Esztergom és Vidéke, 1999

1999-02-25 / 8. szám

1999. fefcruár it. Esztergom és Vidéke A millenniumra újjáépül a Királyi Vár Az időjárás viszontagsága ellenére földmunkások, építők, munkagépek dolgoznak a Várhegyen. A Vitéz János szobor előtti zöldövezetben hatalmas munkagödör árulkodik a közművek ve­zetékeinek lefektetéséről, a munkaárok egészen a Bazilika sekrestyéjéig húzó­dik. Minden közmű megújul itt, sót gáz­vezetékkel is gazdagodik a Várhegy, hogy a Magyar Millennium ünnepi nyi­tányát valóban itt, a kaszárnyaépületben tarthassa meg a nemzet. Az építkezése­ken Horváth Béla múzeumigazgató tartjarajta a szemét Vele beszélgettünk. - Milyen részek valósultak már meg a több mint 1 milliárdos rekonstrukció­ból? - Tíz évvel ezelőtt kezdtünk munkái­kora azon, hogy az államalapítás jubile­umára újjáépítsük a Királyi (majd Érse­ki) Várat. Az 1938-ban elkezdődött fel­újítás is a Krey-féle felmérésen alapult, amelyet a mostani teljes rekonstrukció­nál is alkalmaznak. 1996-ban átadtuk a kapuszorost és környékét, 1997-ben a Várból helyreállítottuk a középkori konyhakürtőket, lefedtük a kazamatá­kat, kiépítettük a pincéket Az igazgatási egységet, a kis-konferenciatermet, a kőtárat, a kőrestaurátor-műhelyt tavaly decemberben adtuk át ünnepélyesen. Gőzerővel folyik a 12. századi Kis-Ro­mán Palota teljes helyreállítása, az ere­deti 220 négyzetméteres alapterületen, 3 szinten. Megjelenése impozáns lesz, műemléktéglából épül, s ezzel visszaáll eredeti állapotába a zárt palotaudvar. Itt lesz az új főbejárat, megépül a keleti új várfal, eredeti helyére kerül vissza a ka­putorony. Ebben a palotában lesz vala­mennyi közmű fogadó és kezelő köz­pontja. Eddigi jó kapcsolatainknak megfelelően felkínáltuk azt a lehetősé­get is az egyháznak, hogy a palotából a Bazilika sekrestyéjébe is bevezessék a földgázt. A Kis-Román Palota mintegy 700 négyzetméterén lesznek a kiállítóter­mek, szintén itt a fogadócsarnok, a ká­vézó, a restaurátorműhely stb. - Milyen formában épül újjá az úgy­nevezett kaszárnya? - Az 500 négyzetméteres, egylégterű terem gyönyörű formában pompázik majd. A 12. századtól a 18. század ele­jéig különböző korokat szolgált, minden eddig fellelt ásatási anyagot visszaépí­tünk. Állandó „díszlete" lesz az egykori Szent Adalbert Székesegyház egyik ka­puja, a Porta Speciosa, az 1934-38-as leletek alapján. A nagyterem tíz méteres déli oldalát ékesíti majd. - Kik a fő résztvevői e hatalmas újjá­építésnek? - Alapos szakmai előkészületek tet­ték lehetővé, hogy a műemléki szigorú szabályokat, a múzeumi kívánalmakat betartva a Magyar Nemzeti Múzeum szakértőivel együtt készítsük el a prog­ramot. A terveket az Országos Műem­lékvédelmi Hivatal tervezői Gál Tibor építész irányításával alkották meg. A be­ruházást a MŰBER Invest bonyolítja. Generálkivitelező a gödöllői székhelyű Architekton Rt. - olyan referenciamun­kákkal a hátuk mögött, mint az Ország­ház, a Nemzeti Múzeum és a Grassalko­vich-kastély. Nagyon remélem, hogy a Királyi Várat is ilyen minőségben építik tovább. - Lesz tehát Királyi Vár, de mi lesz a városban? - A terveket, programokat össze kell hangolni, hogy minden törekvés talál­kozzon a Vár újjáépítésével. Mi partne­rek vagyunk ebben. Jelenleg azonban úgy látom, hogy a városvezetők nem igénylik az együttműködést Hiányo­lom azt az összefogást ami feltétlen szükséges a Magyar Millennium nyitá­nyára. Egységesen, tehát a Várheggyel összhangban kellene minél többet meg­jelentetni a város értékeiből. Mindenki kapjon szerepet, lehetőséget, aki csak tenni akar. Gondoljunk a főutakra, a ha­jó-, a busz- és a vasútállomásra. Az épü­letek többnyire lepusztultak, a parkok elhanyagoltak. Pedig a millenniumig már csak 18 hónap van hátra.. Pálos Újdonságok a Várszínház színpadán Horányi László már idestova hato­dik éve irányítja