Esztergom és Vidéke, 2000

2000-11-16 / 46. szám

2000. november 16. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Megkezdődött az esztergomi királyi vár európai hírű falképeinek restaurálása November 2-án Pokorni Zoltán miniszter nyitotta meg a Vármúzeum új kiállítását amely a nyáron megkezdett restaurálás legfrisseb eredményeiről számol be. Az 1930-as években napvilágra került királyi vár pompás falképeinek megóvására az akkori legkiválóbb európai restaurátort hívták meg a milánói Bréra képtárból, Mauro Pelliciolit A II. világháborúban és az azt követő évtizedek rongálódásait igyekeztek megállítani az 1952, majd az 1968-70. évi restauráláskor. Az utóbbi során, az akkor világszerte használt paraloid műanyaggal vonták be a freskót, amelyről azóta általánosan bebizonyosodott, hogy pusztulással fenyegeti a festett felületet A beavatkozás tehát sürgős volt Ezért országos pályázatot hirdetett a Műemlékvédelmi Hivatal. Wierdl Zsuzsa fiatal festőművészrestaurátor nyerte el a megbízatást a nagy jelentőségű munkára, aló Budapesten végzett 10 évvel ezelőtt, s azóta főképpen Olaszországban dolgozott nemzetközi pályázatok elnyerése révén. így nemcsak a legújabb munkamódszereket ismeri, hanem a szakma nemzetközi tekintélyeit is. Az Anjou-kori és Mátyás-kori Magyarország európai rangját képviselő falképeket a 30-as évekhez hasonlóan, ismét a legjobb európai szakemberek tisztítják le, és mentik meg a jövő számára. A kiállítás, amely november 30-ig tekinthető meg, bemutatja a legmodernebb technikai vizsgálatok eredményeit, amelyekkel az eredeti részek egyértelműen elkülönülnek a későbbi beavatkozásoktól. így az ultraviola reflektogram, a felülre ad beható információt A súrolófényes felvétel ezt megerősíti, mivel az eredeti és a javított felület eltérő textúráját emeli ki. Az elektronikus infravörös felvétel a felület alsóbb rétegeit is megvilágítja, láthatóvá teszi a tömörítéseket, és az alárajzolásokat így, például a Vitéz János érsek dolgozószobájátdíszítő négy sarkalatos erény egyikén, a Mértékletesség allegóriáját ábrázoló nőalak mellett, a festett loggia oszlopán két kis sapkás figura rajza tűnt elő. Az ultraviola fluorescens felvételek is a falkép későbbi javítását mutatják ki. A kiállításon látható technikai vizsgálatok eredményei közül ki kell emelnünk a holland kollégák MUSIS vizsgálatát, amelyet itt, Esztergomban, az idén nyáron alkalmazták először falképen. Itt egy felvétel 60 makro fotóból áll össze, amely rendkívüli felbontást, pontosságot biztosít a kutatáshoz A nagyszabású előkészületek után máris megkezdődött a ráfestések, főképpen a paraloid műanyag-bevonat eltávolítása, amelyek alól kivételesen magas művészi színvonalú ábrázolások tűnnek elő. Az esztergomi várkápolna így lesz az itáliai trecento, vagyis Giotto és Simoné Martini korának legjelentősebb Itálián kívüli zarándokhelye, és a Vitéz János prímás-érsek humanista dolgozószobája az itáliai reneszánsz festészet legelső, 1465-67-ben készült, és legjelentősebb Itálián kívüli és azokkal egyenrangú emléke. Tisztelt esztergomi szülők, tanárok, diákok, s a város minden lakója emelje fel a fejét és legyen nagyon büszke, hogy a Ül. évezred küszöbén itt élhet az európai kultúra ezeréves Parnassusán! Dr. Prokoppp Mária Megemlékezés A belvárosi temetőben lévő német katonai síroknál - a kisebbségi önkormányzat, a testvérvárosi egyesületek és a diákság jelenlétében - Michels Antal plébános imát mondott az itt elhantoltak lelki üdvéért. Hírünk a világban A Túrán - a Magyar Őstörténeti Kutató és Kiadó Kht folyóirata - most októberben jelentette meg Horváth Gábornénak azt a cikkét, melyet a Magyarok Világszövetsége eszteigomi szervezetének Körösi Csorna Sándorra történő emlékezéséről írt Az 1999. szeptember 12-ei emlékülésről, az azon kihirdetett pályázati eredményekről lapunk annak idején részletesen beszámolt. Említett cikkében most Horváth Gábomé dr. e pályázatok tapasztalatairól ír. Közli az újság az egyik díjnyertes