Esztergom és Vidéke, 2000
2000-06-08 / 23. szám
6• ••: •:l f- ••:: : :•.••• -Eszter gom é s • 200a ?jú«iüs :a Sikeres kiállítással mutatkozott be a Magyar Lovas Kör Kézműves Szakága A Szentgyörgymezói Olvasókör adott otthont május 20-21-én kézműves szakágunk első kiállításának- Házigazdánk, Polgár József intézményvezető szemléleténél fogva is biztos támogatónknak bizonyult, hiszen a helyi alkotó és hagyományőrző életet is intenzíven támogatja. Tehát nem véletlenül választottuk kiállításunk helyszínéül Szentgyörgymezőt. Lelkes kézműves gárdánk három óra alatt az üres helyiségből kiállítást varázsolt Ehhez nagy segítséget adott Csicsatka Judit, a Mátray-Ház dekoratőre. Pontosan déli 12 órára, a megnyitóra készen foglalta el helyét a 16 kézműves. Az asztalok a míves portékák bemutatása mellett munkapadként is szolgáltak. A 15 szakmát képviselő mester foglalkozáshoz illő öltözékben várta az érdeklődőket. Az ünnepélyes megnyitóra megtelt a terem. Polgár József köszöntő szavai után jómagam, mint hagyományőrző, majd Mátray Magdolna, a kézműves szakág elnöke szólt a megjelentekhez. Felvázolta a szakág megalakulásának rövid történetét és bemutatta a tagokat, akik első közös kiállításuk emlékére vehették át a Magyar Lovas Kör emléklapját. Megtiszteltek jelenlétükkel a helyi közösségi élet vezetői, tagjai, művészei, pedagógusai és a távolabbról érkezők is, akiknek véleménye döntően befolyásolja majd megítélésünket A Nemzetközi Lovas Marketing Társaság vezetői és a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség képviselői például már az idei nagyszabású rendezvényeiken való résztvételünk miatt tettek referencia-látogatást. Látogatóink legőszintébb és leghálásabb tagjai a gyerekek voltak. Öröm volt látni a sok tojásfestékes, viaszos és agyagos kezecskét, melyek ügyesen formálták, alkották meg az elképzeléseket és adtak igazi sikerélményt emléket a gyerekeknek és mestereknek egyaránt. Igazi célját ez jelenti a kézművesek kiállításának, mikor az ifjú nemzedék tagjai megérintve, formálva és díszítve az anyagokat alkotásaikat örömmel és büszkén viszik otthonaikba. Abba a térbe és légkörbe, ahol legkedvesebb tárgyaikat őrzik, melyekkel dicsekedhetnek is. Egy következő kiállításon már tudatos közeledéssel szemlélik és ismerik fel a népies formákat és motívumkincsekkel díszített míves munkákat, de a népzene aláfestő hangjai is ismerősen csengenek füleikben. Hát így válhat közkinccsé és sajátunkká nemzeti kultúránk. Külön érdekesség egyébként hogy a gyermekek aktivitása milyen erős hatással van a felnőttekre. Megfordul a megszokott felfogás és gyakorlat itt a gyerekek példáját látva kezdenek el a felnőttek alkotni, játszani, megismerkedni a míves világgal. De egységesen jellemzi kézműveseink segítőkészségét hogy az érdeklődók kérdéseire kimerítően, mégis közérthetően, a szakmájukat megszerettetve válaszoltak. Sok elismerő és dicsérő véleményt és gratulációt kaptak kézműveseink a látogatóktól, melyek az ízléses megrendezés mellett elsősorban a mesterek munkáinak eredetiségét és szakmai színvonalát méltatták. A ház udvarában egy szép, rámás pej Furioso lovon voltak bemutatva a magyar szerszámok és nyergek, melyekről egy-egy rövidebb kiselőadást hallhattak és láthattak az egybegyűltek Nem hiszem, hogy Vér Imre előadása után ne fertőződtek volna meg néhányan a ló szeretetével. Imre barátunk sajátos ízű mondatai, szóhasználatai, kéz- és arckifejezései egy elmélyülten lovat imádó és tisztelő, nagy tudású szakembert rejtenek. Előadása az emberekre olyan hatást gyakorol, hogy azok feltétlen késztetést éreznek a ló megismerése iránt Nos, aki kiállításunkat részletesen végignézte, mestereinket megismerte, és a lóról, szerszámokról is informálódott, az ennyi idő elteltével igencsak megéhezett és megszomjazott. A bő szellemi táplálék után az üstben főtt „Pista marhagulyását" elfogyasztva viszont, megelégedetten dőlhetett hátra kerti székén. Reméljük, kellemes és hasznos programot sikerült nyújtanunk az érdeklődőknek. Óriási érdeme van ebben Mátray Magdolnának, a szakág elnökének, mert nélküle nem tudtuk volna megalakítani ezt a lelkes, összetartó tagokból álló kézműves szakágunkat. Köszönet a kiállítás támogatónak is! Pajlócz András alelnök „Szolgálok, és gyűjtök" Szilas Lászlót már nem kell bemutatni az Esztergom és Vidéke olvasóinak. Különös gyűjtőszenvedélyéről, rendőrmúzeumáról már többször is beszámoltunk ezeken a hasábokon. Nemrég a Babits-villa teraszán beszélgettünk az immáron nemzetközi hírű gyűjtővel. Kezdjük a legfontosabbal, a statisztikával. - Jelenleg hány darabból áll a gyűjteményed? - Szinte havonta kapok különböző országokból újabb és újabb rendórsapkákat tiszti egyenruhákat, dísztárgyakat és egyebeket Éppen tegnap számoltam, 120 országból jelenleg 1200 karjelzésem, 70 tisztisapkám és 250 fémjelzésem van. Sajnos, egyelőre otthon, a szekrényemben tárolom őket, mert régi tervem, egy Esztergomban létrehozandó rendőrmúzeum még nem valósulhatott meg, de az új polgármestertől, Meggyes Tamástól biztatást kaptam - Több országban is tiszteletbeli rendőrré választottak! - Igen. Alabama állam tiszteletbeli rendőri kinevezésére vagyok a legbüszkébb, meg egy Bili Clintontól kapott levélre. De éppen a napokban keres meg a Budapestre akkreditált perui konzul, hogy átadja a legmagasabb rendfokozattal ékesített egyenruhát. A közelmúltban pedig Pozsonyban vehettem át ünnepélyes keretek között az ottani köztársasági gárda díszegyenruháját. -1995 óta foglalkozik hobbijával, első kiállítását Esztergomban rendezte. - Nemcsak hobbiról van szó! A rossz elleni küzdelem, az erőszak, a jogtiprás és az igazságtalanság elleni harc kiskoromtól része magatartásomnak. Mottóm: Szolgálok, és gyűjtök, hogy felhívjam az emberek figyelmét a közbiztonság védelmére! Dezső László Ötven év után dr. Eggenhofer főorvosról Az egészségügyben dolgozók, az idősebb korúak emlékében elevenen él dr. Eggenhofer Béla főorvos humánus személyisége, aki hetven évvel ezelőtt került a sebészeti osztály élére. Három évvel később már ő a Vaszary Kolos Kórház igazgatója Ó volt az, aki az utolsó békeévekben látványos fejlődést hozott a kórházba, vezetése alatta vészelte át az intézmény a világháborút is. A diktatúra kikezdte, menesztették. Ötven évvel ezelőtt, fiatalon hunyt el. Lapunk „megkésett nekrológként" lányát, dr. Dolina Károlyné Eggenhofer Kinga tanárnőt kérdezte: ki is volt ő, honnan jött és milyen emlékeket őriz a család az édesapjáról? - Édesapám 1899. április 2-án született Táton. Alap- és középiskolai tanulmányai elvégzése után felvételt nyert a Királyi Magyar Pázmány Péter Egyetem fakultására, ahol 1925. december 5-én fejezte be a képzést majd az egy évi kötelező kórházi gyakorlatot letöltve részére a dékán az „egyetemes orvosi gyakorlatra feljogosító orvosdoktori oklevelet" kiszolgáltatta (Bp. 1927. április 30.). Az oklevél megszerzése után az