Esztergom és Vidéke, 1999

1999-03-11 / 10-11. szám

Ilii i m Budapest 1. sz. Csütörtök, junius 8. 1848. Belföld. i-rgam i ürül hm ,. UIU. (ff, KÖZLÖNY, hivatalos lap. ••mllw «(7 — .r.tfMr«Wi .1.11 «kk — rt(ll l.«. SUI..U.I i,, f.ljJ ir kél» Itt* (•; kitin k.ljk" J, »i«lr. » r.ri.l m»ii r'Mkt*- Cl«li.ifc.l>l I.M„ kUM-U. L,-n|iií Nfm lapj-il l4.il j I-.I In-ml M.-MI> iívla-n. wnm-hni.hlkl-U! wti. •• «(>••<• i>t»"mí" wltaM) . r«IM lim«W. Un)rttc((<krij<*Wa li .riril miml« lif fM-iK.ii.Umil. A 1 .uk*ll <q, ki TUth a ^^ ,,„„,.„ ,, ull >., (} Ji„ Hal -».-.i.l m. ;i- I.-.--I J >"l ,.,-„,„ j « » -< fcw-lm.il.! i ««!<•') t-t­„,,.„.4 !•• 1"" :1 1 '•' ' „i..l,.,!.•» c-rtiv. ll l«f«MiiJ ri-mMi-li-l imi..-.,-! i-i .lik i Ii-irl larüullJit-il J.tiM-B l,.Iiuuo­l-.«..»..»«}«h- - <•«<•• »» . -mii -i l. f.l.'. >-illj"i. >' l • - i-m lim.hi.u.4l . i»v!' m.i-ili-1 .l.-jr |,-,.,fl - I...H .í-iKbI™ 'felt* -hthi! l.irlníi-iw •* i »««•• I. r* - v 'mi.,1-1.-rn.nl .1 wU l'' ll M , J lo.-.UA vl'-''"V? ' j. nviili.ijl.iiii i;iaw/..w* — c l .r^i l- l. I.-IH ./,-ni.­A Lh.i-I.mi ul-ili •.,....In f.-li.-jv.-I-. „JL.H.L.KÍ jrl.'.J.M i-J-wluu. 1,1 |„|...,u n...* - »< l">J . \ 'lil 1-iLill. nai.lJ U.l.li.i. I-I-I L.-r timn-iL 1.1­, -il.-|..mi |.|i...U..| Jl-ill . -I ,, | J-.j .i U>.|.I .lt.-l--t.-K -i HiMitlmaml.il t.l 1,-írtl i. ..Ili .m l ih-ii (juíja Irrfcil-J 41 (-.1 L-. (.ibiL im.il . -l.li; II,L S,-„, L-.|.j-iL t.-lvil i I-.I . .... ,,L . Ii.ii.-m ..< nfcli,» f>..V.iH-il Li í. mhmim .U. lí.k.ll k.Ifl.l«tl U felWltli tf.j.t l..ll....k- A' »rj ...k.ll k».ifc a«Mfl i p. kr. »<nlik. *.H,.kín J.j in IlMMMU, mlta I. ^hh.i.i.l .„h.iu-i.* t l j-.-.a.h nwi..liuik i..-r...l-11-il-..liil * |tf[| [ ^ w _____ - A Ut.M.,v.-l ' - niTTaráT • ,|.|..||M1ll . Vll M -/U Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája A történelemtudomány mindig nagy figyelmet szentelt a főnemesi családok genealógiájának, mivel ezek a családok nagy szerepet játszottak az egyes országok történelmében. E mű a magyar főrendeket veszi számba. A korábban megjelent kötetek után a 4., az utolsó kötet Szalavszkytól ismerte­ti a magyarországi főnemesség csalá­di kapcsolatait. A főnemesi családok adatait betűrendben kapja az olvasó. Az egyes családneveken belül 3 cso­portban: Rangemelések, Címer és Le­származás címek alatt adja az adato­kat. A Rangemelések cím alatt a rang adományozásának adatait kapjuk: a rangemelés helyét és idejét. A Címer cím alatt találjuk a címer részletes leírását. A Leszármazás rész felsorol­ja a család egyes tagjait az adományo­zott személytől kezdve időrendben. Megadja a család tagjainak születési és halálozási helyét és idejét, egyes személyeknél életrajzi adatokat is. A könyv tizenhat család címerét is be­mutatja, ismerteti forrásait. (Bp., He­raldika K., 1992,4. köt.) Magyarország múzeumai (Szerk. Balassa M. Iván) A múlt megismerésének fontos he­lyei a múzeumok. A kalauz először Budapest múzeumait ismerteti betű­rendben, aztán az egyes megyék kö­vetkeznek. Itt először a megyei múze­umok szerepelnek, majd ismét betű­rendben az egyes települések múzeu­mai. Minden fontos, tájékoztató jelle­gű adatot megad a kötet: a múzeumok postai címét, telefonszámaikat, fax­számukat, a