Esztergom és Vidéke, 2000

2000-07-06 / 27-28. szám

2000/1. KERTVÁROSI HÍRADÓ A „Féja" élete A Féja Géza Közösségi Ház, hivatalos nevén Esztergom Város Kertvárosi Féja Géza Közösségi Háza az esztergomi önkormányzathoz tartozik és Esztergom-Kertvárosban közművelődési funkciót lát el. Az itt megrendezésre kerülő programokat jórészt a Közösségi Ház dolgozói ül. annak igazgatónője, Szederné Pereszlényi Márta szervezi. Egy évadra előre tervezik meg a programokat, de sajnos sok programról le kell mondaniuk a szűk anyagi keretek miatt Egy évad szeptembertől júniusig tart A tavalyi évad végén rendezték meg Kertvárosban a gyermeknapot, amikor átadták a gyerekek számára készített játszóparkot, amelynek anyagi hátterét kertvárosi vállalkozók biztosították. Tavaly augusztusban a Soproni Sörgyár által került megrendezésre a Sörfesztivál, a Schmidt-villa kertjében, ahol sok ismert művész lépett színpadra. Az idei évadban voltak olyan rendezvények, amelyek elsősorban a kicsiket célozták meg, így például a mikulásváró, a húsvéti tojásfestés, és a június másodikai gyermeknap. Ez utóbbit a régi lőtéren tartották meg, és a kertvárosi óvoda és iskola diákjai is ellátogattak a rendezvényre. Április 30-án egésznapos majálist szerveztek meg. Az előző évektől eltérően idén ez csak egy napos volt az anyagi korlátok miatt, de akik eljöttek, nem csalódtak, hisz a kertvárosi színpadon reggeltől estig híres művéEsztergom-Kertváros nem tekint viszsza olyan múltra, mint a környező városok, települések. Bár a régészeti kutatások megtalálták egyes őskori, római illetve középkori települések maradványait, vagy létükre utaló nyomot, ezek egyike sem egyezik a ma Esztergom városrészeként létező településsel. Kertváros háromközpontúan jött létre a 19. sz. végén, ám a három hivatalos központon (Kenyérmező, Tábor, Sátorkőpuszta) kívül létezett egy negyedik is, a dorogi Bányakolóniához tapadva. Az egyszerűség kedvéért vizsgáljuk sorban a településrészek történetét Kenyérmezőt nem azért nevezték így, mert bánni köze lett volna a másik, történelemben szereplő Kenyérmezőhöz, hanem prózai okból: itt voltak a környék legnagyobb szántói, melyekre alapozva uradalom is létezett. Erről annyit tudunk, hogy a századelőn Krausz Izidor tulajdona volt, aki később nevét Megyeryre változtatta. Disznóhizlaldát bolgárkertet szeszfőzdét üzemeltetett A településrész később is megőrizte a gazdasági tevékenységet, még a nyolcvanas években is működött itt a „húsipar" ahogy a környékbeliek a disznóhizlaldát nevezték. Az uradalomból mára a kastély maradt meg, ahol ma több család is él. Tábor nevét az itt lévő fogolytáborról kapta. 1914. augusztus 27.-től érkeztek ide foglyok az első világháborúban. Ekkor már álltak itt barakkok, mert a háború előtt egy vállalkozó üveggyárat akart itt építeni. A háború alatt és után ezek a barakkok további felvonulási épületekkel egészültek ki. A második világháborúban 1939 szeptemberétől érkeztek ide lengyel hadifoglyok, akik 1942-ig laktak itt, közben a környező településeken dolgozva, ekkor ugyanis a tábort Pilisvörösvárra helyezték át 1920 januáijászek léptek fel, a színpad körül pedig kézművesbemutatókat láthattak. A gyerekek megtanulhatták a csuhéfonás és agyagozás fortályait és megismerkedhettek az ötvösök munkájával is. Az idei évadban több gyermek és felnőtt színházi műsort is bemutattak a Hell József Károly Szakközépiskolában. Sajnos erre a Közösségi Házban nincs alkalmas helyiség, az épület kicsinysége miatt Ennek ellenére egész évben több tanfolyamot és délutáni foglalkozást indítottak a házban. A Közösségi Ház nagyterme galériaként is szolgál, és különböző kiállításokat tartanak itt. Az idei évad első kiállításának megnyitására szeptember 3-án