Esztergom és Vidéke, 2000

2000-05-11 / 19. szám

A nővérke Hófehér köpenyében mindig ott van, ahol kell: műtőasztalnál, otthon fekvő betegnél, rokkantnál, sérültnél. S ahogy kell: testi-lelki sebeket gyógyító Édesanya, erős támaszé Édesapa, megértő testvér. Jól esik elmondani Neki mindent, de az is elég, ha csendben fogja az elfáradt, remegő kezet. Nem keserű a gyógyszer, ha O adja és szelíd szidása épp olyan, mint Édesanyánké volt, Istenem, de régen! Míg ott van, ahol csak beteg vagy segítségre szoruló ember van, addig jó. Addig tudjuk, hogy még él az emberiesség, van önzetlen önfeláldozás, még nem halt ki mindenkiből a részvét, a jóság, a segíteni akarás. Pedig - ha műszak után hazamegy - nem kisebb feladat várja: sokszor több és nehezebb, és ahol a műszaknak soha nincs vége. De erről csak a fáradt arcok mesélnek némán, hangtalanul. Nővér, régebben: kedvesnóvér... Becsüljük, nagyon becsüljük meg Őket Ha fehér ruhás alakjuk bárhol, bármikor feltűnik, óvjuk, védjük, segítsük Okét ember­feletti munkájukban. Fizetést a munkájukért - ami több, mint munka: hivatás ­többet érdemelnek, mint amennyit kapnak. Mi nem tudjuk pótolni. Csak megköszönni. Tisztelettel, néma vagy elmondott suta szavakkal, egyetlenegy szál kis virággal. És hálával, szeretettel teli szívvel kérni őket: Isten áldásával maradjanak meg mellettünk, velünk, nekünk, sokáig, nagyon sokáig. Mindig... Máj us 12-én lesz az Ápolónők Nemzetközi Napja. Ha tehetném, egy-egy csokrot vinnék valamennyiüknek, és csak ennyit írnék rá: Nővérke, köszönöm... TYexlerné Z. Gizi Ú] kiállítás a Keresztény Múzeumban (T.R.) Május 7-én építőművészeti kiállítás nyílt a Keresztény Múzeum földszinti termeiben. AKós Károly Egyesülés vándorkiállítása június 4-éig tekinthető meg. A Kós Károly erdélyi építészről elnevezett alkotóközösség munkái névadójuk elveit tükrözik. A divatirányzatokkal szemben a népi építészetből merítik ötleteiket az alkotók. Házaik emberi léptékkel és természetes anyagokból készülnek. Az általuk tervezett középületeket, családi házakat, templomokat, valamint színpadi és díszletterveket tekinthetik meg az érdeklődők a kiállításon. Somogyis Napok 2000 (T.R.) Május 4-én és 5-én tartotta a Somogyi Béla Általános Iskola hagyományos Somogyis Napok rendezvényét. A két nap alatt gazdag kulturális és sportprogra­moknak adott helyet az iskola. Az első napon a diákok megtekintették a Szent István gimnázium előadásában Notre Dame című musicalt, részt vettek egy író-ol­vasó találkozón Balogh Bénivel. Szellemi vetélkedő, aerobic-bemutató is színesí­tette a programot. Ekkor került sor az iskola által meghirdetett városi német és környezetvédelmi verseny eredményhirdetésére. A nap végén a tanulók a Vár a pódium műsor keretében mutatkoztak be, ahol népi játékokkal, színdarabokkal, hangszeres bemutatókkal, énekszámokkal bizonyították művészi tehetségüket A rendezvény második napján különféle sportvetélkedők, atlétikai- és váltóver­senyek, labdajátékok várták a diákokat az iskolában és a Kolping-pálya területén. Meghívó ­sajtótájékoztatóra Esztergom város önkormányzata tisztelettel meghívja Önt az egykori Vármegyeháza dísztermének be­mutatására. Szándékaink szerint a Vármegyeháza dísztermét a Ma­gyar Millennium évében szeretnénk régi fényében visszaállítani, meg­nyitni kapuit Esztergom város pol­gárai előtt. A sajtótájékoztató időpontja és helye: május 12. (péntek) 14 óra, Deák F. u. 4. A bemutató programja: - Meggyes Tamás polgármester köszöntője, tájékoztató a Várme­gyeháza rekonstrukciójának hely­zetéről, a hasznosítási elképzelé­sekről. - Dr. Horváth István régész, megyei múzeumigazgató bemutatja az épületegyüttes