Esztergom és Vidéke, 2000
2000-11-16 / 46. szám
414 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 2000. november 2. Jubileumi hangverseny Táton A Táti Német Nemzetiségi Fúvószenekar idén ünnepli megalakulásának 15. évfordulóját Ebből az alkalomból november 19-én (vasárnap) 16 órai kezdettel a táti Kultúrházban a zenekar önálló hangversenyt ad A Zagyi István karnagy által vezényelt Kiemelt Aranydiploma minősítéssel rendelkező együttes ezen a koncerten ismét megméretteti magát A Magyar Fúvószenei Szövetség által delegált zsűri elnöke Dohos László ezredes lesz. Megszólalnak már azok a hangszerek is, melyeket az egyesületnek a Magyar Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága pályázatán elnyert anyagi támogatásából sikerült beszereznie, felújítania. A zenekar tagjai ezúton is köszönik a támogatást arra a jövőben is számítanak. Az ünnepi hangversenyre várják a közel 200 pártoló tagot a környező települések fúvószenekarainak képviselőit és mindenkit aki kedveli a színvonalas fúvószenét A belépés díjtalan, de az önfenntartó együttes szívesen elfogad bármilyen támogatást Rózsavölgyi Károly titkár Egymás-közt... November 8-án este a Féja Géza Közösségi Házban az Egymás-közt Klub vendége volt dr. Latorcai János országgyűlési képviselő. A vendéget és a nagyszámú érdeklődőt Szeder Balázsné, a ház vezetője köszöntötte, majd Bajkó Sándor klubvezető üdvözlő szavai és bevezetője után a képviselő tájékoztatót adott városunk, régiónk gazdasági fejlődésének lehetőségeiről, elképzeléseiről. A képviselő röviden szólt az elmúlt időszak nagy eseményeiről, a Mária Valéria híd építésének elkezdéséről és a felépülés után várható hatásáról a városra és a régióra. Említést tett arról, hogy lehetőség lesz szociális bérlakás építésére a városban, ugyanis pályázaton 45 lakás megteremtéséhez nyerte meg a szükséges összeget az önkormányzat. Egy kérdésre adott válasza szerint a megye rosszul döntött akkor, amikor a Hell szakközépiskolát bezárta. Kertváros környezetszennyezéséről többen tettek említést elmondták, hogy e városrész levegőjét szennyezik a Dorogon működő ipari létesítmények és a párkányi papírgyár is. A kertvárosi területen működő dorogi szennyvíztisztító is már elavult az itt keletkező bűz és zaj egyre elviselhetetlenebb az itt lakóknak Erre a felvetésre a képviselő elmondta, hogy 650 millió forintos beruházással megkezdődött a bővítés és a technológiai korszerűsítés. A Széchenyi-tervvel kapcsolatos kérdésre válaszolva tájékoztatta a hallgatóságot hogy az többletforráshoz juttatja az önkormányzatokat és ajánlásokat tartalmaz út- és lakásépítésekhez, a turizmus fejlesztéséhez, informatikai beruházásokhoz. Szó eset még az Esztergom-Budapest közötti gyorsforgalmi út szükségességéről, all-esésallles út mielőbbi megépítéséről, bevásárlóközpontok létrehozásáról, a kórház helyzetéről, a MÁV korszerűsítési kezdeményezéseiről, a piac sorsáról. Szabó Ildikó átadta a képviselőnek a birtokában lévő jogerős bírósági ítéletet mely a Sanyo csatornaberuházása elleni perben született A fórumon felmerült majdnem minden felvetésre választ kapott a hallgatóság, amire nem, arra pedig ígéretet tett dr. Latorcai János, hogy továbbviszi a megfelelő szintre (pl. Kertváros rendőri szolgálattal való ellátása, a RÖK Szervezési és Működési Szabályzata). A lakossági fórum Bajkó Sándor zárszavával végződött Nagy Tibor Információk a Tüdőgondozóról Ismeretes, hogy Dorog Önkormányzata visszakérte a megyétől egészségügyi intézményének működtetési jogát és Szent Borbála Egészségügyi Központ néven közhasznú társaságként a Vaszary Kolos Kórháztól elválva, önállóan kezdte meg annak működtetését 2000. november l-jétől. Ez a tény alapvetően érinti az esztergomi Tödőgondozó jövőjét is, hiszen a korábbi kórházvezetés azt a dorogi telephelyre költöztette. Az esztergomi rekonstrukció során ugyanakkor a szakkövetelményeknek megfelelően egy modern Tüdőszürő Állomást hoztak létre. Ennek tükrében meglepő az új vezetés azon döntése, hogy a megyei egyeztető fórumon nem kértek gondozói óraszámot Esztergom részére. Az OEP a gondozói órákat nem az ún. teljesíünény-finanszírozásban, hanem fix összegben, bázis-finanszírozásban fizeti ki. A prevenció fontosságát a kormányzat is hangsúlyozza és várhatóan emelt szinten fogja ezt a tevékenységet dotálni. A tüdőszűrés bázis-finanszírozásban kerül elszámolásra. Ettől azonban a jelen helyzetben a Vaszary Kolos Kórház elesik, és ez az összeg a dorogi KHT-t gazdagítja. Mi tehát a helyzet? Esztergomban a Tüdőszűrő Állomás üres - illetve jelenleg itt működik a bőrgyógyászati szakrendelés. Dorogon van ugyan szűrés, de a röntgengép oly mértékben amortizálódott hogy sok év óta először fordult elő, hogy nem lehetett a Dorogon eddig jól szervezett lakossági tüdőszűrést beindítani, mert a gép nem