Esztergom és Vidéke, 1999
1999-03-11 / 10-11. szám
1999. március 11. Esztergom és Vidéke I Abból az alkalomból, hogy városunk alpolgármestereinek száma a legutóbbi rendkívüli képviselő-testületi ülés döntése értelmében háromra emelkedett, közös riportra, egy kerekasztal-beszélgetésre invitáltuk szerkesztőségünkbe a „régi" alpolgármestert, Meggyes Tamást és a most megválasztott alpolgármester-társait, Juhász Albint és Lengyel Károlyt, hogy munkájukról, terveikről érdeklődjünk, és véleményüket kérjük városunk jelenlegi legfontosabb kérdéseiről. EVID: - Meggyes alpolgármester úr immár négy hónapja városunk második embereként vesz részt Esztergom közéletében. Hogyan tudott beilleszkedni új munkakörébe, és milyen eredményeket tudott felmutatni alpolgármesterként? M.T.: - Annak ellenére, hogy a polgármester úrtól nem kaptam konkrét feladatkört, a technikai segítség, a munkakörülményeim sem voltak kielégítőek, igyekeztem megtalálni azokat az ügyeket, melyekről úgy gondoltam, hogy megoldásuk esetén előrébb lendíthetik a város helyzetét. Résztvettem a Városfejlesztési Bizottság valamennyi ülésén, gyakran látogattam a Pénzügyi Bizottság tanácskozásait, és más bizottságok munkájába is igyekeztem belepillantani. Az itt felvetődött ügyekben próbáltam tőlem telhetően segítséget nyújtani az önkormányzatnak. A Hivatal munkájába való bekapcsolódásra azonban a polgármester úr nem adott eddig lehetőséget. EVID: - Önnek néhány napja két új társa is akadt. Mindkettőjük neve korábban is felvetődött már független társadalmi alpolgármesterként, de vagy leszavazta őket a polgári és a szocialista frakció, vagy el sem jutottak a szavazásig. Mi változott meg az utóbbi hónapokban, hogy most e két képviselőcsoport tagjai is zömében támogatták alpolgármesterré történő megválasztásukat ? M.T.: - Az utóbbi hónapokban egy olyan fokú, hasznos együttműködés kezdett kialakulni a testület egyes csoportjai között, amelynek gyümölcseként eljutottunk arra a konszenzusra, hogy mindhárom frakció támogatja egy új, független alpolgármester jelölését. Hogy három alpolgármesterre is szükség lenne, azt most sem hiszem. Ennek szükségességét az elmúlt időszak tapasztalatai sem igazolják. EVID: - A megnövekedett feladatok sem? L.K.: - A megoldásra váró feladat valóban sok. Jut mindenkinek bőven munka. Hogy szükség van-e három alpolgármesterre, azt viszont ebben a márkialakult, szavazatokkal véglegesített helyzetben fölösleges elemezni, vitatni. A lényeg, hogy mindhárom alpolgármester a város érdekében hatékony munkát tudjon végezni. EVID: - Sikerült-e hármójuk között elosztani a feladatokat? J.A.: - Nagyjából megfogalmazódott a hatáskörök felosztása. Megygyes Tamás úr elsősorban a millenniumi beruházásokért felelős, valamint a sport- és ifjúsági feladatokkal fogAlpolgármesteri kerekasztal-beszélgetés Meggyes Tamás, Lengyel Károly és Juhász Albin alpolgármesterek lalkozik, Lengyel Károlyhoz tartozik majd a kulturális, oktatási és egyészségügyi intézmények felügyelete és patronálása, jómagam a városüzemeltetéssel,városfejlesztéssel és az infrastruktúrával kapcsolatos feladatokat kaptam meg a polgármester úrtól. Részletesen még nem volt módunk megbeszélni a tennivalókat, tulajdonképpen még azt sem tudjuk, hogy hol lesz az irodánk. EVID: - Ez utóbbira milyen elképzelések vannak? J.A.: - Polgármester úrnak az az elképzelése, hogy a volt Megyeháza emeletén lévő helyiségeket kis ráfordítással alkalmassá tegyük irodáknak, s a közfalat valahol áttörve, ezeket a Polgármesteri Hivatalhoz csatoljuk. Ide átköltöztetnénk néhány hivatali egységet, s az így felszabadult helyiségek között bizonyára akadna olyan három, egymásba nyíló szoba, amely egy közös titkárnővel tökéletesen kielégítené a mi hivatali igényeinket. Ez persze nem megy máról holnapra, minimum 2-3 hónap szükséges a munkálatok elvégzéséhez. L.K.: - Nem szeretném, ha valaki azt gondolná hogy az alpolgármesterek miatt kell kitelepíteni a Városháza irodáit. Ez már évek óta téma a képviselő-testületben. Sok irodánkban olyan lehetetlen körülmények között dolgoznak a hivatalnokok, ami már nem tartható fenn tovább. A bővítésre szükség van, s most érkezett el az idő, hogy végre lépjünk ebben az ügyben. Addig is, amíg ez a dolog elrendeződik, polgármester úr megígérte, hogy munkánkhoz a körülményeket megteremti. EVID: - Ez esetleg azt is jelentheti, hogy néhány hónapig hármuknak plusz egy titkárnőnek - kell majd szoronganiuk Meggyes alpolgármester úr jelenlegi szűk irodájában... A korábbi éles ellentétek után kialakult-e Önök között olyan emberi kapcsolat, olyan fokú egyetértés, ami ezt az „összezártságot" elviseli, s a feltétlenül szükséges együttműködést biztosítja? M.T.: - Én úgy gondolom, nagyon jól együtt tudunk majd dolgozni, ha szemléletváltás következik be a város vezetésében, ha az egyszemélyes„kézi-vezérlés" végre csapatmunkává fog átalakulni. Ebben az esetben - ha kell - akár az udvaron is eldolgozgatunk egy darabig, s természetes, hogy az irodámban is elférünk, csak kapjunk végre értelmes feladatokat. L.K.: - Nekem is az a véleményem, hogy csak csapatmunkával tudunk eredményeket elérni - s ebbe a csapatba természetesen a polgármester urat is beleértem -, s aki erre nem képes, az a saját kudarcát ássa meg. Mikor én ezt a pozíciót s a velejáró többletfeladatokat, gondokat elvállaltam, abban a reményben tettem, hogy - félretéve a politikai vagy személyes ellentéteket - minden eszközzel az együttműködést próbáljuk majd elősegíteni. S ezt nemcsak hármónkra értem. J.A.: - Bennem semmi fenntartás nincs. Tudom, hogy a megválasztásommal kapcsolatos ellenvélemények nem a személyemnek szóltak, inkább politikai megfontolások vezették a szavazásnál tartózkodókat. Azt hiszem, abba kellene végre hagyni azokat a - sajnos, még napjainkban is előforduló - kicsinyes piszkálódásokat, vagdalkozásokat, amelyek csak hátráltatják munkánkat. Nem hiszem, hogy pl. a Kupolában velünk kapcsolatban megjelent, valótlanságokat is tartalmazó cikkek előrevinnék valamennyire is a város ügyét, s nem értem, miért jó újabb sebeket ejteni, ahelyett, hogy együttműködnénk a város érdekében is, ahogy azt a Mindszenty iskolával már évek óta tesszük. M.T.: - Ettől némileg eltérően, én azon a véleményen vagyok, hogy az előremutató és kulturált keretek között zajló küzdelmektől nem kell félnünk, hiszen a demokratikus önkormányzati munkának éppen az a lényege, hogy meg kell vívni egymással az álláspontoknak azért, hogy a legjobb döntés megszülessék. A viták élét persze tompítanunk kell, nem személyes ellentéteknek, érdekeknek, hanem elveknek, javaslatoknak kellene ütközniük a vitákban. EVID: - Milyen önállósággal rendelkeznek Önök, mint alpolgármesterek? J.A.: - Néhány nap után erről még korai lenne nyilatkoznunk, de az biztos, hogy döntési jogkörünk nincs, utasításokat sem adhatunk. El kell végeznünk a ránk bízott feladatokat, s ehhez a legfontosabb, hogy széles körben tájékozódjunk, hogy minél jobban tisztában legyünk részterületünk körülményeivel, gondjaival, lehetőségeivel. L.K.: - A törvény szerint az alpolgármestereknek koordináló, döntéselőkészítő szerepe van. A döntést a törvény a képviselő-testület hatáskörébe utalta. Az pedig, hogy mi hárman mekkora önállóságot tudunk kiharcolni magunknak, jórészt a testület egységétől függ, s én bízom abban, hogy valamennyi képviselő előbbutóbb rájön majd, hogy mi a város érdekében csak akkor tudunk eredményesen dolgozni, ha ők támogatnak bennünket, s felruháznak bizonyos fokú önállósággal. EVID: - Eldőlt-e már, hogy hármójuk közül kit tekinthetünk elsőszámú alpolgármesternek, dr. Könözsy László általános helyettesének? L.K.: - Három egyenrangú alpolgármesterről van szó. Természetesen a polgármester úr az ő ideiglenes helyettesítésére bármelyikőnket felkérhet, mindig az adott időszak feladataitól függően. EVID: - Melyek azok a legégetőbb gondok, amelyek jelenleg foglalkoztatják Önöket? M.T.: - Rengeteg probléma vár megoldásra, s számuk egyre szaporodik. Nehéz lenne bármit is kiemelni közülük. Két új alpoígármester-társam mindenképpen nagy segítséget jelent majd ezek megoldásában. L.K.: - A legsürgősebb feladatomnak azt tekintem, hogy sorra látogassam a városi intézményeket, elbeszélgessek az ott dolgozókkal, s megismerjem a problémáikat. Ez jó darabig eltart majd, hiszen huszonegynéhány intézményről van szó. J.A.: - A városfejlesztés és -üzemeltetés hatalmas feladat, s bár eddig is - mint a GAMESZ dolgozója hasonló dolgokkal foglalkoztam, alpolgármesterként egészen más szempontok alapján kell e kérdéseket vizsgálnom. Le kell ülnöm beszélgetni az e területen dolgozókkal, alaposan meg kell ismernem a munkájukat, hogy adott esetben reális javaslattal élhessek az ilyen irányú döntéseknél. M.T.: - Hogy nemcsak az előbb vázolt fő feladatok várnak ránk, hanem rengeteg más, sürgős ügyet is meg kell közben oldanunk, annak igazolására hadd soroljam fel a mai teendőimet! Reggel volt egy egyeztető tárgyalásom a frakciók működésével kapcsolatban, ezt követően egy újabb megbeszélésen a millenniumi pályázatok témakörében, érdeklődnöm kellett a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában is. Szerettem volna elmenni még arra a tárgyalásra, amelyet a polgármester úr folytatott a Városházán egy újabb befektetővel, de erre már nem futotta az időmből. Délután a Suzuki meglátogatása szerepelt a programban, ezután a város egyik sportvezetőjével tanácskoztam, most éppen a nyilvánosság tájékoztatása céljából beszélgetünk itt a szerkesztőségben. Este fél hét van, és a napi munkámnak még nincs vége. EVID: - Ezek szerint mégis csak szükség van három alpolgármesterre, hiszen bőven jut feladat mindhármuknak. Emellett természetesen helyt kell (Folytatás a 4. oldalon)