskolákon, akik tevékenyen működnek egészen az államosításig. Nevéhez fűződik az Aranyhegy alján épült József Otthon létesítése a nyugdíjas, idős szerzetesnők részére. O is itt fejezte be tevékeny, munkás életét. A betonfalon még 45 kedvesnővér névtáblája van, köztük Juhász Erzsébet, aki 17 évet élt , meghalt 1931. május 15-én. Ó volt a legfiatalabb, akit ide temettek. A magas fehér kereszt előtt műkőkeretes sírokon 15 egyforma fekete öntöttvas kereszt fekete műanyagtáblán feltüntetve a kedvesnővér neve, születési és halálozási évszáma. Ezek előtt sírdomb nélküli 15 vascsőkereszt alumínium tábláin csak egy M. (a Szűz Mária tiszteletére felvett „közös" név kezdőbetűje), az avatáskor kapott saját szerzetesi név, a halálozási évszám és az „ in pace" felirat olvasható. Az apácák sírkertjein kívül is találtam sírokat melyekben kedvesnővérek nyugszanak. A X. parcella 7. sorában a 8. műkőborítású sír műkő fejrészén lévő fekete márványtábla felirata: Kuhl Teréz Mária Alberlina nővér 1924-1988. Alatta: Jézusomnak szívén nyugodni jó. AX. parcella 8. sorában a 7. síron fából faragott kereszt rávésve: TyukossM. Olga nővér 1904-1988. AX. parcella 4. sorában a 11. műkőborítású sír fejrészén: Nezianszky M. Mária 0.s.u. 19051990. A XIII. parcella 18. sorában az 1. műkővel fedett síron elől egy szürke műkő kereszt melynek talpazatán ez olvasható: Vattay M. Rozamunda a Szent Keresztről nevezett irg. nővér, szül. 1896, meghalt 1920. R.IJ

3. A szentgyörgymezői temetőrészben ezeket a sírokat találtam; de lehetséges, hogy a vízivárosi és a szenttamási parcellákban is vannak kedvesnővérek eltemetve. Bélay Iván