került sor, Barta Árpád és Szép László festőművészek képeit tekinthették meg az érdeklődők. Június 9-től kezdve egész nyáron az óvodás és iskolás gyerekek rajzait lehet megnézni. Augusztus 20-án milleneumi rendezvényen Vincze László festőművész Esztergomról festett képei kerülnek fel a nagyterem falára. A Közösségi Ház nagytermében még más, előre bejelentett rendezvényeket is tartanak. A felnőttek és idősebb diákok minden hónap első keddjén kötetlen beszélgetést folytatnak „Egymás közt" egy meghatározott témáról, amelyen egy meghívott vendég irányítja a társalgást Legban érkeztek ide a Zniováraljáról kitelepített szalézi Fiúnevelő Intézet tanulói és tanárai. Az iskola néhány évig javítóintézetként működött, majd 1922/23ban nyilvánossági jogot kapott. Az intézmény tanára volt Bányai Kornél, Féja Géza és felesége is. A fejlődés ezután megállíthatatlan volt: még teológiai főiskola is létesült a területen, melyet később Péliföld - Szentkeresztre helyeztek át, ám a fejlődés központja mindvégig a szaléziak iskolája maradt. Sátorkőpuszta a nevét a közelben lévő Sátor kőhegyről nyerte. Itt is - Kenyérmezőhöz hasonlóan - majorság volt, ám itt főleg szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A központja ebben az esetben is egy kastély volt, de ebből mára nem maradt semmi, csupán néhány gazdasági épület maradványát találhatja meg a keresgélő. Irodalomtörténeti érdekesség, hogy a kastély és a majorság egy időben Németh László apósának tulajdonát képezte, így az író és neje szintén sok időt töltöttek itt. A szőlészet annyira jó gazdasági ág volt a környéken, hogy a helyi mondás szerint aki zsalazsomi lányt vesz feleségül, az jómódú lesz életében. Zsalazsomnak a Strázsa-hegy déli lejtőjét nevezték, ahol igen jó termésű szőlők voltak. A már egyesített városrészt az 1938as ünnepi évben Esztergom-Szentistvánvárosnak nevezték el, majd 1951ben politikai okokból Esztergomtáborra változtatták a nevét, hogy aztán 1975ben ismét változtatva az EsztergomKertváros nevet kapja. Az Esztergom és Vidéke 1920. április 22-ei számában Vitái István, a lap főmunkatársa beszámol egy 1920. április utóbb a tehetségfejlesztésről tartott itt előadást Kálmán Sándorné tehetségfejlesztő szakértő. Szeptemberre dr. Latorcai János parlamenti képviselőt hívták meg egy beszélgetésre. A kertvárosi általános iskolások egy pinceszínjátszó foglalkozáson egész évben az István, a király ámű rockopera színpadi változatának előadására készültek. A darab látható volt a kertvárosi kábeltelevízióban, valamint a gyermeknapon is nagy sikert arattak. Ugyancsak a fiatal művész korosztályt célozza meg a rajziskola, ami heti egy alkalommal működik Vezetője Bánominé Kovács Ildikó, a Dobó Katalin Gimnázium rajztanárnője. A rajziskola tagjai a millenniumi rendezvényen falfestésen vesznek részt. Az iskola öt fős létszámmal indult, azóta ez a szám az ötszörösére nőtt A felnőtt korosztály számára az idei évadban jógatanfolyam indult, amely csak korlátozott létszámmal működik. Jövőre a Közösségi Ház alagsorában ifjúsági klub alakul, az ehhez szükséges feltételeket már biztosították a Közösségi Ház dolgozói. A fiatalok rendelkezésére áll egy terem televízióval, videolejátszóval, asztalokkal és székekkel. Sajnos könyvtár nincs Kertvárosban, mert nincs könyvtáros, nincs rá pénz sem, és az alagsorban túl kicsi a hely egy jó 19-én lezajlott közgyűlésről, ahol Schmidt Sándor, a szociális ügyekkel is foglalkozó bányatulajdonos javaslatot tett dr. Antóny Béla polgármesternek egy kertváros létrehozására Esztergom határában. A tervezet annyira megtetszett az újság munkatársainak, hogy egy 1920. május 23-i cikkben minden oldalról (szociális, ipari, mezőgazdasági, adózási, szénszállítási