Esztergom és Vidéke, 2000

2000-06-01 / 22. szám

I ESZTERGOM ÉS VIDÉKE KÜLÖNSZÁMA A Bazilika Az esztergomi Bazilika az ország legnagyobb, legrangosabb temploma, az esztergomi bíboros érseknek, az ország prímásának a székesegyháza. Szent István építtette az esztergomi várhegyen az első magyarországi székesegyházat - mégpedig Szent Adalbert vértanú tiszteletére. Ezt a templomot a törökök szinte teljesen tönkretették, csupán a Bakócz-kápolna és néhány töredék maradt meg, hirdetve az egykori építmény nagyszerűségét. Esztergomból 1683-ban űzték ki véglegesen a törk hadakat, a romokból Mária Terézia egy kiseb méretű barokk templomot építtetett, e templomból azonban két szobron és két oltárképen kívül semmi sem maradt meg. Rudnay Sándor hercegprímásban született meg az elhatározás, hogy újra az ország egyházi központjává tegye Esztergomot. Gigantikus terveiből, melyeket az érseki város újjáépítéséről szőtt, azonban csak részletek valósultak meg. Ezek közé tartozott a kanonoki és szemináriumi épületek mellett a Bazilika is. Mindenek előtt a Mária Terézia féle templomot kellett lebontani. A biztos alapszint elérése érdekében olyan sok földet hordtak le a Várhegyről, hogy a Szent Adalbert székesegyháznak még az alapfalai sem maradtak meg, mint ahogy teljesen eltűntek a korábbi, Szent István protomártír templom nyomai is. Rudnay először a bécsi udvar főépítészét, Ludvig von Remyt kérte fel az egyházi épületegyütes terveinek elkészítésére, majd a magyar kancellária közbenjárására Kühnel Pál is megbízást kapott a tervezésre. (Az eredeti, grandiózus elképzelést illusztációnk szemlélteti!) A császári udvar nem nézte jó szemmel Rudnay elképzeléseit, Remy is visszalépett a tervezéstől. De Kühnel tervei alapján 1822 április 23-án az ünnepélyes alapkőletétellel mégis elkezdődött az építkezés. Kühnel a munkálatok irányításával Packh Jánost bízta meg, aki a tervező 1824-ben bekövetkezett halála után egyedül vezette a hatalmas építkezést. Először az óriási kriptarendszer készült el, majd a Bakócz-kápolnát melyet először 1600 számozott darabra szedtek szét - építették be új helyére, megmentve ezzel legszebb reneszánsz építészeti emlékünket. 1831re, Rudnay halálának évére felépült az oldalfalak nagy része is. A király és a magyar kancellária azonban a hercegprímás halálát jó alkalomnak vélte arra, hogy az építkezést leállítsa. Új terveket készíttettek Remy utódjával, Pietro Nobilével, ami nagyon leegyszerűstett változata lett az eredeti terveknek. 1838-ig, az új érsek, Kopácsy József kinevezéséig, nem is történt semmi az építkezésen, csak pusztult, amit korábban felépítettek. Alig kezdődött el az építkezés, meggyilkolták az építésvezető Packhot, ami akkor sokak szerint összefüggőt az építkezés hátráltatásával. Kopácsy Hild Józsefet bízta meg a munkálatok további irányításával, de nivel nem tudtak elegendő pénzt szeezni a teljes épület-komplexum felépítéséhez, úgy döntöttek, egyedül a Bazilikát építik fel. Ezért Hildnek meg kellett változtatni az épület tömeghatását, így néhány már megépült részt le is bontottak. Közben Kopáncsy külföldről hozatott szobrászokat és festőket az épülő Bazilika belső és külső díszítésére. Az érsek halálakor, 1847-ben már fent volt a kereszt a kupola tetején. A császár csupán 1849 nyarán nevezte ki az új esztergomi érseket: Scitovszky Jánost, a munkálatok csak ezután folytatódtak. 