Esztergom és Vidéke, 2000

2000-06-15 / 24. szám

2000. Június 15. Esztergom és Vidéke •••... • 7| * HAZUNK TAJA * Tallózás a júniusi névnapok között A Tündék júniusban élre kerültek: 1jén ünneplik névnapjukat Nevüket Vörösmarty alkotta a „tündér" szóból, de a név viselői ne bízzák el magukat! Bár manapság a tündérség a szépséggel, a bájjal rokon fogalom, hajdan inkább a bubájjal, a varázslattal rokonitották, sőt a tündérek, mint szellemalakok, gonoszak is lehettek. Szent László királyunk alakját is tündéri, azaz varázslatos legendák övezik. Nevét igen sokan választják ma is hazánkban. Névnapjuk 27-ére esik. E név szláv eredetű, a Vladiszláv annyit jelent hatalom és dicsőség. Szent királyunk bizonyára lengyel származású édesanyjától kapta nevét, s a király népszerűségének köszönhető, hogy ilyen mértékben elteijedt. Régi neveink viselői közül többen is e hónapban ülik névnapjukat A Levente név már az ősmagyaroknál is előfordult ott jelentése még: „létező", a „dalia" jelentés csak a későbbi évszázadokban terjedt el. Névnapjuk 18-án van. Június 14-én a Vazulokat köszönthetjük, de ma már egyre kevesebben viselik; Szent István lázadó unokatestvérének gyászos emléke - úgy tűnik - nem teszi kelendővé e nevet A Vazul név a szláv Vaszilból, az pedig a görög Bazilból ered, jelentése: királyi. A megvakított Vazul tehát nem visel ősmagyar nevet, bár valóban királyi családból származott. Ősi név a germán eredetű Izolda is. Jelentése magyarra fordítva: kardos menyecske, névnapját 15-én tartjuk. A wagneri opera hősnőjének neve ma már kevésbé népszerű, mondabeli szerelmének, Trisztánnak a nevét viszont már évek óta nem választja senki Magyarországon., Az Újszövetségből ismert Barnabás rövidült alakja, a Barna - viszont emelkedik a nevek népszerűségi listáján. A „vigasztalás fiai" névnapjukat június 11-én ünneplik. Egy másik bibliai nevünk viselőit, a Sámsonokat is e hónapban illik köszönteni, mégpedig 27-én. Nevük jelentése - „napsütés" - illik is ehhez az évszakhoz. Bár ehhez Medárdnak is van azért néhány szava... A germán eredetű név jelentése: „hatalmas", s valóban hatalmas esőzéseket hozhat június 8-ától negyven napon át Hogy a száraz tavaszi hónapok után az idén esős júniusunk lesz-e, azt kevésbé tartják valószínűnek a meteorológusok. Akik Szent Ivánnak, e hónap védőszentjének nevét viselik, 24-én tartják névnapjukat. E név voltaképpen a János „ikertestvére". A bibliai Johanan-ból származik, jelentése: Isten kegyeltje. A Johanan-ból lett a német Johannes, belőle a szláv Jovan, ebből az orosz Iván. A János-névváltozat-amely ugyanerről a tőről fakad - sokkal népszerűbb lett Egy 1967-es felmérés szerint Magyarországon 4420 Jánossal szemben mindössze 74-en választották az Iván nevet. Záijuk a hónap névnapjainak sorát a Margit-nappal, amely 20-án van. E név a Maigit-virág, vagyis a margaréta virágnévből ered. Divatos változatai: Maigó, Gréta, Gitta. S viseljék bármelyik változatot bizonyára mindannyian olyan szépek, mint egy virágszál. Népszámlálás II. Törvényi előzmények A népszámlálások végrehajtásáról a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. §.