Esztergom és Vidéke, 2000

2000-05-04 / 18. szám

AIII. Pulmonológiai hétvége Esztergomban 1998 tavaszán került sor először Pápán a három megyére - Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom - kiterjedő,.Pulmonológiai hétvége" megrendezésére. A 2000. évben a házigazda szerepét Esztergom vállalta. Április 29-én a Technika Házában az említett megyék tüdőgyógyász szakorvosai és szakasszisztensei gyűltek össze, hogy a krónikus légúti megbetegedések témakörében kicseréljék tapasztalataikat. Esztergom város polgármesterében megbízásából dr. Osvai László tanácsnok, majd a kórház főigazgatója, dr. Sólyom Olimpia is köszöntötte a több mint 150 fős hallgatóságot. A délelőtt folyamán felkért előadók világítottak rá a krónikus légúti megbetegedésekkel való foglalkozás fontosságára. Érdekes esetismertetés és a környezeti tényezők szerepének hangsúlyozása is előadások témáját képezte. A délutáni első „kerekasztal" résztvevői: Pénzes István professzor, dr. Sári Magdolna, az OEP főorvosa, dr. Naményi Miklós, a Veszprémi Tüdőgondozó vezetője és dr. Bártfay Zoltán tanársegéd között, Osvai László közreműködésével igen érdekes és tanulságos eszmecsere zajlott le. A második „kerekasztal" előtt dr. Szállási Árpád egyetemi tanár, orvostörténész a tüdőgyógyászat múltjáról tartott színvonalas előadást. A tüdőgyógyászat jövőjének felvázolásában részt vett a minisztérium képviseletében dr. Hargitai Mária, a Korányi Intézetből dr. Kovács Gábor főigazgató-helyettes, a Veszprémi Tüdőgondozó vezetője és az OEP főorvosa is. A nagyszámú résztvevő az épőlő Várban tartott állófogadáson búcsúzott városunktól. Kívánjuk, hogy Esztergomban a millennium évében a további orvoskongresszusok és ilyen sikerrel kerüljenek megrendezésre. Elismerést érdemelnek a szervezők, a Tüdőgondozó dolgozói, és köszönet illeti a támogatókat is. Föld Napja 2000 A Föld Napja kezdeményezője Denis Hayes, amerikai egyetemi hallgató volt (ma az alternatív energiaforrások professzora), aki 1970. április 22-én szervezte meg először ezt az akciót. Akkor 20 millió ember csatlakozott hozzá. Később az ENSZ által is hivatalosan elismet világnap lett. 1990-ben 141 országban 200 millió ember vett részt a Föld Napján, amely a történelem addigi legnagyobb demonstrációja volt. Magyarországon 1990 óta ismert ez a mozgalom, azóta nálunk is hagyomány lett. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület pedagógus alapító tagjai 1992-ben szerveztek először akciót a Föld Napján, egyesületté alakulásunk után először 1995-ben rendeztünk Föld Napi programot, aminek hagyományos helyszíne a Prímás-szigeti Ökötechnikai Bemutatóudvar. A Föld Napja nemzetközi alapítványa Seattle-ből szervezi a mozgalmat, regisztrálja és az interneten is közzéteszi a világszerte tartott rendezvényeket. Az idén 199 országban, 4500 szervezet által tartott eseményről van tudomásuk, várhatóan 500 millió résztvevővel. Minden évben más jelszót indítanak el, ami az aktuálisan legfontosabb környezeti kérdésre hívja fel a figyelmet. A 2000-re meghirdetett jelszó angolul: „Clean Energy Now!", ami magyarul annyit tesz: Tiszta energiát azonnal! 