szempontból) bebizonyította a város lakóinak, hogy mennyire hasznos lenne nekik, ha letelepítenék a dorogi bányák dolgozóit. A kertváros helyét pedig a tábori barakkoknál illetve a tőlük a Strázsa-hegy felé eső területen jelölték ki. A terv meg is valósult, de nem az eltervezett helyen, hanem Tábor, Kenyérmező és Sátorkőpuszta környékén mindenhol épültek bányászházak. Erről be is számol a lap, 1930. május 18-án. A cikk írója-szintén Vitái István - úgy véli, Esztergom és Dorog hamarosan összeépül, és a rendezetlen építkezések miatt sürgeti egy városrendezési terv létrehozatalát is. Legközelebb 1941. november 29-én értesülhetünk Kertvárosról az Esztergom és Vidékében, ekkor dr. Kaiser Ferenc plébános mint Esztergom legnagyobb külvárosát említi és beszámol arról is, hogy a mintegy 3000 lelket számláló településnek eddig nem volt önálló temploma. Invitálja Esztergom lakóit jöjjenek el a november 30-án tartandó alapkőletételre, amellyel megkezdődik a kertvárosi templom építése. December 6-án ismét ír a lap az ünnepélyről, elmondja, a város polgárain kívül mely előkelőségek vettek részt az alapfal felszentelésén, ületve az azt követő szentmisén. A templomot 1943-ban szentelkönyvtár létrehozására. A Közösségi Ház az önkormányzathoz tartozik, részben önállóan működik, részben az önkormányzat finanszírozza a rendezvényeket. Mindemellett egyébb lehetőségek is akadnak: idén sikeresen pályáztak egy számítógépre, jövőre színpadi dobogóra kémek támogatást Sok vállalkozó is segíti a Közösségi Ház munkáját. Sajnos nagyon kevesen dolgoznak a programok szervezésén, de a rengeteg munka és erőfeszítés meghozta gyümölcsét Kicsik és nagyok egyaránt szívesen látogatják a rendezvényeket és az ezeken fellépő előadók is örömmel térnek vissza Kertvárosba. Csepregi Éva és a Bóbita együttes már háromszor jártak itt, de szívesen tér vissza a Los Andinos együttes és a Kolibri színház is. Nekünk, kertvárosiaknak csak az a dolgunk, hogy élvezzük azt amit más emberek rengeteg munkával megszerveztek. Azt hiszem, ez egyáltalán nem nehéz, és ha mi jól érezzük magunkat, akkor a szervezők is szívesebben folytatják munkájukat. Ha egyik délután megunták már a házi- és kertimunkákat, akkor csak látogassanak el egy előadásra vagy tekintsenek meg egy kiállítást a Féja Géza Közösségi Házban, higgyék el, nem fogják megbánni! JK ték fel, azóta is változatlanul várja a híveket vasárnaponként A városrész egyik nevezetessége a Palatinus-tó, amely egy bányató, innen homokot bányásztak a hatvanas évektől, hogy a dorogi bányatámákat betömjék vele. Meg kell említeni a Strázsa-hegyi Sátorkőpusztai barlangot, amely létrejöttéről így ír Jakucs László: „ a Strázsahegy mészkőtömege mint egy sakktáblának kiemelt kockája magasodik az egykori Duna-terasz fölé. A meredek falak törésvonalak síklapjaiból alakultak ki a földtani múltban, a hegyet alkotó triászkorú mészkőréteg kiemelkedésekor. A sasbércszeren őrködő hegyecske lábainál a mélyreható törésvonalakon valamikor forró víz is feltört a Föld mélyéből, s ez barlangot oldott." Esztergom-Kertvárosnak két vasútállomása volt: a kenyérmezői és a tábori, mely utóbbit katonai szempontok miatt tartottak meg a hatvanas évek végéig. schb Lesz címerünk! Már régóta érezzük hiányát Nincs olyan jelvény, ami Kertvárosé lenne. Olyan, amire büszkék lehetnénk, amikor meglátjuk, hogy igen, ez a mi városrészünk jelképe... Most ez megváltozott. A RÖK sokat dolgozott rajta, több szakembert is felkért, hogy tervezzék meg a címert és most elkészült. Lapunk következő, augusztusi számában bemutatjuk Kertváros címerét, amelyet a RÖK június 27-én elfogadott, és augusztus 20-án szeretne ünnepélyes keretek között elhelyezni a Kirendeltség előtt b Ismerjük meg lakóhelyünket!