dolgozat teljes szövegét is, a Dobó gimnázium tanulóinak, a Böcskei Csilla-Jekkel Krisztina-Rittling Diána szerzőtriónak pályaművét, melynek címe: Körösi Csorna Sándor egy napja a zanglai lámakolostorban. Millenniumi kiállítás Maintalban Esztergom a Magyar Millennium évében nemcsak idehaza, de külföldön is igyekszik megismertetni az ezeréves Magyarország történelmi-kulturális értékeit. A város ezévi millenniumi költségvetésében - Koditek Pál millenniumi tanácsnok javaslatára - megszavazott összegből november 4-én millenniumi kiállítás nyílt a Frankfurt (am Main) melletti Maintalban. Az „Ezer éves Esztergom" című kiállítást az esztergomi Balassa Bálint Múzeum anyagából dr. Horváth István régész, megyei múzeumigazgató válogatta és rendezte. A kísérő-magyarázó szöveget Sabine Tégen fordította német nyelvre. A harmincöt darab 80 x 60 cm-es történelmi tablón egykorú metszetek, fotók, dokumentum-másolatok segítségével a kezdetektől 1920-ig követheti a látogató Esztergom történelmének alakulását. A történelmi áttekintést a középkori Magyarország térképére rávetített jelenkori országtérkép zárja. A jelenkori Esztergomot Mudrák Attila fotóművésznek a millennium évében készített tizenkét színes nagyméretű fotója zárja. A kiállítást november 2-án délután a helyi, a megyei, a Hessen tartományi és az országos (Frankfurter Rundshau, Frankfurter Allgemeine Zeitung) sajtó és a televíziók kitűntető érdeklődése mellett külön tájékoztatón mutatták be az újságíróknak. A közönség előtti megnyitón mely november 4-én, délután volt mintegy kétszáz Magyarország és Esztergom iránt érdeklődő maintali és környékbeli polgár jelenlétében Gerd Robanus és Juhász Albin alpolgármesterek, valamint dr. Horváth István ajánlották a vendégek figyelmébe. A kiállítás előkészítésében és berendezésében a Maintal-Esztergom Baráti Munkacsoport két vezetője, Walter Lorz és felesége, Sabine Lorz, valamint Erich Fischer működtek közre. Bajorország és Hessen polgárai utaznak legtöbbet a német tartományok közül. Ezt mutatják az ottani statisztikák, bizonyítják az esztergomi turisztikai tapasztalatok is. így hát a millennium kapcsán nemcsak az ország- és városimázs erősítése, hanem a turizmus fejlesztése is a kiállítás rendezésének egyik célja volt. A kiállítás egy hónapig áll fenn a maintali Városháza elegáns aulájában. A szervezők ezernél is több látogatóra számítanak, az érdeklődést a kiállítás ideje alatt a városi televízióban levetített német nyelvű, a Komárom-Esztergom Megye múzeumait bemutató videófilmmel is növelni kívánják. (Esztergom pénzben meg sem tudná fizetni a kulturális turizmus marketingjére így nyert lehetőséget!) Maintal és Esztergom kapcsolata 1988-ra nyúlik vissza, ez a legrégebbi baráti kapcsolat a finnországi Espoo után. A baráti kapcsolatokat 1992-ben testvérvárosi szerződésben erősítette meg a két város. Mindkét városban igen aktív a polgárok alkotta baráti társaság, a családok közötti személyes kapcsolat. Maintalból az eltelt 8-10 évben mintegy 10 millió forint összegű támogatás érkezett az esztergomi intézményekhez - mentőautó, orvosi műszerek, pénzadományok, technikai eszközök, élelmiszer és ruhanemű formájában. Tíznél is többen vehettek részt többhónapos, vagy egyéves nyelvi kurzuson családok vendégeként. Maintal város polgármestere az esztergomi delegációval folytatott tárgyalást követően levélben fodult Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, melyben javasolta, hogy a Magyarországon létesülő Német Egyetem székhelyének Esztergomot jelöljék. Megtudtuk, hogy ennek az ügynek támogatására felkéri a másik két német testvérvárosunk vezetőit és a mértékadó német politikusokat is. * (Szerk. megj.: Mint Koditek Pál millenniumi tanácsnoktól, a kiállítás szervezőjétől megtudtuk, az elkövetkező hónapokban fel kívánja ajánlani a kiállítást Bamberg és Ehingen ad. Donau testvérvárosoknak is. így lehet hogy csak a tavaszban tér majd haza németországi útjáról az Ezer éves Esztergom.)