bírta volna. Valószínűsíthető ugyanakkor, hogy a tüdőszűréseket az ÁNTSZ mindkét városban, a megbetegedési mutatókra való tekintettel el fogja rendelni. Ehhez azonban megfelelő röntgengép szükséges. Ha a KHT veszi meg azt akkor az esztergomi lakosoknak a tüdőszűrésre és egyéb vizsgálatokra (munkaalkalmasság, MUCSŐ, stb.) Dorogra kell utazniuk és az OEP a dorogiaknak téríti a tevékenységüket Ha Esztergomban a szakszerűen kiépített Állomásra kerül röntgengép, úgy az itt végzett munkát az OEP a Vaszary Kolos Kórháznak téríti, és Esztergom lakosainak nem kell utazgatniuk. Remélhetőleg az, hogy erre a tevékenységre kórházunk nem kötött le óraszámot megoldható technikai problémát jelent. A tüdőbetegek ellátása azonban nem csak szűrést jelent! Anélkül, hogy szakmai kérdésekbe bonyolódnék: az asthma, a krónikus hörghurut a szénanátha, a tüdőtágulás, a tüdőgyulladások jelentik a tüdőgyógyászati ellátás gerincét. 2000. november l-jétől erre - bízom benne, hogy az átállással járó nehézségek leküzdése után - a belgyógyászati tömb 007-es szobájában kerül sor, minden nap 6 órás rendelés keretében. Nem csak az esztergomiak nyernek itt ellátást, hanem a korábbi vonzásterület is visszatér Esztergomhoz, tehát Süttőtol Dömösig, mintegy 50 ezer lakos tüdőgyógyászati problémáinak megoldása történik majd itt. A radiológiai hátteret egyelőre a kórházi röntgen biztosítja majd. Tekintettel az ott tapasztalt nehézségekre, mely döntően a szakorvoshiányban nyilvánul meg, kívánatos lenne, hogy a Szűrő Állomás gépbeszerzése minél előbb megtörténjen, mert ezzel minimalizálhatnánk a röntgen osztály terhelését. Őszintén remélem, hogy Esztergomban és környékén a közeljövőben végre tartósan rendeződik a tüdőbetegek ellátása és a város nem lesz szegényebb egy 1928 óta jól működő intézménnyel. Osvai László dr. Hogyan és kik gyógyítanak kórházunkban? (IV.) A Baleset i Sebészeti Osztály (P.) Két évtizeddel ezelőtt került a sebészetre Hermann doktor és az ő nevéhez kötődik a napjainkra önálló osztállyá szerveződött baleseti sebészet. Főleg a közlekedési balesetek száma nő, de okoz munkát orvosainknak a számos munkahelyi baleset is. Dr. Hermann Károly mutatja be az osztályukat. A közel 100 000 lakosságú ellátandó területen csak 1979-ben szerveződött meg a baleseti sebészeti szakellátás. A részleg a forgalmi adatok egyenletes növekedése miatt 1997-ben osztállyá alakult. A város idegenforgalma és az üdülőkörzetben történt sérülések is az osztály ellátási feladatköréhez tartoznak. Jelenleg 32 ágyon, a koponyasérüléseken kívül az összes sérüléstípus korszerű ellátását biztosítjuk. A súlyos koponyasérülések diagnosztikájához ma már elengedhetetlen követelmény a CT-vizsgálat - ennek hiányában a betegeket a tatabányai Idegsebészeti Osztályra szállíttatjuk. Osztályunkon a végtagsérülések ellátásához a világon jelenleg használt összes korszerű módszer rendelkezésre áll. A törés típusának megfelelő, a leggyorsabban gyógykezeléshez vezető eljárást alkalmazzuk (külső rögzítő, lemez, velőűrszeg, tomporszeg, stb.). Az idős korosztályt érintő csípőtáji törések (combnyak) közül az arra alkalmasakat már olyan szegezéssel rögzítjük, mely a műtét utáni terhelést is megengedi. Á combnyaktörések egy részénél sajnos még a legtökéletesebben végrehajtott műtét után is combfejelhalás alakul ki. A betegek járóképességét ez esetben csak a csípőprotézis adja vissza. Az osztályon folyó magas színvonalú szakmai munka elismeréseként 1999 óta az Egészségügyi Minisztérium csípőprotézis behelyezésére is alkalmassá nyilvánított bennünket Az intenzív osztály beindulásával már a legsúlyosabb sérüléseket sem kell tovább küldenünk más kórházakba, itt helyben kerülhetnek ellátásra. A területünk ipari jellege miatt sok a kézsérült. Az ellátási igénnyel lépést tartva osztályunkon kézsebészeti szakvizsgával rendelkező orvos is dolgozik Évente 160-200 térdízületi sérülést látunk el. Arthroscop segítségével 2-3 kis metszésből operáljuk a térdízületet. A módszer rövid kórházi bentfekvést és igen gyors gyógyulást eredményez. Még ez évben szeretnénk bevezetni a térdízületi protézis programját, hisz a minisztériumi engedélyünk erre is kiterjed. A baleseti sebészet személyi ellátottsága a következő: dr. Hermann Károly osztályvezető főorvos, sebész-baleseti sebész, dr. Teleki Balázs főorvos, sebész-ortopéd szakorvos, dr. Perényi István főorvos, sebész-baleseti sebész, dr. Püspöki Mária adjunktus, sebész-baleseti sebész-kézsebész, dr. Hámory Zsolt adjunktus, sebész-baleseti sebész, dr. Zsoldos László sebész, dr. Kalocsai László, központi gyakornok. Főnővér: Rózsáné Kovács Éva diplomás nővér (eü. főiskola), helyettese Jánosi Judit. Amire külön büszkék vagyunk osztályunkon mindenki jeles eredménnyel szakvizsgázott és a szakvizsga után sem távozott el egyetlen orvos sem!