egyetem II. Sebészeti Tanszékén „díjtalan műtőnövendéki" minőségben kapott megbízatást Az esztergomi kórház sebészeti osztályára 1930-ban került Eredményes orvosi tevékenysége elismeréséül 1933-tól már ő a kórház igazgatója, mint sebészfőorvos. Az Esztergom és Vidéke c. lap 1933. október 1jén adta hírül, hogy a Bakay klinika látogatásával tisztelte meg Esztergomot és Eggenhofer Bélát A neves professzor társaságában megjelent Kubányi Endre, Klimkó Dezső, Prochnor Ferenc és Molnár Béla, akik később a magyar egészségügy kiváló személyiségei lettek. Bakay professzor a kórház megtekintése után így fogalmazott: tekintsünk bizalommal a munkája elé, mert amit ó csinál azért én is felelős vagyok. Kubányi Endre a következőket mondta: haladjon a korral és ha nagyokat tud teremteni, nem lesznek irigyek rá, hanem büszkék. Apám nem lett méltatlan a Gönczyféle hagyományokhoz, határozottan és karakteres módon bizonyította szervezői-vezetői rátermettségét. Említést érdemel, hogy még kinevezésének évében sikerült rávennie a törvényhatóságokat, hogy szavazzanak meg jelentős összeget a Kolos Kórház igazgatói lakásának szülészeti pavilonná történő átalakítására. Ez az akkori gazdasági viszonyok között kivételesen nagy teljesítmény volt. Ennek köszönhetően egy régi vágy (P.) valósulhatott meg, a kórházban önálló szülészeti osztály alakult - Igazgató-főorvosként hogyan szolgálta a kórház ügyét? - Főorvosi karát a lehetőségekhez mérten a legjobban alakította, formálta és vezette. Határozott egyénisége a kórház működésében jelentős szerepet játszott Nem hanyagolta el a tudományos tevékenységet sem, élő kapcsolatot tartott a klinikákkal és az országos egészségügyi szervezetekkel, társaságokkal. Ennek tudható be, hogy 1938-ban a Magyar Tüdőgyógyászok Országos Egyesülete Esztergomot választotta a vándorgyűlés székhelyéül. Eggenhofer Béla tudományos előadásában „A sebészi gümkór műtéti kezelésének megelőzése" témakört elemezte. A referátum a „ Tuberkolózis elleni küzdelem" kötetében is megjelent. Apám kitűnő operatőr volt még most is sokan élnek Esztergomban, akik hálás szívvel emlékeznek munkájára. Igazgatói munkássága alatt a kórház egészségügyi ellátórendszere gördülékeny volt. Nem engedett meg semmi féle széthúzást, ezzel megelőzve a belső feszültségeket. AII. világháború alatt személyes biztonságát is veszélyeztetve megakadályozta a kórház Nyugatra történő telepítését. Tevékenyen részt vett a németek által üldözöttek védelmében, de ezért a háború után nemhogy elismerést és hálát kapott volna, hanem ellenkezőleg, az érintett személyek ellene fordultak. A lebombázott gyermekosztályt saját házunkba költöztette, ezzel is bizonyítva orvosi hivatástudatát és elkötelezettségét A háború utolsó évében a nyilasok, a háború után pedig a kommunisták fosztották meg időlegesen személyes szabadságától, ahol testi kényszemek is alávetették. Kubányi nem bizonyult jó prófétának, mert a mohó kommunista hatalom és Esztergom Játhatatlan irigyei" tevékenységének „eredményeként" ő lett a koncepciós perek városunk első szenvedő alanya Elvették házunkat megfosztották igazgatói és osztályvezető-főorvosi állásától. Ezt már a háromgyermekes családapa szervezete nem tudta feldolgozni, elviselni és ennek lett egyenes következménye az 1950. május 31-én történt korai halála. Emlékét azonban az eltelt idő sem homályosította, hiányát azóta is érezzük, gondolom, nem csak mi, akik családjához tartoztunk...
