Esztergom és Vidéke, 2000

2000-08-15 / 33-34. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE MILLENNIUM! SZÁMA Királynék és városaik íillon Annáé pl., aki III. Béla első felesége volt. Vagy Jolaníáé, ő II. Endre második asszonyaként abban a tisztességben részesült, hogy szerelmes férjura meghagyta: mellé temessék, amikor erre sor kerül. A harmadik feleség, Beatrix végül Gizella, Ágnes és társaik végzetét kapta: szülőhazája valamely kolostorában töltötte életét A tudós történészek a folyamatok indítékait és összefüggéseit egybefűzve pedánsan és tényszerűen tárgyalják kutatásaik eredményeit - az író és tőlük nyert adatok köré élményigényes szándékkal, sokszínű készséggel formál sorsot és históriát. Soltész István leginkább emberközelből lát és láttat mondhatnánk „tiszaháti" szemléletességgel, zamatosan közvetíti a hősnői körül történteket az átélteket és végbementeket A hiteles forrásanyagot mintha egy meditációkra intő téli alkonyat „felszított melegű kandallójának" sugárzása hevítené: olvasóját a hősnőkkel egyazon lobogásban sodorják mondatai - örömmel lapozunk vissza, ha valamely korábbira kevésbé pontosan emlékezünk. Szívesen remélnénk, hogy rálelnek könyvére sokan, segíthet elszabadulni mások mind közönségesebb csábításaitól, amennyiben az elbeszélő fogékony olvasókra talál. És lapozgatókra az album, amelyeben a mesterien formált képek sokasága mellett az írott szöveg látszatra csupán másodlagos. De ha a kisebb-nagyobb látványfotók kalodáiba szorított kurta történeti leírások, akár a képmagyarázatok forrásvizébe is betekintünk, „a láttatás élménye" ugyancsak meglegyint Közeli légifelvételekkel nyitnak a városportrék, majd a „nagytotálokon" át kerülnek el a bensőségesebb részletekig - gondosan fel-felcsillantva minden „királykorit". A múlt és a jelen élő harmóniákban találkozik. Az év- és napszakok váltakozása alkalmi miliőt teremt a fényértékek kiemelnek vagy tompítanak, a tágasabb látószögekben előbukkannak a mai városlakók. A sokaság nyüzsgése egyegy jeles emlék körül, meghittebb jelenlét az apróbb kivágatokon. Méltatlan lenne a kitűnő kamerakezelést említeni - a szakma művészi alapfeltétele. Elismerést kivált a témához illő hangulatteremtés erénye érdemel, a ,képlátás" mértékének erőssége - az egésztől a részletekig őrzött kiegyensúlyozottság a felvételeken. Á várostörténet írott fejezetei, a láthatók mögé simuló mondatok példásan teszik teljessé az egybehangzásokat. A „leíró" az olvasottak és tapasztaltak mezői helyett inkább az „orbis pictus" igényéhez igazodott - a legbájosabb számára talán „a kihagyás kényszere" lehetett Az általa formázott bemutatás így fokozott érzékenységet teremt egybe fűzi a látvány töredékeket: a képek jelenkoriak törvényszerűen, a köröttük olvashatók a kövekből sugárzó múltat mutatják, az élmények lényegét Ajeles szakszerűséggel tipografált oldalakon eleven párbeszéd alakul. Minden pontos, minden a helyén csupán a í-ből jutott fölösen a szavakba, gyakorta megelégednénk rövidebbel is. Ez ugyan aligha a szerzők ódiuma, és nyilván az sem csupán az övék, amit a 69. laptetőn olvashatunk: 1999-ben még a Mátyás-templom alatt pihent III. Béla és eLso felesége, Jolánta, halotti ékszereikkel együtt...". Az előző könyvben és másutt (eléggé távol Budától és egymástól) ezektől eltérő híradás található. A zárólapon pedig bőven maradt még hely egy