történetét - Koditek Pál millenniumi ta­nácsnok ismertetője a Vármegye­háza történelmi képeiről. - Domonkos László látvány­díszlettervező, festőművész, egye­temi tanár és Domonkosné Bán Mária textilművész bemutatja az Esztergom város számára készített történelmi zászlókat. - Válaszok a sajtó képviselőinek kérdéseire. A sajtótájékoztatót követően 15 órától 18 óráig a Vármegyeháza díszterme nyitva áll Esztergom vá­ros Tisztelt Polgárai előtt. A látoga­tókat Koditek Pál mülenniumi ta­nácsnok kalauzolja. Tisztelettel: Meggyes Tamás polgármester Május 2-án bencés öregdiák találko­zónak volt színhelye az egykori alma mater, ma Bottyán János Gimnázium és Szakközépiskola. Szoleczky Ferenc, a Bencés Diákszövetség eszteromi isko­latitkárának lelkes, de főleg igen ered­ményes szervezőmunkája nyomán száz­harminc egykori bencés diák gyűlt össze, hogy újra kezet rázhassanak egy­mással, régi élményeket elevenítsenek fel 50-60-70 év távlatából. Az ünnepélyes találkozó egyik nem titkolt célja volt, az újonnan restaurált láthatóvá tett - immáron sorban a harma­dik - freskó megtekintése, ami Szo­leczky Ferenc kitartó munkájának, az adományoknak, a személyi jövede­lemadóból felajánlott 1 %-os támoga­tásnak köszönhetően újra eredeti pom­pájában díszíti az impozáns lépcsőhá­zat A freskókat 1930-ban Királyfalvy Kraft Károly festőművész alkotta, ame­lyeknek egy része a háború alatt elpusz­tult a megmaradtakat pedig az ötvenes években „eltüntették a szem elől", leme­szelték. A zsúfolásig megtelt díszteremben először Fáber Miklós, a Bencés Diák­szövetség elnöke, majd Várszegi Aszt­rik pannonhalmi főapát és Gergely László, a Bottyán János Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola igazgatója mondott ünnepi köszöntőt. Nem tudtak eleget tenni a meghívásnak és ezért le­vélben üdvözölték a találkozó résztve­vőit Paskai László bíboros, prímás-ér­sek és Latorcai János városunk ország­Lélekben még mindig fiatalon gyűlési képviselője. A levelek felolvasá­sa után két előadás hangzott el. Mészáros István egyetemi tanár, aki bő fél évszázaddal ezelőtt szintén a ben­cés gimnázium tanulója volt azokról a nagyszerű tanáregyéniségekről beszélt, akik ebben az intézményben tanítottak (pl. Balogh Albin, Bárdos Rémig, Bog­nár Cecil, Boromissza Gyula, Borosay Dávid, Gidró Bonifác, Hajnali Kálmán, Holenda Barnabás, Kemenes Illés, Mattyasóvszky Kasszián). Majd azok­ról a diákokról szólt akik a magyar kul­túra eredményeit gazdagították vagy a társadalom felemelkedésének szolgála­tával öregbítették az alma mater hírne­vét - pl. Czuczor Gergely, Fraknói Vil­mos, Knauz Nándor, Majer István, Meszlényi Zoltán, Prohászka Ottokár, Rónay Jácint. Bányai Mátyás egykori bencés diák, majd az utód-gimnázium tanulója és mint már évtizedek óta tanára, a bencés gimnáziumban másfél évszázaddal eze­lőtt alapított természettani múzeum tár­gyi emlékeinek megóvásáról, az 1989­tÁ újra Szent István néven működő gim­názium életéről, eredményeiről és a nem régen Esztergomban tartott Szent István nevét viselő iskolák találkozójáról szólt. Ünnepélyes pillanat volt amikor az elnökség az emelvényre kérte, majd kö­szöntötte az öregdiákok doyen-jét, az 1931-ben jelesen érettségizett Kottra Mihályt. Az ünnepség után a véndiákok átbal­lagtak a ferences templomba, ahol Vár­szegi Asztrik főapát a papi pályára lépett egykori esztergomi bencés diákok se­gédletével rendhagyó diákmisét celeb­rált. A főapát úr szentbeszédében a ben­cés regula tartalmáról, máig érvényes megszívlelendő tanításáról; a hittel vég­zett munkáról és a humánus magatartás­ról szólt az öregdiákoknak. A Bencés Diákszövetség kedves figyelmessége, hogy