1856. augusztus 31-én szentelte fel Scitovszky a Bazilikát, Liszt Ferenc Esztergomi miséjének hangjai mellett, a király és más országos előkelőlések jelenlétében. A székesegyház ekkor azonban még nem volt teljesen kész. Csak 1869. november l-jén helyezte el Simor János prím ás-érsek a Bazilika zárókövét. De a templomon még Simor János utóda, Vaszary Kolos is alakított: a nyugati homlokzat súlyos kőszobrainak helyére könynyebb fémszobrokat készíttetett Kiss György szobrásszal. Ha az ember a Bazilikáról beszél, nem kerülheti meg a hatalmas építmény számadatait. Magassága a kripta aljától a kereszt csúcsáig kereken 100 méter. Belső magassága a kupola alatt 71,5 m. Hossza 107 méter, szélessége 48 méter, a melléktornyok magassága 57 méter. A Bazilika külső részén - az impozáns oszlopcsarnokot kivéve - szobrászati díszítés alig van. Ennek oldalfalainál Hunyadi János és Széchy Dénes bíboros-érsek szobrait láthatjuk, Johann Hutterer bécsi szobrász alkotásait. A főkapu két oldalán Nagy Lajos király és Telegdy Csanád érsek szobrai - Kiss György alkotásai - helyezkednek el. A kapu feletti domborművet Johann Meixner faragta. A falon a négy hatalmas méretű főpapi címer a négy építtető prímás emlékét őrzi: Rudnay Sándor, aki elkezdte (COEPIT), Kopácsy József, aki folytatta (CONTINUAVIT), Scitovszky János, aki felszentelte (CONSECRAVIT) és Simor János, aki befejezte (CONSUMMAVIT). A melléktornyokat összekötő árkádok felett egyegy, a Dunára néző homlokzaton két dombormű van. Az előző kettő Johann Meixner, az utóbbi kettő Marco Casagrande alkotása. A felső párkányon lévő szobrok a II. világháborúban tönkrementek, pótlásukról még nem történt intézkedés. A Bazilika belsejében két oldalkápolnavan. A bal oldali Bakócz-kápolnát a híres reneszánsz érsek építtette a XVI. században saját sírkápolnául, süttői márványból. Az oltár még az olasz Andrea Ferrucci restaurált alkotása, Szent István és Szent László szobra már Simor János felkérésére készült. Jobb oldalt Szent István vértanú kápolnája helyezkedik el. Itt vannak vasszekrényben a magyar szentek ereklyéi. A vértanú szobra Ferenczy István műve, Károlyi Ambrus prímás síremlékét pedig Giuseppe Pisani alkotta. A két kápolna bejárata felett Johann Meixner domborművet láthatók. Szemben - 14 lépcsőn felmenve elénk tárul a monumentális főoltár és a szentély. A világ legnagyobb (13 x 6,5 m), egy darab vászonra festett oltárképe lenyűgöző hatású! Michelangelo Grigoletti alkotása, a megrendelő, Kopácsy prímás akarata szerint Ticiano velencei Assuntájának felnagyított és némileg módosított változata. (Elkészültekor a művész ezer Napoleon-aranyat kapott érte.) A főoltár alsó részén az Utolsó vacsora márványdombormű-másolata, valamint ószövetségi áldozati jelenetek láthatók, felettük négy magyar vonatkozású szent Márton, Gellért (a kis Szent Imrével), Adalbert és Mór - szobra áll. A szentély előtti óriási kupola belső díszítését Lippert József tervei alapján Antonio de Toma készítette. A négy csegelyen a négy nagy nyugati egyházatya - Gergely, Jeromos, Ágoston és Ambrus - mozaik utánzatú freskója. A kupolában bal oldalt található a Bazilika legszebb szobra: Pázmány Péter alakját Pietro dello Vedova torinói szobrász mintázta meg. Vele sziinetrikusan, jobb oldalt Simor János grandiózus szobra áll (Stróbl Alajos alkotása). A templomban hat mellékoltár található: a kupola bal oldalán a Jézus Szíve-, a Szent Kereszt- és a Szent József-oltár, jobb oldalon a Szent Adalbert-, a Szent Márton- és a Kassai Vértanúk (fotónkon!) oltára. A Bazilikából kifelé jövet, a kórus alatt szembetűnik az épület legújabb műalkotása, 1974-ben készíttette dr. Lékai László bíboros, prímás-érsek: Szent Kristófot ábrázolja, és Mattioni Eszter hímeskő-kompozíciója. A déli toronynál lévő bejáraton juthatunk le - 57 lépcsőn - a kriptába. A lépcső alján két hatalmas szobor fogad, az Elmúlás és az Örök élet jelképei. Az első részben a középkori székesegyházban eltemetett nagy érsekek (Csáky Ugrin, Széchy Dénes, Vitéz János) felllelt sírlapjai vannak. A jobb oldali teremben Csernoch János sírmeléke, Packh János sírja, a záró rotundában a prímások márvány lappal bezárt sírhelyei találhatók. A Bazilika harangtornyából és a kupolájáról egyedülálló kilátás nyílik a Dunakanyarra és a Felvidékre. (Cséfalvay Pál: Magyar SzékeseQ\házak című könwe álon ián)