az esztergomi Várszín­ház művészeti tevékenységét - Bizonyára alaposan megismerted e hosszú évek alatt az esztergomiak ízlé­sét, igényét. Mennyire törekedtél arra, hogy ezt kiegélítsed? - Az elmúlt öt színházi évad sok ta­pasztalatot hozott Egyre inkább érzé­keltem, hogy milyen műfajok iránt van nagyobb igény, s melyek azok a produk­ciók, amelyek csak mint kuriózumok szerepelhetnek színházunk műsorán. Azt is tapasztaltam, hogy örvendetesen nőtt az egyes előadásokra más települé­sekről, sőt külföldről idelátogatók szá­ma Sokan érdeklődnek például Buda­pestről - főleg szakmai körökből - egy­egy különlegesebb produkciónk iránt Az erdélyi színházak esztergomi előa­dásaira pedig tömegesen jöttek el a ha­zánkban élő székelyek Mindez azt jelzi, hogy igyekeztünk megfelelni a közön­ség igényeinek. Másrészt viszont - a Magyar Színházi Társaság tagjaként ­meg kell felelnünk bizonyos szakmai követelményeknek is. Ezek közül a leg­fontosabb, hogy évente két-három önál­ló bemutatót kell produkálnunk. Műsor­politikánkatjelentősen befolyásolja ez a szempont is. - Tapasztalható-e mennyiségi vagy minőségi fejlődés a Várszínház prog­ramjaiban? - Mennyiségi fejlődés mindenképpen látható, hiszen egyre nő az előadott da­rabok száma De minőségi fejlődést is érzékelek, például az idén már négy önálló bemutatónk lesz, de mások is tapasztalhatták, hogy Várszínházunk műsora egyre inkább „színházszerű", vagyis mindjobban a színdarabok ural­ják a programokat. Ez persze azért is fontos, mert jelentős támogatást csak így kaphatunk. -A színház technikai, műszaki fejlő­dése mennyire tart lépést a művészi fej­lődéssel? Gondolok itt arra is, hogy szükséges lenne kényelmesebb ülőhe­lyekre cserélni a jelenlegi padokat... - Tavaly fel kellett újítanunk a szín­padot mert már szinte veszélyessé vált Ez elvitt 1,6 millió forintot Az idén egyrészt az igen gazdag művészeti prog­ram miatt másrészt a már most megkez­dett millenniumi felkészülés következ­tében nem marad pénzünk hasonlóan nagymértékű felújításokra Tudjuk, na­gyon ideje lenne már kényelmes, szá­mozott székkel ellátni a nézőteret az is nyilvánvaló, hogy valamilyen fel- és le­húzható ponyvatető is kellene, ez azon­ban az öltözők modernizálásával együtt több mint 10 milliót vonna el a színházi produkcióktól. Erre pedig az idén nem látok lehetőséget. - Gondolom, a millennium - eszmeileg - az idei programban is jelentkezik már. - Drámaíró pályázatunk egyik darab­ját, Kiss Anna Basarózsák című művét a fehérváriakkal közösen a színház­i szezon nyitódarabjaként mutatjuk be június 26-án. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával egy másik történelmi dráma bemutatására is kötelezettséget vállaltunk, de ez még nagyon kérdője­les. Lesz egy '48-as történelmi dráma, melyet a nagyváradi színházzal közösen viszünk színre, s ez ugyancsak ősbemu­tató. Címe: Tábornokok, s érdekessége, hogy írója, Varga Károly a jelenlegi ro­mán kormánykoalíció egyik államtitká­ra. Témája az aradi vértanúk utolsó éj­szakája. Ezzel a darabbal zárjuk le az idei színházi évadot. Harmadik ősbemu­tatónk Nagy András darabja, a Knédli (alcíme: Négy Habsburg recept). Ezt a Madách Színházzal közösen mutatnánk be augusztus 13-án, s a főszerepet ­terveink szerint - Mácsai Pál játszaná - A vidámabb műfaj helyet kap-e az idén a színpadunkon? - KLart Pour L'art Társulat egy új összeálh'tással látogat el hozzánk, címe: A három testőr és a Yeti. Az ó produk­cióikra mindig megtelik a nézőtér, az idei is sikerdarabnak ígérkezik. És tulaj­donképpen Nagy András darabja is egy groteszk mű, ami szintén nincs híján egyfajta intellektuális humornak A beregszásziak Csehov három egy­felvonásos vígjátékával jönnek az idén. S ahogy hallom, megpróbálják az erede­ti elképzelésékhez híven, valóban vígjá­tékként előadni azokat a műveket me­lyeket nálunk meglehetősen „búbánato­san" vittek eddig színpadra - Zenés darabok? - Az operáról, mint műfajról, el kell mondani, hogy méregdrága, s általában messze meghaladja a mi anyagi lehető­ségeinket Ilyen tekintetben semmikép­pen sem versenyezhetünk például a Sze­gedi Szabadtéri Színpaddal. Mégis úgy érezzük, legalábbis kísérletképpen érde­mes megpróbálkoznunk valamelyik dallamos, közismert, kevés szereplős operával. Elsősorban a külföldiek ked­véért, hiszen a zene nyelve nemzetközi és vonzereje nem lebecsülendő. Úgy néz ki, Mozart: Don Giovanniját fogjuk végül is bemutatni. A könnyebb muzsi­kát három darab képviseli. Született Er­délyben egy új musical, a Leányrablás, melyet a szatmári Harag György Társu­lat mutat be. Másodikként a Hair-1 em­líteném, amelynek magyar változatát a Debreceni Musical Stúdió óriási sike­rekkel játssza, s bizonyára itt is telthá­zak előtt fog menni. A harmadik köny­nyűzenei darabunk a Mindhalálig Beat­les. A Thalia Színház produkciójának egy kissé „meghámozott" változatát lát­hatja majd a közönség Forgács Péterrel, Mikó Istvánnal és társaikkal. - Tavalyi beszélgetésünkor felvető­dött: talán érdemes lenne megpróbálni a tánc műfaját is becsempészni a Vár­színház színpadára Hogy döntöttetek? - Az opera és a balett egy évben, együtt nem megy. Választanunk kellett, és mi az előbbit választottuk Talán majd jövőre sikerül olyan darabot találnunk, amelyben e kettő - az ének és a tánc ­együtt szerepel. Persze ne gondolj nagy tánckarra hiszen egy 8-10 szereplős ze­nedráma is elvisz majdnem 2 milliót Megemlíthetem még a népzene-nép­tánc műfaját amelyet a Barozda és a Jánosi együttesek képviselnek, s tulaj­donképpen a Magyar Muzsika Öröksé­ge elnevezésű sorozat részeként - Esz­tergomban teljesen új produkcióként ­jelentkezik. Az ő műsoruk több helyszí­nen is látható lesz, fellépésük tehát nem szorítkozik csak a Várra. - Sikerült-e biztosítani mindezekhez a pénzügyi hátteret? - Az önkormányzat lehetőségei na­gyon szűkösek, 4-5 millió forinttal tud csupán támogatni az idén. Ez a költség­vetésünknek mindössze 20-25 százalé­ka. A hiányzó részt össze kell szednünk valahonnan: pályázatokból, szponzorok­tól. Energiánk jó része erre megy el. -Hogyan segíti, mennyire érzi saját­jának a Várszínház a helyi kezdeménye­zéseket, az esztergomi színjátszókat? - Természetesen örülünk annak, hogy több nívós, helyi színjátszó csoport is tevékenykedik a városban, s méginkább annak, hogy esztergomi alkotások is születnek. E produkcióknak - ha meg­ütik az amatőröktől elvárható szintet ­szívesen adunk teret a Várszínház szín­padán - egyelőre csak az előszezonban -, sőt: szűkös lehetőségeinkhez mérten anyagilag is támogatjuk ezeket az előa­dásokat Erre az idén is sor kerül: június közepe táján láthatják a nézők - immár hagyományosan - a legjobb helyi ama­tőrszínjátszók seregszemléjét, s új szín­foltként - ha sikerül hozzá az anyagiakat és a szereplőgárdát összeszedni - talán egy új, helyi musical bemutatójára is vállalkozhatunk Itt említem meg - mivel ebben is számítunk a helyi művészemberek köz­reműködésére hogy egy új formával is kísérletezni kívánunk az idén: ez a Bárszínház. Kávéházak, vendéglők, cukrászdák zenés-irodalmi műsorairól van szó: előadóművészek, énekesek, ze­nészek próbálkozásairól, hogy színe­sebbé, vonzóbbá tegyük a vendéglátó­helyek életét s egyben fellépési lehetősé­get is biztosítsunk a helyi tehetségeknek - Mikorra várható a részletes vár­színházi műsorfüzet? - Bízom benne, hogy április közepére összeáll a program, s ekkor tudjuk majd megjelentetni a szokásos kiadványt is. - Esztergom és a környék színházked­velő lakossága az általad elmondottak­tól felcsigázottan várja e kiadványt - és természetesen méginkább a beharango­zott produkciókat! Szába

Next

/
Oldalképek
Tartalom