Esztergom és Vidéke, 2000

2000-11-02 / 44. szám

2000. november 23. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 5 Régiók - határok nélkül A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Országos Területfejlesztési Közpoptja tayaly rendezvény-sorozatot hívott életre „MAGYARORSZÁG RÉGIÓI - RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA" címmel. Célja az volt, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások fontos időszakában új impulzust kapjon hazánkban a regionális gondolkodás. E tárgyalások tárnája és üteme megköveteli, hogy a rendezvény az idén új hangsúllyal segítse a régiók meghatározó politikai és gazdasági szakembereinek tevékenységét. Ezért 20p0-b^i is folytatódott az esemény-sorozat, ezúttal „REGIOK HATAROK NELKUL" elnevezéssel. A legutóbbi rendezvényre október 20-án az esztergomi Vármúzeumban került sor, ahol a Közép-Dunántúli Régió három megyéjének (Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém) politikai, gazdasági szakemberei adtak számot a régió nemzetközi szintű távlati fejlesztési elképzeléseiről, az eddigi eredményekről, a határmenti kapcsolatokról. Mint ismeretes, az országban hét régió alakul ki. A regionális átalakulás a magyar agrár- és vidékfejlesztés lényeges eleme, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium stratégiai célja. E rendezvény-sorozat hozzájárult ahhoz is, hogy a régiók mélyebben megismerjék az Európai Unió működését, a csatlakozni kívánó országokkkal szemben támasztott elvárásokat és előírásokat. Az esztergomi regionáls rendezvényen előadást tartott dr. Sinóros Szabó Botond egyetemi tanár, az FVM Országos Területfejlesztési Központ főigazgatója, Lázár Mózes, a Közép-Dunán túli Regionális Fejlesztési Tanács és Komárom-Esztergom Megye Területfejlesztési Tanácsának elnöke. Fertő László, Fejér Megye Területfejlesztési Tanácsának elnöke és Kuti Csaba, Veszprém Megye Területfejlesztési Tanácsának elnöke, aki

k sajtótájékoztatón válaszoltak az újságírók kérdéseire is. A sajtó munkatársait elsősorban a régió úthálózatának, iparának és mezőgazdaságának fejlesztése érdekelte. Megtudtuk, a közlekedési lehetőségek javításában nemcsak a jövő évben megépülő esztergomi hídhoz kapcsolódó új 10-es főútvonal megépítése hoz majd kedvező változásokat - megoldva ezzel a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió kapcsolatteremtési gondjait -, de a régió három megyéjének könnyebb „átjárhatósága" is távlati cél. Sinóros Szabó professzor elmondta, a régió ipari fejlesztésének támogatására a jövőben központi keretet biztosít a kormány, amelyet elsősorban a „környezetbarát" iparágak fejlesztésére kívánnak fordítani. Megtudtuk, hogy az ún. biohajtóan yagok, melyek a dízelolajat és a motorbenzint hivatottak helyettesíteni, várhatóan hamarosan megjelennek a magyar piacon, sőt régiónkban nemcsak előállításukra, de az alapanyagok - a napraforgó, a repce és a kukorica - nagybani termesztésére is sor kerülhet. Munkatársunk a régió többezer hektáros gondozatlan parlag-területeinek sorsáról érdeklődött A válaszadók elismerték, a gazos területek - melyekhez hasonlók az Európai Unióban nem találhatók - nagymértékben rontják a régió összképét, de e témával már kormányszinten is foglalkoznak, sőt jelenleg is folyamatban vannak bizonyos intézkedések. Elmondták, nem feltétlenül a mezőgazdasági művelés az, amely megoldja ezt a problémát. Szó volt az előadások során és a