Esztergom és Vidéke, 2000

2000-08-03 / 31-32. szám

4 Esztergom és Vidéke 20QQL augusztus 3, A Megfeszített rockoperáról Megelevenedett a láp világa (Pálos) Augusztus első hétvégéjén a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon ősbemutató lesz, méghozzá a Megfeszített című rockopera ősbemutatója. A színművet Tóth Sándor költő, az esztergomi tanítóképző tanszékvezető tanára írta (fotónkon művészbarátai körében). A szereposztásban többek között Varga Miklós, Vikidál Gyula, Varga Klára, Gesztesi Károly nevét olvastuk, a rendező Kollay Gábor. Jegyek a Cathedralis Tours és a Gran Tours utazási irodákban kaphatók. Az opera cselekményéről Tóth Sándort kérdeztük. - A Biblia nemcsak több száz millió keresztény szent könyve: remekmű, mely az egész emberiség szellemi kenyere. S mint minden remekmű, minden korban és időben szól a múltról, a jelentről, a jövőről. A bibliai ihletésű színpadi játékban a Főpappal az^ Aranyborjú ünnepét ünnepli a nép. Ót istenítik, de mivel a világban nem juthat mindenkinek egyformán Mammon kegyeiből, a szegényeknek és elnyomottaknak, kisemmizetteknek és meghurcoltaknak a Főpap a szert kínálja pótszerül, melynek fogyasztása elcsendesíti a bánatot, feledést hoz a kínra, reményt a reménytelenségbe, gyógyírt a sebekre. Vele száll szemben a tanítványaival érkező Próféta, aki a szeretet hatalmát szegezi szembe Mammon hatalmával, az életet teremtő testvériséget és megbékélést kínálja az embert roncsoló szer helyett. Az eksztázissá fokozódó ünnep csúcspontja az emberáldozat Mammon oltárán. Ám a Próféta csodát tesz: a Főpap nem tudja megölni a kiszemelt áldozatot, fogdmegei sóbálvánnyá változnak. A Főpapnak le kell győznie a Prófétát, hogy uralkodhasson a világon, de erre egymaga nem képes. Ágyasa, a Bűnbánó asszony bevallja neki, hogy ismer valakit a Próféta tanítványai közül: az Árulót, aki önnön testvérbátyjaként megerőszakolta őt kislány korában. Ezután lett a szer rabja. A Főpap megzsarolja az Árulót, hogy leleplezi. Az Áruló lelke mélyén a Mester helyére tör, ám ő is tudja, hogy erre képtelen. Kapóra jön hát az ajánlat. A Mester tanítványai körében legyőzhetetlen, ám ő tudja, mikor lesz egyedül, s akkor a kezükre adja. A Bűnbánó asszony találkozik a Mesterrel, s megszereti. A mester válasza: ő nem azért jött a világra, hogy csak egy embert szeressen. Neki az egész emberiséget kell szeretnie, hogy megválthassa, mert nincs más megoldás, mint a szeretet A Bűnbánó megtér a Mester hitére s leleplezi az Árulót. A Mester az utolsó vacsorán elbúcsúzik tanítványaitól és rájuk bízza, hogy vessék el a szeretet magvát szerte a világon. Búcsúzásul mindnyájuknak megbocsátja bűneiket az Árulónak is, mert minden ember gyarló, s ha nem lesz úr a megbocsátás, ember az ember torkát vágja el. Az Áruló rádöbben, hogy árulása felesleges volt, de már késő. Az Olajfák Hegyének magányában a Mester az Atyjához szól, aki a Földre küldte, hogy elvegye a világ bűneit. Rettegve várja a kínok kínjait a halált. Szeretne boldogan élni, mind a boldog emberek, ám tudja, hogy nem teheti, mert az emberiség nem boldog, meg kell váltania. Belenyugszik: Atyám, legyen meg a te akaratod. A rabul ejtett Mestert kegyetlenül megkínozzák a piactéren. Az Áruló nem tudja elviselni tette következményeit: megöli magát. A Főpap ujjong, mert győzött. Csak hiszed - vágja a szemébe a Bűnbánó asszony. ARossz sosem győzheti le a jót a hazugság az igazságot A Főpap meg akarja ölni, de a Bűnbánó sebezhetetlen. A Mester keresztfája előtt tisztelegnek a magyar történelem nagyjai, akik a jót képviselték, s ezért az életüket áldozták. (-thó) Verebes Ernő színdarabja, a „Sardajfass, a hímboszorkány" az idei várszínházi évad legkülönösebb produkciója volt. Színes, látványos, szellemes, pikáns. Akifejező, modern zene és tánc, a groteszkbe hajló párbeszédek sajátos ötvözete volt ajúlius 22-23-ai előadás, melyet a Beregszászi Illyés Gyula Színház és KözépEurópai Táncszínház művészei vittek színre - ősbemutatóként - a Zsámbéki Szabadtéri Színpad és az Esztergomi Várszínház támogatásával. A táncot nem nevezném balettnek, még dzsesszbalettnek sem, minden szövegnél kifejezőbb - hol humoros, hol pajzán, hol meghökkentő - mozgással kápráztattak el a színészek, táncosok, hol előrelendítve a cselekményt hol homályossá téve az amúgy is ködös középkori történetet, egy álomszerű lápvilág lidércekkel, faunokkal, vajákos képességű hősökkel teli misztikus meséjét Már meg sem lepődünk, mikor az egyszerű parasztlány a 20. század természettudományos nyelvezetén cseveg, vagy amikor Guttenbergről társalognak pákászok, vadászok, cselédek a könyvnyomtatást megelőző évszázadban. Vidnyánszky Attila sok eredeti ötlettel lepte meg a nézőt - pl. a tyúk átváltozása leánnyá, vagy a főhős megszületésének komikus jeleneísora -, de a véletlen is produkált mulatságos helyzeteket - mint amikor a fölre pottyant szétmáló tojást mielőtt a táncosok elcsúsztak volna rajta, egy malac jóízűen felnyalta, vagy pl. a szereplők spontán reagálása a Bazilika harang-kondulásaira. Az időjárás most megkönyörült a nézőkön és a színészeken, de az előadás végére a színpad vízben úszott. Merthát egy láp mégsem lehet meg víz nélkül. A kiöntött ürgékre emlékeztető gárda megérdemelten aratott szűnni nem akaró vastapsot És taps illeti a Várszínház bátran próbálkozó, az új iránt fogékony vezetőit is! Tisztelt Esztergomi Polgárok! Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy az Önök gyönyörű és nagy történelmi múlttal rendelkező városában - Szent István király szülőhelyén - mutathatjuk be új művünket, a Veled, Uram! című rockoperát 2000. augusztus 20-án a Bazilika előtti téren. Témáját tekintve e mű akár az István, a király második részének is felfogható, ám minden szempontból új, önálló alkotás. A cselekmény a már több mint 30 éve uralkodó idős király halála előtti években játszódik és középpontjában a trónutódlás konfliktusa áll: ki legyen a király István után, aki egyetlen fiát, Imrét, a trón várományosát, a magyar történelem első „vadkan balesete" miatt elvesztette. Szeretnénk méltó és látványos művészi eszközökkel megmutatni István király emberi és uralkodói nagyságát még élete tragikus nehéz pülanataiban is azért, hogy új művünk segítségével emlékezetessé tehessük a Magyar Millennium magasztos történelmi évfordulójának megünneplését Produkciónk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Turizmus RL jóvoltából a Magyar Millennium országos rendezvénysorozatának kiemelt eseménye lesz. Az ősbemutatóhoz élvezzük Esztergom Város Önkormányzatának és a katolikus egyház támogatását Reméljük, hogy az előadások sok érdeklődót vonzanak majd városukba, mind a határokon belülről, mind a határainkon túlról, de hisszük, hogy elsősorban Önök, e város polgárai tisztelnek meg bennünket jelenlétükkel. Tisztelettel: Szörényi Levente zeneszerző Bródy János szövegíró Várszínházi programok Augusztus 5. (szombat), 20.30 órakor: „Milyen jó lenne nem ütni vissza" - HOBO József Attila-estje Augusztus 11-12. (péntek-szombat), 20.30-kor: Platón: Szókratész védőbeszéde - a Merlin Színház vendégjátéka Augusztus 15. (kedd), 20.30-kor Erkel Ferenc: István király (opera)- a Kolozsvári Magyar Opera előadása „Várszerdák" az Esztergomi Várszínházban: Augusztus 9. (szerda), 20.30 órakor: Görög nemzetiségi kulturális est A MASKARADES Együttes és az ILIOSZ Táncegyüttes műsora. A helyszínen a görög konyha remekeiből is vásárolhatnak! Mert adni jó... A véradók és a Várszínház közös millenniumi „produkciója": a Várszínház augusztus l-jén, 8-án és 15-én a kórházunknak vért adók részére tiszteletjegyet ajánl fel Erkel Ferenc: István király című operájának augusztus 15-ei díszelőadására Adjon Ön is vért, hogy megajándékozhassuk! Tel. 400-945.