(l)c. bekezdése értelmében külön törvénynek kell intézkednie. Ez a törvény határozza meg a statisztikának napjainkban és a közeljövőben betöltendő feladatát és célját. Eszerint a különböző statisztikai kimutatások a lehető legjobb, legtárgyilagosabb képet kell hogy adják a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok és környezetünk állapotáról, változásairól az ilyen adatok iránt érdeklődő szervek, szervezetek és egyének számára. Az így keletkező közérdekű adatok nyilvánosságát az 1992. évi LXIII. adatvédelmi törvény szabályozza. A statisztikai törvény egyúttal meghatározza, hogy a Központi Statisztikai Hivatal feladatkörébe tartozik a tízévenkénti teljeskörű, nép-éslakászszámlálás végrehajtása. Az Országgyűléshez 1999 augusztusában elfogadásra benyújtott törvényjavaslat - a korábbi hagyományokat és tapasztalatokat is figyelembe véve - a kilencvenes években kialakult társadalmi elvárásoknak kíván megfelelni azzal, hogy az adatfelvétel - a magyar népszámlálások történetében először - név nélkül történik. Ezzel teljesül a nemzeti és etnikai kisebbségek jogáról szóló 1993. évi LXXVII. törvény 8. paragrafusának előírása. A kötelezően előírt adatszolgáltatás mellett az ún. érzékeny, kényesen kezelt adatokat tudakoló kérdésekre, amelyek a nemzetiségi és vallási hovatartozásra, illetve az egészségi állapotra, fogyatékosságra vonatkoznak, a válaszadás önkéntes. A törvény megnevezi az összeírandók körét, az összeírás idejét a népszámlálás eszmei időpontját az öszszeírandó adatok körét meghatározza az összegyűjtött adatok felhasználhatóságát, a szakmai irányítás, az adatfeldolgozás és publikálás felelősét. Rendelet szabályozza a népszámlálás megszervezésével kapcsolatos feladatokat, valamint a jegyzőknek és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok vezetőinek népszámlálással kapcsolatos feladatait. Egészségünkért! Élhetünk többet is? Igen. Természetesen. Ezt tapasztaltuk már az utóbbi évszázadokban is, hiszen az átlagéletkor jelentősen emelkedett Mindebben közrejátszott az egészségügyi ellátás javulása, a járványos betegségek védőoltásokkal történő visszaszorítása, a táplálkozási szokásokban bekövetkezett reform is. Jelenleg a kutatók a 120 évet tartják az emberek által elérhető maximális kornak. De sikerrel kecsegtető kutatások folynak világszerte, amelyeknek célja az életkor meghosszabbítása. A kutatások egy része a növekedési hormont vizsgálja. Állatkísérletek igazolják, hogy e hormonnal kezelt kísérleti állatok jóval tovább élnek, mint a kontrollcsoport tagjai. Idős embereken is folytattak már kísérleteket, akik valóban megfiatalodtak a nökevedési hormon hatására. Tény, hogy e hormon erősíti az idős szervezetet, növeli a csontok sűrűségét, a bőr vastagságát Viszont még mindig talány, hogy a szervezet miért termel idővel egyre kevesebbet belőle. Más laboratóriumokban enzimekkel kísérleteznek. Rövid életű rovarok a legalkalmasabbak e kísérletek céljaira. Bizonyos enzimekkel kezelt példányok ötször annyi ideig élnek, ha viszont elvonják ezeket az enzimeket a szervezetből, sokkal hamarabb elpusztulnak az állatok. A kutatók más csoportja a génekkel végez kísérleteket. Egy-egy géncsere következtében egyes állatok élete mintegy kétszeresére növekedett. E génsebészeti kísérletek természetesen embereken egyelőre nem végezhetők, de közel az idő, amikor erre is sor kerül. S ha e „praktikák" beválnak, elképzelhető, hogy az emberek élettartama akár a 200 évet is meghaladhatja. Addig azonban a ma embere nem várhat. Mit tehet hát, hogy életét