30 éves mozgalom már a Föld Napja, számos eredményt ért el, azonban nagy örömre nincsen ok, a negatív környezetpusztító tendenciákat csak lassítani tudta a csatlakozókban kialakult meggyőződés, megfordítani nem. A World Watch kiadványa a 2000. évi Föld Napjára összehasonlító táblázatban számos olyan adatot sorol fel, amely kedvezőtlenebb a 30 évvel ezelőtti állajx)tnál. Április 26-án van az eddigi legnagyobb nukleáris baleset bekövetkeztének 14. évfordulója. A Csenobilra való emlékezés is megerősítheti az idei Föld Napja jelszavának követelését. (Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület tájékoztatójának felhasználásával.) Sajtótájékoztató Egy évvel ezelőtt alakult meg Esztergom Város Főépítészi Irodája. Az eltelt egy év alatt az iroda számos - a város jövőbeni fejlesztését és arculatát befolyásoló - intézkedést tett annak érdekében, hogy a szakmai tevékenység mindenben megfeleljen a hatályos jogszabályoknak és a város történelmi múltjához méltó építészeti színvonalnak. Rendelet írja elő, hogy az önkormányzati főépítésznek évente tájékoztatást kell adnia a képviselő-testület számára a rendezési tervek megvalósulásáról, az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról. Az előterjesztés elkészült, és a soron következő testületi ülésen fogja a testület megtárgyalni. Az iroda működésével kapcsolatos közérdekű információk közreadását ígéri Sári Istvéin főépítész azon a sajtótájékoztatón, melyet ma, május 4-én 10 órakor szerveznek a főépítészi irodában, ahol egy kamarakiállítás is nyílik a munkálatok bemutatására. (Az elhangzottakról lapunk következő számában beszámolunk.) Kántor János művel az Angelika Kávéházban Kántor János grafikus-festőművésznek április 22-én, szombaton 11 órakor Budapesten, az Angelika Kávéház kisgalériájában (Batthyány tér 7.) nyílott kiállítása. A művész munkásságát dr. Koós Judith, a művészettörténet-tudományok kandidátusa méltatta; közreműködött Kassai Franciska előadóművész. A tárlat május 13-áig tekinthető meg. Varázslabda Mit tehet napjainkban a család gyermekei testi-lelki egészségének megőrzéséért? Bevezetésképpen szükségesnek tartom megfogalmazni, mit is gondolok én az emberről és a családról. Az emberrel kapcsolatban testről és lélekről szoktunk beszélni. A címadó kérdésben is testi-lelki egészségről esik szó. Számomra a test és lélek különválasztása csak filozófiai kényszer. A valóságban működésüket illetően a kettő szétválaszthatatlan. Olyasféle egységet képeznek, mint a fényben a hullám- és a kvantum jelleg. Azt, hogy mi van a dolgok mélyén, vagy mi lesz a halálunk után, abban leginkább csak a hit igazít el. Acsalád egy kis társadalom, a gyermek számára nemcsak létfeltételeit biztosító élettér, hanem gyakorlótér is, ahol a „túlélés" alapfeltételeit elsajátíthatja. A test és lélek egységéből az következik, hogy gyermekünk (aki, bármilyen adottságúak is a szülei, életét teljesen elölről kénytelen kezdeni), testi és lelki nevelésére egyaránt gondot kell fordítanunk. Felelősségünk nagyon súlyos, mert életének a sikere múlik rajtunk. O nem tudhatja, hogy számára mi a jó. Élettapasztalata még kevés. Azt sem láthatja, hogy a TV előtt elsatnyult izmai, tüdeje és szíve, megromlott látása mennyire hátrányára lesznek majd később nemcsak az úgynevezett létharcban, hanem szellemi képességeinek kifejtésében is. Azt mondom tehát, hogy homokra épít az a szülő, aki gyermekének a fizikumát nem alapozza meg. Ha teheti, sportoljon intézményesen is. Nem a bajnoki cím elérése végett, hanem, hogy kitartást, önlegyőzést, bajtársiasságot, csapatmunkát tanuljon. Megtanulja kezelni a kudarcot, megtanul veszíteni, majd talpra állni. Bizony, a kemény munka közben nemcsak a teste, de