minden jelenlévő öregdiák egy szép kiállítású emléklapott kapott. Á szentmise végén a találkozó részt­vevői az alma mater keleti homlokzatán lévő, 69 évvel ezelőtt, 1931. május 2-án elhelyezett Szent István és Szent Imrét ábrázoló domborműhöz, majd az eszter­gomi temetőben nyugvó egykori bencés tanárok sírjához vonultak, kegyeletüket leróni, emlékezni reájuk azért a szellemi útravalóért, amely az elmúlt fél évszá­zadban emberi helytállásukat, tudásuk gyarapítását erősítette. Rendtársai és ta­nárai sújánál Mátéffy Attila Balázs, 1944-ben érettségizett bencés szerzetes tanár mondott ünnepi beszédet Az öreg­diákok egy kisebb csoportja lerótta ke­gyeletét Mattyasóvszky Kasszián szent­györgymezői síijánál és a találkozó előtt rokonok társaságában Budapesten, a Farkasréti temetőben Boromissza Gyu­la síijánál is, aki az Intézet testnevelő tanára volt 1911-1948 között B.M. Esztergomi fotósok Gnieznoban A millennium évében Esztergom len­gyel testvérvárosa, Gniezno művésztá­bort szervezetett fotósok, képzőművé­szek számára Gniezno 2000 címmel. Esztergomot három fotóművész, Ko­vács Melinda, Mudrák Attila és Szilágyi László képviselték. Ók még a tábor kez­dete előtt kiutaztak Gnieznoba, mert a testvérvárosokat bemutató kiállítás anyagát is vitték, illetve rakták össze a lengyel városban. Beszámolójuk szerint a kivitt képek a legszebbek voltak, de véleményük sze­rint az „Utazás"-kiállításokhoz hasonló anyag összeállítása jobban szolgálná Esztergom bemutatását. A tábor jó alkalomnak bizonyult arra, hogy találkozzanak Gniezno más test­vérvárosainak művészeivel is. A svédek és a dánok egy-egy fővel, a németek és a hollandok három-három fővel képvi­seltették magukat A tábor résztvevői Gnieznorói készí­tettek képeket. Műveikből - a fotósok­nak öt, a festőknek két képet kell majd visszaküldeniük-2000. szeptember 10­én nyílik majd kiállítás a Városi Kultu­rális Központban. A szervezők szeret­nék a képeket fotóalbumban és naptár­ban is megjelentetni. Az esztergomiak sokat fotóztak. El­mondásuk szerint egy nagyon szép, kul­turált, tiszta várossal ismerkedtek meg. Csodálatos napokat töltöttek az első len­gyel fővárosban. Elmondásuk szerint a lengyelek igen nagy barátsággal fogad­ták őket. Megtapasztalhatták, hogy va­lóban szeretik a magyarokat. Az eszter­gomi tűzoltókkal jó kapcsolatot tartó gnieznoi tűzoltók vendégszeretete még felejthetetlenebbé tette a gnieznoi napo­kat Alig váiják, hogy szeptemberben újra visszatérhessenek - mondták. Éppen gnieznoi tartózkodásuk idején találkoztak a kormányfők is itt Az öt kormányfő fát ültetett a „Barátság Völ­gyében". A fényes ünnepségekre meg­hívták a testvérvárosok vezetőit is. Esz­tergomot Meggyes Tamás polgármes­ter képviselte Kiss Tamás képviselővel. Csombor Erzsébet Évadzáró táncház Május 7-én tartotta évadzáró mulat­ságát a szentgyörgymezői Olvasókör táncháza. A „májusi kánikula" miatt most kevesebben voltak, mint az eddigi alkalmakkor, nem érkeztek „díszvendé­gek" sem Viszont ott voltak az Olvasó­kör épületében mindazok az esztergo­miak, akik a leglelkesebb hívei a nép­táncnak, népzenének, a magyar népmű­vészetnek. A jófajta talpalávalót ismét a párkányi Tücsök zenekar hozta, akik előzőleg a Ferences gimnáziumban is muzsikáltak egy zártkörű cserkész-ta­lálkozón. Németh Kálmán tanította a táncokat. Mint azt Polgár Józseftől, az Olvasó­kör vezetőjétől megtudtuk, most egy kis szünet következik, legközelebb július­ban találkozhatunk az Olvasókörben a „tücskökkel", valamint a lelkes eszter­gomi táncházasokkal. A tervek szerint népművészeti tábor is lesz a nyáron Szentgyörgymezőn, francia résztvevők­kel. DX.

Next

/
Oldalképek
Tartalom