Esztergom és Vidéke, 2000

ESZTERGOM es VIDÉKE 2000. február - 2001. Január EZREDVÁLTÓ KÜLÖNKIADÁS Ára: 150 Ft POLGÁRI HETILAP * Esztergomba kerül a korona hiteles másolata! Múlt év augusztusában tudatta a sajtó: elkészült a korona hiteles másolata, amelyet az ország nagyobb városaiban is bemutatnak, majd pedig végső megőrzési helyére, Esztergomba kerül. A Magyar Szent Korona történelmünk egyik legbecsesebb darabja. Az ezeréves hányattatást túlélve, a nemzet legféltettebb kiesei közé tartozik, s ezért - törvényi rendelkezés szerint - nem szállítható, másolata azonban „utazhat". A másolat készítését 1998 júniusában kezdték el a Metál Art Rt. szakemberei a Nemzeti Múzeum felkérésére, egyeztetett irányelvek szerint, az eredeti méretnek megfelelően. A másolat alapanyaga 1520 gramm színezüst. Az ezüstöt galvanikus eljárással két mikron vastagságú aranybevonattal látták el. A felhasznált arany súlya 30 gramm. A másolatot 349 tenyésztett gyöngy díszíti. Hogy kik voltak e hiteles másolat készítői, a Magyar Kézműves című rangos szakfolyóiratból tudtuk meg. íme: Horváth Károlyné ötvös, Girnt József né cizellőr. Sütő Jánosné zománcozó, Simon Istvánné foglaló, Stubán Ferenc vésnök, Pálinkás László drágakőszakértő és Paál László, az ötvösüzem vezetője. A korona belső szövetborítása Sipos Enikő textilrestaurátor munkáját dicséri. A Magyar Nemzeti Múzeum részéről szakértőként dr. Tóth Endre könyvtárigazgató vett részt a munkában. A zománcképek készítésében nagy segítségetjelentettek a múzeum kitűnő minőségű fényképei. A szakemberek - közel egyéves munkával - olyan másolatot alkottak, amely az elfogulatlan szakértők véleménye szerint is magas fokon képviseli a magyar nemesfémipart és kézművességet. E hasáb tetején lévő díszes iniciálé szintén kézműves-hagyaték egy céhlevelen: az M betű - amelyben a koronás címer látható - a római számsorban 1000-ret jelent, István megkoronázásának évét. Egy ismeretlen betűmetsző így kívánt tisztelegni a nagy király emléke előtt 1837-ben. Belső oldalainkon a koronás címerről további ábrázolások láthatók a kézműipar legkülönbözőbb anyagainak felhasználásával! A Szent Korona Esztergomban 210 évvel ezelőtt, 1790. február 16-án - Esztergomba, illetve Budára indulása előtt - rajzolták le először a valós Szent Koronát; az addigi ábrázolások ugyanis egyenesen álló kereszttel mutatták A Szent Korona viharos történelme során nem egyszer volt Esztergomban. Idősebb polgárok még emlékezhetnek az 1938-as aranyvonatra, amely az ország sok más városa mellett Esztergomba is elhozta a Szent Koronát. A kétszáz év előtti esztergomi eseménynek viszont nagyobb a jelentősége. Mária Terézia királynő 1765 óta nem tartott országgyűlést, fia, II. József pedig nem is koronáztatta meg magát. A Szent Koronát Bécsben őrizték, az ország határain kívül. így természetes volt, hogy amikor II. József rendszere megroppant a törvénytelen adókivetések, katonai sorozások, a sikertelen török háborúk miatt, sor került a korona visszaküldésére is. 1790. február 20-án érkezett a Szent Korona Esztergomba. A vármegye számadásai szerint mind az alispán, mind a főbb tisztségviselők - közfutárokkal - február 20-án Almásra és Neszmélyre mentek a korona fogadására. Nyergesújfalun hosszabb ideig állomásozott a Szent Koronát szállító koronaőrség. 20 lóra számoltak el a korabeli jegyzések szerint zabot és szalmát. A győri kerületi biztos értesítése alapján Esztergom szabad királyi város Tátnál várta a koronát. A tervezet szerint: „A város táti határánál magyar lovas csoport fogadja a szent koronát és trombita szó mellett kísérik a fogadás helyére. Pauer Adám városi kapitány a magyar lovas csoport vezetője, a városi tanácsurak közül Jaksits Pál úr díszkarddal fogadja a Szent Koronát a Budai Kapunál, ahol a magisztrátus és az egész nemesség szabályos fölállás szerint a város utcáin a Budai Kaputól a Szent Kereszt utcán át a vásártérre és végül a Szent Lőrinc kapuig szétoszolva áll, köztük szétosztva a polgárok és más városi lakosok, szüzek, fiatalok. A Szent Lőrinc kapunál állnak rendben a céhek és a város gimnáziumának és nemzeti iskolájának tanulói és a nagytiszteletű egyház képviselői és végül az esztergomi káptalan tagjai. Es itt állnak fel a muzsikusok és az egyházi énekkar. Tűzijáték és ágyúk dörgése kíséri ezt, amikor a Szent Korona a városi plébánia templomhoz érkezik. Az éjszakai őrség első óráját adják: Szilva Mihály városi bíró, Szabó János szenátor, Kovács János, Hilóczky Mátyás. A második órát Sztreska András, Viszolay József, Dohnányi János és Frivaldszky József. A harmadik órát Pauer Adám, Jaksits Pál szenátorok, Horváth Sámuel alispán és Lauber Gáspár kamarás, az utolsó órában a Szent Korona mellett őrséget adnak a katonaőrök, a városi nemesség és a teljes városi választott polgárság. Utolsólag elhatároztatott, hogy a Szent Korona üdvözlésére elhangozzék a Szent Ambrusnak szentelt ének, valamint a Mária Terézia által szeretett Gloriosae Regnatis - amelyet muzsikával mindenki énekel." A korabeli számadásokból és egy leírásból tudjuk: sok ezres tömeg fogadta Esztergomban a Szent Koronát és kísérte a káptalani gazdasági épülethez (a mai Vízügyi Múzeumhoz), ahol az éjszakát töltötte. Esztergom vármegye és Esztergom város lakossága nyíltan mutathatta meg, hogy számára mennyire fontos és értékes a Szent Korona. A fehér ruhás lányok százai, a díszőrséget álló nemesek és a városi polgárok valahol a lelkük mélyén tudták, hogy nemcsak egy ünnepség résztvevői, hanem magyarságukért, nemzeti voltukért foglalnak állást Ortutay András (EVID, 1990/4sz.)