Esztergom és Vidéke, 1999

1999-03-25 / 12. szám

1999. április 15. Esztergom és Vi<*éke Művészeti hírek Télből - a nyárba Czirok Ferenc festőművész Esztergomból induló pályáját tavaly szeptember elején mutattuk be olvasóinknak, abból az alkalomból, hogy a Vármúzeumban nyílt kiállítása. Nemrég kaptuk a hírt, hogy a Hódmezővásárhelyi Téli Tárlaton az ő műveit jutalmazták a kiosztott négy díj egyikével. Ez ingyenes részvételi lehetőség a mártélyi festőiskola nyári alkotómunkájában. Ferenczy Noémi-díj Tavaly karácsonyi mellékletünkben emlékeztünk meg az esztergomi Sigillum művészcsoport megalakulásának 30. évfordulójára. Egyik alapító tagjuk, Székely Ildikó ötvösművész - aki abban az évben, 1968-ban kapott diplomát az Iparművészeti Főiskolán most, március 15. alkalmából „kiemelkedő iparművészeti tevékenysége elismeréseként" Ferenczy Noémi-díjban részesült. ,Aranyozott ékszerei minduntalan az ősi mezopotámiai, egyiptomi kultúrákat, a díszítő ötvösművészet legragyogóbb korszakait idézik, mégis ő tűnik a művészcsoport legeredetibb alkotóegyéniségének. Ötvösmunkáit biztos arányérzék, dekoratívitással párosult praktikum és a nemes anyagok kitűnő ismerete jellemzi" írta róla Mucsi András a Művészet 1970. szeptemberi számában. Munkássága során azóta is főként ékszereket, dísztárgyakat, plaketteket készített; de néhány köztéri plasztikát is. Ezek közül a legnagyobb méretű: Az erdő - egy fali dombormű a József Attila Altalános Iskola bejáratánál - Esztergom szép épületdísze. Pesten, a Deák téren az ő míves cégére hívogatja a könyv barátokat a Evangélikus Könyvesboltba. A ma is városunkban élő alkotónak - aki az Esztergomi Művészek Céhének is alapító tagja szerkesztőségünk őszinte nagyrabecsüléssel gratulál. Budapesti Tavaszi Fesztivál - esztergomi művészekkel Tegnap, március 24-én a Duna Galériában (X1H. Pannóniau. 95.) Miltényi Tibor esztéta nyitotta meg Kaposi Antal (1908 - 1978), Kaposi Endre (1939 -) és Kaposi Tamás (1966 - 1991 )A három Kaposi címmel rendezett közös tárlatát. Ma, március 25-én 17 órakor a Vigadó Galériában Morvay László, Hévízi Éva, Moreili Edit és a Tűzzománcművészek Magyar Társasága tűzzománc kiállítását Pröhle Gergely, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára nyitja meg. Mindkét kiállítás (az utóbbi hétfő kivételével) április 11-éig tekinthető meg. N.T. Kamarazenei Fesztivál Nemrégiben rendezték meg megyénkben a már hagyományossá vált Kamarazenei Fesztivált, melyen összegyűltek a térség zeneiskolai tanárai és növendékei, hogy legújabb produkcióikat bemutassák. Ennek a zenei eseménynek minden évben a megye más-más települése ad otthont, idén a dorogi József Attila Művelődési Ház volt a KomáromEsztergom megyében zenét tanuló növendékek fellépésének színhelye, a szervezés teendőit a dorogi Erkel Ferenc Zeneiskola vezetősége látta el. A zsűri elnöke Zempléni László ütőművész volt, a zsűritagi feladatokat Tripolszki Teréz hegedűművész, Varasdy Frigyes trombitaművész és Fasang Zoltán fuvolaművész vállalták. Nagyon örvendetes, hogy Komárom-Esztergom megyében már tizenkilenc zeneiskola működik, s ezek közül tizenöt eljött Dorogra, az immár XXXTV. Kamarazenei Fesztiválra. A műsorban bábolnai, oroszlányi, tatai, dorogi, tatabányai, felsőgallai, komáromi, bajóti, csolnoki, esztergomi, nyergesújfalui, kisbéri és tarjáni zeneiskolai növendékek szerepeltek. Tatáról és Esztergomból két zenei intézmény is elküldte diákjait a fesztiválra. A fellépő gyerekek nagyon élvezték az együttmuzsikálást. Változatos összetételű együtteseket ismerhetett meg a közönség és két mű ősbemutatója is elhangzott. A kiemelkedően muzsikáló fiatalokat a zsűri jutalomban részesítette. Kiemelte a tatai Városi Zeneiskola és a dorogi Erkel Ferenc Zeneiskola teljesítményét. A környékbeli iskolák közül sikeres volt az esztergomi Városi Zeneiskola két kamaracsoportja, az esztergomi Petőfi Sándor Ének-Zenei Általános Iskola furulyaegyüttese, a csolnoki Német Nemzetiségi Zeneiskola egyik rézfúvós műsorszáma, valamint a nyergesújfalui Szabolcsi Bence Zeneiskola altfurulyás előadása és rézfúvós produkciói. Szendi Ágnes A Városi Szimfonikus Zenekar Érsekújvárott Szülők-gyerekek hangversenye a zeneiskolában A lelkesebb zenepedagógusok szerint bizonyos szinten mindenkit meg lehet tanítani zenélni. Persze nem válhat mindannyiunkból Paganini, de kellő szorgalommal és kitartással kiérdemelhetjük a Múzsák segítségét: élvezhetjük a kezünk alatt megszólaló hangszer muzsikáját. Gyerekfejjel az ember sok mindenbe belekezd, sportol, nyelveket tanul, ilyen-olyan szakkörre jár. Aztán felnőtt lesz, idő, energia és sok más hiánya miatt a rajongások elhalványodnak, még ha olyannyira élveztük is őket, még ha nem is voltunk bennük éppen tehetségtelenek. Á zene is leginkább erre a sorsra jut: hangszerünket belepi a por, kottáink megsárgulnak. Mindez egészen eddig rendben is volna, de hirtelen megjelenik egy zavaró tényező: a gyerek, aki mint mi annak idején, szintén egészen jól elboldogul ezen vagy azon a hangszeren (ha nem is egy Paganini). Na persze ez még önmagában nem lenne baj, hadd játsszon az a gyerek, addig se csavarog, kicsit kikapcsolódik, barátokat szerez. A gondok ott kezdődnek, amikor egyszer csak avval állít haza, hogy a zeneiskolában szülő-gyerek koncertet szerveznek. Mi? Hogy én? De hát már vagy 15 éve, vagy még annál is több... azt se tudom, hol a hangszer. Hogy adnak? Kottát is? Segítenek összepróbálni? Hogy mi fog ebből kisülni!? A kezdeti, teljesen érthető kétkedések egy pillanat alatt szertefoszlottak, amikor annyi év után a Múzsák ismét megkegyelmeztek, méghozzá sokszorosan. Február 7-én, vasárnap 16 órakor még az eső is elállt, hogy a délutánjukat együttzenéléssel töltő esztergomiak (pontosan 23 család) ebből is kihallhassák az Művészetek Istennőinek jelenlétét (ha az ember lámpalázas, minden kis jel számít). És tényleg: sikerült a gyerekkel együtt rendes tempóban és az eredeti hangnemben eljátszani a darabot, kicsit kikapcsolódni a mindennapok rohanásából és újra találkozni a régi zeneiskolás barátokkal. Csak azt nem tudom, mi lesz, ha a gyerek felnő. Remélem, majd szerveznek nagyszülők-unokák hangversenyét. Védé Szimfonikusok húsvéti hangversenye Szombaton este a Belvárosi Plébániatemplomban rendezték meg a Városi Szimfonikus Zenekar 8. bérleti hangversenyét, melyen Haydn: Megváltó hét szava a keresztfán című oratorikus műve hangzott el. Haydn, a bécsi klasszikus iskola nagymestere a korabeli kritikák szerint elragadtatott látomásokkal, könnyes lírával, fájdalmas tépelődéssel, heroikus nekilendüléssel, megrendültséggel és az emberiség iránti nagy, forró szeretettel alkotta ezt az egyházi kompozíciót. Közreműködött a Balassa Bálint Énekkar, valamint a Budapesti Ali the Ages Vegyeskar (karigazgatójuk Pfeiffer Gyula), szólót énekeltek: Fodor Ildikó (szoprán), Simon Krisztina (alt), Ocsovay János (tenor) és Asztalos Bence (basszús), vezényelt Reményi Károly. A rendkívül nehéz oratorikus művet dicséretes bátorsággal vállalták fel a közreműködők, a hálás és nagyszámú közönség forró tapssal köszönte meg a nem mindennapi élményt. Pálos Az a megtiszteltetés érte az esztergomi Városi Szimfonikus Zenekart, hogy meghívást kapott az idén hármas évfordulót ünneplő érsekújvári Csemadok március 15-ei megemlékezésére. Kiemelt jelentőségű volt ott az idei ünnep, mert a felvidéki város 50 éves szervezete a forradalom és szabadságharc 150. évfordulóján immár a 30. Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napokat rendezte meg. A zenekart a koszorúzást követő műsorban való fellépésre kérték fel, de egyórás, nehéz programjuk sikeres teljesítésén túl próbatételt jelenteti számukra, hogy próbára alig maradt idő a koszorúzás ideje alatt. Czuczor Gergely köztéri szobránál lovas huszárok bevonulása, cserkészek díszőrsége emelte az ünnep fényét, az emlékezés virágait Érsekújvár és a szomszédos települések önkormányzatai, a Csemadok szervezetei, a Magyar Koalíció Pártja, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetsége, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Érsekújvár magyar, illetve magyar osztályú iskolái helyezték el. Ábrányi Emil versét, a középiskolások kórusának katonadalait követő ünnepi beszéd a Csemadok 50 évére emlékezett vissza és a forradalom szabadságharc-eszményét, az emberi méltósághoz való ragaszkodás fontosságát hangsúlyozta. A Szózat meghallgatását követően (mint megtudtam: nyilvános éneklése még sokakat visszariaszt) a műsor a Csemadok-székház dísztermében folytatódott, ahol az esztergomi zenekar által játszott Himnuszt már többen énekelték. A köszöntő után a párkányi Stilla Pectus vegyeskar maradt a színpadon, dalaik nagy tetszést arattak. Városunk szimfonikus zenekarának előadásában Erkel Ferenc Ünnepi nyitányát követben Kodály Háry János szvitje is hasonló fogadtatásban részesült részben a 81 éves budapesti cimbalomművésznő, Tarjáni Idának köszönhetően. A közönség hasonlóképpen, felállva ünnepelte Liszt Ferenc Les preludes című művét. A ráadás id. Johaim Strauss Radetzky-indulója volt. A lelkes közönség háláját Plichta Péter, az érsekújvári Csemadok elnöke fejezte ki, aki szerint a vendégszereplés sikerével „ a Mária Valária hídhoz az egyik pillért már fölépítettük". A házigazdák egy hangulatos állófogadással, a Stilla Pectus kórus pedig énekszóval búcsúztatta az esztergomiakat. Istvánffy Miklós