sajtótájékoztatón is Közép-Dunántúli Régió határon túli kapcsolatainak fejlesztéséről is, elsősorban a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió működéséről, melynek Együttműködési Szerződését nemrég írták alá. Jó hír ezzel kapcsolatban, hogy Tatabányán megnyílt az eurorégió irodája, az Európai Információs Pont, ahol az érdeklődők hétköznapokon 10 és 16 óra között minden tájékoztatást és segítséget megkapnak. Megjelent az eurorégió információs kétnyelvű havi folyóiratának - Együtt-Spolu - első száma is, mely közli mindazokat az ismereteket, adatokat és tudnivalókat, melyek nélkül sokkal lassabban alakulna ki a Vág-Duna-Ipoly Eurorégión belüli együttműködés. Áz új sajtótermék segíteni akarja a vállalkozókat, kereskedőket önkormányzatokat, politikusokat, közművelődési szakembereket egymás megtalálásában és megismerésében. Az október 20-ai rendezvényen egy másik nívós kiadványnak is örülhettek a résztvevők. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség szerkesztésében és kiadásában egy nagyméretű, 20 oldalas, színes, gazdag képanyaggal illusztrált lap mutatja be a Közép-Dunántúli Régió természeti adottságait múltját és jelenét iparát, mezőgazdaságát és kultúráját. Bár a lapban közölt adatok nagyon szegényesek - szinte csak mutatóban villantanak fel néhány nevet és képet -, mint kezdeti próbálkozás mindenesetre dicsérendő. Szába HOGYAN ÉS KIK GYÓGYÍTANAK KÓRHÁZUNKBAN? (II.) II. Belgyógyászati osztály (P.I.) Sorozatunk első részében a Vaszary Kolos Kórházról, mint teljes fekvőbeteg-ellátó intézményről olvashattak. Folytatásunkban a kórház egyik legfiatalabb egységét tárjuk Önök elé. Az osztályvezető főorvos, dr. Pák Gábor belgyógyász, gasztroenterológus, nephrológus szakképesítéssel rendelkezik. 1999-ben a Közgazdaságtudományi Egyetemen egészségügyi szakközgazdász menedzseri diplomát szerzett. 1993 óta a kórház igazgazó-helyettesi munkakörét is ellátja. Dorogi születésű, 1971-től ezidáig egyetlen munkahelye a mi kórházunk. Tudományos tevékenységét 12 dolgozat csaknem 150 előadás jelzi. A Magyar Belgyógyász Társaság Dunántúli Szekciójának vezetőségi tagja, e társaság érdemérmének, valamint három megyei főorvosi dicséretnek és egy miniszteri kitüntetésnek birtokosa. Helyettese ugyancsak környékbeli, dr. Gál Marianna belgyógyász, nephrológus szakorvos, aki jelenleg a diabetológiai szakvizsgára készül. 1980 óta dolgozik az egyesített kórházban. A szakorvosok - dr. Uhlyarik Andrea és dr. Kovács Márta - is két szakvizsgával rendelkeznek, belgyógyászat és gasztroenterológiai képesítéssel, esztergomi és csolnoki lakosok. Az osztály rezidens orvosai most kezdték el tevékenységüket, y^z osztályvezető főnővér, Cziglényi Éva esztergomi, intenzív szakasszisztensi képesítéssel is rendelkezik, 6 éve áll az osztály szakdolgozóinak élén. Dr. Pák Gábor főorvost kértük meg osztálya bemutatására. - A „kettes Bel" 1999. március 8. óta működik Esztergomban. Korábban ez az egység Dorogon volt egyrészt mint egy járási kórház része, majd a '70-es évektől kezdve már a közös Esztergom-Dorog térséget ellátó egyesített fekvőbeteg ellátó intézmény egy osztálya. Az átköltözést megelőzően a Dorogi Kórház csaknem 60 évig önálló, négy alapszakmás intézményként működött amelyben a szakmai profil fokozatosan változott a különböző korok igényei, átalakítási elképzelései tükrében. Attól kezdve, hogy megszűnt a járványellátás addig, hogy az aktív fekvőbeteg-ellátás