Esztergom és Vidéke, 2000

2000-05-04 / 18. szám

Esztergom és Vidéke Idén már 87 ezer Suzukit gyártunk A Magyar Suzuki Rt. esztergomi gyára fennállásának nyolcadik évében minden korábbi termelési és értékesítési teljesítményt felülmúlva 2000-ben 87 ezer gépkocsit ad piacra. A városvezetés és a gyárvezetés kapcsolata is új alapoláa helyeződött Meggyes Tamás polgármester Fórián István vezérigazgató-helyettes tárgyalásai révén. Április 25-én tartotta a cég éves közgyűlését, melyen az 1999. évi gazdálkodásukról, valamint az ez évi terveikről hallottunk. Az Esztergomban gyártott Suzukik több mint kétharmada külföldre kerül, mégis a hazai autópiac vezető helyén állnak. Két évvel ezelőtt 25 ezer Suzuki talált gazdára, tavaly külföldön és belföldön is egyaránt 36 ezret adtak el. A közgyűlés döntése értelmében az idei évi gyártásból 54 ezret külhonba, 33 ezret pedig a hazai piacokra szánnak. Ennek - az autóiparban hallatlan arányú fejlődésnek mi, esztergomiak is hasznát látjuk. Még két évvel ezelőtt 87 milliárd forint, tavaly már 91 milliárd volt az árbevételük, ez évben pedig 137 milliárdos árbevételt terveznek. Ez alapján fizetik városunknak az iparűzési adót. Érdemes szólni arról is, ami e dinamikus fejlődés mögött van. A Magyar Suzuki az esztergomi ipartelepen legutóbb 17 milliárdos fejlesztést hajtott végre, új munkalehetőségeket teremtett. Elhangzott a közgyűlésen az is, hogy támogatják a szakképzést, pénzt adnak az autóipari oktatáshoz. Az esztergomi közgyűléssel egyidőben Osamu Suzuki cégvezető elnök Argentínában egy gyáravató ünnepségen vett részt, ahol a Suzuki Motor Corporation és a General Motors közös termékét, a Suzuki Grand Witarát fogják gyártani. Ez az esemény volt az oka annak, hogy ez alkalommal nem látogatott el a közgyűlésre az elnök. Pedig most Esztergomban vezérigazgató-váltás volt. A hosszú éveken át elsőszámú vezetőnek számító Okira Shinohara megbízatása lejárt, hazautazik Japánba, helyébe a fiatal Takashi Nakayama került. Már több mint egy éve városunkban él, helyettesként dolgozott a gépészmérnök képesítésű vezető, aki egyetemi tanulmányai után nyomban a Suzuki Motor Co.-hoz került, és fejlesztőként dolgozott a tengerentúl. A távozó Okira Shinohara lapunknak elmondta, hogy jól érezte magát városunkban, sok emberrel ismerkedett meg, becsülte gyárának munkásait, de elérkezettnek látta az időt, hogy 63 évesen átadja helyét fiatalabb kollégájának. így köszönt el tőlünk: - A forgalom növekedése minden bizonnyal annak köszönhető, hogy augusztustól megújult a modell, de meggyőződésem, hogy a siker legfőbb oka mégis más: az ügyfelek által elvéin megbízhatóság és gazdaságos üzemeltetés kritériumainak hosszú távon való megfelelés. Míg a Swift az elmúlt évben is szilárdan tartotta magát a dobogó legfelsőbb fokéin a hazai személyautó-értékesítésben, a Magyar Suzuki Rt. esztergomi gyárában óriási erővel folyt a munka, hogy a „mi autónk" helyett az új évezredben már „a mi autóink"-ról beszélhessünk. Pálos Magyar magánegyetemet alapítanak Erdélyben! kaszban van a román nyelvű oktatás, s amelyek kiemelkedően fontosak az identitás megőrzésében. A hosszú távú, stratégiai jelentősségű oktatási programok kialakítására és megtervezésére a hazai és a magyarországi szakmai szereplők részvételével nyilvános vitát kezdeményez. Arészprogramok megvalósítására pályázatot ír ki, amely egyértelművé teszi az intézmény-építésbe bekapcsolódó szervezetek hozzájárulásának formáját és mértékét. A Kolozsvárott létesítendő adminisztratív központtal együtt négy helyszínen kezdi meg az intézmény egységeinek építését. Nagyváradon a magánegyetemhez való csatlakozást először felajánló Partiumi Keresztény Egyetemre épülve -, Székelyföldön, Kolozsvárott és Marosvásárhelyen. Tekintettel a feladat nagyságára és a magyar közösség egészét érintő nemes célra, az Erdélyi Magyar Magánegyetem alapítója számít az intézmény céljaival és az alapítás elveivel egyetértő személyek és szervezetek anyagi, intellektuális, politikai és erkölcsi támogatására. Egyik erdélyi testvérlapunktól, a Szatmári Friss Újságtól fontos hír érkezett az ünnepek alatt: az erdélyi magyar történelmi egyházak nyolc vezetője által Kolozsvárott létrehozott Sapientia Alapítvány Kuratóriuma elhatározta az Erdélyi Magyar Magánegyetem megalapítását! A leendő egyetem a regionális vonzáskörzet igényeihez