Esztergom és Vidéke, 2000

2000-07-20 / 29-30. szám

: 2000. juiius 20. Esztergom és Vidéke Konferencia: Reformáció és protestantizmus ál SÍ I m Július második hetének végén a Magyar Millennium és a Magyar Reformátusok A'. Világtalálkozója alkalmából az Esztergomi Református Eg\házközség és a Tatai Református Eg\liázmeg\e tudományos és presbiteri konferenciát rendezett városunkhím. A tudományos konferenciát a Fresenius Dialízis Központban tartották „A reformáció és a protestantizmus Esztergomban és környékén" címmel. Tizenkét előadás hangzott el dr. Márkus Mihály dunántúli református püspök, egyháztörténész megnyitó beszédét követően. Püspöki Nagy Péter: A reformáció területi elterjedése az esztergomi Főegyházmegye területén, Nagy Lajos: Protestantizmus a török korban a Dunától északra, Ladányi Sándor: Az 1721. évi vallásügyi vizsgálat Esztergom vármegyében, Tóthné Németh Gyöngyi: Az Esztergomi Egyházközség története, Tóth Krisztina: Esztergom megye a 18. században az egyházlátogatási jegyzőkönyvek tükrében című előadások különösen felkeltették a nagyszámú hallgatóság figyelmét. Németh Lajos lelkész, házigazda kérdésünkre elmondta, a konferencia a „jelenlét" valamint a „sokféleségben lévő egység" gondolatok jegyében zajlott. Esztergom nemcsak a magyar katolicizmus ezeréves fővárosa, hanem a magyarországi reformáció egyik legelső centruma is a környékével egyetemben. A reformáció és a protestantizmus századokon át megosztotta a magyarságot, most pedig a konferencián római katolikus és protestáns előadok együtt mondták el véleményüket anyaországi és szlovákiai magyaroknak. A Presbiteri Konferencia a Dobó gimnázium aulájában volt a második napon, ahol Márkus püspök igehirdetésével és istentisztelettel kezdődött az egész napos program. Balogh Péter, egyházközségi gondnok köszöntője után Kálmán Attila, a Zsinat világi elnöke tartotta a megnyitót. Az egykori Esztergom vármegye református gyülekezetről hét előadást hallottunk, majd a Nagykőrösi Főiskola színpada Dobozi-Debreceni: Tiszaladányi Jeremiás és Debreceni: A kiválasztott színműveket láttuk. A tudományos konferencia napját a volt Vármegyeháza dísztermében nagyszabású koncert zárta. A Budapesti Soli Deo Glória Kamakórus adventi, karácsonyi, nagyheti, húsvéti és pünkösdi énekeket szólaltatott meg, vezényelt Bódiss Tamás és Hargita Péter. A koncert második részében a Strigonium Consort régizene együttestől Antonio, Vivaldi és Telemann műveket hallottunk, a műsort Tóth Sándor költő, főiskolai tanár vezette. A közel félezer résztvevő ellátogatott a Vármúzeumba, jártak a Bazilikában, ahol a Nyerges új falui Zeneiskola fúvós zenekara adott rövid műsort tiszteletükre. Jó hír, hogy azok is hozzájuthatnak később az előadások anyagához, akik személyesen nem tudtak most eljönni, ugyanis a rendezők külön kötetben megjelentetik. (Pálos) TÓTH KÁLMÁN ÉLETMŰ-ARANYÉRME Az elmúlt négy évtizedben felnőtt esztergomi ifjúság testnevelője, nyári és téli táborainak szervezője, Tóth Kálmán tanár (fotónkon kollégái gyűrűjében) a tanév végén - nyugdíjba vonulása alkalmából - magas szakmai elismerésben részesült: a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének elnöke, dr. lstvánfi Csaba professzor az „iskolai testnevelésben és diáksportban végzett kiemelkedő munkásságának elismeréséül" Egyesületi Aranyérmet adományozott Tóth Kálmánnak, aki 1939. november 13-án született Dorogon, szüleivel Dágon lakott, általános iskolai tanulmányait ott végezte. Már itt elkötelezett híve lett a sportnak, Oszuska Miklós - Tana bácsi vezetése