Esztergom és Vidéke, 2000
2000-03-23 / 12. szám
i 2000. március 23, ESZTERGOM ÉS BARÁTAI" Beszélgetés Simon Tiborral, az esztergomi városvédők polgármesterjelöltjével 2000. március 26-án időközi polgármester választásokra készül Esztergom városa. Ezt követően új városvezetés határoz az elkövetkező két év közügyeiről, a helybéliek érdekeinek képviseletéről. Az időközi választásokon a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület is jelöltet állított. Egy igazi városvédőt, aki életútjábői adódóan a város múltját éppen olyan jól ismeri, mint a mai állapotokat. E civil szervezet tagjai szerint a jelöltnek minden adottsága megvan ahhoz, hogy a jövőt a helybéliek közös akaratának megfelelően formálja. Ez a személy Simon Tibor középiskolai tanár, akinek keze alatt az esztergomiak generációi nevelkedtek, ugyanakkor a város közügyeinek intézéséből is kivette a részét. - Ön egy esztergomi középiskola magyar-történelem szakos tanára, egy időben megbízott tanácselnök, több civil szervezet tagja és elnöke, a helyi városvédők lelkes tagja. Melyik minőségében tisztelhetjük? - Magam részéről az „esztergomi" elnevezést tartom teljesnek, hiszen minden egyéb ebből következik. Az összes idegszálam ehhez a városhoz köt: harminchatodik éve élek itt tősgyökeres esztergomi feleségemmel és felnőtt gyermekeimmel. Ha újra kezdhetném, ugyanígy döntenék. Ismerem a település történelmi értékeit, felnézek elődeink szellemi örökségére, ugyanakkor lelkesedéssel tölt el a helybéli ifjúság nevelése. -Mit gondol, miért dönt egy városvédő egyesület úgy, hogy önálló jelöltet indít? - A Rudnay Sándor Városvédő Egyesületet 1994-ben azért hozták létre, hogy a város és az érte tenni akarók, Esztergom és barátai egymásra találhassanak. Ez azt jelentette, hogy legyen a városban egy olyan, városszerető polgárokból álló szervezet, amely munkája során minden önés pártérdek előtt a helybéliek akaratát veszi figyelembe. Amelyben nem csupán beszélnek a problémákról, hanem minden erejükkel igyekeznek megoldani azokat. Mert először nekünk, esztergomiaknak kell ügyeinket tisztábbá tenni, értékeinket megismerni és megőrizni, hogy aztán azokat másokkal is megismertethessük. A jelenlegi helyzetben olyan - városért felelősséget érző polgárokból álló - egyesület, mint a Rudnay, nem kerülhette meg az időközi választásokon való megmérettetést. Erőt ad számomra, hogy egy olyan szervezet tisztel meg bizalmával, amely szellemiségében egyesíti a helyi érdekeket a keresztény és európai értékszemlélettel. - Mekkora esélyt lát arra, hogy egyesületi színekben a pártokkal szemben eredményt érjen el a választásokon? - A pártok és a szerencselovagok tevékenységét az emberek a mögöttük hagyott évtized során már többször tapasztalhatták. Ennek egyértelmű következménye volt, hogy az 1998-as önkormányzati választásokon eddig nem látott mértékben szereztek önkormányzati tisztségeket a helyben szerveződő civil csoportosulások képviselői. Nem csoda, hiszen a különféle civil, helybéliekből épülő csoportok ezer és ezer szállal kötődnek a város életéhez, ismerik az emberek örömeit és gondjait, együtt kelnek és fekszenek a várossal. Mára Esztergomban is mindenki tudja, mit jelent saját akaratunkat mások érdekeinek kiszolgáltatni és nézni, ahogyan egyre inkább elszürkül ez a sokra hivatott város. Meggyőződésem, hogy Esztergom polgárai megtalálják a helyes utat, és kiválasztják a megfelelő jelöltet. -Azt mondhatják a pártok jelöltjei, hogy a forrásokat az állam kezeli, így rajtuk, párttisztviselőkön, a „tűzhöz közel állókon" múlik, mennyi pénzt kap a város... - Természetesen fontos, hogy milyen kapcsolatokkal rendelkezik a város vezetése, de ennél is