igazodó, a jövő színvonalának megfelelő, és az Unióba tömörülő Európa értékeit közvetítő felsőoktatási intézménnyé kíván válni, olyanná, amely a román-magyar szakmai, tudományos kapcsolatok új színterét nyitja meg. Az intézmény számít a magyar kormány hosszú távú támogatására, a magyar szellemi élet, a magyarországi felsőoktatási intézmények segítségére. Az erdélyi magyarság demográfiai, gazdasági és kulturális tagoltságához, eltérő igényeihez igazodva, a magyar magánegyetem egységes szervezetben, de több lábon álló, rugalmas és változatos formában és oktatási programok szerint kíván működni. A képzési kínálatban olyan területekre koncentrál, amelyeken magyar nyelven jelenleg nem folyik oktatás, amelyeken nincs, vagy kezdeti szaMásfélszáz bormintát értékeltek Április 28-án a Vár Kis-román Palotájában rendzeték meg első alkalommal a Pilis-táj borversenyét. A Kesztölc Hegyközség, az Esztergomi Hegyközség, a Városi Gazdakör, valamint a Szentgyörgymezői Kertbarát Kör felhívása nem várt fogadtatásra talált, 145 bormintát vittek el a borosgazdák - fajtánként 2-2 üveggel címkézetlenül. Az átvétel után két napig a Várban pihentek a borok, majd pénteken reggeltől a háromtagú zsűri értékelte azokat. A szín, az íz, a tisztaság és ezek összhatása eredményezte a pontokat. Az Európa-szerte alkalmazott minősítés szerint pontoztak, és maximum 20 pont volt elérhető. A szigorú zsűri végül 138 bormintát tartott értékelhetőnek, melyből 45 vörös, 91 fehér és 2 rose volt. Hosszan tartott az eredményhirdetés, melyre nemcsak a gazdák, hanem számos érdeklődő is eljött, a bíráló bizottság elnöke Mikóczi István, megyei hegyközségi elnök volt. Hosszan tartana az érmes borok felsorolása, hiszen 12 arany-, 32 ezüst- és 42 bronzérmet ítéltek oda, valamint 50 bormintát jutalmaztak oklevéllel. Az érmes borok között a kesztölciek vitték a prímet, de volt köztük szentgyörgymezői, nagyvárosi, malonyai, galagonyási, tokodi, táti, szomori, gyermelyi, nyergesújfalui és sárisápi is. A délután kezdődött és az éjszakába nyúló boros-találkozó közelhozta egymáshoz a régió gazdáit, nem láttunk csalódott embert, mindenki büszke volt saját készítményére. Biztató volt mindez az augusztusban érvénybe lépő bortörvény közeledtével. (Fotónkon Gyöngyös Antal és Gimeskövi Károly aranyérmes boraikkal koccintanak.) P.I. Ki mit tud?- a főiskolán (DL.) Április 25-én és 26-án este rendezték meg a főiskolán a hagyományos Ki mit tud? vetélkedőt. Az induló versenyzők nemi aránya kiválóan tükrözte az intézmény „elnőiesedését", hiszen a második este mindössze egy fiú indult a versenyben: Greskovics Márk. Az egymást követő színvonalas produkciók közül - bár díjat nem kapott megjegyeztük Sinka Nóra harmadéves hallgató nevét, aki egy szép Weörös Sándor verset szavalt, művészi átéléssel, majd sokoldalúságát igazolva három saját gyűjtésű diósdi népdalt adott elő szülőfalujából. A díjazottak közül ki kell emelnünk Kovács Melindát, ki ízes palóc tájszólását vállalva mesterien adott elő egy Benedek Elek által gyűjtött népmesét, és kellő átéléssel szavalt el egy Kölcsey-verset. Zerinvári Boglárka szellemes diszkó-tánca nagy közönségsikert aratott, míg Mihályi Rita musical-részletek profi szintű előadásával aratott vastapsot, és kapott különdíjat a zsűritől. Az előítéletek ellenére végülis meglepően színvonalas, és jó légkörű volt ez a Ki mit tud? jelezve, hogy az új főiskolai vezetés komolyan gondolja a változtatásokat. Ami nem tetszett: a befejezés, melynek során együtt énekeltek a versenyzők és a zsűri tagjai egy szirupos táncdalt, miközben koccintottak. Kár volt érte... Együttműködés a nyitrai egyetemmel Április 26-án aláírták a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán azt az egyezményt, melynek értelmében a nyitrai Nagy Konstantin Egyetemmel további együttműködésre nyílik majd lehetőség. A szlovák egyetem képviselőit, dr. Dániel Kluvanec rektort és az őt kísérő delegációt dr. Gaál Endre főigazgató és Homor Lajos főigazgató-helyettes fogadta. A két felsőfokú intézmény közötti kölcsönös partneri viszony már nem új keletű, de a nyitrai főiskola egyetemmé válásával a szerződést is meg kellett újítani. Az együttműködés értelmében lehetővé válik az iskolák közötti oktató- és hallgatócsere. Ezenfelül biztosítottá váltak a közös oktatás, kutatás és kulturális tevékenységek feltételei is. Tarján Richárd