jelleme is erősödik, csiszolódik. A kirándulások, kerékpár- vagy csónaktúrák a test edzésén túl számos lehetőséget adnak beszélgetésre, a természet megszeretettetésére, és a közös élmények egymáshoz is közelebb viszik őket... Hasonlóképpen fontos az erkölcsiszellemi szférával való harmónia is. Ha otthonról hozott rossz és téves erkölcsi érzéke miatt a külvilággal tartós konfliktusba kerül, az elszívja lelki erejét, leköti gondolatait, felőrli idegrendszerét és végül kikezdi testi egészségét is. Ha az igazra, a szépre, a jóra neveljük, lehet, hogy nem lesz gazdag, de megteremtjük lehetőségét annak, hogy boldog legyen. A család, miként mondtuk, gyakorlótér. A nagy társadalom modellje. A gyermek itt tanulja meg, hogy vannak feladatok és elvárások, amiknek meg kell felelnie, még ha éppen játszani volna is kedve. Itt kell megismernie, mit jelent önzetlennek lenni, szeretve lenni és szeretni. Itt tanulja meg felismerni a másikban a jót, tisztelni azokat, akik érte fáradnak - szülőket, tanárokat. Itt kell elsajátítania az érzéket a betegek, a szegények és a gyengébbek iránt. És itt kell megsejtenie a helyes anya és feleség, apa és férj szerepet. Jól tudom, minden szülő, minden gyermek és minden család más és más. Öröklött hajlamaink, megszerzett anyagi, fizikai és szellemi adottságaink, valamint baráti társaságunk is különbözőek. És nem könnyű emberré válni, embernek megmaradni. Tiszteletem azoké, akik beteg gyermekből igyekeznek a legszebbet, a legtöbbet kihozni. Tőlük kellene tanulnia az egészséges gyermekek szüleinek. Tanulni gondosságot, törődést és szeretetet. Csak ilyen áldozatok árán nevelhet a család testileg és lelkileg egészséges, a természet igazságaival harmóniában élő gyermekeket, akik, felnőve talán majd szerencsésen oldják meg az őket óhatatlanul megtaláló konfliktusokat. A varázslabdát Durzák Anna tanárnőnek dobom. Tőle kérdezem, hogy mit ad az ifjúságnak a művészeti nevelés? Deák Antal András Esztergomi műhelyek A címben jelzett sorozat legközelebbi találkozóját május 5-én, pénteken 17.30 árától tartják a Babits Mihály Városi Könyvtárban. Vendégei: Szerémy György és Farkas Lőrinc Imre új könyveik bemutatójára, beszélgetésre várják az érdeklődőket - a házigazdával: Nagyfalusi Tiborral együtt Szerémy György 1957-ben Esztergomban született, ugyanitt érettségizett 1975ben. Az egri Tanárképző Főiskolán, ületve az ELTE bölcsészkarán szerzett magyar-német szakos tanári oklevelet. Szorosabb értelemben vett tudományos munkát 1991-től végez. Dolgozatai (irodalom- és filozófiatörténeti tanulmány, fordítás és műkritika) egyetemi jegyzetekben, ületve antológiákban, esetenként folyóiratokban jelentek meg. 1996-tól, közel húszéves budapesti „vendégjáték" végeztével újra városunkban él. 1997-99 között a Hell József Károly Szakközépiskola tanáraként dolgozott, jelenleg a Vaszary Kolos Kórház könyvtárosa, miközben „műhelyében" egy tanulmánykötet is készül Bulgakov: Mester és Margita-járól. Előző fordításkötetének (Paul Barth: A sztoa filozófiája) megjelenése alkalmából 1998 tavaszán már volt vendége a könyvtári beszélgetés-sorozatnak. Munkájának újabb eredménye - Kari Jaspers előadás-sorozatának első magyar nyelvű fordítása - nemrégiben látott napvüágot Az idei tavasz tragikus hírrel szólt bele életébe: személyes sorsélményéről legutóbb városunk hetilapjának húsvéti mellékletében nyilatkozott meg. (Fohász a Logoszhoz - EVID, április 20.)