Esztergom és Vidéke, 2000

2000-05-11 / 19. szám

gpSZTERGOM és TIDEKE 2000. május 11.- 19. sz. * POLGÁRI HETILAP * Ara: 50 Ft Habsburg Ottó Szent István városában Május 6-án délután az egykori Vármegyeháza felújított dísztermében az Esztergomi Polgáregylet „Konzervatív Esték" beszélgetés-sorozatának első vendége dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke volt, aki a széksorokat megtöltő hallgatóság előtt közel kétórás előadást tartott. A jelenlévőket a „házigazda", dr. Horváth István köszöntötte, majd Lázár Mózes, a Megyegyűlés elnöke szólt a hallgatósághoz (fotónkon), aki nagyra­becsülését fejezte ki azért a törekvésért, melynek eredményeként itt, Eszter­gomban újra erőre kaphat a lokálpatriotizmus szelleme. (Folytatás a 3. oldalon) Ujabb emlékművel gazdagodtunk Május 7-én városunk újabb mű­vészeti alkotással gyarapodott: fel­avatták IV. Béla király családjának emlékművét, Nagy János felvidéki szobrász alkotását. A háromalakos, közel hat négyzet­méteres emlékmű a királyi családot ábrázolja - IV. Bélát, Mária királynét és Béla herceget A szárnyas oltárra emlékeztető tar­dosi márvány-építményt - amelyen a domborművet elhelyezték - Kará­csony Tamás Ybl-díjas építész tervez­te. A kivitelezés Galambos Sándor szentendrei szoboröntő-, Nagy Pál\e­ányvári lakatos-, Gieber János tardo­si kőfaragó- és Juhász József eszter­gomi kőműves mester munkáját di­cséri. (Folytatás a 3. oldalon) Zarándokok a Mindszenty-emlékmisén Fotó: Kati Fotó - Fuji Labor, Esztergom Kilenc éve május első szombatja az országos Mindszenty-zarándoklat napja. Az esztergomi Várhegyen, a Bazilika altemplomában hamvai akkor kerültek végső nyughelyére Mariazellből, a Szent László kápolnából. A május 6-ai megemlékezés éppen a mártír főpap halálának 25. évfordulójára esett. Ebből az alkalomból hívek ezrei jöttek az ország minden részéről, autóbusszal, vonattal, személygépkocsikkal, és határainkon kívülről is érkeztek magyarok. Megjelent a szombati emlékmisén a parlament, a kormány, az Alkot­mánybíróság, a Számvevőszék, a dip­lomáciai testület számos tagja. A fél tizenegyes kezdés előtt már órákkal megtelt a székesegyház, Horváth Zol­tán szemináriumi prefektus vezetésé­vel imádkoztak és énekeltek a hívek. Paskai László bíboros, orímás-ér­sek mellett vonultak be harangszóra Seregély István, Bábel Balázs és Ka­da Lajos érsekek, a Püspöki Kar tag­jai. A prímás köszöntötte az zarán­doklatot, és beszédében többek között ezeket mondta Mindszenty herceg­prímásról: - Életének alapvető célkitűzését közvetlenül tőle tudhatjuk meg. Halá­la előtt végrendeletéhez saját kezűleg írta, hogy mindig a magyar nemzeti és katolikus célt szolgálta: „amit életem feladatául tűztem ki, s amit Isten se­gítségével hazámban is, és a számki­vetésben is igyekeztem megvalósíta­ni: megtartani magyarságában és hitében népünket, különösen felnö­vekvő ifjúságunkat." Éppen ebben az esztendőben, ami­kor a keresztény magyar államiság millenniumát ünnepeljük, értékeljük a szellemiséget. Lelke az ezeréves ke­resztény magyarságból táplálkozott. Mindig eszmények vezették, s ezek egyik legerősebb és legmaradandóbb hatású megnyilvánulása volt a szent­istváni Magyarország szenvedélyes szeretete. Élete példamutató korunk­ban, amikor annyira háttérbe szorul az eszmények keresése, a magyar múlt ismerete és tisztelete. Mai zarándoklatunkon tanításából, lelkiségéből három gondolatot eme­lek ki. Mindenekelőtt felhív arra, amit ő maga a legfontosabbak közé sorolt: engesztelésünkkel Isten kegyelmét és áldását érdemeljük ki népünk számára. Hangozzék el most is alapgondola­ta abban a megfogalmazásban, ame­lyet ebben a Bazilikában mondott ér­seki beiktatása alkalmából: „Legyünk mi most az imádság nemzete! Ha új­ból megtanulunk úgy, ahogy eleink imádkoztak, lesz honnét erőt és bizal­mat merítenünk. Én is a magyar mil­liók imahadjáratában és édesanyám mostantól még szorosabbrafogott ró­zsafüzérében bízom. Ne veszítsük el bizalmunkat!" Másik tanítása az édesanyákhoz szól, főleg most, az Anyák Napja előtt. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom