Esztergom és Vidéke, 1999

1999-03-25 / 12. szám

1999. április 15. Esztergom és Vi<*éke Művészeti hírek Télből - a nyárba Czirok Ferenc festőművész Esztergomból induló pályáját ta­valy szeptember elején mutattuk be olvasóinknak, abból az alka­lomból, hogy a Vármúzeumban nyílt kiállítása. Nemrég kaptuk a hírt, hogy a Hódmezővásárhelyi Téli Tárlaton az ő műveit jutal­mazták a kiosztott négy díj egyi­kével. Ez ingyenes részvételi lehe­tőség a mártélyi festőiskola nyári alkotómunkájában. Ferenczy Noémi-díj Tavaly karácsonyi mellékle­tünkben emlékeztünk meg az esz­tergomi Sigillum művészcsoport megalakulásának 30. évfordulójá­ra. Egyik alapító tagjuk, Székely Ildikó ötvösművész - aki abban az évben, 1968-ban kapott diplomát az Iparművészeti Főiskolán ­most, március 15. alkalmából „ki­emelkedő iparművészeti tevékeny­sége elismeréseként" Ferenczy Noémi-díjban részesült. ,Aranyozott ékszerei mindun­talan az ősi mezopotámiai, egyip­tomi kultúrákat, a díszítő ötvös­művészet legragyogóbb korszaka­it idézik, mégis ő tűnik a művész­csoport legeredetibb alkotóegyé­niségének. Ötvösmunkáit biztos arányérzék, dekoratívitással páro­sult praktikum és a nemes anya­gok kitűnő ismerete jellemzi" ­írta róla Mucsi András a Művé­szet 1970. szeptemberi számában. Munkássága során azóta is főként ékszereket, dísztárgyakat, plaket­teket készített; de néhány köztéri plasztikát is. Ezek közül a legna­gyobb méretű: Az erdő - egy fali dombormű a József Attila Altalá­nos Iskola bejáratánál - Eszter­gom szép épületdísze. Pesten, a Deák téren az ő míves cégére hí­vogatja a könyv barátokat a Evan­gélikus Könyvesboltba. A ma is városunkban élő alko­tónak - aki az Esztergomi Művé­szek Céhének is alapító tagja ­szerkesztőségünk őszinte nagyra­becsüléssel gratulál. Budapesti Tavaszi Fesztivál - esztergomi művészekkel Tegnap, március 24-én a Duna Galériában (X1H. Pannóniau. 95.) Miltényi Tibor esztéta nyitotta meg Kaposi Antal (1908 - 1978), Kaposi Endre (1939 -) és Kaposi Tamás (1966 - 1991 )A három Ka­posi címmel rendezett közös tárla­tát. Ma, március 25-én 17 órakor a Vigadó Galériában Morvay Lász­ló, Hévízi Éva, Moreili Edit és a Tűzzománcművészek Magyar Társasága tűzzománc kiállítását Pröhle Gergely, a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériumának államtitkára nyitja meg. Mindkét kiállítás (az utóbbi hét­fő kivételével) április 11-éig te­kinthető meg. N.T. Kamarazenei Fesztivál Nemrégiben rendezték meg me­gyénkben a már hagyományossá vált Kamarazenei Fesztivált, melyen összegyűltek a térség zeneiskolai ta­nárai és növendékei, hogy legújabb produkcióikat bemutassák. Ennek a zenei eseménynek minden évben a megye más-más települése ad otthont, idén a dorogi József Attila Művelődési Ház volt a Komárom­Esztergom megyében zenét tanuló növendékek fellépésének színhelye, a szervezés teendőit a dorogi Erkel Fe­renc Zeneiskola vezetősége látta el. A zsűri elnöke Zempléni László ütőmű­vész volt, a zsűritagi feladatokat Tri­polszki Teréz hegedűművész, Varasdy Frigyes trombitaművész és Fasang Zoltán fuvolaművész vállalták. Nagyon örvendetes, hogy Komá­rom-Esztergom megyében már tizen­kilenc zeneiskola működik, s ezek kö­zül tizenöt eljött Dorogra, az immár XXXTV. Kamarazenei Fesztiválra. A műsorban bábolnai, oroszlányi, tatai, dorogi, tatabányai, felsőgallai, komáromi, bajóti, csolnoki, esztergo­mi, nyergesújfalui, kisbéri és tarjáni zeneiskolai növendékek szerepeltek. Tatáról és Esztergomból két zenei intézmény is elküldte diákjait a fesz­tiválra. A fellépő gyerekek nagyon élvez­ték az együttmuzsikálást. Változatos összetételű együtteseket ismerhetett meg a közönség és két mű ősbemuta­tója is elhangzott. A kiemelkedően muzsikáló fiatalo­kat a zsűri jutalomban részesítette. Kiemelte a tatai Városi Zeneiskola és a dorogi Erkel Ferenc Zeneiskola tel­jesítményét. A környékbeli iskolák közül sike­res volt az esztergomi Városi Zeneis­kola két kamaracsoportja, az eszter­gomi Petőfi Sándor Ének-Zenei Álta­lános Iskola furulyaegyüttese, a csol­noki Német Nemzetiségi Zeneiskola egyik rézfúvós műsorszáma, vala­mint a nyergesújfalui Szabolcsi Ben­ce Zeneiskola altfurulyás előadása és rézfúvós produkciói. Szendi Ágnes A Városi Szimfonikus Zenekar Érsekújvárott Szülők-gyerekek hangversenye a zeneiskolában A lelkesebb zenepedagógusok szerint bizonyos szinten mindenkit meg lehet tanítani zenélni. Persze nem válhat mindannyiunkból Paganini, de kellő szorgalommal és kitartással kiérdemelhetjük a Múzsák segítségét: élvezhetjük a kezünk alatt megszólaló hangszer muzsikáját. Gyerekfejjel az ember sok mindenbe belekezd, sportol, nyelveket tanul, ilyen-olyan szakkörre jár. Aztán felnőtt lesz, idő, energia és sok más hiánya miatt a rajongások elhalványodnak, még ha olyannyira élveztük is őket, még ha nem is voltunk bennük éppen tehetségtelenek. Á zene is leginkább erre a sorsra jut: hangszerünket belepi a por, kottáink megsárgulnak. Mindez egé­szen eddig rendben is volna, de hirtelen megjelenik egy zavaró tényező: a gyerek, aki mint mi annak idején, szintén egészen jól elboldogul ezen vagy azon a hangszeren (ha nem is egy Paganini). Na persze ez még önmagában nem lenne baj, hadd játsszon az a gyerek, addig se csavarog, kicsit kikapcso­lódik, barátokat szerez. A gondok ott kezdődnek, amikor egyszer csak avval állít haza, hogy a zeneiskolában szülő-gyerek koncertet szerveznek. Mi? Hogy én? De hát már vagy 15 éve, vagy még annál is több... azt se tudom, hol a hangszer. Hogy adnak? Kottát is? Segítenek összepróbálni? Hogy mi fog ebből kisülni!? A kezdeti, teljesen érthető kétkedések egy pillanat alatt szertefoszlottak, amikor annyi év után a Múzsák ismét megkegyelmeztek, méghozzá sokszo­rosan. Február 7-én, vasárnap 16 órakor még az eső is elállt, hogy a délutánjukat együttzenéléssel töltő esztergomiak (pontosan 23 család) ebből is kihallhassák az Művészetek Istennőinek jelenlétét (ha az ember lámpalázas, minden kis jel számít). És tényleg: sikerült a gyerekkel együtt rendes tempóban és az eredeti hangnemben eljátszani a darabot, kicsit kikapcsolódni a mindennapok roha­násából és újra találkozni a régi zeneiskolás barátokkal. Csak azt nem tudom, mi lesz, ha a gyerek felnő. Remélem, majd szerveznek nagyszülők-unokák hangversenyét. Védé Szimfonikusok húsvéti hangversenye Szombaton este a Belvárosi Plébá­niatemplomban