nyitvatartási időt, szün­napot, szerveznek-e időszaki kiállítá­sokat, van-e nyilvános könyvtár, mozgáskorlátozottak képesek-e láto­gatni, van-e bolt, büfé. Aműbemutat­ja az intézmény történetét, épületét, a gyűjtemény jellegét, az állandó kiál­lításokat. A kötet végén találjuk az Adatszolgáltatók alfabetikus névso­rát, a múzeumokat betűrendben felso­roló Névmutatót és ugyancsak betű­rendben a Földrajzinév-mutatót. A színes fényképekkel illusztrált, szép kivitelű könyv minden hivatalos en­gedéllyel működő múzeumot számba vesz. (Múzeumlátogatók kézikönyve 2. kiad. Bp., Vince K., 1998) Könyvespolcukra ajánljuk! Domokos Zsuzsa - Veresegyházi Béla: História és kultúrhistória az évszámok tükrében A kronológia a történettudomány fontos segédtudománya. E mű a ko­rábban megjelent történelmi és műve­lődéstörténeti kronológiát adja most együtt, a sumérok történetétől 1996­ig­A mű két hasábban hozza az egye­temes és a magyar történelmet, vala­mint a világ és Magyarország műve­lődésének eseményeit. A kéthasábos beosztás jól szemlélteti, hogy mi tör­tént a kultúrában a történelmi esemé­nyekkel párhuzamosan. A művelő­déstörténeti részben előforduló fogal­makra a kötet végén betűrendes mu­tató utal. (Bp., Aula K., 1997) Veresegyháziné Kovács Judit - Veresegyházi Béla: Magyarország történeti-topográfiai kislexikona A magyarság honfoglalás utáni tör­ténetében 15000 település jött létre a Kárpát-medencében. Ezek közül vá­logat a mű 2000 olyan várost, falut, melyeknek Magyarország törté­netében szerepük, jelentőségük volt. A kézikönyv betűrendben ismerteti azokat az egyes területeken végbe­ment eseményeket, amelyek az egész ország történelme szempontjából fontosak. A betűrendbe sorolás alapja a tele­pülés magyar neve, de a mű megadja a névváltozatokat és az esetleges ide­gennyelvű megnevezéseket is, majd közli a közigazgatási helyet: melyik vármegyében, melyik mai megyében fekszik a település. Ezután következnek azok az ese­mények, amelyek miatt történelmileg fontos az adott hely. Anévváltozatok­ra utalókat találunk, a történelmi Ma­gyarország vármegyéinek térképeire Térképek jegyzéke címen adnak a szer­zők mutatót. A könyv végén olyan külföldi tele­pülések és tájegységek történeti-to­pográfiai kislexikonát kapjuk, ame­lyek jelentős szerepet játszottak ha­zánk történelmében. (Bp., Aula K., 1996) Magyarország építészetének története A kötet egyes részeit neves szak­emberek készítették: ZádorAnna, Ló­véi Pál, Farbaky Péter, Kelényi György, Sisa József, Sabján Tibor, Gerle János, Ferkai András. A mű eredetileg angol nyelven je­lent meg néhány hónappal ezelőtt az amerikai MIT Press gondozásában, és a külföldi olvasóközönséggel akarta megismertetni Magyarország építé­szetének történetét. Amagyarországi építészetre az volt a jellemző, hogy „valóságos beszélő művészet, architekture parlante" volt. A római kortól ismerteti a könyv a Magyarország területén található építészeti emlékeket, időrendben fog­lalkozik a történelmi korokkal, stílu­sokkal, az egyes fejezetek tárgyalják a különböző művészettörténeti kor­szakokat és az építészetnek ekkor megjelent alkotásait. Akötetben tárgyalt építészeti korok így: a honfoglalás előtti