mellett labdarúgásban, atlétikában és röplabdában képviselte a falu színeit. Középiskolásként Esztergomban kollégista volt, az I. István Gimnázium tanulójaként érettségizett 1958-ban. Itt is szinte minden sportágba beválogatták az iskola csapatába: torna, atlétika, labdarúgás, asztalitenisz, röplabda - érmek garmadát gyűjtötte be. A bányász község és szülei indíttatására a miskolci Műszaki Egyetemre jelentkezett, de nem tetszett ez a pálya, s otthagyta az egyetemet, fél évre visszament dolgozni a bányába, ahol a nyarakat is csillésként töltötte. Ebben az időben tanulta meg a bányász himnuszt, a nehéz munkában felőrlődő emberek tiszteletét. A következő tanévben jelentkezett a Magyar Testnevelési Főiskolára, ahova felvételt nyert, majd 1964-ben kiválóan diplomázott. Megmaradt a szívének legkedvesebb labdarúgás mellett. Főiskolás válogatottként Bacsó Béla, Mezei György és más neves labdarúgók csapattársa volt. A diploma megszerzése évében ismerte meg későbbi feleségét, az utánpótlás válogatott TF-s kézilabdás Orsovai Tündét. A főiskolát befejezve Pécsre, Budafokra, Siófokra, Szombathelyre hívták játszani, de mivel tanári megbízással nem kecsegtették, inkább visszaköltözött a szülői házba, és innen járt át Csolnokra, ahol testnevelést és biológiát tanított. 1965-ben nősült, majd megszületett két lánya, közben Csolnokra költözött családjával. Ezután Buzánszky Jenő vezetése mellett a Dorogi Bányász csapatának tagja lett. Ezt is fel kellett mondania, mivel nem tett le a tanításról, így a Sárisápi Bányász NB III-as csapatában játszott. Néhány év múlva megbízott igazgatónak nevezék ki a csolnoki általános iskolába. 1968-ban testnevelői posztra hívták Esztergom-Kenyérmezőre a Felsőfokú Vegyigépészeti Technikumba, mely mellett a Hell J.K. Szakközépiskola óraadója is volt 14 éven keresztül. Közben építkezett Esztergomban, 1971 telén költözött be a családi házba. Ezután születet meg fia, harmadik gyermeke. Amikor megszűnt a felsőfok, Mészáros Ferenc testnevelő tanszékvezető tanár a Tanítóképző Főiskolára hívta. A nagy tudású, tapasztalt Feri bácsi élete végéig jó barátja maradt, sok közös rendezvény kiagyalói voltak. Tanszékvezetői megbízatást kapott, melyet 5 év múlva a minisztérium megújított. A Mikromed női röplabdacsapatát, majd a TK csapatát az osztályozóig vezényelte. Kézilabdában az ugyancsak megyei bajnokságban szereplő TK-s lányokkal megnyerte a bajnokságot. 1989-ben fogadta el a megüresedő Berzeviczy Közgazdasági Szakközépiskola testnevelői állását. Egész munkásságára jellemző, hogy mindig, mindenütt a munka oroszlánrészét vállalta, vállalja. Mostmár nyugdíjasként is. Igaz, ezután valamivel több ideje jut a szőlőművelésre, a borászatra, erre a másik kedvtelésére. Lelje örömét benne. Kitüntetéséhez gratulálunk! (os) MAGYAR KIRÁLYI VÁROSOK Július 14-én az esztergomi Várban tartották meg ennek a most megjelent albumnak a bemutatóját, amelyen megjelent Mádl Ferenc professzor, megválasztott köztársasági elnök is, akit polgármesterünk, Meggyes Tamás fogadott. Horváth Béla múzeumigazgató rövid köszöntőjét követően Földes Tamás, a Gabo Kiadó vezetője szólt a kötetről, majd Mádl professzor lenyűgöző előadásában Esztergom, Székesfehérvár, Veszprém, Visegrád és Buda királyi székhelyek történelmi, gazdasági, kulturális, nemzeti és vallási értékeit tárta elénk. A könyv közel 150 fényképfelvételét Antall Miklós és Gedai Csaba készítette, szövegét Soltész István írta, szerkesztette Faragó István és Gáspár Zsuzsa. A bemutatón közreműködött a „Perpelua Musica" régizene együttes. (Pálos)