fontosabb a vezetők emberi-szakmai „minősége". Megfelel-e a jelölt mindazon alapfeltételeknek, amelyek egy város hatékony irányításához szükségesek. Ilyenkor természetesen sok az ígérgetés, azonban magukra maradhatnak problémáikkal azok az önkormányzatok, amelyek egyedül az állami támogatásokra építik a vezetésük alatt álló település költségvetését. Nyugodtan mondhatom, a legfőbb tőkét Esztergom vezetőinek felkészültsége, polgárainak szellemisége, alkotó és vállalkozó kedve jelenti. Elsősorban rajtunk múlik ugyanis, hogy mire viszszük, személyes életünkben éppen úgy, mint közös ügyeink terén. Mint tanár és a város közügyei iránt érdeklődő ember, bizakodó vagyok, mert van mire alapozni a jövőnket: Esztergom városának fényes történelmi múltja, lakossainak tehetsége és szorgalma számos példát szolgáltatott arra, hogy itt, a Dunakanyar felett bármikor újrakezdhessük az építőmunkát. Erre ad lehetőséget ez a választás, amikor arra szavazunk, hogy ki legyen az a személy, aki átsegíti a várost a mostani krízisen. - Az új polgármester megbízatása két évig tart. Az idő rövid... - Esztergom ügyeit csak az esztergomiak segítségével lehet rendbe tenni és ez nem idő, hanem közös akarat kérdése. Egy olyan városvezetésre van szükség, amelyik képes a helybéliekkel a kölcsönös bizalom és együttműködés légkörét megteremteni. Az elkövetkező két év során csak a realitásokkal bíró, tényekre épített tervek vehetők komolyan. Azonnali teendőink lesznek az infrastruktúra, a szociális ellátások, a köztisztaság javítása és a beruházások elősegítése. Ugyanakkor gondos alapozó munkát kell végeznünk a lakosságcsökkenés megállítására, a munkahelyteremtő beruházások vonzására, az idegenforgalom fellendítésére. - Mondana néhány konkrét példát? - Mindenekelőtt abból kell kiindulnunk, mi az, ami esztergomi sajátosság: Esztergom a magyar történelem legősibb városa, királyaink és az őket koronázó prímások székhelye, híres kegyhely. A belföldi és a nemzetközi turistautak mégis elkerülik. Ma a település ún. „egynapos turisták" átutazópontja. A Prímás-sziget rekonstrukciójának tőkebevonásával történő megkezdésével, a fürdőkomplexum felépítésével, az épületek homlokzatának felújításával, virágos, tiszta városképpel, megfelelő minőségű szolgáltatói háttérrel és nem utolsósorban a Millennium méltó megünneplésével látványos változást érhetünk el az idegenforgalom, azon belül a zarándoklatok területén. Még nem is olyan régen iskolavárosként emlegették városunkat. Ma nem az! Elsők között kell tehát foglalkozni az oktatási kérdésekkel. Mi azt mondjuk, kerüljenek vissza hozzánk alma matereink, és egyetlen városrész sem maradhat iskola nélkül! A Suzuki megtelepülése ország-világ előtt azt bizonyította, hogy képzett munkaerőben és szellemi tőkében sem szenvedünk hiányt. Mégis az utóbbi években a beruházások rendre megállnak Dorog határában. Azonnali tárgyalásokat kell kezdeményezni. Esztergom útviszonyai borzalmasak. Véleményünk szerint két év alatt elérhető, hogy egyetlen méter kátyús vagy repedezett út se legyen a városban, és földútjaink hossza két kilométerrel csökkenjen. El kell érni, hogy megépüljön a Mária Valéria hídhoz kapcsolódó elkerülő út. A város nem nézheti tétlenül, hogy egészségügyi intézményei folyamatosan a csőd közelében kénytelenek működni. Segítenie kell a kózház finanszírozásának megoldásában és meg kell vizsgálnia a részleges privatizációban rejlő lehetőségeket Szomorú tény, hogy az elmúlt évek bevásárlóközpont-építési forradalma ellenére Esztergomban a mai napig hiányzik a lakosság igényeit minden szempontból kielégíteni képes bevásárlóközpont Terveink szerint jövő év tavaszára megnyithatja kapuit az áruház! (X)