gazdagabb forrásjegyzék számára, a korábbi könyvben erre hat teljes oldal jutott Ne takargassuk reményünket a bízvást felkeltett érdeklődés iránt Szívesen álmodozunk még arról is, hogy az ismételt kiadásban néhány felvétel újításra szorul: Esztergom partjára teljes Duna-híd, Székesfehérvár királyi emléke fölé illőbb boltozat kerül. b. Esztergom törtenetenek fontosabb esemenyei 1303-1526 között A hazai história kötetlenebb és oldottabb előadását kedvelők számára Soltész István és a Gabo Könyvkiadó kapcsolata termékenyen gyümölcsöző: 1999 végén az Árpád-házi királynék pompás életrajzi gyöngysorával ajándékoztak meg, az idén a Magyar királyi városok színes fotóvedutáinak képeskönyvével Esztergom, Székesfehérvár, Veszprém, Visegrád, Óbuda-Buda középkori emlékeiről. Antall Péter és Gedai Csaba gyönyörű felvételeinek albumát a várak és városok, székesegyházak, paloták és mások építését és formálódását kísérve az író beszédes jegyzetekkel fűszerezte, felidézve a képeken láthatók történetének folyamatát Az előző könyv a nemzet és az ország krónikájába ágyazott „magánhistóriák" szövevényesen bonyolult tövises-csalitos ágbogain, máskor hímes mezőin kalauzol a joculátorok „ősasszonyaitól", a nagyfejedelmek választottainak bemutatásán át az utolsó Árpád-házi királyasszony, III. Endre második felesége, Habsburg Ágnes (1281-1364) szomorú életútjáig, aki csupán öt esztendőt tölthetett párja jobbján (1296-1301), hiszen Endre halála után a legszentebb magyar uralkodó felesége, Gizella sorsára jutott A rendszerint diplomáciai mérlegelésben kiszemelt, „importált" királyasszonyok fátuma ez. Akadnak ugyan a sorban boldogító találkozások, örömteli életközösségek is: Cha1301 tavaszán Gergely esztergomi érsek megkoronázza - az anyai ágon Árpád-házi - Károly Róbertet. A koronázás érvénytelen volt, mivel az országgyűlés nem járult hozzá. Ugyancsak érvénytelen volt az 1301. aug. 27-ei Vencel-féle koronázás is, melyet a kalocsai érsek végzett 1304. jún. az Anjou-párti Mihály érsek elmenekül a cseh Vencel hadai elől, s azok bosszúból feldúlják a várat a székesegyházat Egyes feltevések szerint Szent István kardja - és más ereklyék - ekkor kerültek Prágába. 1306. Károly Róbert-valószínűleg ostrommal - beveszi Esztergomot 1313.máj.-okt. Trencséni Csák Máté felbőszülve az időközben szabályosan királlyá koronázott Károly Róbertnek az érsek javára tett birtokadományain - végigpusztítja az esztergomi érsek felvidéki birtokait és elpusztítja Esztergom várát 1318. aug.9. Csák Máté személyesen intézi bizonyos birtokcseréjének jogi ügyeit a Szent Királyi keresztesek konventje előtt A konventet II. Géza alapította Szt István egykori palotája helyén, amely - feltehetőleg - helyszíne volt 1038. aug. 15-i halálánakis. Szentkirály ma Esztergom délnyugati határában egy elvadult partszakasz a Duna mentén. 1324. júl. 27.-én kelt oklevelében az esztergomi káptalan beperelte a királyi város lakosait az országbíró előtt, mert azok rendszeresen megtagadták a vám-, helypénz és földbér megfizetését A káptalan és királyi város évtizedek óta tartó „hatalmi" harcának e fejezete a város javára dőlt el. 1326. Károly Róbert városvédő politikájának újabb tanújelét adta az által, hogy Esztergom városának adományozta Kovácsi falut, amely a mai vasútállomás környékén feküdt. A királyi fegyverkovácsok egykor virágzó faluja erre az időre már pusztává lett. 1330. Telegdi Csanád érseki hivatal viselésének kezdete. Működése alatt megerősíttette a várat, gótikus stílusban újjáépíttette a Szent Adalbert székesegyházat, és fallal keríttette körül a Vízivárost 1336. A cseh, lengyel és magyar uralkodók Visegrádon új, Morvaországon és a Szepességen keresztül vezető kereskedelmi utak kialakításában állapodtak meg, amelyek ,kikerülik" Bécs árumegállító jogát Ezzel Esztergomnak a korábbi évtizedekben már erősen megrendült kereskedelmi jelentősége tovább hanyaüott 1403. szept Zsigmond király az ellene szövetkezett - és Nápolyi Lászlót trónra segítem akaró - magyar urak ellen Esztergomba indul. A körülzárt várat heteken keresztül ostrom alatt tartotta, míg a fallal övezett Vízivárost Garai Miklós és János katonái rohammal foglalták el. 1440. nyara Ulászló király megostromolja Esztergom várát mivel az Erzsébet özvegy királynéval szembeni küzdelmében az érsek ellene fordult. Az ostrom leírása szerint a szomszédos Szent Tamás hegyen erődítményt emeltek az ostrom elősegítésére. Ez az első adat arra vonatkozóan, hogy a SzentTamás hegyet a várvédelem leggyengébb pontjaként hasznosították az ostromlók. 1453. nov. 17. Széchy Dénes érsek hét megyéspüspök jelenlétében felszenteli az új esztergomi székesegyházat, melyet - nagyobb részben - a magyar egyházakra pápai jóváhagyással kivetett 2000 aranyból építtetett. Az összeget végül országos közadakozásból teremtették elő, amelyből - Hunyadi János példáját követve - a magyar főurak és főpapok is jelentősen kivették részüket 1465. márc. Vitéz János váradi püspök esztergomi érsekké való kinevezésével Esztergom a következő években humanista központtá válik; pompás palota, függőkertek, vízvezeték ejtették ámulatba a látogatót pazar udvartarása messze földről idecsalogatta a legnevesebb tudósokat művészeket. 1471 nov. Mátyás király Vitéz János érsekkel összekülönbözve körülzárja az esztergomi várat mire Vitéz megadja magát s az ostrom elmarad. 1472. nyara Vitéz János halála. A humanista főpapot az esztergomi székesegyházban temették el, az 1763-ban meglelt síremléke mais látható a Bazüika altemplomában. 1490. ápr. 6. Mátyás király halála. Özvegye, Beatrix Esztergomba vonul vissza, ahonnan - közel tízévi tartózkodás után - visszatelepül Itáliába. 1502. szept 12. II. Ulászló pénzzavarában elzálogosítja Esztergom királyi várost Bakócz Tamás érseknek és rokonainak 4000 Ft-ért 1502. dec. 23. Bakóczot beiktatják esztergomi birtokába, így a királyi városnak egyházi földesura lesz. 1506. A Maria Annunciata kápolna alapkőlerakása. A Bakócz érsek által családi sírkápolnának szánt kápolna napjainkig épen maradt gyönyörű reneszánsz oltára ma a Bazilika mellékoltára. 1518. ápr. 28. Az országgyűlés határozata érteln>ében az elzálogosított királyi javakat vissza kell váltani. Esztergom királyi város ezzel visszakerül régi birtokosához. 1521. jún. 15. Bakócz érsek halála. Hagyatékát II. Lajos király törökellenes hadjárat céljára foglalja le. A hadjáratból semmi nem lett 1524. ápr. 7. Bakócz utódja, Szathmári Gyöq;y érsek halála. Ü.Lajos ismét az egész érseki vagyont követeli, s mikor a jogtalanságon felháborodott várnagy ellenszegül, a király erőszakot alkalmazva, ágyúival nyittatja meg a vár kapuit 1526. aug. 29. Szálkái László esztergomi érsek Ü.Lajos királlyal együtt a mohácsi csatamezőn elesik. Kántor Klára