rendezték meg a Vá­rosi Szimfonikus Zenekar 8. bérleti hangversenyét, melyen Haydn: Meg­váltó hét szava a keresztfán című ora­torikus műve hangzott el. Haydn, a bécsi klasszikus iskola nagymestere a korabeli kritikák sze­rint elragadtatott látomásokkal, könnyes lírával, fájdalmas tépelődés­sel, heroikus nekilendüléssel, meg­rendültséggel és az emberiség iránti nagy, forró szeretettel alkotta ezt az egyházi kompozíciót. Közreműködött a Balassa Bálint Énekkar, valamint a Budapesti Ali the Ages Vegyeskar (karigazgatójuk Pfe­iffer Gyula), szólót énekeltek: Fodor Ildikó (szoprán), Simon Krisztina (alt), Ocsovay János (tenor) és Aszta­los Bence (basszús), vezényelt Remé­nyi Károly. A rendkívül nehéz oratorikus mű­vet dicséretes bátorsággal vállalták fel a közreműködők, a hálás és nagy­számú közönség forró tapssal kö­szönte meg a nem mindennapi él­ményt. Pálos Az a megtiszteltetés érte az esztergomi Városi Szimfonikus Zenekart, hogy meghívást kapott az idén hármas évfordulót ünnep­lő érsekújvári Csemadok március 15-ei megemlékezésére. Kiemelt jelentőségű volt ott az idei ünnep, mert a felvidéki város 50 éves szervezete a forradalom és sza­badságharc 150. évfordulóján im­már a 30. Czuczor Gergely Iro­dalmi és Kulturális Napokat ren­dezte meg. A zenekart a koszorú­zást követő műsorban való fellé­pésre kérték fel, de egyórás, ne­héz programjuk sikeres teljesíté­sén túl próbatételt jelenteti szá­mukra, hogy próbára alig maradt idő a koszorúzás ideje alatt. Czuczor Gergely köztéri szob­ránál lovas huszárok bevonulása, cserkészek díszőrsége emelte az ünnep fényét, az emlékezés virá­gait Érsekújvár és a szomszédos települések önkormányzatai, a Csemadok szervezetei, a Magyar Koalíció Pártja, a Magyar Köz­társaság pozsonyi nagykövetsé­ge, a Szlovákiai Magyar Pedagó­gusok Szövetsége, Érsekújvár magyar, illetve magyar osztályú iskolái helyezték el. Ábrányi Emil versét, a középiskolások kó­rusának katonadalait követő ün­nepi beszéd a Csemadok 50 évére emlékezett vissza és a forradalom szabadságharc-eszményét, az emberi méltósághoz való ragasz­kodás fontosságát hangsúlyozta. A Szózat meghallgatását követő­en (mint megtudtam: nyilvános éneklése még sokakat visszari­aszt) a műsor a Csemadok-szék­ház dísztermében folytatódott, ahol az esztergomi zenekar által játszott Himnuszt már többen énekelték. A köszöntő után a párkányi Stilla Pectus vegyeskar maradt a színpadon, dalaik nagy tetszést arattak. Városunk szimfonikus zenekarának előadásában Erkel Ferenc Ünnepi nyitányát követb­en Kodály Háry János szvitje is hasonló fogadtatásban részesült ­részben a 81 éves budapesti cim­balomművésznő, Tarjáni Idának köszönhetően. A közönség ha­sonlóképpen, felállva ünnepelte Liszt Ferenc Les preludes című művét. A ráadás id. Johaim Stra­uss Radetzky-indulója volt. A lelkes közönség háláját Plichta Péter, az érsekújvári Cse­madok elnöke fejezte ki, aki sze­rint a vendégszereplés sikerével „ a Mária Valária hídhoz az egyik pillért már fölépítettük". A házigazdák egy hangulatos állófogadással, a Stilla Pectus kó­rus pedig énekszóval búcsúztatta az esztergomiakat. Istvánffy Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom