Esztergom és Vidéke, 2000

2000-08-15 / 33-34. szám

Csombor Erzsébet szerkesztésében Esztergom és Vidéke MELLÉKLET 2000. - II. évf. 3. szám Az esztergomi egyház könyvei a középkorban 1001 -1543 Esztergom vára volt a magyar egy­házkormányzat központja, az eszter­gomi érsek és a székeskáptalan szék­helye az esztergomi érsekség alapítá­sától egészen 1543-ig, amíg a török el nem foglalta a várat Az esztergomi egyház - ecclesia Strigoniensis - a középkorban nem­csak a Szent Adalbert tiszteletére szentelt székesegyházat jelentette, hanem egy meghatározott feladatok­kal ellátott intézményegyüttest A legfontosabb kötelezettséget a székesegyházban a liturgikus cselek­mények végzése jelentette. A közép­korban a világi hatalom az oktatást is az egyházra bízta, a székesegyházi iskola vezetése és a tanítás a káptalan feladatai közé tartozott. A 14. század végén önálló intézményként ugyan, de a székesegyházi iskolára alapozva csatolta a káptalanhoz Budai János főesperes az általa alapított Collegi­um Christit. A Collegium anyagi se­gítséget nyújtott a szegény sorsú tanu­lók külföldi egyetemi tanul­mányaihoz, mivel a középkorban Ma­gyarországon nem működött folya­matosan egyetem. A padovai, bolog­nai, ferrarai, bécsi, krakkói egyete­men tanult kanonokok egy része álla­mi (királyi udvari) szolgálatot teljesí­tett, az Esztergomban működő kano­nokok az egyházi (szentszeki) bíró­ság munkájában vettek részt. Ott ta­láljuk őket azonban a hazai joggya­korlatot ismerő literátusokkal együtt a káptalan világi jogszolgáltatásában, a hiteleshelyi feladatok ellátásában is. Az esztergomi egyház intézményi tevékenységeinek ellátásához nélkü­lözhetetlenek voltak a könyvek. Saj­nos, az esztergomi egyház középkori Az esztergomi egyház a magyar művelődés századaiban - kódexek, könyvek, kéziratok, metszetek ­könyveiről azonban nem maradt fenn jegyzék. Az istentiszteleti cselekmé­nyekhez szükséges liturgikus köny­vek - az 1397-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint - kellő számban álltak rendelkezésre. A székesegyház könyveit a használat helyén őrizték, így a liturgikus könyveket a sekres­tyében. Ugyanitt kaptak helyet a szentszéki bíróságon használt kánon­jogi szöveggyűjtemények is. A Collegium Christinek különálló könyvtára volt. Az esztergomi egyház könyv­állománya elsősorban könyvajándé­kozással és az elhunyt káptalani tagok könyveiből gyarapodott. A gyarapo­dás másik módja a kéziratmásoltatás volt. A székesegyházi másolómű­helyben, a scriptoriumban másolt kéziratok közül csak a Collegium Christi könyvtárából maradt fenn egy olyan kötet, amelynek bejegyzése azt bizonyítja, hogy egy Biblia másolását Esztergom várában 1394-ben fejezte be egy Temlinus nevű scriptor. Vitéz János esztergomi érsek (1465-1472) esztergomi és budai könyvtárából egyetlen kötet sem ke­rült be a székesegyház könyvtárába. Kódexei ma a világ nagy könyv­táraiban találhatók, más esztergomi érsekek könyveihez hasonlóan. Az esztergomi vár és vele együtt a székesegyház, az érseki palota, a káp­talan és a Szent István társaskáptalan temploma, épületei, könyvei a Mo­hács (1526) utáni évtizedekben már nem voltak biztonságban. Esztergom várának tulajdonosa, Várday Pál ér­sek hol Ferdinánd király, hol Szapo­lyai János pártjára állt. Ez a bizonyta­lan politika több várostrom előidézője lett. A várat védő spanyol zsoldosok kapitánya 1530-ban be is jegyezte a nevét egy esztergomi breviáriumba. A végzetes 1543-as ostrom főszereplői is a spanyolok voltak: ők adták fel a várat a szabad elvonulás fejében. A káptalan tagjai a nélkülözhetet­len liturgikus könyveken kívül csak néhány kódexxelés kevés, elsősorban a magántulajdonukban lévő nyomta­tott könyvvel hagyták el a várat. Az esztergomi Főszékesegyházi Könyv­tárban ma két kódex és egy formúlás­könyv képviseli az 1543 előtti könyv­állományt. Az Énekek énekéhez írt magyarázat a 12. századból, Szálkái László érsek (1524-1526) iskolai jegyzetei és Nyás Demeter esztergo­mi vikárius (megh. 1525) által kiadott oklevelek másolatgyűjteménye. Az esztergomi várban 1543 előtt őrzött kódexek és nyomtatott könyvek hazai és külföldi könyvtárakban 1543. augusztus 10-én a spanyol zsoldos katonaság feladta a várat az ostromló törököknek. Ezzel megpe­csételődött az itt maradt kódexek, nyomtatott könyvek, épületek és be­rendezések sorsa A könyvállomány jelentős része megsemmisült, szétszóródott. Egy ré­sze azonban a várban maradt, ahon­nan ismeretlen időpontban valószínű­leg a törökök szállították Budára. 1686-ban, Buda felszabadítása után az itt lévő kéziratos és nyomtatott könyvek, köztük az Esztergomból származók is Bécsbe, a császári könyvtárba kerültek, s ma is Österre­ichische Nationalbibliothek (Wien) állományában vannak. Néhány köte­tet 1932-ben az ún. Velencei egyez­mény keretében Ausztria visszaadott Magyarországnak, ezek ma az Orszá­gos Széchenyi Könyvtárban találha­tók. Közülük esztergomi eredetű a Capitulare, egy breviárium, az eszter­gomi iskolában 1463-1476 között másolt iskolai jegyzetek (Tractatus theologici et sermones), valamint az ún. Acephalus, azaz a magyar króni­kát is tartalmazó csonka kódex. A szétszóródott kötetek közül két kódex ma az Országos Széchenyi Könyvtárban van (Pálóczi missale, Mesko-féle pontificale), a Pálóczi breviárium Salzburgban (Universi­tatsbibliothek), több nyomtatott könyv pedig a pozsonyi Káptalani könyvtárban (Bratislava, Kapitulná kniznica), valamint a Magyar Tudo­mányos Akadémia Könyvtárában. Egy 14. századi graduále lapjai levél­tári borítóként az esztergomi Főkáp­talan magánlevéltárában maradtak fenn, onnan a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára kézirattárának töredékgyűjteményébe kerültek. (Folytatjuk) Körmendy Kinga

Next

/
Oldalképek
Tartalom