Esztergom és Vidéke, 2000

2000-03-09 / 10-11. szám

II Esztergom és Vidéke 2000. március 9. KISTÉRSÉGI TAJOLO Arckép Benkovics László, Pilismarót polgármestere A tizennegyedik évet kezdte meg a napokban Pilismarót első polgáraként Benkovics László: 1987. március l-jén választották tanácselnöknek, ma már a harmadik ciklust vezeti. A Duna-parti községben nőtt fel, a Bottyán technikumba járt, majd az Államigazgatási Főiskolán szerzett képesítést Korábban Esztergomban az egyik állami nagyvállalatnál dolgozott. Ezért is örülünk annak, hogy nálunk a képviselő-testület 90 %-a nem tagja egyetlen pártnak sem. Települési politikát pártoktól függetlenül lehet csinálni. Bizonyítja ezt az is, hogy aki felkeresi Pilismarótot vagy csak átutazik a településen (és ezt korábban is megtette) szembetűnő fejlődést lát - Mikre a legbüszkébbek? - Az önkormányzatiság eddig elmúlt kilenc évében építettünk egy gyönyörű községi sportcsarnokot van már gázunk, telefonunk/kábeltévénk és ettől az évtől pedig azon kevés települések közé tartozunk, ahol 100 %-os a csatornázottság, beleértbe üdülőtelkeinket is. Kevés saját pénzünkből, amelyet pályázati forrásokkal egészítettünk ki, korszerűsítettük intézményeink fűtési rendszerét az orvosi rendelő műszerellátottságát fejlesztettük a közvilágítást. Rendezési tervünk megvalósításával összhangban végzett területvásárlások révén több mint 100 pilis maró ti telektulajdonost sikerült „milliomossá" tennünk. Természetesen Pilismarót sem „tejjel-mézzel folyó Kánaán". Önkormányzatunkjelenlegi elfogadott költségvetésében 18 millió forintos „lyuk" tátong, amelyet valószínűleg csak hitelek felvételével sikerül befoltoznunk. Ennek ellenére ha nem is „hurrá" hangulatban, de folytatjuk a községés a közösségépítő munkákat. Legfontosabb természetesen intézményeink működtetése. Emellett fejlesztési feladat is van bőven ebben a 2002-ig terjedő ciklusban is. - Milyen munkákról van szó? - A nagy közműberuházások teljesen tönkretették útjainkat, amelyek helyreállítása első számú feladatunk. Még ebben az évben szeretnénk kiépíteni az egészséges ivóvízellátást biztosító vezetékrendszert a Dunaparti üdülőterületen és Basaharcon is. Idegenforgalmi fejlesztéseink között szerepel a Duna-menti kerékpárút pilismaróti szakaszának megépítése is. Szeretnénk, ha a ciklus végére Pilismarót egy EU-konform településsé válna... Az is tudott hogy egy közösségben végzett munkát nem lehet mindenki megelégedésére tenni. Eddigi tanácselnöki és polgármesteri teendőim során sok barátot és segítőt szereztem magamnak, de mi tagadás, vannak olyanok is, akik nem értenek egyet elképzeléseimmel. Azt hiszem, ez így természetes. Számomra az a fontos: a képviselő-testülettel együttgondolkodva, munkánkkal a település jövőjét szolgáljuk. P.I. - Hogyan kerüli Ön az iparból a közigazgatásba? - A középiskola elvégzése után a Granvisus Szemüvegkeret Gyárban kezdtem el dolgozni, előbb gyakorlótechnikusként majd energetikusként végül beruházóként 1985-től Pilismarót Községi Tanács tagja és a VB tagjaként - a gyári munka mellett Pilismarót közéletében is tevékenyen részt vettem. Talán ennek köszönhetően 1987. március l-jétől, időközi választás eredményeként a Községi Tanács elnöke lettem. Nem volt számomra könnyű időszak a tanácsrendszer utolsó három éve. Az iparból bekerülve az államigazgatás, közigazgatás útvesztőibe, a gazdaságban megszokott racionális döntésekhez szokva, sokszor ütköztem „falba". Emellett „megcsíptem" a Nagymarosi Erőműépítés legrázósabb időszakát Az építkezés 1989-es leállítása után a település fejlesztésére vonatkozó ígéretek halmaza közepette kellett szinte a nulláról indulva megvalósítani mindazt ami a lakosság jogos elvárása volt már évtizedek óta. A rendelkezésre álló kevés pénzből lakossági összefogással utakat járdákat hidat építettünk. Magyarán: tettük a dolgunkat így érkeztünk el az 1990-es önkormányzati választásokhoz. Ezt megelőzően az 1980-as változások után nálunk is néhányan pártok alapításához kezdtek. A kezdeti fellángolások után, mire az önkormányzati választásokig értünk, működő pártoktól, a Munkáspárt kivételével már nem is beszélhettünk. Én akkor is, és az azt követő választásokon is független jelöltként vállaltam a megmérettetést Azóta is azt vallom, hogy egy települést irányítani igazából csak pártérdek