krónikus ellátási formává változott Dorogon. A II. Belgyógyászati osztály új helyszínre került, a megváltozott körülmények, a külső-belső kihívásoknak való megfelelés igénye, a dorogi és Dorog környéki édekek - mintegy 40 ezer lakos érdekeinek - képviselete jelentette az első hónapok legfontosabb tennivalóit. Nehezen volt elvárható a dolgozóktól, a betegektől, sőt saját magunktól is, hogy a struktúra-átalakítási elképzeléseket, az egészségügyben lévő piaci helyzetet és az erre való törekvéseket azonnal befogadja, azzal azonosuljon. A térség morbiditási mutatói alapján az osztály szakmai profiljában kiemelkedő fontosságú a gasztroenterológiai, a nephorológiai specifikus szakellátás. Ami az általános belgyógyászati tevékenységet illeti, Dorog és vonzáskörzete betegeit látja el az osztály. A korábbi mostoha körülményekhez képest a rekonstrukciós program hotelszolgáltatást javító intézkedéseivel mára lényegesen javult a betegek elhelyezése, a gyógyítás feltételrendszere. Ma 2 és 4 ágyas szobákban történik a gyógykezelés, évente 2400 beteget tudunk fogadni. Modern endoszkópos laboratóriumban a gyomorvérzések legkorszerűbb ellátása történhet meg, az itt vizsgált betegszám évente eléri a 5000-et A gasztroenterológia első megyei centruma volt a II. Belgyógyászati osztály, jelenleg három gasztroenterológus szakorvos szolgálja a betegek érdekeit A vérzés-csillapításon túl kisebb daganatok endoszkopós eltávolítására is sor kerül, sőt az altatásban végzett vizsgálatok, az epeúti kövek eltávolítása, avastagbélben lévő polipok ugyancsak endoszkóppal való felszínre juttatása korábbi sebészeti ellátási formákat váltanak ki. A legkorszerűbb videó berendezés és számítógépes adatrögzítás lehetővé teszi, hogy a beteghez tartozó lelet az elváltozás színes képi rögzítését is tartalmazza, nagy segítséget nyújtva ezzel a családorvosi hálózatnak és a sebésznek. Nagy jelentőségű, hogy október l-jétől Esztergomban is lehetséges izotóp technikával kimutatni a gyomorbetegségben vezető szerepet játszó helicobacter pylori nevű baktériumot. A gasztroenterológiai szakambulancián két endoszkópos szakasszisztens dolgozik, akiknek felnőtt szakápolói végzettségük is van. Az osztály másik profilja a nephrológiai belgyógyászati jellegű vesebetegségek ellátási területe. A megye első nephrológus szakorvosa évekkel ezelőtt korszerű vesebeteg gondozást vezetett be, melynek eredményei napjainkban már megmutatkoznak. Ebből a műhelyből indul ki az igény egy művese állomás Eszterogmba való telepítésére. Az ötlet találkozott Major Lajos dr. és a Fresenius elképzeléseivel, és a közös munka gyümölcseként Európa első önálló, Fresenius működtetésű művese állomása került átadásra öt évvel ezelőtt. Ma itt három műszakban folyik a betegek kezelése. A vesebeteg gondozottak száma jelenleg eléri a 350-et az ún. elhanyagolt nephrológiai esetek száma minimális. Az osztály rendelkezik két nephrológus szakorvossal, egy nephrológus speciális képzettségű szakaszszisztenssel. A jövőben szükségesnek tartom, hogy az egyik nephrológus szakorvos diabetológus képesítést is nyerjen, hisz a vesebetegek nagy része cukorbetegség talaján alakul ki. Úgy tapasztalom, az osztály minden dolgozója - szakorvosai, rezidens orvosai, a csaknem harminc szakdolgozója, négy fő technikai személyzete és a betegszállítók - törekszik megfelelni a kihívásoknak, folyamatos képzéssel igyekszik a betegellátást magasabb szintre emelni.