meghosszabbítsa. A tudósok többsége a diétázást ajánlja. Ilyen jellegű kísérleteket is folytattak, s az eredmény: a kevesebb kalóriát fogyasztó kísérleti példányok másfélszer annyi ideig éltek. A kalóriadús táplálkozás kedvelőinek el kell tehát dönteniük: koplalnak, s így távolabbi időpontra tolják ki temetésük dátumát vagy nem vonják meg maguktól az étkezés megszokott élvezeteit, így viszont hamarabb átvándorolnak, az „égi vadászmezőkre". Mindez elsősorban önfegyelem kérdése. No meg persze pénzkérdés is! Mert ameddig a kispénzű nyugdíjas sokkal olcsóbban veheti meg a zsíroskerenyeret mint például a müzlit, addig alighanem hiába papolunk az egészséges, az életet meghosszabbító táplálkozás érdekében. (AIeme re István írásának felhasználásával) Gondűző gasztronómia A görög konyha Sokan állítják, hogy a görögök a törököktől vették át ételeik nagy részét, mások szerint éppen ellenkezőleg történt, sőt az ókori Görögország szakácsművészetében gyökerezik Európa nagy részének gasztronómiája. Tény, hogy a régi Római Birodalom főszakácsai görögök voltak, a törökök pedig a bizánci császárságon keresztül tanulták el a görög ételek készítésének módját. A mai görög konyhát elsősorban a felhasznált anyagok frissessége és elkészítésük egyszerűsége különbözteti meg az ókoritól. A citromos tojásleves (csirkehúsleves alappal, rizzsel), a taramoszalata (tőkehalikrából, olívaolajból, prézliből, citromléből készült pástétom), a töltött szőlőlevél (a mi töltött káposztánkhoz hasonlatos), a töltött padlizsán, a fűszeres sültcsirke, a levestésztába göngyölt sajt: kivétel nélkül egyszerű ételek - és kiválóak is, hajói készítik el őket. A húsok közül a bárányhús a legkedveltebb, sokféle, egyszerű és ízletes elkészítése ismert. (Próbálják meg a kockára vágott bárányhúst tűzálló tálban hagymával, paradicsommal, tarhonyával együtt megsütni, a tetejét pedig jócskán meghinteni reszelt sajttal.) A görögök imádnak étteremben enni, következésképpen rengeteg vendéglátóhely van - kezdve az elegáns hotelektől a sokkal barátságosabb és vidámabb hangulatú tavernákig, ahol ugyanazt ehetjük, csak lényegesen olcsóbban. A tengerparton és a szigeteken halétel mindenütt kapható, különösen ajánlható a vörös márna és a tintahal. A legtöbb ételfélét maga a vendég választhatja ki a taverna konyhájában az üstökben rogyogó különlegességekből. A görögök inni is nagyon szeretnek, de a külföldieknek a legtöbb görög ital aromája ismeretlen lesz. Az ánizslikőr (az uzo) szokatlan a barackpálinkán és szilvóriumon edződött magyar gyomornak, a gyantás fehérbor (a retszina) sem igazán fog ízleni a mi ízlelőbimbóinknak, illata és zamata ugyanis leginkább a padlófényezőt juttatja eszünkbe. Van néhány hagyományosabb borfajta is, melyek aránylag kellemesek, ilyen a demesztika, a hymettusz, a mavrudi és a naussza. Finomak, édesek a gyümölcsök Görögországban, a krémekkel töltött szirupos édességekkel azonban vigyázzunk, túl édesek a mi süteményeinkhez képest. Végezetül nézzünk egyet a görög receptek közül! Darált marhahúsból, apróra vágott hagymából, kaporból, mentalevélből, rizsből - kellő sózás után - kisebb gombócokat formáljunk, göngyöljük fiatal, permentmentes szőlőlevélbe, és főzzük ki vegetás vízben! A kifőtt gombócokat valamilyen sós szósszal, például kapor-, sóska vagy paradicsomszósszal tálaljuk. K-Sz. E.