nélkül, mindig a falu közösségének javát szem előtt tartva lehet. A választásoknál nagyon sok esetben lehetet látni, hallani: a polgármester „független jelölt", ám valójában a választásokat megelőzően valamelyik pártnak a katonája volt csak így szebben hangzik... Ipari Park Dorogon is Újabb gazdasági sikert könyvelhet el térségünk, hogy a Gazdasági Minisztériumhoz benyújtott pályázat alapján a dorogit is a most már közel száz Ipar Park rangjára emelték. Nagy előny ez, mutatja a tény, a SANYO japán világcég már bele is kezdett az új beruházásba. A hivatalos bejelentésen szerepet vállalat dr. Latorcai János országgyűlési képviselőnk, a Parlament Gazdasági Bizottságának elnöke, dr. Tittmann János polgármester és Rakusz Lajos, az Ipari Parkok Egyesületének elnöke (fotónkon). A polgármester köszöntőjéből megtudtuk, hogy az első fecske a SANYO az első ütemben négyszáz dolgozót fog foglalkoztatni, mely a másod ik ütemben kétezerre dagad. A sok száz új munkahelyen a híradástechnikai eszközökhöz és a számítógépekhez szükséges tartós elemeket és lítiuintelepeket gyártanak. A természetbarát technológia jövőre kezdődik, ez év derekán indul a kísérleti gyártás. Sok mindent tettünk, de még ennél is többet kell tennünk azért, hogy valóban működőképes legyen az Ipari Park. A feltételek adottak - mondta dr. Tittmann János. Dr. Dávid Anna - előző dorogi polgármester -, a környezetvédők helyi vezetője is örül: - Bízom benne, hogy a Dorogra települő üzemek korszerűek, a jövő gyárai lesznek. Szakmai hozzáértésével, a térségünk iránti elkötelezettségével sokat tett az esztergomi után most egy újabb iparterület beléptetésével dr. Latorcai János képviselőnk, aki ezekkel a szavakkal fordult a vendégekhez: - Egyértelműen arra a megállapításra juthatunk, hogy a környezetbarát technológia honosításával végre megvalósulhat Dorog térségnek fejlesztése. Mindaddig, amíg emberek járnak el innen máshova dolgozni, létkérdés, hogy mindent megtegyünk a visszacsábításuk érdekében. Ha azt akarjuk, hogy Dorog valóban fejlődjön, megfelelő bevételi forrásoknak kell rendelkezésre állniuk. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy olyan nagyléptékű fejlesztésben gondolkodjunk, mint amilyen a Dorogi Ipari Park, ahova a betelepülő vállalkozások a legmodernebb technológiát hozzák majd. Nem túlzás, ha azt mondom, Dorog újabb mérföldkőhöz ért a fejlődésben. Az első lépésként köszönettel tartozunk Berezvay Balázséknak, akik fanatikusan hittek abban, hogy az Esztergomi Ipari Park mellett itt Dorogon környezetbarát technológiával meg lehet teremteni egy olyan Parkot ami a térség számára a fellendülést hozza. Az ő hitük most már a megvalósulás stádiumába lépett A SANYO üzemének vázszerkezete márkészen áll. Olyan folyamat indulhat el, amely visszafordíthatatlan. A következő mérföldkövet az újabb, környezetbarát beruházások jelentik majd ... s ha ez is teljesül, akkor elmondhatjuk: Ez jó mulatság, férfimunka volt! Az önkormányzatot is dicséret illeti, mert a térség fejlődését szolgáló nemes ügy mellé állt. Dorog polgármestere fölvállalta a problémák regionális szintű megoldását ami nélkül elképzelhetetlen az Ipari Park léte, működése. Értékes gesztussal zárult a Parkavatás. A vállalkozók nevében Berezvay Balázs ötszázezer forintot adományozott a Dorogi Környezetvédelmi Egyesületnek. pj Hol is van a „párkányi híd"? Az elmúlt napokban már többször is megütötte a fülemet egy felettébb pontatlan mondat mely gyakran elhangzik mind a rádióban, mind a tévében. Például legutóbb így: „Hamarosan elkezdődnek a szekszárdi és a párkányi híd építési munkálatai". Először - bevallom - nem is kapcsoltam. Hát hol is épül tulajdonképpen az a bizonyos „párkányi" híd? A Garamon, az Ipolyon, vagy netán a Dunán? Vagy netán a Mária Valéria híd megépítésére céloz a talányos hírolvasó? Ha igen, akkor miért nem úgy konferálja a kétségtelenül örömteli hírt: „Hamarosan felépül Esztergom és Párkány között a Mária Valéria híd." Miért kell már megint Esztergom nevét elhallgatni? Nem volt elég, hogy az utóbbi évtizedek történelmi forgószeleiben városunkat megfosztották minden addigi rangjától, és a dorogi járás egyik jellegtelen településévé (akarták) lefokozni? Még jó, hogy nem arról szólnak a közlemények: „Dózsafalva és Sturovo között megépül hamarosan a Barátság híd..." (dezső)