építészet, a romantika, a gótika, a késő gótika és a kora reneszánsz, a török kor és a késő reneszánsz, a barokk megszüle­tése és kibontakozása, a klassziciz­mus, a gótizál elemek építészeti meg­jelenése, a historizmus, a magyar népi építészet, a századforduló stílus­irányztai, a két világháború közötti építészet és az 1945-től napjainkig tartó építészet. A kötet bemutatja az épületek stílu­sának kialakulását. Megismerjük a korokat, amelyekben az építészeti emlékek keletkeztek, azokat a hatáso­kat, amelyek a külföldi területekről érték ezt a művészeti ágat. Ezek a hatások Magyarország földrajzi hely­zete miatt igen sokfélék, ez is hozzá­járult ahhoz, hogy hazánk építészete igen változatos. Az ismeretanyagot fekete-fehér fo­tók illusztrálják, a kötet végén pedig néhány színes fénykép teszi lehetővé az egyes műalkotások jobb megisme­rését. Ezt követi még a név- és helymuta­tó, a képek forrásjegyzéke és rövidí­tésjegyzék. A közölt bibiliográfia lehetővé te­szi a könyv használóinak, hogy az egyes témákban tovább kutathassa­nak. (Bp., Vince K., 1998) A történelem segédtudományai (Szerk. Bertényi Iván) Az Osiris Kiadó A Törté­nettudomány kézikönyve címmel indít új sorozatot. Ennek első kötete a tör­ténelem segédtudományaival foglal­kozik. A kötet húsz segédtudományt vesz számba. A történelem segédtu­dományainak köre vitatott, a kézi­könyv az 1986-ban 1000 példányban megjelent, Kállay István szerkesztet­te mű felosztását vette át (A történe­lem segédtudományai Iszerk. Kállay István - Bp.: ELTE, 1986). A szerzők a történelemtudomány ismert kutatói illetve a segédtudományok szaktekin­télyei. Enciklopédikus igénnyel, sok ábrá­val szemléltetve mutatják be az egyes segédtudományok alapvető ismerete­it. Egy-egy fejezetben a következő tudományágak kerülnek bemutatásra: Genealógia (családtörténet), Achon­tológia (a méltóságok, tisztségek tör­ténete), Történeti ikonográfia (a képi ábrázolások tartalomelemzése), Tör­téneti ökológia (a természetes kör­nyezet és a civilizáció viszonyának történeti szempontú kutatása), Törté­neti földrajz, Kronológia (időszámí­tás-tudomány), Paleográfia (írástör­ténet), Epigráfia (felirattan), Papiro­lógia (papírtörténet), Oklevéltan vagy diplomatika, Irattan, Filológia (szö­vegkritika), Pénztörténet vagy nu­mizmatika, Címertan vagy heraldika, Pecséttan, Insigniológia (a hatalom jelvényeinek és jelképeinek kutatá­sa), Metrológia (mértékrendszerek története) és Egyéb történeti segédtu­dományok. Ez utolsó fejezetben a kö­vetkező segédtudományok kerülnek tárgyalásra: a történeti grafológia, a pszichohistória, falerisztika (kitünte­téstan), hangdokumentum-, film-, vi­deo-, mikrofilm- és számítógépes do­kumentumok és adathordozók kutatá­sa, radiokarbonos kormeghatározás, vexilológia (zászlótan), történeti fila­télia, nyomdatörténet. A műből megismerhetjük a tárgyalt tudományágakat, azt a területet, ame­lyet kutatásaikkal lefednek, a többi tudományághoz viszonyítva elfoglalt helyüket, a tudományágak történetét, fogalmait, munkamódszereit, ered­ményeit és irányzatait. (Bp., Panno­nica K. -Osiris K, 1998) Czékli Béla a Főszékesegyházi Könyvtár igazgatója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom